Szittyakürt, 1999 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1999-03-01 / 3. szám
2. oldal «lîtVAKÔfcî gyanánt elnyomta, hazánk törvényeit szabadságát eltiporta...magunkat az osztrák ház alól szabadoknak, a trónt üresnek nyilvánítjuk.” Ezzel az aktussal a Habsburg ház trónfosztottnak lett nyilvánítva minden magyar számára. Az elkövetkező évszázad alatt a Habsburg ház lépésről lépésre következetesen felizgatta a nemzetiségeket a Magyar Nemzet ellen. Mindaz amit később hazánk testéből Trianonban leszaggattak már régen, állandóan az osztrák császárok ígérgettek oda. A nemzetiségek a Habsburg királyok egész sorára hivatkozhatnak, mint utolsóra Károly királyra aki a végveszedelem óráiban hozzánk Gödöllőre menekült családjával és „hű magyarjai”közt, magyar földön alkudozott a nemzetiségi vezérekkel a nemzet testére. Ezt ajánlotta Popovics Dusánnak, a horvátok képviselőjének és Mihalovics Antal horvát bánnak: „Vegyenek el Magyarországtól annyit, amennyit akarnak, csak maradjanak meg a Habsburgok jogara alatt”. - Ezt a két horvát vezér mondta el zágrábi követünknek. Ugyanilyen ajánlatot tett a cseheknek is. Többet elárulni már nem volt ideje Magyarországból mert a forradalom elkergette Gödöllőről. - Ez is egy jó király lett volna! A Habsburgok így harcoltak Magyarország ellen az utolsó leheletükig. Ötvennégy éven át - mondja Kossuth - 1790- től 1844-ig kellett küzdenünk csak a magyar nyelv birtokáért a Habsburgok ellen. Angliában mondott beszédében így jellemerte a Habsburgokat. „Ez a dinasztia az egyedüli széles e világon, melynek családi érdekén kívül semmiféle létoka nincs, és hatalmát csak más népek egymásközti viszálykodásával tartja fenn.’’Évtizedeken át folyt a harc a cenzúra eltörlése ellen. A szólásszabadság a nemzeti függetlenség alapvető követelménye volt. 1848. március 3-án Kossuth Lajos a Pozsonyi országgyűlésen reformköveteléseit 12 két pontban előterjesztette, amit a felsőház március 14-i jóváhagyásával egy delegáció élén benyújtott V. Ferdinánd uralkodónak. Mikor ez a hír elérkezett Pestre a fiatal értelmiségiekből álló ellenállási kör nyilvánosságra hozta a reformköveteléseket, melynek gyakorlati megvalósításával kezdődik a pesti forradalom. Tüntetések, a cenzúra eltörlése, a nyomda elfoglalásával az irodalom lesz a cselekvés egyik formája. 1848. március 15-én Petőfi Sándor és Jókai Mór vezetésével a közel húszezer emberből álló tömeg tüntet a Nemzeti Múzeum előtt. Vasvári Pál történész nyitja meg a nyilvános naggyűlést. Petőfi a múzeum lépcsőjén elszavalja a Nemzeti Dalt, Irinyi József fiatal ügyvéd és újságíró ismerteti a 12 pontot: MIT KIVAN A MAGYAR NEMZET. 1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Budapesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió Erdéllyel A tömeg éljenzése közepedte megindul az események soroza. A politikai röpiratok tömkelegé jelenik meg, követelve a jobbágyfelszabadítástól a nemzetiségi kérdésen keresztül a nemzeti függetlenségig mindent pontot megvitatva. Megindul a Nemzetőrség szervezése, Tácsics Mihály kiszabadul a politikai fogságából. Április ülén az országgyűlés új törvényeket fogadott el és 12-én megalakult gróf Batthyány Lajos vezetésével a teljesen magyar kormány. Felbuzdulva a magyar szabadságharc kezdeti sikerein április 22-én a délvidéki szerbek politikai autonómiát követelnek, május 10-én a szlovákok ugyanezt teszik. Május 30-án Kolozsváron az erdélyi országgyűlés megszavazta az újraegyesülést Magyarországgal. A nemzet védelmére létrejön a honvédség. Kossuth javaslata elfogadást nyer, adót vet ki, majd pénzt bocsájt ki.Látva a magyar szabadságharc győzelmét Bécs lépésről lépésre meghátrál a magyar függetlenségtől és a Habsburg ház hagyományos osztd meg és uralkodj stratégiáját latbavetve fellázítja a nemzetiségeket a Batthyány kormány ellen. Augusztus 31-én Ferdinánd vádat emelt a magyar kormány ellen, hogy megszegte a monarchia származási alapon történő folytonosságát és követelte a független hadsereg és pénzgazdálkodás megszüntetését. Batthyány Lajos miniszterelnök lemondott.A Habsburg ház megszegve az elfogadott áprilisi törvényeket nyűt háborút indított Magyarország ellen. Csatát csata követte. 1849 januárjában a Honvédelmi Bizottmány és a parlament Debrecenbe költözött. 1849 júniusára a háború kiszélesedett és a honvédők a Szent Szövetségben álló osztrák és cári orosz hadsereggel találták szembe magukat. A jól felszerelt kétszeres túlerővel szemben „Független szabad honért - Győzni vagy halni”- hirdeti a zászlószalag felirata. A tavaszi hadjáratok alatt Görgey Artúr sorozatos győzelmeket arat és Budát is visszafoglalja.Erdélyben Bem József tábornok vezetésével a területek Kolozsvártól Brassóig magyar kézre kerülnek. Az osztrák orosz túlerővel szemben Bem Apó július 31- én Segesvárnál csatát veszít, ahol Petőfi Sándor is elesik. Látva a reménytelen helyzetet 1849 augusztus 13-án Görgey Artur Világosnál letette a fegyvert. Kossuth Lajos Törökországba menekül. Október 6-án Haynau ítélete alapján Aradon 13 magyar tábornokot kivégzik, Budapesten pedig gróf Batthyány Lajos az első független felelős magyar kormány elnökét végzik ki. À magyar szabadságharc ezen vértanúi örök fényként világítanak a magyar történelemben. Ezután következnek megtorlás évei, a Bach korszak, a Kufsteini börtönök és az 1867- es kiegyezés. A szabadságharc külföldre menekült vezetői sem adják fel a harcot. Világszerte érdeklődést és rokonszenvet keltenek a magyarság iránt. Amikor az osztrákok a Törökországban tartózkodó Kossuth emiráció kiadatását követelik a szultán ezt az angolok és a franciák támogatásával megtagadja. Az amerikai szenátus a „nemzet vedégekénf’hivja meg és a kongresszus előtt szóhoz juttatja. Az olasz osztrák háború után ismét felcsillan a reménység. Az olasz forradalmár Giuseppe Mazzini révén Kossuth ekkor már jelentős tényező. III. Napóleon francia császár is tárgyal vele. A Magyar Nemzeti Igazgatóság, amelynek élén Kossuth, Klapka és Teleki Éászló gróf áll, Tűit István vezetésével magyar légiót állít fegyverbe. Egy idevágó történetet szeretnék idézni Gelsei Bíró Zoltán A Habsburg Ház Bűnei című munkájából amely a legtökéletesebb jellemzés erről a bűnszövetkezetről amit valaha olvastam. Hallgassuk meg hogyan ír ő erről és a kiegyezés utáni korszakról. „Most szeretnélek fölhozni a sírból, jó öreg, nemes kuruc, te király gyűlölő pogány ma-gyar, aki a lelkedet belém 1999. március lehelted, hogy lásd az idők beteljesedését. Aki ezt megjósoltad! Aki engem erre tanítottál ! Aki ezért naponta imádkoztál! A Habsburg király felé ömlengő alázatos és hazug kiegyezési dicshimnuszok harsogó áradatában akadt egy büszke kis vármegye, amely Rákóczi és Kossuth evangéliumának élő tiltakozásul, odakiáltotta ebben a hódoló, kenetes hangzavarban I. Ferenc Józsefnek: Ugocsa non coronat ! - Ugocsa bizony nem koronáz! A legkisebb vármegye volt, fönn északon, a Tisza két partján, amely nem engedte föl Budára zsinóros hajdúit és párduc-kacagányos vármegye urait, hogy hivatalosan ott legyenek azon az országraszóló zenés requiemen, amelyen Magyarország függetlenségét temetik és egy örökösödési parádén, ahol a - halott - fölött osztozkodnak. Magyarország e legkisebb vármegyéje, amelyet oly gúnyosan kinevettek a királyi fényben sütkérezök, a legnagyobb lett egy hallgató nagy ma-gyar társadalom lelke mélyén, mely akkor megnémult, de nemrég még konspirált, fegyvert rejtegetett a pincében, hogy jön Kossuth, az olasz-magyar légióval, a porosz király burkusaival,megszabadítani I. Ferenc Józseftől Magyarországot. Akkoriban úgy is volt. Kossuth mindezt előkészítette: III. Napóleonnal, Viktor Emánuellel, Bismarckkal tárgyalt, kibontotta Rákóczi zászlaját olasz földön, légiót szervezett. Az osztrákházat iszonyúan elverték Königgratznél, Klapka Komárom hós védője, a határszélen állt az első Kossuth légióval. Kis kúriánk pincéjében el voltak ásva az általános felkelésre felhívó plakátok, apám őrnagynak volt kinevezve Tatay tiszteletes asszony Bakony-Tamásin éjjel ragasztotta ki az új szabadságharcra való felhívást. Ekkor azonban az Osztrák háznak ölébe szaladt a kövéres Deák Ferenc, I. Ferenc Józseffel megcsinálta a kényszerkiegyezést, amely a Habsburg uralkodónak úgy ízlett mint rókának a savanyú szőlő, de béke lett, a Habsburg ház meg Ion mentve, jött a koronázás és ezzel Deák Ferenc Kossuth Lajos kezéből örökre kiütötte a függetlenségi remény ama zászlaját, amelyet 18 évig páratlan szívóssággal, csodás lángeszének és legendás szervező erejének lankadatlan feláldozásával hordott meg, szerte az egész művelt világban. Azután Ugocsához nyíltan csatlakozott még hét megye, ugyanannyi mint a honfoglaló hét magyar pogány vezérek voltak, akik itt vérszerződést csináltak hogy örökké magyar alkotmány legyen és annak sértetlenségén a magyar nemzetségből választott nemzeti fejedelem őrködjék, aki az ország beleegyezése nélkül semmit sem tehet. Ez a hét magyar, akiket hét kuruc tigrisnek neveztek, azalatt míg Budán a koronázási mise orgonája búgott és Ferenc József esküdött az alkotmányra, oly szentül, ment V. László a Hunyadiaknak, ez a hét kuruc tigris, szívében mélyen eltemetett fájdalommal és keserűséggel kivonult Cinkotára, a históriai nagy icce csárdába, ott összecsördítették németverő nagy Hunyadi Mátyás szimbolikus kupáit, aki egykof Bécset foglalta el és elkeseregve a nemzeti királyság elmúlásán, bánatos, szomorú gyásztort ittak ama nemzeti szerencsétlenség fölött, hogy Budán megint Habsburgot koronáznak.”Ugocsa vármegye Kárpátalja része, ahol Trianon óta hétszer változtattak állampolgárságot ezek a magyarok anélkül, hogy elhagyták volna falujukat, de megmaradtak magyarnak a mai napig. Ezekről a magyarokról mondott le az Antall Kormány, Jeszenszki Géza jelenlegi amerikai magyar nagykövettel az élen Ukrajna javára 1993-ban. 1989-ben azt hittük, hogy végre mindörökre megszabadultunk ettől a vérszívó hálátlan családtól „amelynek történelmi küldetése a magyarság létének elsorvasztása kell, hogy legyen. Ismét feltámadtak jól megérdemelt sírboltjukból és megjelentek a magyar élettérben, mint egy pióca. A magyarság elhülyítésének utosó fejlődési fokozata az, hogy a legifjabb Habsburg született őstehetség György kell, hogy képviselje meggyötört hazánkat az annyira hőn óhajtott Európa parlamentben, mind rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. Már hallani a gyászindulót a jövendő ködéből, már látni a kaján vigyort amint vezetnek bennünket Európa felé, - ahova sohasem fogunk eljutni! Mert nem jutottunk oda Koppány árán, Muhi árán, Mohács árán sem! Ennek a családi célnak és ismét az ÚJ VILÁGREND központi céljának megfelelően vezetnek bennünket oda, ahol egy nemzet süllyed el és nincsen visszaút! A Horni kisebbrendűség érzése nem talált egyetlen méltó magyart erre a célra. Az osztályharc meghasonlott sztahanovista, pufajkás komisszárja hívta őket vissza: meggyalázva Bocskai, Bethlen, Thököly Báthory, Rákóczi, Kossuth, Petőfi történelmi hagyatékát, majd négyszáz éves küzdelmünket. Mikor ébredünk már fel, meddig hagyjuk magunkat félrevezetni? Mikor vesszük tudomásul, soha idegen nem jött a segítségünkre, nem jöttek Muhinál, nem jöttek Mohácsnál, 1919-ben, 1956-ban, soha! Pontosan Habsburg György egyik őse volt az oka a mohácsi tragédiának. A magyar szent korona és országa megszerzése után ők tették 160 évig hadszíntérré az országot. Utána kellett a magyar a megerősödött birodalomba huszárnak, kellett gabonája, nyersanyaga, hogy világbirodalommá váljon. Annyira rettegtek tőlünk, hogy idegen népeket költöztettek ősi magyar földekre, mivel azokban jobban bíztak mint a lázadó magyarban. Trianont is nekik köszönhetjük. Meddig tűrjük még, hogy ez a vámpír, világpolgár, kalmárvérű család rajtunk élősködjön. Ideje már a történelem sötét kriptájába végleg bebetonozni őket és velük együtt összes szekértolójukat. Most megint visznek Európa felé, mely tőlünk mindig csak kapott, de soha sem adott. Megyünk felkészületlenül, feltételek nélkül, a trianoni igazságtalanságok orvoslása nélkül, üres zsebbel, dollármilliárdos adosággal, amit a nyugat köl-csönzött egy idegen megszálló hatalom által létesített diktatúrának. Kinyitjuk az ország kapuit a pénzes idegenek előtt, hogy felvásárolják ami még megmaradt. A magyar pedig beáll cselédnek afrikai bérekért és Manhattan-i árakat fizet a termékekért. Ez az 1945. óta tartó kelet és nyugat általi szabadrablás és gyarmatosítás félő, hogy beteljesíti Kossuth vészjóslatát, hogy „a magyar csak lakos lesz hazájában, de nem Nemzet”. Ma 1999-ben a világon szétszóródott nemzeti emigráció összes végvárában a kuruc vitézek szellemében minden eszközzel harcolnunk kell, hogy ezt megakadályozzuk. A reformkommunistákból kotyvasztott mai állam vezetés 1989-óta a lemondás korszakát hozta létre. Lemondtak a tömeggyilkosok számonkéréséről, lemondtak a semlegességről, lemondtak a függetlenségről, lemondtak az elszakított területekről, lemondtak az államadósság felszámolásáról, cserébe a semmiért. De megmaradtak a vádló bitófák, a 298- as és 301-s parcellák, a kopjafák figyelmeztetésül és mi nem felejtünk. Sőt Szabadságharcos Püspökünk szavaival élve esküszünk, hogy Magyarország szabadságáért, Tovább Harcolunk! V--------------------------------------------:----------------------------------------------------------------------|g-T\ A SZITTYÁKÉRT VILÁGHÁLÓZAT HONLAPJA ELÉRHETŐ A KÖVETKEZŐ CÍMEN: http://web.cetlink.net/ ^szittya/ k________________________________________________________________________-I------r
