Szittyakürt, 1999 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1999-05-01 / 5. szám

1999. május St ITtVAKÖfcf 3. oldal Hol vagytok, Rongyosok? írta: HUBAY KÁLMÁN A történelmi órákban régi harcok dicsősége rémlik fel a tovatűnő múltból. Masírozik a rongyos gárda. Hetykén és gőgösen mennek a „felelőtlen elemek“, a politikai mezítlábasok. Mennek az ősi földért. Mennek a testvérekért. Mennek virtusból. Mennek, mert hajtja őket vala­mi belső láz, valami örök és szent nyug­talanság. Hajtja őket a tudat: a dolgok nem mennek jól, s ha ők, a forrófejűek, az irreálisok, a tüzeskedők közbe nem szól­nak, az okosak, a higgadtak, a körültekin­tők, a fontolva haladók, a felelősséget hangoztatok úgy eljátsszák az ősi jussot, hogy hírmondó se marad belőle. Es ment a rongyos gárda. Az akkori kormány „jegyzéket váltott“ és rettentően betartotta a diplomáciai etikettet. Olyan szobatiszták voltunk, mint egy megfésült, pedikűrözött selyempincsi. Államférfi­­aink nem vállaltak felelősséget semmiért. Nem volt annyi bátorság bennük, hogy világgá ordítsák: nem tűrjük! érted, világ? - nem tűrjük! Te vak, te süket, te gonosz Európa! - nem akarjuk! A jus­sunkat megvédjük! Ehelyett megtagadták a rongyos gárdát. Terhűkre volt, hogy a gárda egyál­talán létezett. Mert zavarta a fontolva hal­adást, mert veszélyeztette a konszolidá­ciót, mert félő volt, hogy a genfi szabad­­kőművesek ott, a népszövetségi nagypáholyban összeráncolják a szemöldöküket és rosszallóan fogják csóválni a kobakjukat. A hivatalos hata­lom minden közösséget megtagadott velük, a rongyosokkal. S a rongyosok, a mezítlábasok mégis mentek. Mentek, azzal a tudattal, hogy belőlük nem lesz hadifogoly. Mentek azzal a meggyőződéssel, hogy hősi vál­lalkozásukért az ellenségnél akasztófa, az itthonvalósiaknál börtön vár esetleg rájuk. Tíz rossz puskával olyan zenebonát csaptak, mintha legalább is egy hadosz­tály vonult volna csatába. Üres hordókra rettentő nagyot ütöttek: ez volt a „tüzérsé­gi előkészítés“. Száz ember - ugyanaz a száz ember - hetvenhétszer került körül egy dombot: az ellenségnek azt jelentet­ték, hogy dandámyi gyalogság vonult harcba a magyar igazságért. Nem fontoltak ezek a fiúk semmit. Nem voltak előrelátók. Nem tudták, mint jelent az aranyalap és mit jelent a kamatmarge. ők csak azt tudták, hogy mit jelent a magyar becsület. A D’Annuziók lelke égett ben­nük, a hősi lélek, amely nem töprengett, hanem cselekedett, mikor cselekedni kel­lett. A Kossuthok és Görgeyek, a Rákócziak és Vak Bottyánok, az Esze Tamások és Thury Györgyök lelke égett bennük - örök, szent, harcos magyar lélek. Ördög vigye a diplomáciát, ördög vigye az etikettet, ördög vigye a meg­fontolást: a magyar föld magyar föld és nem diplomáciai köntörfalazások függ­vénye. A magyar földért nem tárgyalni kell, hanem harcolni kell érte. Papirossal, jegyzékváltással, diplomatizálással és óvatoskodással dolgozzanak - ha jólesik nekik - az okosak és okoskodók. A felelőtlenek, a mezítlábasok, a rongyosok nem okoskodnak, hanem cselekszenek. Jegyzőkönyvvel az ősi földet csak elveszteni lehet, de visszaszerezni soha. S míg az akkori kormány megtagadott min­den közösséget a felelőtlenekkel: ezek a felelőtlenek magyarnak tartották Sopront és megmutatták, hogy ahol csődöt mond a toll, ott a kard tesz igazságot. Hol vagytok, öreg, drága, szent, igaz, magyar rongyosok? Hol vagytok vén felkelő gárda? Mi lett belőletek és hol vannak a fiaitok, a kemények, a frissek, a hősök, a fiatalok, a harcosok? Nézzétek: lángolnak a papiroshatárok! Nézzétek: ég a föld a magyar talpak alatt! Lássátok: a moszkvai rém gyötri odaát a magyarság százezreit! Mit akartok? Az ötágú csillag bolsevizálja odaát a magyar ideált! Testvéreiteket gyötrik, cseh pimasz hordák gyalázzák a magyar anyákat! Lássátok: ébrednek a népek, a meg­gyötört, megcsúfolt nációk. Nézzétek a szudétákat: szent szabadságharc az, amit Henlein Konrádék vívnak a szabadságért! Nézzétek a lengyeleket: Teschen vidéke várja a nagy, lengyel felszabadulást. Lássátok a rutén testvéreket: gyámolta­lanul, támasz nélkül, elesetten, magukra hagyottan tőlünk várják a szabadulást, akik századokon keresztül jóban­­rosszban kitartottunk vélük. És lássátok a magyarokat; a testvéreket, a rokonokat, az apákat, az anyákat, sógorokat és unokákat: mindent tőletek, mindent mi­­tőlünk várnak - ti fanatikus, ti hívő, ti har­cos mezítlábasok, ti örök magyarok! A Történelem harangja kongat. Új idők jönnek s az új időkben régi köte­lességek. Az Idő szólít - menni kell. Ne várjatok hívásra most és ne várjatok megalkuvásra. Addig rágalmaztak, addig vádoltak, addig mocskoltak, addig piszkoltak, míg végre eljő érted az Idő és szólít. Szólít mindnyájunkat - s mi figyelünk a nagy, szent hívásra. Testvér, szólít a Felvidék! Testvér, készülj! Testvér, várjad a Történelem parancsát: megyünk! Kitartás! ( Magyarország. 1938. október 23.) SÉRTŐ KÁLMÁN A felkelőkről (Hubay Kálmánnak) A hazáról sokat beszéltek Rossz magyarok az ég alatt, Magyar hite, mint virágszirom A szívről már-már leszakadt. Üldöztek bennünket a zsidók Újságban, bankból egyaránt, Mert új irányt szabtunk magunknak, Rögös úton egy hős irányt... Magunk kikéit, már bokrosodik, Tanúja sok új temető, Hogy hány ifjú halt felvidékért, Hány hungarista felkelő. Rábízták magukat a szélre, Nem várta őket áldomás, Bús volt a kísérőzenéjük: Az őszi varjúkárogás ... Itt hagyták drága lányok csókját, Álmot, terveket, ölelést, Az árva arcú szélcsapatok Megcsinálták a felkelést. Lerántotta a rögre őket A szívre vadászó golyó; Aki titkon tud sírni értük, Az tovább álmodni való ... Tovább kell élőknek álmodnunk, Hinni, mert készül valami, Nem járja már itt sok magyarnak Mindég a könnyét ontani. Hős szó kell nékünk, nem hazugság, Azt üzenik a temetők, Parancsot virágoznak nékünk A porladozó felkelők ... KÖZLEMÉNY A szerkesztőség az utóbbi levelet kapta, és eredetiben közli abban a reményben, hogy hozzájárul Fonay Jenő személye körül hullámzó ellentmondásos vitához. Közlemény; GYILKOSSÁGI FENYEGETÉS Mint egykori veterán Széna téri szabadságharcos, a Csalogány utcai harcok parancsnoka,Gajassy G.István főhadnagy,a Széna téri nemzetőrök parancsno­kának,Ekrem Kemálnak a katonai tanácsadója,valamint a most megjelent "1956_elárult szabadságharc" című könyv szerzőjét,a múlt sötét bolsevik korszak emberei megfenyegették,hogy megölik! 1998 szeptember 7-en 21 óra 35 perckor dr.Fehér Dénes és Fónay Jenő tele­fonon bemutatkoztak,hogy ők a "Pofosz" vezetői és hogy a megírt könyvem miatt meg fognak ölni! Ez a telefonbejelentés mélyen megdöbbentett,meg az hogy 4o év után a bolse­vista "Pofosz" szervezet, a veterán szabadságharcosokat le akarja gyilkolni. Másnap értesítettem a jugoszláv rendőrséget,hogy egy szervezett bunazerve" zet le akar gyilkolni,a neveket is átadtam a rendőrségnek.Ugyanúgy a német és az osztrák rendőrséget is értesítettem. 1956 október végén a Maros utcai -AVO-s laktanyában Fónay Jenő távollétében meg lett tartva ellene a bírósági tárgyalás,kémkedés vádja miatt.A forra­dalmi bírói tanács öt személyből állt,elnöke Laurinyecz András volt,a töb­bi idősebb védő,még egy,az orosz fronton 1942-ben,Voronyezs körüli harcos volt,honvéd tizedes.A forradalmi bírói tanács Fónayt kémkedés miatt el­ítélte.A jegyzőkönyvvezető az irodavezető,Ihász István volt,aki még él és ha kell,tanúskodni is fog. Engedélyezem,hogy a magyar és a világ sajtója ezt a közleményt leközölje. Újvidék, 1998. szemtember 14. A Maros utcai ÁVO-s laktanya irodavezetője - IGAZOLÁS; Tisztelettel a veterán Széna téri sza­badságharcos <5\ *L. ffeajassy G. István 7 Igazolom,hogy 1956 október végén a Maros utcai AVO-s laktanyában,mint irodavezető,a Forradalmi bírói tanács jegyzőkönyveit vezettem. Fónay Jenő elítélésében. Újvidék,1998.09.14. C!fy«£no 4” ^ V-* -í MAGYAR IFJAK VILAGFORUMA Április ?.én és 8-án jelentős esemény zajlott a Magyarok Házában Budapesten. Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világban szétszóródott magyar fiatalok tartották második, tisztújítással egybekötött közgyűlésüket. Lelket melengető érzés volt, amikor mintegy 150 fiatal leány és fiú (régiónként 30-30 össze­sen 90 küldött és közel annyi meghívott vendég) színvonalas beszámolókkal, hasonló hoz­zászólásokkal és előremutató javaslatokkal kereste a megoldást a magyarság megmaradásá­nak sorskérdéseire. Életkorukat meghazudtoló érett felelőséggel, büszke öntudattal tanácskoztak. Nyoma sem volt személyes ellentéteknek, kicsinyes áskálódásoknak, - ami sajnos nem egy idősekből álló szervezetre jellemző. A fórumon elsősorban alapvető feladatokat határoztak meg! Magyarországon a nemzeti öntudat erősítése, a fiatalság öntudatos, képzett magyarrá nevelése a fő cél. A Kárpát-medencében, a magyarok beolvasztására irányuló kísérletek elleni küzdelem a legfontosabb, ami különösen a szlovák, román szerb nacionalista törekvések miatt emberfeletti feladat. A nyugati régióban, a 2. és 3. generációs magyarok magyarságának megőrzése ill. visszaszerzése a fő cél. Értékes javaslatok hangzottak el a kulturális, művészeti, gazdasági és turisztikai kapcsolatok fejlesztésére, azonban mindennek előfeltétele a rendszeres és folyamatos kapcsolattartás megszervezése volt. Magyarországon viszonylag könnyű a kapcsolattartás, hiszen a távolságok nem nagyok, tele­fonon és levélben aránylag olcsón és gyorsan lehet egy-egy gyűlést összehívni. A Kárpát-medencében már nehezebb a kapcsolattartás. Ez részben a nagyobb távolságok, de főleg a nehezebb gazdasági helyzet miatt már nem olyan könnyű. A nyugati régióban a személyes kapcsolattartás szinte megoldhatatlan, a több ezer kilo­méteres távolságok miatt. A Fórum végezetül úgy döntött, hogy a kapcsolattartás legjobb és legkorszerűbb módja az Interneten, a Világhálón való kommunikáció. Ez országhatároktól és távolságoktól független, bárki, bármikor elérheti, naprakész tájékoztatást és kapcsolattartást biztosít. A kommunikációs bázis kiépítését az USA-ban élő ifj. Szalay Róbert vállalta magára, aki v.Bánkuty Géza támogatásával évek óta az USA egyik legsikeresebben működő homepage­­t üzemelteti. WWW.HUNGARIAN.NET A másik fontos javaslat az volt, hogy a Magyarok Világszövetsége küldöttei között nagyobb számban, -esetleg 30%-ban - fiatalok legyenek, hiszen a jövő szempontjából, - minden tisztelet megadása mellett, elsősorban- nem a 64-70 éves, kétségtelenül nagy élettapasztalat­tal rendelkező emberek lesznek a meghatározók, hanem azok a 20-35 éves fiatalok, akik job­ban ismerik a XXI.század kihívásait és felkészülten vállalják az összmagyarság még­­maradásáért és felemelkedéséért folyó önzetlen és nagy áldozatokkal járó munkát. A közgyűlés tisztújítással zárult, ahol megválasztották a MIV elnökét és három helyettesét. Az egyes Régiók is megválasztották vezetőségüket. A kétnapos fórum sajtótájékoztatóval és színvonalas fogadással zárult, ahol több állami vezető politikus és közéleti személyiség üdvözölte a megjelent fiatalokat. tudósító

Next

/
Oldalképek
Tartalom