Szittyakürt, 1998 (37. évfolyam, 1-7. szám)
1998-10-01 / 6. szám
1998. október-november ÍZITTVAKÖfcT 3. oldal Major Tibor a „Szittyakürt” főszerkesztője (Cleveland.) Rövid, de lelkes és agitatív előadásában arra mutatott rá, hogy milyen feladatok állnak, nemcsak a kongresszus résztvevői, de minden nemzeti érzésű magyar előtt az ország határain kívül és azon belül. Különös tekintettel az ifjúság nemzeti szellemben való nevelésére. Major Tibor Szalay Róbert hadtörténész-újságíró (Budapest) Előadásának enne: ,,Történelmünk nagyjai és küzdelmei ” Az előadás első részében történelmünk kiemelkedő alakjairól, Szt. Lászlóról, IV. Béláról, a Hunyadiakról, a török elleni harcokról, Zrínyi Ilonáról, az I. és II. Világháború, valamint 1956 hőseiről beszélt. Előadásában ügyesen kapcsolta össze a történelmi eseményeket a napi politikával. Pl. Zrínyi Miklós Szigetvár védőjének hősies kitörését, a Budai vár 1945-ös védelmével és a febr. 11-i kitöréssel állította párhuzamba. Végezetül beszélt a liberálisok és reformkommunisták történelemhamisításairól, amit csak akkor lehet megszüntetni, ha a politika erejével kényszerítik ki a hivatalos szervektől az oktatás nemzeti szellemben való átdolgozását, illetve folytatását. * * * A kongresszus harmadik napján került sor a hozzászólásokra és az előadóknak feltett kérdésekre adandó válaszokra: Dr. Mihály Ferenc A hozzászólások közül ki kell emelni azokat, amelyek szinte kiselőadásként egészítették ki a kongresszusi előadásokon elhangzottakat. Botos László, Kárpáthy Árpád, Dr. Éles Géza, Palovits Rudolf hozzászólására és a feltett kérdések többségére Dr. Bakay Kornél reagált. Ezt követően Forray Zoltán értékelte a kongresszust, felolvasta a zárónyilatkozatot, amit a kongresszus határozata alapján megküldenek az otthoni médiumoknak és a hivatalos szerveknek. Befejezésül Reverend Dr. Mihály Ferenc a „Torontói Egyetemes Magyar Egyház” papja tartott istentiszteletet, emlékeztetve arra, hogy az ősi magyar vallás erényei, a természettel való szoros kapcsolata és a magyar lélek sajátosságainak figyelembevételével jobban megfelel a nemzeti nevelés követelményeinek, mint bármelyik más vallás. Az istentisztelet után Molnár Lajos befejezettnek nyilvánította a kongresszust, bejelentve, hogy a VII. Nagy Szittya Világkongresszust 2000-ben Budapesten fogják megtartani. Megható epizódja volt a kongresszusnak, amikor a záróbanketten nt. Dr. Dömötör Tibor Püspök Úr szívhez szóló és lelkesítő ünnepi beszéde és Szedenits Jenő szavalata után felolvasták Pongrátz Gergely kongresszusnak írt levelét. A levél felolvasása után került sor a kitüntetések átadására, a többszáz jelenlévő lelkes ünneplése közepette. Tisztelt kongresszus, kedves Barátaim! Sajnálom, hogy elfoglaltságom és egészségi állapotom nem tette lehetővé, hogy megtisztelő meghívásotoknak eleget tegyek, de engedjétek meg, hogy mind a magam, mind az 56-os Magyarok Világszövetsége elnöksége és tagsága nevében sikeres és eredményes munkát kívánjak a kongresszusnak! Mindenekelőtt azért, mert a liberális kozmopoliták gőzerővel folytatják a történelem hamisítását az őskortól napjainkig. Többek között ez a kongresszus is hozzájárul ahhoz, hogy e történelemhamisítás lelepleződjön! Egyúttal megragadom az alkalmat, hogy tudassam a jelenlévőkkel, hogy az 56-os Magyarok Világszövetsége által alapított „56 Hőse” kitüntetést, az elnökség határozata értelmében, szeptemberben hónapban 4 Amerikában élő bajtársunknak adományozzuk. Főtisztelendő Dr. Dömötör Tibor Püspök úrnak, Szedenits Jenő író, költő bajtársunknak, Molnár Lajos bajtársunknak, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom vezetőjének és Major Tibor bajtársnak, a ,,Szittyakürt” főszerkesztőjének azért a kiemelkedő munkásságukért, amiért az 1956-os otthoni cselekedeteik mellett, az elmúlt évtizedekben a nemzeti ügy kiemelkedő szolgálatával, a nemzeti szellem példamutató ápolásával töltöttek el. Ezennel felkérem a kongresszus vendégeként Torontóban tartózkodó Szalay Róbert bajtársunkat, az 56-os Magyarok Világszövetsége elnökségi tagját, hogy nevemben adja át a kitüntetéseket a fent nevezett bajtársaknak! További jó és eredményekben gazdag munkát kívánok a kongresszusnak. Őszinte magyar szívvel és bajtársi együttérzéssel Budapest, 1998. szept. 25. Pongrátz Gergely Az 56-os Magyarok Világszövetsége Elnöke Forray Zoltán záróbeszéde Magyar újjászületés előtt Tisztelt Világkongresszus! A magyarság történetírásának új fejezetét nyitotta ez a kongresszus. Őstörténet-kutatóink, történészeink a mai napig hivatalosan támogatott; az idegenek által ránk tapasztott fínnugrász származáselmélet fokozatos és kitartó megdöntésén fáradoznak. Egy nép önbecsülésének, viselkedésének, tartásának meghatározó alapja saját történelmének igaz, egyértelmű, bizonyított és elfogadott ismerete. A magyar nép történelmét már ezer éve idegenek írják! Ősi, negyven betűs rovásírásunk ABC-jének felszámolása és az akkor alig 24 betűs latin írás ránkerőszakolása óta úgy írják történelmünket, ahogy az a mindenkori idegen megszállóinknak megfelelt. Arpádházi királyaink a magyart még jó színben feltüntető, krónikásait is hazug, gyenge elméjű álmodozónak tartják, mintha a majdnem kortárs és szemtanú Anonymus vagy Kézai nem a köztudatban élő, és szájhagyományok alapján tartotta volna a magyart a Szittya- hun folytatásnak a Kárpát medencében. Az idegenek nagyon jó munkát végeztek! A kereszténység hittérítőiként bejött német, olasz vagy szláv papság, hogy önmaga és vallása, társadalma, faja értékét felemelje, földig ócsárolta és rombolta a magyar ősi származást, igaz történelmünket. Az idegenek a Habsburgok alatt települtek az Árpádi birodalom maradvány területeire. A Habsburg uralkodás csak az idegenben bízott, majd 400 éven át a cseh-morva, német, wallon, flamand, francia, olasz, a spanyol hűségesebb alattvaló és kiszolgáló volt, mint a magyar. Ezért minden ami magyar volt, azt irtották, pusztították, amikor és ahogyan lehetett. Érdekes módon, mégsem az idegenek, hanem a magyarok voltak azok, akik a Habsburgot válságos óráiban a jól megérdemelt pokol tornácáról visszarángatták. (Remélhetőleg, ez nem ómen a mai magyarországi Habsburg nyűzségésre). A Habsburg hálából idegenekkel jutalmazott bennünket. A múlt század származásiam csatáinak 3 fő irányzatát is idegenekkel vívatja a magyarság feje felett.- A Budenz Schlőzer-Hunsdorferféle ,,magyarok” által kiagyalt finnugrászatot.- A Vamberger (Vámbery) Herman által kidolgozott török ági származás elméletet.- A Goldzicher Ignác (és Halévy rabbi) által gyorsan sutba dobott, de Lenormant, Oppert és Sayce tudósok által nemzetközileg elismert sumér eredetét. Az idegen érdekeknek megfelelően, nekünk a legrosszabb elméletet választják: A finnugort! Azóta a magyarság rokonai: a szibériai halász-vadász származású, máig is primitív népek gyülevész társasága. A magyarok az uráli őshazából kiindulva összeszedték és elrabolták az iráni, görög, majd a szláv kultúra egyes elemeit, és a besenyőktől a Kárpát medencébe befizetve beékelődtek és megtapadtak a már kialakult indo-európai nemzetállamok közé. Csoda-e, hogy ezt felhasználták Trianonban a szláv, latin, német indoeurópai népek ellenünk, mert a finnugor elmélet, európa-idegenné nyilvánított bennünket. Az indoeurópai (árja) népek abban mindig egyetértettek, hogy a Kárpát medence magyarsága: fajilag, etnikailag teljesen más mint ők; így tehát a fajok harca folyik a Kárpát medencében! Az, hogy a mai napig vannak ,.magyar tudósok”, akik ezt a végső soron fajveszejtő doktrínát még mindig vallják és hirdetik, az már túl van a józan ész határán! Vagy hibbant kell legyen az a tudós, aki saját fajtája felszámolásán dolgozik, vagy jól megfizetett áruló! A harmadik lehetőség az, hogy az illető idegen, aki csak saját fajáért harcol a magyar élettérben. A finnugor elmélettel elsősorban nem az a bajunk, hogy nem igaz, hanem ahogyan tálalják: úgy vagyunk feltüntetve, mint akik csak most váltunk ki a primitív életből. Pedig a dolog fordítva áll: a finnugor népek, a szkíta-hun népek lemorzsolódott, lemaradt, peremre szorult, visszafejlődött maradványai! Mi Európa ősnépe vagyunk, a Kárpát medencében fejlődtünk ki, onnan származtunk el! Erre bizonyíték a Dunától Kínáig - Indiáig terjedő ős szkíta azonosság az indoeurópai népek megjelenését megelőző időkből. Mi a Kárpát medencében még mindig több mint 18 millióan vagyunk, annyi vérveszteség után is: Muhi, Mohács, Trianon, 1945. után, míg az örök csendben és nyugalomban, a történelmi események határmesgyéjén meghúzódó finnugor népek összesen csak alig 7 millióan! Az idegenek gondoskodtak és gondoskodnak arról, hogy a több mint ezer éves Árpádi birodalom eltűnjön a térképről. Pedig még 500 évvel ezelőtt, Mátyás király uralkodása alatt is a magyarok lélekszáma Angliával, Németországgal egyenlő volt. Az idegenek ide juttattak bennünket: a mai állapotokhoz. Elültették bennünk az örök gyanakvást is meghasonlottságunk miatt, mindenkiben ellenséget keresünk. Vannak köztünk fajáruló tudósok, akik a nemzetárulás és nemzetfelszámolás ügynökei, akik a magyarveszejtés elméletét hirdetik, megbénítva a magyar nép védekezését, önbecsülését, megerősítve a környező népek erőszakos magyartalanítását és területhódítását. Eljött az ideje, hogy ne az idegenek írják és hamisítsák származásunkat és történelmünket. Mint ahogy a hajnalt is megelőzi az éj legsötétebb órája, úgy az idegenek magyar létben való „vibrálása” is csak előzménye az immár elindult magyar újjászületésnek! A VI. Nagy Szittya Történelmi Világkongresszusnak köszönhetően a magyar őstörténet és történelem magyarérdekű újraírása elkezdődött! Köszönetét mondok az itt megjelenteknek, előadóinknak, fővédnökeinknek, védnökeinknek, a tisztelt hallgatóságunknak és rendezőinknek fáradságukért, türelmükért.
