Szittyakürt, 1998 (37. évfolyam, 1-7. szám)
1998-01-01 / 1. szám
1998. január—február ÍZITTVAKÖfcT 3. oldal ítélet a magyar zászló felett! Ezt az ítéletet nem a magyar Felvidék új urai, a szlovákok hozták meg a mai Szlovákiában, nem is a románok Erdélyben, vagy az ukránok a magyar Kárpátalján, sem a magyar zászlót évszázadok óta gyűlölő szerbek, horvátok vagy osztrákok, hanem az Egyesült Államokban lévő ohiói Canton városában magyarok által alapított Kálvin Presbyteriánus Egyház presbitériuma. Az egyháznak már egy évtizede nincsen magyarul beszélő lelkésze, de a gyülekezet tagjainak fele még mindig magyar származásuakból áll, és egynegyede beszél magyarul. Az egyik magyar származású egyháztag azt kérte a presbitériumtól, hogy engedélyezzék azt, hogy kívánságra és esetenként betehessék a magyar zászlót a templomba — esküvőkön, temetéseken vagy keresztelések alkalmával. A presbitériumban még mindig felefele arányban vannak a magyar származásúak és a nem magyarok. Mindenki biztosra vette, hogy a kérést teljesíteni fogják a magyar alapítású, magyar múltú, magyarok pénzéből fenntartott egyházban. Sajnos, nem így történt. Az amerikai származású presbiterek — az amerikai lelkész biztatására - megtagadták a magyarok kívánságát és leszavazták a magyar zászló kívánságra és esetenként való megjelenését a templomban. A szavazást hosszú vita előzte meg és a presbitérium magyar származású tagjai próbálták a vitát a magyar zászló javára eldönteni, de az amerikai lelkész „teológiai” alapon magyarázta meg, hogy „a magyar zászlónak a templomba való bevitele helytelen lenne, mert ez a zászló semmit sem tett Jézus Krisztus dicsőségének megörökítésére és ma sem dicséri az Urat”. Végülis a magyarok feladták az ellenállást és a presbitérium 12 szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a magyar zászló kizárását a templomból és elrendelte a döntés megokolásának közlését a gyülekezet tagjaival. A döntés meg is jelent a Kálvin Presbyteriánus Egyház havi tájékoztatójában, amelynek címe „Jó Hír”, az 1997. júniusi számban. Az egyházi döntés nagyszerű példája a jelenlegi amerikai és egyházi irányvonalnak, amely a teljes beolvadás és beolvasztás alapján mindent el akar tüntetni az amerikai életből, ami nem szolgálja az „egy' múltat és egy jövőt”. Magyar szempontból nem mehetünk el szótlanul e mellett az esemény mellett és szeretnénk egy kis emlékeztetőt adni a magyar zászló érdemeiről és Jézus Krisztus ügye érdekében végzett — ma már majdnem mindenki által elfelejtett szolgálatáról: A mindenkori magyar zászló 1100 esztendeje védi a kereszténységet, Jézus Krisztus egyházát, az Isten igazságát. Jézus vallásának mindenkori ellenségeivel szemben. A magyar zászló 1100 esztendeje ott lobog a történelemben, ahol magyarok életüket és vérüket áldozták mindazért, amit ma éppen az Egyesült Államokban — és szerte a világon — próbálnak megtagadni a hivatalos szervek, az istentelenségnek hatalomra került sátáni erői. A magyar zászló védte meg Magyarországot és a Magyarországon túl lévő Európát a tatárok győzelmétől, amely a kereszténységet teljesen elpusztította volna. A magyar zászló alatt harcoló magyarok és nem magyarok akadályozták meg 200 éven keresztül folyó véres harcokban, hogy a török-muzulmán világhatalom győzelmet arasson Európában és ezzel teljesen megsemmisítse a kereszténységet. A magyar zászló alatt vívták meg évszázados szabadságharcaikat azok a magyar hadvezérek, akik kivívták a vallás teljes szabadságát a Kárpát-medence népei számára. A magyar zászló vezette győzelemre a magyar seregeket az 1919-es kommunista-ateista hatalom csapataival és ügynökeivel szemben. A magyar zászló vitte győzelemre 1956 csodálatos magyar szabadságharcát a világkommunizmus és az egyházat megsemmisíteni akaró világistentelenség erőivel szemben. A magyar zászló az embertelen gyilkolások korában is megmaradt emberséget, becsületességet és lovagiasságot hirdető szimbólumnak a magyar katonák számára és mindez a jézusi lelkületet hirdette évszázadokon keresztül a történelemben. A magyar zászló tette lehetővé, hogy Európa Európa maradjon, és hogy később Amerika Amerika legyen. A magyar zászló alól amerikai zászló alá állt magyarok lettek az amerikai szabadságharcok legbátrabb és leghíresebb katonái. A magyar zászló alatt függetlenségi háborút vívó Kossuth Lajos volt minden idők legnépszerűbb vendége az Egyesült Államoknak, aki a történelem legnagyobb beszédeit és igazságait mondta ki Amerikában, akiről megyéket, városokat, falvakat és utcákat neveztek el Amerikában, és akinek szobrát Főtiszteletű dr. Dömötör Tibor református püspök munkája nyomán, 1990-ben fogadta el az Egyesült Államok örökös kiállításra a washingtoni Capitóliumban. (Ilyen elismerés eddig csak 8 nem Amerikában született államférfit és hadvezért ért Amerika történelme során.) A magyar zászló alatt Amerikába érkezett milliók építettek templomokat, iskolákat, kultúrházakat, családi otthonokat, és ők voltak azok, akik más Európából érkezett bevándorlókkal együtt kemény munkájukkal tették naggyá az Egyesült Államokat. A magyar zászló alatt érkező magyarok lettek az Egyesült Államok legjobb polgárai és életükkel és vérükkel segítették az Egyesült Államokat a huszadik század véres háborúiban. A magyar zászló alól érkező tudósok tették lehetővé az atomfegyverek legyártását és ezzel a második világháború lerövidítését. A magyar zászló alól érkező zenészek, karmesterek, tudósok, feltalálók, szakemberek nagy mértékben elősegítették az Egyesült Államok kultúrális és technikai fejlődését, amely megakadályozta az istentelen Szovjetunió győzelmét a világ kereszténysége felett. A magyar zászló alatt élő magyarok nyitottak olyan hatalmas rést a Vasfüggönyön, melyet többé nem lehetett befoltozni és így a magyar zászló újra egyedülálló szerepet játszott az istentelenség erőinek megbuktatásában és a kereszténység megmentésében. A magyar zászló alatt érkező magyarok alapították és tartották fenn a mai napig is a Kálvin Presbyteriánus Egyházat Cantonban. Még nagyon sok más eseményt is felsorolhatnánk a magyar zászló védelmére és arra, hogy 1100 esztendőn keresztül mit tett a magyar zászló Jézus dicsőségére és az emberiség javára. Sajnos mindezeket a tényeket nem tanítják az amerikai teológiákon, egyetemeken, iskolákban és szószékeken. A nagy amerikai olvasztókemencében el kell tűnnie mindennek és itt ma már nem szabad magyar történelemről beszélni, nem szabad magyar zászló előtt tisztelegni, nem szabad az emlékeinket magunkkal hordozni, nem szabad magyarnak lenni! Szeretnénk megkérdezni a nagy beolvasztó kát és az őket minden gondolkodás nélkük követő agymosottakat, velük együtt a cantoni lelkész urat: „Hol prédikálna ma, ha a magyarok nem építettek volna templomokat, ha a magyarok úgy gondolkodtak volna, mint ő és elődeink is megtagadtak volna mindent, amiért élni érdemes?” Hol lennének a beolvasztok, akik magyarok pénzéből éltek vagy élnek, de gyermekeiket nem tanították magyarul? Mi lett volna a kereszténységgel, ha a magyarság 1100 évvel ezelőtt nem veszi fel a kereszténységet és a magyar zászló ne védi meg Jézus egyházát és tanítását? Nagytiszteletű Úr! Ön ítéletet mondott és mondatott a magyar zászló felett, Ön felett majd a történelem mond ítéletet! És Önnel együtt mindazok felett, akik nem ismerik vagy rosszul ismerik a történelmet! Mi pedig ott maradunk a magyar zászló alatt, amely ott él a szívünkben, az otthonainkban, a templomainkban és mindenütt, ahol igaz és őszinte emberek élnek! Mert mi ismerjük a történelmet és tudjuk, hogy senki és semmi sem tett többet Jézus dicsőségére a történelemben, mint az a félredobott, megtagadott, agyongyalázott, de általunk örökre áldott és magyar vérrel több mint egy évezreden keresztül megáldott magyar zászló! DR. BAKOS GYULA Tarka virágok fanyar illatától Terhes légben álmodik az őszi táj. Kerepesi temetőben, lenge szellő Fuvall, bánatos könnyeket szitál. Hősi földre őszi rózsák szirma hull, Temető árkában, árva sírhalomra Balogh Erzse szívzokogva ráborul. Teste remeg,szó panaszos ajkán: Mint egy latrot temettek el jó apám! Szabadságért feláldoztad életed Gyalázat ért végtisztesség helyett. Éjjel földeltek el, senki meg ne lásson, Koporsódat nem vitték virágos határon. Pedig temethettek volna katona pompával, Nem pap nélkül,de püspöki imával. Hét éves lányka voltam, mikor elmentél Jani öt, Sanyika kevés híján három. Az utcán halált szórtak gyilkos fegyverek Lázban égő arcod szemem előtt látom, Amint anyát ölelő karod megremeg. Idő megállt. Percek hosszú órák lettek. Két áldott szempárból könnyek megeredtek. Ott csüngtünk rajtatok,piszegtünk mindhárman Kicsi szívünk majd meghasadt fájdalmában. Kopogtak az ajtón.Kint leventék vártak. Katonára volt szüksége szép hazánknak. Bátor hősre,aki helyt áll minden bajba1, Harcra termett, becsületes, szittya fajta. Sereg gyülekezett nagy kapuk aljában, Fegyverek szorultak felkelők markában. SZEDENITS JENŐ Emlékezés Cleveland, 1997. október 23 Láttam, elmenőben vissza-vissza néztél. Búsan integettünk kis ablaknál állva. Ajkad mozgott, éreztem hozzánk beszéltél, Könnyünk sűrűn hullott muskátli virágra. S mentél elszántan! Szabadságvágy hajtott. Szívedben lángoló honszeretet égett, Hazáért, családért vívni hősi harcot! Elmédben ápoltál dicső ezredévet, Mígnem halál szelíd szemedet lezárta. Golgota sötétsége borult nemzetre, Szép arcodról elszállt Krisztus mosolygása. Otthonunkba beköltözött gond, búbánat, Nagy gyötrelem megviselte jó anyánkat. Munkált szegény, áldást.szeretetet hintett, Könnyes csókjaival táplált, nevelt minket. Rég megszűnt harci zaj, fegyverek pihennek, Ötvenhatnak lángja halványan pislákol Oh, miért hullt drága vér? Négy évtizednek Meddő méhében áldás, béke nem fogant. Az éj zivataros, holtak nem nyughatnak. Szívünk tájéka fáj .. az idő elrohant. Hazafiak vannak, de számuk oly kevés, Isten tudja lesz-e itt még ébredés?! Hol késel jutalma hősi áldozatnak? Hazánkat eladják, nép szolga módon él. Napkelet letiport, jó nyugat elárult. Fényes palotában dőzsöl a zsarnok, kevély. Fennen hirdetik: nemzeti eszme halott! Duna-Tisza táján, négy folyó honában, Magyarnak a sír és vándorbot maradott. Régi emlékeim egyre megkísértnek, Szomorú élménye sok gondterhes évnek. Hősként védted édes hazánk szabadságát, Bú szállta meg lelkem merengő világát. Még nem tudtam, hogy mit jelent e szó: Haza. Könnyeim sokszor hulltak, nehezteltem rád. Mostoha sors megtanított, hogy a Haza Szent! Nagy család! Bárhol élünk, amig vagyunk Legyünk híresek, gazdagok, Haza nélkül, Mint fény és nedv nélkül a virág, elsorvadunk. Nyugodjál.Legyen békés álmod jó apám. Távolból szebb századok intenek felénk! Szárnyra kap bús szív, eszme, fennkölt érzelem, Szép hazánkért milliók állnak csatasorba, Hogy Magyarország szabad és örök legyen!
