Szittyakürt, 1998 (37. évfolyam, 1-7. szám)
1998-01-01 / 1. szám
14. oldal ÍZITTVAKOfcT 1998. január—február „ ...a nagyvilágon e kívül, nincsen számodra hely! Ez az az íratlan parancs, az oszthatatlan területi és népi együvétartozandóságunknak soha fel nem adható hitvallása: az integer Nagymagyarország eszménye, melyet a Kárpátok gyűrűje ölel körül. Ezt a hívó hangot, az örök magyar faji összetartozandóság hangját szolgálja a revíziós-hit erejével a Szittyakürt. Az egykori szabadcsapatosok hitték is ezt, akiknek jelszava az volt, hogy „csak azok jelentkezzenek, akik nem akarnak visszatérni!”Tizenháromezer volt e csodálatos tábor létszáma, amikor konkrét feladattal és a legkorszerűbb könnyű fegyverekkel kiképezve és felszerelve a Kassa—Beregszász— Nagyszőllős vonalára kapott felvonulási utasítást és várták a parancsot a Trianon óta tiltott tettleges igazságszolgáltatásra. A szabadcsapat ellátása ekkor vált először hivatalossá és bárcsak overállban és rangrejtve voltak, mégis izzó hazafiasságuk példátlan fegyelemmel tartotta őket össze és alig várták, hogy a betolakodott ellenséggel megmérkőzhessenek. A „bécsi döntésre” való hivatkozással a szabadcsapat támadási készültségét beszüntették. Csak a leszerelésnél tűnt ki, hogy a szabadcsapatosok többsége minden tilalom ellenére nős és családos férfiakból állt, s csaknem kivétel nélkül mind egyszerű kétkezű munkás volt. Az is utólag derült ki, hogy rangjeltve tisztesek és tisztek, fel egészen őrnagyi és ezredesi rangig inkább vállalták bármely alantas beosztást és senkinek fel nem tűnő alkalmazkodással engedelmeskedtek a náluk alacsonyabb rendfokozatot viselő feletteseiknek, parancsnokaiknak. Elkeseredve csak azért voltak, hogy miért nem engedték harcolni őket és miért kellett azt a szégyent megérniük, hogy saját országuk egy részét idegen hatalmak, kegyes adományként ítélték oda Magyarországhoz. Hatalmas erő az együvétartozás ereje. Ez az a lelki vezérgondolat, melyre a KÖZLEMÉNY A Szittyakürt szerkesztősége értesíti Budapesten és környékén élő olvasóit, hogy a lapot csak indokolt kérésre (idős kor, betegség, járásképtelenség) küldjük postán. A lap térítésmentesen a következő címeken vehető át: Gondos Béla könyvesboltja: XIII. kerület Pannónia u. 22. Fehérlófia könyvesbolt: VIII. kerület, József krt. 36. “Magyarország mai határaira végleges békét fölépíteni nem lehet!” Szittyakürt újkeletű magyar honvisszafoglalás munkája felépül. Jelezve élniakarásunkat, a hazavágyás szent gondolatát a csonkahaza magyarságának is, amelynek parlamentje a világtörténelem legsötétebb önkényuralmának, a kommunizmusnak összeomlása óta közel egy évtizede harmadszor sikkasztja el a külföldön élő magyar szavazásra való jogosultságát. Igaz, hogy az általános választójog elve megtűri a szabályozást és korlátozást. Az általánosság elvét egyáltalán nem sértette volna, sőt a választói jogosultság helyes szabályozásának tettek volna eleget például, ha a választójog helyes gyakorlásához — ez a Szittyakürt álláspontja — az erkölcsi feddhetetlenség minimális mértékét a kommunista pártfunkcionáriusok választójogának megfosztásával kezdték volna. Az általános választójognak a külföldön élő magyarsággal szembeni „megszorítása” kizárja annak lehetőségét, hogy a csonkahazán kívül élő magyarság szavazatával befolyást gyakorolhasson az állami közakarat kialakulására és természetesen a választójoggal járó anyagi kötelezettségvállalás lehetőségétől is az ország újjáépítésében. Amikor a választójog korlátozását helytelenítettük, amely egyenesen megfosztja a külföldön élő magyart a választói jogtól és rámutattunk arra, hogy a T. Ház képviseleti, törvényhozási és kormányzást irányító és ellenőrző szerv, amelynek működése az ország jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzetében a külföldön élő magyarság megszorítás nélküli választójogát igényli. Csak így biztosítható a kommunizmus vandál nemzetpusztításából a legkegyetlenebb kamatrabszolgaságba rogyott magyarok Magyarországának megmentése, amelyhez az egyetemes magyarság, a nemzet legkiválóbb szellemi és erkölcsi erőinek részt vétele szükséges az ország vezetésében. Akkor azt súgták nekünk „bizalmasan”, hogy a választójog korlátozás elsősorban a külföldön élő „magyar zsidóknak” a szavazófülkéktől való távoltartását szolgálta. „Hogy ne legyen a gójoknak idejük a gondolkodásra” — írták valamikor Cion bölcsei... Érdekességként: a múltévi romániai választások során Iliescu nem tudta megfosztani a külföldön élő román emigrációt szavazati jogától. Az amerikai románság 96 százaléka járult az urnák elé és egységesen Constantinescura adta le szavazatát. Köztudomású, hogy az első világháború után az úgynevezett békeszerződésekben a népeket csordának tekintő hatalompolitikai szemlélet érvényesült. A második világháború győztesei ugyanilyen adományozható csordának nézték az ember. A Magyarországra kényszerített és 1947. február 10-én kihirdetett párizsi békediktátum — amely az első világháborút befejező nemzetközi bosszúszerződés megismétlése volt — már tisztán láthatóvá tette, hogy az új nemzetközi rendben egymillió négyzetkilométeren 130 millió embernek nemcsak a testét vetették oda a Szovjetnek a nemzetközi paktumokban, hanem a lelkűket is. Amíg az első világháború végén csak a testi rabságot ismerték meg a szerencsétlen vesztes népek, köztük három és félmillió magyar, akiket megkérdezésük nélkül, kétségbeesett tiltakozásuk ellenére, mint valami csordát adtak az újonnan alakult, vagy bővített szomszédállamoknak. Addig a második világháború után a győztesek által kialakított nemzetközi rendben nemcsak azt vívta ki magának a Szovjet, hogy megszállotta ezeknek a népeknek területeit és katonai kényuralomnak vetette alá őket, hanem a fizikai szolgaság mellé szellemi rabságot is kényszerített rájuk. Alávetvén ezeket a szerencsétlen népeket, amelyek irtóztak a judeo-kommunizmus minden válfajától, a marxista indoktrinációktól is. A háborúvesztes népek tragédiája akkor vált végzetessé, amikor az antibolsevizmus katonai erejét megtörve a győztes nagyhatalmak Európa szívében medret ástak a kommunizmusnak. Ők a legbűnösebb háborús bűnösök, mert a szovjet-bolsevizmust Teherán— Yalta kisajátított jogán odáig juttatták előre Európa testén, ahol a Nyugat már Trianonban és Saint Germainban a nemzetközi igazságosság megcsúfolásával elárulta Európát. Lenin önmaga vallja be, hogy a marxizmus törvényes és legjobb utódja annak, amit az emberiség a múlt században a német bölcseletben, az angol gazdasági politikában, és a francia szocializmusban alkotott. A kommunizmus filozófiájának eme nyugati forrásait Fr. Grégoire elemzi, amely tulajdonképpen Nyugat szüleménye. Szovjetoroszország azután világhódító tényezővé tette, amelynek kialakulását G. A. Wetter és I. M. Bochenszki ismertették tanulmányaikban. A Szovjetunió az embert semmivé degradálta, ahogyan azt Nyugattól tanulta. Nyugatot utánozza, „ahogy csak egy barbár és egy vad erre képes”. Ezt utánozza a nemzetünket 1945. április 4-én bilincs beverő kommunista országhódítás is. „A debreceni ideiglenes országgyűlés létrejötte, s az új ideiglenes nemzeti kormány megalakulása a fiatal magyar demokrácia első nagy győzelme volt, s egyben Sztálin jó politikai előrelátásának bizonyítéka is. A debreceni kormány első dolga volt, hogy az ideigle nes nemzetgyűlés felhatalmazása alapján hadat üzenjen Németországnak, s békét kössön a Szovjetunióval. A hadüzenet — írja Rákosi Mátyás a magyar nemzet sírásója, „Visszaemlékezések 1940—1956” c. könyvében — 1944. december 28-án megtörtént, s csakhamar útnak indult Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével az a delegáció, amelynek feladata volt a békekötés. A delegáció tagja volt Balog István szegedi katolikus pap is, aki — mint azt a közben megindult Délmagyarország című szegedi napilapból megállapítottam —, akkor a Nemzeti Függetlenségi Frontnak okos támogatója volt, s aki az új kormányban, mint kisgazdapárti, a miniszterelnökség államtitkára lett. Ez a delegáció számomra annyiban jelentett külön kellemes meglepetést, hogy magával hozta az ideiglenes nemzetgyűlés 1-es számú mandátumát, mely az én nevemre szólt.” Ez a haramia társaság a törvényes, még a háború előtt választott országgyűlést törvényen kívülállónak jelentette ki és a kibocsátott pátenseivel az ország állami létét, társadalmi és gazdasági szervezetét, jogéletét, az egyén és államnak egymáshoz való viszonyát alapvetően megváltoztatta. Az előző rend hit- és erkölcsszemléletét pedig zár alá vette. A régi alkotmányos világ vezetőit háborús bűnösöknek, vagy a nép ellenségének deklarálva kivégeztette, vagy börtönbe záratta. Az évszázadok előtt letelepedett, békés, államhű népi németeket százezer számra az országból kiűzte, vagyonukat kártalanítás nélkül visszatartotta. A középosztálynak a nemzeti hagyományokhoz ragaszkodó rétegeit az ország igazgatásából és gazdasági vezetéséből kizárták. Politikai perekben a védelem szabadságát elnémították s a bíró tógáját propaganda palásttá ütötték, Új választási rendeletet bocsátottak ki. a választásokból széles néprétegeket kizártak s a választandó nemzetgyűlésbe egyeseknek választás nélkül mandátumot biztosítottak. Az 1945, november 4-i választásokon abszolút többséggel győző Kisgazda Párt vezetősége meghajolt, sőt messzemenő előzékenységgel a kormányban a kulcspozíciókat a marxista kisebbségnek engedték át. A parlamentáris kormányzat gerincét: a többségi elvet ezzel csődbe juttatta és a választók akaratával szemben — az ideiglenes kormány és nemzetgyűlés nyomdokait taposva — az ország további bolsevizálásához nyújtott segítő kezet. Amikor a legyőzött Európa úgyszólván megadta magát a sorsának, a magyar nemzet a rátelepülő népáruló és népgyilkos kormányzattal és a bilincsbe verő szovjet hatalommal szemben 1956. október 23-án magasba emeli a szabadság és függetlenség, a semleges önálló nemzeti életre irányuló törekvés zászlaját. A kommunizmus korlátlan hatalmú formáját a Pesti Srácok legyőzték. A szabadságharc sikerében és leveretésében is a kommunizmus összeomlásához vezetett, amely a kommunizmussal és a kapitalizmussal szemben a holnap hangját szólaltatta meg. A mi feladatunk, hogy minden rágalommal, feledéssel és elszürküléssel szemben tisztán őrizzük meg szabadságharcunk dicső zászlaját, amely ma is az emberiség szabadabb, a mindent rabszolgaságba és függőségbe süllyesztő bank és börzevilág elleni küzdelmünk, a holnapi, szabad és független Magyarország megvalósításához szükséges politikai, gazdasági és társadalmi formák zászlaja is! A Hungária Szabadságharcos Mozgalom nem olyan erős, mint a bankzsarnokság ereje. A nemzet szolgálata az erőnkön felüli küzdelemre is kötelez bennünket. Az igazságtalan nemzetgyilkos, országromboló bankzsarnokság ellen olyan elszántsággal kell védekezni, amilyen dühvei akarják azt reánk kényszeríteni. Akik tegnap a kommunizmusnak voltak szálláscsinálói és kiszolgálói, ma a hazafiság álarca alatt éppen olyan hazug, idegen világszemléletet lopnak be a magyar lélekbe, mint amilyennel kereskedtek azelőtt. Semmiféle igaz jognak forrása zsarnoki állam nem lehet. * * * Az 1998-as esztendő a választások esztendeje ott dörömböl a magyar közélet kapujában. A nemzeti erőket összefogó, egymást támogató szükségét ismét a pártoskodás és a céltalan széthúzás szétforgácsoló könnyelműsége veszélyezteti — amely eddig is felmérhetetlen károkat, bukásokat eredményezett. Elég volt a méltatlan szenvedésekből* MAJOR TIBOR — Bethlen István (1928) Kedves Olvasónk! Szíves figyelmébe kívánjuk ajánlani a Szittyakürt c. lapunkat. Kérjük, szíveskedjék előfizetni lapunkra — csupán 25 dollár - s ezzel támogatni a nemzeti emigráció egyik legmagyarabb havilapját a Szittyakürtöt. Magyar testvéri szeretettel a Szittykürt kiadóhivatala ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245, Puritas Station, Cleveland, Ohio 44135, U.S.A. Kérjük a szelvényt nyomtatott betűkkel kitölteni. Kérem a SZITTYA KÜRTc. lapot. (Külföldi előfizetést kérjük US dollárban befizetni) Mellékelten küldök.........dollárt a lap egyévi előfizetésére. Név: .....................................................;........................................... Házszám, utca (P. O. Box): ...................................................... Város, állam: .......................................................... Zip Code: