Szittyakürt, 2004 (43. évfolyam, 1-6. szám)
2004-09-01 / 5. szám
mttVAKöfct HIT ÉSERKÖLCS 7. oldal ELTITKOLT IGAZSÁGOK Gondolatok Mel Gibson „Jézus Krisztus passiójá"-ról Aquinói Szent Tamás mondta, hogy az igazság akkor is igazság, ha csak egy ember vallja, de akkor is, ha egy se. Gibson tragikus szépségű filmje éppen azért váltott ki világszerte egyedülálló elismerést vagy elmarasztalást, mert olyan igazságokra világított rá, amelyek az ál- és részigazságok, vagy hazugságok sötétségében egyre kevesebbek számára voltak láthatóak. Találóan jegyezte meg egy ortodox rabbi, hogy ez a film embermilliókat képes visszavezetni Krisztushoz. A film megjelenítette eltitkolt igazságok megítélésem szerint a következők. 1. Az emberi élet végcélja Isten színelátása. Földi életünk olyan, mint egy híd: át kell kelnünk rajta ahhoz, hogy a Mindenhatóhoz eljussunk. Szent Ágoston írja: a keresztény embernek a lába a földön, lelke az égben jár. Ezért az anyagi javak csak eszközök. Nem lehet életünk értelme az anyagi javak korlátlan gyűjtése, halmozása, a haszon, a pénzimádat és a sikervadászat. Aki - válasszon bármely hivatást - Istent követi, annak minden a javára van (Róm 8, 28.), még a szenvedés is, hiszen ezáltal „teszteli” Isten a teremtményét, mint tette Jobbal is. Tudni kívánja, tényleg szereti-e őt? Ha alázattal viseli keresztjét, a mennyországban, az örök boldogság állapotában egyesül Istennel. 2. A felebaráti szeretet előszobája az istenszeretetnek. Az emberi természetet felvett Krisztus azért viselte a legnehezebb keresztet, mert mindenkinél jobban szerette az embereket. Nem volt benne bosszú, gyűlölet, harag. A Getszemáni kertben imádkozott, hogy az Atyaisten akarata legyen meg, ne az övé. Az egyik latornak, miután elismerte, okkal ontja vérét a keresztfán, megbocsátott, és megígérte neki, hogy ővele lesz még ma a Paradicsomban, a mennyországban (Lk 23, 41-43.). Hamis tehát a farizeusok gőgje, igaz viszont a vámszedő bűnbánata. Kaiphás és Annás semmit nem értenek Krisztus és az Atya viszonyából, a felebaráti szeretetből. Már nem is az Ószövetséget, hanem a Talmudot követik. 3. Nem a törvény betűje, hanem szelleme és követése üdvözít. Nemcsak a bölcselettörténetből, de a mindennapi életből is megtapasztalhatjuk a nominalizmus M. iwíjjííj & szörnyűségét. Röviden: a nominalista számára csak a betű, a szó, vagyis a forma a fontos, nem a gondolat, a tartalom. „Az Űr törvénye lebegjen a szemed előtt!” felszólítást a nominalisták úgy értelmezik, hogy e mondatot apró lemezekre írják, és egy kis dobozba teszik, majd bőr szíjjal homlokukra erősítik, hogy „szemük előtt lebegjen”. így értette félre Jézus szavait Kaiphás: „Majd egykor látni fogjátok az Emberfiát az isten hatalmának jobbján ülni, és eljönni az ég felhőiben.” (Mt 26, 64.) Kaiphás erre a a felhőkre nézett. A nominalizmus a zsidóságtól ered, a zsidó törvénykönyvből, a Talmudból. Bátran mondhatjuk: minden zsidó nominalista és minden nominalista zsidó. 4. Krisztus meggyilkolásáért kizárólag a zsidók felelősek. Amikor Pilátus - ártatlanságát jelezve - megmossa kezét, azt mondja: „Ártatlan vagyok vére ontásában.” (Mt 27, 24.) Erre a rabbik felhergelte tömeg azt kiáltja: „Az ő vére mirajtunk és fiainkon.” (Mt 27, 25.) Ezzel elismerik, hogy Krisztus továbbra is ellenségük. Nagy biztonsággal megállapíthatjuk, hogy ma sem tennének mást, függetlenül attól, ortodoxok-e vagy neológok. Gondoljunk csak a rituális gyilkosságokra, az NKVD, az ÁVH, ÀVO szadizmusára, vagy az arabok, palesztinok halálra kínzására. Ha velük ezt tették és teszik, Krisztussal nem még inkább ezt tennék most is? A film kortörténeti hűséggel, drámai erővel érzékelteti, hogy a judaizmus szelleme változatlan, és tökéletes ellentéte a krisztusinak. Gibson a legtöbb támadást emiatt kapta. Tudják a zsidó szervezetek, hogy filmje jobban lerántja gonoszságukról a leplet, mint a Harmadik Birodalom bármely, mégoly zseniális művész- vagy dokumentumfilmje. Mindebből következik, hogy Gibson filmjét a zsidók gyűlölik és mindaddig gyűlölni is fogják, amíg Krisztust nem ismerik el Megváltónak. Viszont visszavezeti a társadalmakat Krisztushoz, a nemzetek királyához, aki azt mondta magáról: „Én vagyok az Út, az Igazság és Élet: senki sem jut az Atyához másképp, mint énáltalam.”(Ján 14, 6.) Ifj. Tompó László A CSÁBÍTÓ NŐK Végzetes tévedés volna azt hinnünk, hogy az érzékiség bűnének, a bűn mocsarába való csábításnak kizárólag csakis a férfiak az ördögi mesterei. Az orvosok nagyon jól tudják, hogy a nő éppen úgy le tud süllyedni az érzékiség fertőjébe, mint a férfi. Talán, mint nőkkel foglalkozó orvos, nem esek túlzásba, ha azt állapítom meg, hogy a nők sokkal mélyebbre tudnak süllyedni az erkölcstelenség ingoványába, ha egyszer lecsúsztak az erkölcsi tisztaság magaslatáról. Megírta: Nánássy László Dezső dr. győződésem szerint - kevés kivételtől eltekintve - a női lélek önmagában nem is tud megmaradni az erkölcsi tisztaság magaslatán. A női lélek feltétlenül támaszra szorul: éppen úgy, mint a szőlő indája a támasztó karóra. Ha nincs a női lélek mellett egy erős támasztó erő, akkor a földre, a föld sarába kúszik s ott feltétlenül eltaposodik. Egyetlen kivétel: a krisztusi evangéliumok táborhegyi magaslatán megnemesedett, átszellemült női lélek. Ennek erkölcsi arculata s értelme az evangéliumok krisztusi fényességétől ragyog: ehhez a föld erkölcsi mocsárgáza fel nem hatolhat! Ez az igazi eszményi női lélek. Hála Isten kegyelmének, hogy ilyenek is vannak ! Ha elfogulatlan tárgyilagossággal vizsgáljuk a modern átlag női lelket, akkor azt kell szomorúan megállapítanunk, hogy a modern nők erkölcsi züllöttsége feltétlenül mélyebbre süllyedt, mint az átlag férfi lélek. A modern nő erkölcsi élete, világnézete, ruházkodása, törekvései minden tekintetben kitermeli az erkölcstelen legényleány, garszonasszony-típust. Éveken át foglalkoztam különböző kórházakban férfiakkal és nőkkel. Szomorúan kell megállapítanom, hogy a kórházakban nem tapasztaltam férfiaknál oly megdöbbentő erkölcsi szabadosságot, mint a nőknél. Talán nem túlzás, ha azt állítom, hogy manapság nem a fiatal nőket kell — nagy általánosságban - az erkölcstelen, bűnre csábító férfiaktól megvédelmezni, - hanem fordítva: a fiatal férfiakat a bűnre csábító nőktől. A bibliabeli József és Putifárné esete manapság mindennapos történet! Társaságból ismertem közismerten előkelő családból származó jómódú úriasszonyt. Igen előkelő, gazdag ember elvált felesége, ki azért vált el férjétől, mert egy fiatalember került az útjába. Ezt a fiatalembert rövid idő alatt anyagilag s erkölcsileg tönkretette. Ekkor külföldre utazott s elvált férjénél hagyta egy fiú- és két leánygyermekét. Nagy vagyona lehetővé tette, hogy a művelt nyugati országokban hosszabb időt tölthessen; külföldön is az udvarlók seregével vette körül magát. Feltűnő nagyműveltségű nő volt s csak tudós s művészemberek érdekelték. Akiről finom ösztönével megérezte, hogy nem átlagember, azt a ravasz, fondorlatos csábítás hálójával vette körül: mindegyiknek megállapította gyenge oldalát s ott rövidesen tőrbeejtette. Egész sereg jónevű, tehetséges tudós s művész esett ellenállhatatlan hálójába. Később visszajött magyarországi birtokára s rövid idő alatt szalonja találkozóhelye lett a kiváló tudós s művészembereknek. Ha a körülmények úgy kívánták, akkor bölcselőnek, művészpártolónak, kitűnő gazdaaszonynak, csak a gyermekeinek élő édesanyának, vallásos meggyőződéstől átitatott léleknek mutatta magát. Személyének, modorának, tudásának, tettetett jószívűségének oly varázsa volt, hogy mindenkit lenyűgözött, bámulatba ejtett. Különösen a fiatal, tehetséges emberek érdekelték. Ha valakit sikerült elszédítenie, azzal rövid idő alatt végzett. Mindegyiken pokoli bosszút állt s minden törekvése az volt, hogy erkölcsileg, társadalmilag tönkretegye áldozatát. Ilyenkor felvette az erkölcsiség palástját s mint az erények védelmezője, könyörtelenül elbánt szerencsétlen, meggondolatlan áldozatával. Ha pedig olyan férfira akadt, aki ellent tudott állani kísértéseinek, azon irtózatos bosszút állt. Vannak olyan csábító nők is, akik sokkal egyszerűbb módszerekkel kerítik hálójukba az útjukba eső férfiakat. Ezeket hamar fel lehet ismerni, mert nyílt kártyákkal játszanak: éppen ezért nem is veszedelmesek. A legtöbb női csábító azért veszedelmes, mert a megközelíthetetlen erényesség álruhájában szemelik ki áldozataikat s nincs oly ravasz csábító férfi, aki túltenne ezek fondorlatos, alattomosan kieszelt módszerükön. Sok ilyen tragédiát észleltem: sajnos, mindezek az érzékiségtől túlfűtött századunk megdöbbentő kórtünetei. A modern nő nemcsak a különböző kenyérkereső pályákon, a tudományban, művészetben akar egyenrangú versenytársa lenni a férfiaknak, hanem minden képességével arra törekszik, hogy a férfiak erkölcstelenségét hatványozottan felülmúlja. E célt, erkölcstelen törekvést tartják a modernség bizonyítékának, a felvilágosult úri morál, a szabadgondolkozó világnézet ünnepelt vívmányának. fíök az egyetemen, vaggig a férfiak kökelmei mikor a mamuska órákra készül. Megjelent a Herkó Páter 1895. szeptember 1-i számában
