Szittyakürt, 2004 (43. évfolyam, 1-6. szám)
2004-03-01 / 2. szám
ttlîtVAKOfeî 7. oldal Hitvédelmi gondolatok (Szemelvények Szivontsik Antal Krisztussal vagy Krisztus nélkül c. könyvéből. Esztergom, 1931.) _______________HIT 65 ERKOICS_______________ Ki a legboldogabb? IX. Károly, francia király Torquato Tasso híres olasz költőhöz e kérdést intézte:- Ki a legboldogabb a világon ?- Az Isten - felelte Tasso a királynak, aki azt remélte, hogy a költő válasza rá nézve hízelgő lesz.- És ki a legboldogabb Isten után ? - kérdi tovább a király.- Isten után kétségkívül az a legboldogabb, akinek leginkább sikerül Isten közelébe jutnia - válaszolta a költő. Vallás és erkölcs két nélkülözhetetlen alapzata az állam boldogságának, nincs abban hazaszeretet, ki e két oszlopot megdönteni akarná. (Washington.) Érdekes sírfelirat Burgundia fejedelmének egyik embere nem sokat törődött leikével, de annál többet a világgal. Midőn erényben szegény életének utolsó órája elközelgett, belátta tartalmatlan életét s így szólt a körülállókhoz:- Írassátok sírkövemre ezen szavakat: „Itt nyugszik egy bolond, ki e világból elköltözött anélkül, hogy tudta volna, miért jött a világra. Találó beszéd Zwerger, egykori saeckaui püspök írta: „Ha valaki az élet mélyére néz, ezer és ezer esetet talál, amelyek bizonyítják, hogy kortársainknak hitetlenségét nem az okozza, hogy kételyeik vannak a hit ágazatai felől. Dehogy! A hit tárgyai és a hit állításai miatt nagyon kevesen, jóformán alig-alig valaki hidegedik el manapság vallásától. Az a kő, amelyen az emberek megbotlanak, a krisztusi erkölcs követelése. Főleg pedig a krisztusi erkölcsnek a házassági és az egyébként minden embertől megkövetelt tiszta életre vonatkozó törvényei azok, amelyek miatt a legtöbb ember elbukik. A hitetlenségnek forrása az érzékiség és a mai kor ennek az érzékiségnek hódol könyvein, újságjain, színházain, táncain és az asszonyok öltözködésén keresztül...” („Szív" XXV. év/.) Mire oktatta gyermekét a hitetlen Diderot? Diderot, a XVIII. század legnagyobb hitetlen embere éppen a katekizmusra oktatta leányát, midőn barátja benyitott hozzá. A csodálkozásra, amit barátja arcán észrevett, megszólalt: „Ha ismernék jobb eszközt, mely gyermekemből tisztes leányt, hű asszonyt, nemes anyát nevel, azt venném elő. Mivel azonban a világon a katekizmuson kívül nincs más, ami mindezt magában foglalná, ezért oktatom leányomat a katekizmusra.” (L‘Angelo della famiglia. 1930.) Egy hosszú élet bölcsesége Joufroi, a híres tudós halálos ágyán, miután alázatosan meggyónt és felvette a szentkenet szentségét, családja jelenlétében így szólt plébánosához:- Kedves Plébános úr, őszinte meggyőződésem, hogy a modern tudomány nem ér olyan túlsókat. Az is őszinte meggyőződésem, hogy mindennél ezerszer értékesebb, hogyha az ember megőrzi keresztény hitét és Isten parancsai szerint él. A tudományban igen gyakran csalatkozik az ember, de a hit nem csal meg, mert megtanít a földi csalódások között is boldogan élni. Beethoven testvéreihez Beethoven, a világ legnagyobb zenésze testvéreihez intézett végrendeletében ezeket írja: „Kössétek gyermekeitek lelkére az erényt: csak ez tehet boldoggá, nem a pénz. Tapasztalatból beszélek. Az erény tartotta bennem is a lelket nyomorúságomban; neki köszönhetem éppen úgy mint művészetemnek, hogy nem öngyilkossággal fejeztem be életemet.” (Zászlónk, 1927.) Melanchton a haldokló édesanyjához Bretton városkában nyugtalanul hánykolódott halálos ágyán Melanchton anyja. A nagy bizonytalanságban, mely kínozta lelkét, fiához e szavakkal fordult:- Mondd meg, mely hitben kell meghalnom, hogy üdvözöljek? Gyermekem, ne hallgasd el az igazságot, nehogy a te hibádból anyád elvesszen. Melanchton a haldokló édesanyja szavaitól elérzékenyülve, válaszolta:- Anyám, a protestáns vallásban kényelmesebb élni, de meghalni a katholikus vallásban biztosabb. (Mariotti Ricorda) Imádkozni - uralkodni A nagy spanyol bíboros, Ximenes egy alkalommal lakomára hívta meg az ország nagyjait. Már a meghívottak együtt voltak, csak a vendéglátó gazda hiányzott. Teltek, múltak a percek és a vendégek bosszankodni és sugdolódzni kezdtek egymásnak a tapintatlan házigazda felett. Egyszer csak hirtelen megjelent a bíboros és látva a türelmetlen csoportot, így szólt:- Türelmetlenek vagytok? Krisztus lábainál voltam. Ne feledjétek, hogy imádkozni annyi is, mint kormányozni. (Muzzati, Fior da flore.) Chateaubriand a kereszténységről A kereszténység tökéletes: az emberek tökéletlenek. Minthogy pedig tökéletes következmény tökéletlen okból nem származhatik: Tehát a kereszténység nem emberektől való. Ha nem emberektől való, az emberek csak kinyilatkoztatás által ismerhették meg. Tehát a kereszténység kinyilatkoztatott vallás. A kereszténység szelleme. Bp. 1881.11. köt 339. old.) KATOLIKUS KATEKIZMUS (2.) ISTEN HETEDIK ÉS TIZEDIK PARANCSA Minden embernek joga van a magántulajdonra. Kötelességeinket a magántulajdon és a mások tulajdona dolgában Isten a hetedik és tizedik parancsban szabta meg: „Ne lopj” - „Felebará-todtól semmit se kívánj, ami az övé”. A magántulajdon Mielőtt Arpádházi Szent Erzsébet Thüringia fejedelemaszszonya lett, a wartburgi fejedelmi udvarban tömérdek pénzt tékozoltak el ünnepségekre és játékokra. Amikor azonban az ő férje, Lajos lett a fejedelem, Erzsébet véget vetett az esztelen pazarlásnak. Takarékosan vezette az udvar háztartását és gondoskodott arról, hogy az adósságokat kifizesse. Meglátogatta azonban a szegényeket is és mindent megadott nekik, amire szükségük volt. Egyszer egy nagy szárazság idején kiürítette egész pénztárát és kenyeret adott az éhező népnek. A földkerekség minden java az Istené, mert mindent Ő teremtett. Mindennek Isten az ura és legfőbb birtokosa. De nekünk is részt ad a dolgok felett való uralmából. Isten akarata szerint minden embernek joga van arra, hogy legyen magántulajdona. Mindenkinek legalább annyit kell birtokolnia, amennyiből magáról és családjáról gondoskodhat. Ha az egyén nem szerezhetne tulajdont és nem tarthatná meg, túlságosan függene másoktól és szabadsága veszélybe kerülne. Azonkívül a munkakedv és a kezdeményezés szelleme is aláhanyatlanék. Tulajdonunkat becsületesen kell megszereznünk, például munka, vétel, csere, ajándék vagy örökség által. Amit valaki nem becsületesen szerez meg, például lopással vagy csalással, az nem válik tulajdonává. Mindaz, amink van, Isten tulajdona marad. Mi csak kezelői vagyunk Isten tulajdonának. Ezért szabad a dolgokat csak úgy használnunk, ahogyan Isten akarja. Tulajdonunkat lelkiismeretesen kell kezelnünk és gondoznunk, takarékosan és helyesen fölhasználnunk. Szívünket mindig nyitva kell tartanunk szükséget látó embertársainkért és Isten országának nagy feladataiért. Nem szabad sohasem felednünk, hogy Isten a föld javait az emberiség egész családjának szánta és egyszer majd számonkér minket sáfárkodásunkról. A pénz és jólét nem lehet legfőbb gondunk. Óvakodnunk kell a mohóságtól, kapzsiságtól és zsugoriságtól. Jobb a földön szűkölködni és a mennybe jutni, mint földi javakra vadászni és örökre elveszni. Krisztus mondja: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti és ahol tolvajok betörnek és lopnak. Gyűjtsetek magatoknak kincset a mennyben. Mert ahol a kincsed, ott a szíved is” (Mt. 19, 6,19-21). Isten szeretetéből sokan lemondanak a magántulajdonról. (Önkéntes szegénység.) Megfogadják a tanácsot, amit Krisztus a gazdag ifjúnak adott: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el amid van és oszd el a szegényeknek. Aztán jer és kövess engem” (Mt. 19,21). Vedd fontolóra: 1. Miért minden az Istené? 2. Miért van minden embernek joga magántulajdonra? 3. Legalább mennyit kell minden embernek birtokolnia? 4. Miképpen szerezhetünk magántulajdont? 5. Hogyan kell tulajdonunkat kezelnünk? 6. Mitől kell óvakodnunk a pénz és jólét megszerzésében? Miért kell lelkiismeretesen bánnunk tulajdonunkkal? Tulajdonunkkal azért kell lelkiismeretesen bánnunk, mert Isten a dolgok legfőbb birtokosa és számonkér minket sáfárkodásunkról. Útravaló: Pénzemet nem fecsérlem haszontalan dolgokra, hanem perselyembe teszem és takarékoskodom. így később vehetek magamnak egy értékesebb holmit, örömet okozhatok másoknak vagy adhatok valamit egy jó célra. Isten szava: „Éljetek kapzsiság nélkül, elégedjetek meg azzal, amitek van” (Zsid. 13, 5). - „Aki birtokolja e világ javait és szűkölködni látja testvérét és elzárja előle szívét, hogyan élhet abban az Isten szeretete?” (1 Jn. 3,17) - „Ha bőven lesz, bőven adj; ha szűkén lesz, törekedjél, hogy a keveset is szívesen nyújtsd” (Tób. 4,9). Az Egyház életéből: XIII. Leó pápa és XI. Piusz pápa a „Rerum novarum” és a „Quadragesimo anno” kezdetű híres apostoli körlevelekben fejtették ki az Egyház tanítását a magántulajdonról. Közmondás: Ne örülj a hamis majorságnak. - A fösvénynek amije van, nincs. - A holtakon is adót szedne. - Még körme szennyét is sajnálja elvetni. - Megfejné a kétágast. - Lidércet imád, csakhogy pénzt hozzon. - Nehéz jámborul gazdagodni. - Mit Istentől elszánsz, elviszi az ördög. Feladat: 1. Mondj példákat a pénz jó és rossz felhasználására. 2. Vizsgáld magadat: Gondosan bánok-e a) ruhámmal és cipőmmel, b) iskolatáskámmal, c) füzeteimmel és könyveimmel, d) játékszereimmel, e) pénzemmel? A mások tulajdona Midőn Tóbiás megvakult, felesége, Anna, szövőmunkára járt naponta, így keresve kenyeret. Egy napon bérén fölül ajándékba kapott még egy kecske gödölyét is, amelyet hazavitt. Amikor Tóbiás a kecskét mekegni hallotta, ezt mondotta: ,,Vigyázzatok! Ha tán lopott jószág, adjátok vissza gazdájának, mert nem szabad nekünk lopott jószágot ennünk." (Lásd: Tób. 2,10-23) Minden embernek joga van arra, hogy tulajdonát mások tiszteletben tartsák. Isten azt akarja, hogy tiszteletben tartsuk mások tulajdonát. Aki mások tulajdonát kezeli, letétben tartja vagy használja, úgy kell ügyelnie rá, mint a sajátjára. Arra is gondosan kell ügyelnünk, ami a közösségé. A kölcsönkapott dolgokat idejében vissza kell adnunk. Az adósságokat pontosan kell visszafizetni. Aki talál valamit, keresnie kell a tulajdonost, hogy visszaadja neki. Mások tulajdona ellen vetkezik, aki idegen jószágot jogtalanul eltulajdonít, például aki csen, lop, sikkaszt vagy rabol. Nem sokkal jobb a tolvajnál az sem, aki rosszakaratból a talált vagy kölcsönkért holmit nem adja vissza, adósságát nem fizeti meg vagy visszatartja a megszolgált munkabért. Aki lopott jószágot elfogad, vásárol vagy tudva rejteget, az orgazda. Az orgazda és a tolvaj egy húron pendülnek. A tolvajhoz hasonló az is, aki másokat becsap, például hamis mértékkel, hamis mérleggel, hamis pénzzel, rossz munkával vagy silány áruval; aki többet számít fel munkájáért vagy szállítmányáért, mint ami megilletné; aki zsarol, vagyis embertársa szorult helyzetéből hasznot akar húzni. - Az is vétkezik mások tulajdona ellen, aki idegen jószágot saját hibájából megrongál vagy veszni enged. A tulajdon elleni bűnök a szívben kezdődnek. Aki azt kívánja, hogy mások tulajdonát jogtalanul eltulajdonítsa, vetkezik a tizedik parancs ellen: „Felebarátodtól semmit se kívánj, ami az övé”. Aki idegen jószágot jogtalanul birtokol, azt vissza kell adnia a jogos tulajdonosnak vagy örököseinek. Ha nem tudja megállapítani, hogy ki a tulajdonos, az idegen javakat jótékony célra kell fordítania. Aki mások tulajdonában a maga hibájából kárt tett, a kárt erejéhez mérten jóvá kell tennie. Vedd fontolóra: 1. Miért kell mások tulajdonát tiszteletben tartanunk? 2. Melyek a kötelességeink mások tulajdona iránt? 3. Mivel vétkezhetünk mások tulajdona ellen? 4. Ki vétkezik a tizedik parancs ellen? Mi a kötelessége annak, aki mások tulajdonában kárt tett? Aki mások tulajdonában kárt tett, a kárt erejéhez mérten jóvá kell tennie. Útravaló: Sohasem veszek el semmit, ami nem az enyém. Még otthon sem. ISTEN NYOLCADIK PARANCSA Az emberi együttélés csak akkor lehet jó, ha az emberek igazmondók és egymás becsületét tiszteletben tartják. Ezért parancsolja az Isten: „Hamis tanúságot ne tégy felebarátod ellen”. Az igazmondás Szalézi Szent Ferenc kisgyermek korában egyszer levett egy szép selyemszalagot egy munkásnak a kabátjáról, amelyet munka közben ott hagyott. Később a szalagot mindenütt keresték és jelentették az ügyet a grófnak, a kis Ferenc apjának. A gróf kerestetni kezdte a tolvajt. Végül kisfiát is megkérdezte: „Mondd, nem tudsz te valamit egy selyemszalagról?" Ferenc egy pillanatig majdnem engedett a kísértésnek, hogy tettét letagadja, mert félt atyja haragjától és szégyelte magát a cselédség előtt. De aztán atyja lába elé vetette magát, beismerő vallomást tett és sírva kért tőle bocsánatot. Isten megadta nekünk a képességet, hogy gondolatainkat kifejezzük és másokkal közöljük. Ha úgy beszélünk és aként viselkedünk, ahogy szívünkben érezzük, igazmondók vagyunk. Az igazmondás igen nagy jó. Isten maga végtelenül igazmondó. Az igazmondás megnemesít minket bensőnkben és bizalmat és biztonságot kelt az emberek között. Isten ezért kívánja, hogy igazmondók legyünk. Az igazmondás ellen az vétkezik, aki hazudik, vagyis aki tudva valótlanságot mond. Sohasem szabad hazudnunk, még akkor sem, ha másnak ezzel használnánk vagy magunkat kisegítenék a bajból. (Szükséghazugság.) A tréfából mondott hazugság akkor válik bűnné, ha nem derül ki, hogy tréfáról van szó. Aki fontos dologban hazudik, vagy hazudik, noha tudja, hogy hazugsága nagy kárt okoz, súlyos bűnt követ el. - Vétkezik az igazmondás ellen a képmutató is, vagyis aki magát jobbnak, kedvesebbnek és jámborabbnak mutatja, mint amilyen, azonkívül, aki ál nők, hamis vagy másoknak hízeleg. A hazugság nagy rossz. Aki hazudik, az ördögöt követi, aki a „hazugság atyja” (Jn. 8,44). Isten nem szereti a hazug embert: „A hazug ajkak utálatosak az Ornál” (Péld. 12, 22). A hazugság megrontja a szívet, megrendíti a bizalmat az emberek között és mérhetetlen zavart okoz a világban. Az igazmondás nem kötelez minket arra, hogy mindig kimondjuk, amit gondolunk. Okosságból vagy szeretetből néha hallgatnunk kell, például, ha egy titkot kell őriznünk, vagy nem akarunk valakit megsérteni. Ha valamire ígéretet tettünk, vagy szerződést kötöttünk, ígéretünket vagy a szerződést meg kell tartanunk. Hűségesnek kell lennünk; Isten végtelenül hűséges, Ő megtartja szavát és a velünk kötött szövetséget. A hűtlenség és árulás elválasztják az embereket, a hűség egybekapcsolja őket. Vedd fontolóra: 1. Miért igen nagy jó az igazmondás? 2. Ki vetkezik az igazmondás ellen? 3. A hazugságnak milyen fajtáit ismered? 4. Mi a képmutatás? 5. Miért nagy rossz a hazugság? 6. Mikor nem kell megmondanunk az igazságot? 7. Mit kell tennünk, ha valamire ígéretet tettünk vagy szerződést kötöttünk (A katolikus egyház katekizmusa. Becs, 1958. Herder)
