Szittyakürt, 2003 (42. évfolyam, 1-6. szám)
2003-11-01 / 6. szám
«ITtVAKÖKT lElGPlGZETT YlinCIIÓDÍTÓK 9. oldal V. fejezet A zsidóság korlátlan garázdálkodásának okai 49. Miért nem korlátolják nálunk a zsidók túlkapásait? Azért nem teszik, mert már igen is nyakunkra nőttek, úgy hogy most már ők képviselik nálunk a hatalmat; ennél fogva mindazon tényezők, melyek hivatva volnának ennek eszközlésére, némileg tőlük függnek. Maga a kormány és az országgyűlés is kiváló tekintettel van rájok, nem csupán magán szolgálatukért, hanem azon nagy befolyásuk miatt is, melyet pénzhalmazaikkal és a zsoldjokban álló sajtónak segítségével a közügyekre, az országok sorsára gyakorolnak. 50. Milyen eredménye lesz ezen visszás állapotnak? Ennek sajnos eredménye már mutatkozik azon elkeseredésben, melyet a zsidóság hencegő hatalmaskodásai a népnél előidéztek, mely leginkább érzi terhes igájokat, s keserves keresményének elnyelőit látja bennök; méltán aggódva, nem csak egyes polgárok, hanem a haza jövő sorsán is, mely e hazátlan kincsimádók tetszésétől függvén, borzasztó örvény szélére jut, hogy elpusztuljon a vitéz bajnokok sírjain dőzsölő korcsivadék, mely kivetkőzve az ősapák dicső erényeiből, nem szégyenli a honából kiátkozott, kóborló fajt magához ölelni, s hazánk sírásójává tenni. 51. Hát a zsidónak nincs hazája? Sem országa, sem hazája. A zsidóság valóságos élősdi faj, mely másoknak életnedvével táplálkozik, úgy, hogy míg maga szemlátomást gyarapodik, az éltető törzset tönkre teszi. Ily élősdi faj nem állhat fönn a maga erejéből, munkájából, termeléséből, hanem mások által kapartatja ki a forró gesztenyét, s aztán maga eszi azt meg; csupán a silány héját engedvén át a fáradozónak. 52. Miért van zsidóktól függő országgyűlésünk? Mert a választók nagy többsége vagy nem ismeri választói jogának fontos voltát, vagy legalább nem fektet nagy hangsúlyt ennek célszerű gyakorlására; majd közönyösségből, majd csábítás vagy vesztegetés folytán hozzájárulván oly képviselők választásához, akik nem a közjó érdekében vágyódnak ezen fontos állásra, hanem saját hasznukat keresve és mint képviselők, azoknak szolgálatába szegődnek, kiktől maguk részére várnak jutalmat eladott szavazatuk fejében; mit sem törődve választóik s a haza érdekeivel. Kivált, ha sok pénzökbe került megválasztásuk, azt gondolják, hogy csak kártalanítják magokat, ha a választásra fordított költséget busás kamattal együtt visszaszerzik. 53. Miért van zsidóktól függő kormányunk? 1-ször azért, mert alkotmányos államban a kormány az országgyűlési AJVTISZEMITA-KATE Szerkesztette: Ráth Ferenc és Ziinándy Ignác - 1884. többségnek kifolyása, melynek jellegét fölveszi és viseli. 2- szor azért, mert nagy befolyással bírván a zsidóság mindenütt, csaknem tarthatatlanná tenné a kormánynak állását, ha ez hozzá nem alkalmazkodnék. És végre 3- szor azért, mert a pénzszükségben szüntelen szenvedő kormány gyakran szőrűi költsönre, melyet csak azoktól kaphat, kiknél mindig pénzözön van, a zsidóktól. 54. Milyen bűnt követ el a megvesztegetett választó? Égbe kiáltó bűnt követ el az olyan választó, aki meggyőződése ellen megbízhatatlan, gyanús, vagy épen jellemtelennek ismert képviselőjelöltre szavazván, közreműködik a törvényhozás kiváló tényezőjének meghamisítására; és pedig vétkezik: 1- ször önmaga ellen erőszakot tévén jobb meggyőződésén és alárendelvén fontosabb érdekeit a pillanatnyi haszonnak. 2- szor felebarátja ellen; veszélyeztetvén polgártársainak érdekeit is becstelen üzletével. 3- szor hazája ellen; melynek árulójává, sírásójává lesz, kitüntetés vagy választói jogának elprédálása, megfertőztetése által. Miért a haza nemtője bosszúért kiált az égbe, hogy a magyarok Istene mennyköveinek legtüzesebbikével sújtsa pokol fenekére az édes hazának ennyire elvetemedett, gaz fiát. 55. Kik szoktak vesztegetni? Mindazok, akik nem bízván keresetűk igaz voltában, nem mernek üres kézzel megjelenni a választók ítélőszéke előtt. Ilyenek: a gazdag dicsvágyók, az érdemnélküli hivatalhajhászók, a tudatlan becsvágyók, a magánérdekek bérencei vagy rabjai, és a bizalomvesztett kormány. hogy mindamellett megmarad meggyőződésénél s annak idején úgy fog szavazni, mintha semmit sem kapott volna. És ha megtartja fogadalmát, úgy ő nem tekinthető megvesztegetettnek, és felelőségre sem vonható ezen alapon, de az önkénytes ajánlatok elfogadása miatt sem, ha azokért netán tett Ígéretét nem teljesítette is, mert a rosszra adott szavának megtartására a keresztény erkölcs elvei szerént kötelezve nincs is, nem is lehet. VI. fejezet A zsidókérdés megoldásáról 58. Hogyan nevezzük a zsidóság túlkapásai folytán fölmerült közbajt? Röviden zsidókérdésnek nevezzük azt. 59. Létezik-e mindenütt zsidókérdés? Kisebb-nagyobb mértékben majd minden országban létezik zsidókérdés; kiváltképen mégis azon államokban, melyeknek művelődése, más szerencsés államokéval egy időben különös viszonyaik miatt nem történhetvén, fejlődési hátramaradásuk alkalmas talajt szolgáltatott arra, hogy a műveltebb országokból a fölvilágosodás által kiszorított zsidók, önkénytelenül azon országokba özönlöttek, melyekben könnyű volt nekik még a sötétben botorkálni, a zavarosban halászni; saját előnyükre zsákmányolván ki a fölvilágosodás és népnevelés ottani hiányát. 60. Van-e nálunk zsidókérdés? Van bizony, pedig oly mértékben, hogy annak terjedelméről és vészthozó hatásáról fogalma sincsen a műveltebb külföldinek, és azér ez nem is ítélheti meg alaposan a zsidók miatt aggodalmunkat és eljárásunkat. 61. Mi a teendőnk a nálunk nagymértékben létező zsidókérdéssel szemben? Minden kérdés feleletet igényel, tehát a zsidókérdés is. Erre pedig feleletül szolgál annak megoldása. 62. Miképpen eszközölhető a zsidókérdésnek megoldása? Az idő- s a helyi viszonyok kívánalma szerint különbféle módon. Vannak országok, melyekben egyszerűen úgy oldották meg a keletkező zsidókérdést, hogy annak idején, vagyis a zsidóság fölszabadítása előtt megkívántató fokot érvén el bennök a műveltség, e világosságot kerülő fajt nagyrészben kiszorították kebelökből, miként a bor erjedésekor kiveti a káros törkölyt. Másutt meg csekély mérvben jelentkezvén ezen kór, könnyen gyógyítható. De nálunk már idült vészkórnak tüneteit mutatván, gyökeres orvoslást vagy épen műtétet kíván. 63. Miben áll ezen orvoslás? Az antiszemitizmusban, vagyis önvédelmi intézkedések szigorú alkalmazásában. 64. Nem volna-e bajnak másféle gyógyszere? Volna ugyan más gyógymódja is; csakhogy ehhez semmi reményünk sincs, mert alkalmazása nem tőlünk függ-65. Miben állna e gyógymód? Abban, hogy a zsidók, megelégelve eddigi fosztogatásaikkal, most saját biztosságuk végett önkényt vonuljanak vissza az őket számarányilag megillető körbe, vagy pedig a törvényhozás szorítsa őket oda, hol ártalmatlan lesz működésük. 66. Miért nem várhatunk sikert e gyógymódtól? Mert a telhetetlen zsidók önkényt soha sem vonulnak vissza az üzletben s más fontos ügyekben elfoglalt, jövedelmes állásaikból; annál inkább tágítják hatáskörüket is. 67. Miért nem szoríthatná arra őket a törvényhozás? Mert a törvényhozás, melynek elengedhetetlen föladata, alkalmas eszközökről gondoskodni, bármely kártékony hatásnak ellensúlyozására, nagyobbára pénzigájokat viselvén, mit sem mer ellenök tenni. A végrehajtó hatalom pedig szintén szemet húny, hogy a zsidókkal jó lábon állhasson. Különben is a képviselők többsége a kormánnyal együtt az álszabadelvűség nótáját járja, a szabadság, egyenlőség és testvériség meghamisított fogalmainak tág keretében. 68. Mit tehetne végre a törvényhozás? Ez legtöbbet tehetne oly törvények létesítése által, melyek alkalmasak mind magán, mind közügyekben kellő arányt biztosítani a kereszténységnek, s ezt megoltalmazni a zsidók elnyomása és kifosztása ellen.- folytatjuk -56. Hogyan teheti ezt felelős kormány? A kormánynak felelőssége a gyakorlatban - fából csinált vaskarika. - Míg szavazattöbbséggel rendelkezik valamely kormány az országgyűlésen, addig hasztalanul vonják felelősségre; mert pártja mindig fölmenti őt a vád alól köteles szvazattöbbsége által. Ha pedig nincs döntő pártja, úgy pusztulnia kell a kedves bársony székekről. 57. Hogyan kell jó hazafinak bánni a vesztegetőkkel? Kerülni kell őket, mint a gonosz szellemeket és megvetőleg elfordulni tőlük. Azonban, ha a választó egyén nem bír kellő szilárdsággal ellenállni pénzbeli, vagy itatási kisértésöknek, fogadjon el mindent, amivel kínálják, azon benső, erős fogadással, A zsidókérdés megoldása liberális program alapján. (Karikatúra 1920-ból. Forrás: Dr. Kenyeres szerk.: Mogendovid. 1920. febr. 1. 2. szám)
