Szittyakürt, 1993 (32. évfolyam, 4-5. szám)

1993-04-01 / 4-5. szám

6. oldal «ITTVAKÖUT 1993. április—május Kutyából is lehet szalonna! A férfiak általában 30-35 éves ko­rukra érik el azt a politikai, ideológiai, erkölcsi jellemszilárdságot, ami tanul­mányaik, az emberekkel való kapcso­lataik és élettapasztalataik során ki­alakul. Aki 35 éves koráig vallásos nevelés­ben részesül és vallásos környezetben él, abból rendszerint vallásos ember lesz. Ugyanúgy, ha valaki 35 éves koráig kommunista nevelést kap, min­den valószínűség szerint kommunista emberré válik. Ekkor már nehezen változik meg az emberek gondolkodása. Erre mondja a népi mondás: "Ku­tyából nem lesz szalonnal”. Azonban, mint mindenben, itt is lehetnek kivételek. A népi bölcsesség erre is alkotott egy mondást: “Rablóból lesz a legjobb pandúr”. íme! 1993. március 14-én reggel a rádió “Vasárnapi újság” c. műsorában egy rövid, drámai beszámoló hangzott el az 1987-es brassói munkásfelkelés egy éves évfordulójára rendezett tüntetés, brutális rendőri szétveréséről. Az ellenzéki erők békés felvonulás­sal szándékoztak együttérzésüket ki­fejezni a Ceausescu rendszer ellen tün­tető brassói munkásokkal. Az akkori Grósz Károly féle kom­munista hatalom ezt rendőri eszkö­zökkel szándékozott megakadályozni. A Keleti pályaudvar mellett talál­kozott össze a felvonuló tömeg a rendőrség kivezényelt osztagaival. A tüntetés feloszlatásának legfőbb esz­köze a gumibot és a bilincs volt, de a felvonulók zárt sorait úgy bontották meg, hogy motoros rendőrökkel a tömeg közé gázoltak, így kényszerítve azokat feloszlásra. A brutális, de “si­keres” rendőrakciót egy főhadnagy irányította, aki saját elmondása sze­rint a moszkvai rendőrakadémián nyert többéves kiképzést és legfőbb példaképének a bolsevista tömeggyil­kost, a CSEKA hírhedt megalapítóját, Félix Edmundovics Dzerzsinszkij-t te­kintette, akinek szobra és nagyméretű képe még 1989-ben is ott “díszelgett” Deák téri irodájában. Szerencsére azóta megtörtént a rendszerváltozás!? Ma már elképzel­hetetlenek ilyen rendőri beavatkozá­sok! A főhadnagy azóta ezredes és a BRFK magas beosztású főtisztje. Boross Péter belügyminiszter úr 1992. április 24-én, a Torgyán József által vezetett demonstráció előestéjén a TV nyilvánossága előtt léptette elő. Talán nem véletlen! Szalay Róbert PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A torontoi Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság pályázatot hirdet Rovásírással készített időszerű nemzeti témájú tanulmány megírására, a ma­gyarországi fiatalok körében. A téma címe: Mit jelent nekem Ópusztaszer? A pályázati határidő 1993. december 31. A rovásírás elsajátítás elősegítéséhez és a pályázók tudásának legigazságo­sabb elbírálásához az érdeklődők két részből álló feladatot kell megoldjanak: 1. Minden 1993-ban megjelenő SZITTYAKÜRTBEN található feladat megoldása havonta postázva; 2. A fent megadott címmel megírt tanulmányt legkésőbb 1993. december 31-i postabélyegzővel ellátva a következő címre küldeni: Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság Box 664 Terminal “A” Toronto, Ontario, M5W 1G2 Canada Eredményhirdetés az 1994. májusi SZITTYAKÜRTBEN jelenik meg. I. díj: Egyhónapos torontoi látogatás a torontoi Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság költségén. (Repülőjegy Bécs-Toronto-Bécs és teljes ellátás.) II. díj: 200 dollár értékű európai utazás az IBUSZ-on keresztül. III. díj: 100 dollár értékű belföldi utazás. Pályázati feltételek: — korhatár 15-25 év között, — összevonás, rövidítés a rovásírásban nem használható, — 28-30 sor oldalanként, 40-45 betű soronként, legkevesebb 8 oldal terje­delemben. A pályázatba bekapcsolódni az 1993. év folyamán bármikor lehetséges, de a megadott feltételeknek visszamenően eleget kell tenni. Az ősmagyar szám és rovásírás Magyar Adorján által TITKOS ÜZENET 1986. december 31-re szigorú titok­tartással összehívták a világ valameny­­nyi titkosszolgálatának parancsnokát és dekódoló szakemberét. Ekkorra a konvertibilis félteke politikusai és ve­zető tudósai — miközben minden re­pülőtéren alteregók parádéztak helyet­tük — már több mint féléve törték a fejüket egy titokzatos rádiógrammon — ám hasztalan. Mikor a tábornokok megérkeztek, X. Y. (csak azt tudjuk róla, hogy 11 titkos Nóbel-díja van) emígyen szó­lott: Két évvel ezelőtt a NASA világűr­figyelő szolgálatának egyik elemző cso­portja a Göncölszekér irányából hu­szonnégy óránként, másodpercnyi pon­tossággal érkező rádiójelet észlelt. Az üzenet — kétség sem férhet hozzá, hogy értelmes lények sugározzák — hajszálpontosan követi bolygónkat nap­körüli útján, legnagyobb hangerővel a ráktérítőtől mintegy ezer kilométerre északra vehető. Ez a tény, valamint a szabályos ritmus célzatosságra utal. Problémánk kettős. 1. A több űrszondával bemért rá­dióforrás tízmilliárd fényév távolság­ból érkezik. Planétánk legfeljebb ennyi idős. 2. Fentiekből adódóan honnan tud­ták, hogy itt leszünk, és mit tartalmaz ez a rendkívüli fontosságú üzenet? A rövid tájékoztatás után beindí­tottak egy végtelenített magnóteker­cset, mely percenként ismételte a mind­össze három másodpercig tartó rádió­jelet. A meghívottak — súlyos felelős­ségük tudatában — néha fejtörésbe zuhantak. Az érthetően rendkívül kü­lönleges és szigorú biztonsági intéz­kedések miatt mindahányan a tanács­kozó teremben ettek, ittak, aludtak, végezték kis és nagy dolgukat. Ez utóbbi néhány bolseviki országból ér­kezettnek nem volt nóvum... Csak egy Szergej keresztnevű KGB- és őrmester léphetett ki és be, ám ő is csak kétnaponta mindössze egy perc­re. Feladata az volt, hogy az egyen­ruhás szovjet tábornokok kitünteté­seit szidolozni vigye. Ehhez az SZKP Politikai Bizottsága makacsul ragasz­kodott. Szergej már tizenkettedszer lépett be a csillogó jelvényekkel a terembe, amikor a világtörténelmi esemény szem- és fültanúja lehetett. A huszon­negyedik sorban egy kaftános hunga­­rológus egyre csillogóbb szemekkel hirtelen felpattant és némi sémi akcen­tussal, de hibátlan angolul beleüvöl­­tött a ménkű csöndbe: Meg van! Megfejtettem! — Az anti­szemitizmus bűn, az antiszemitizmus bűn! Ezt üzenik hozzánk. A sok poli­tikus, tudós és tábornok szemei mind izzani kezdtek, s a székeikre ugrálva vad dübörgéssel vagy másfélóráig kó­rusban skandálták: Az antiszemitiz­mus bűn! Az antiszemitizmus bűn! — Ez a rejtjel kulcsa. Lehiggadva fene nagy boldogságuk­ban a következőképpen határoztak: 1. Titokban tartják, hogy honnan jött az éca. 2. Nem naponta, hisz az sok idő (a mucsai nép elfelejti mire megtanulná) óránként kürtölik a világba minden hullámhosszon e sarkalatos felisme­rést: Az antiszemitizmus bűn! Az anti­szemitizmus bűn! A nagy titkot öt évvel az esemé­nyek után Szergej Szergejevics volt KGB-s őrmester árulta el a Gulágon két mahorkáért egy krími tatárnak. Mi tőle tudjuk. Budapest, 1993. 5 HNtX fi IFI [Dl ICSl [cl [eT 1 K X 4 no D ) £] M ÍI M [n MífMX'l I *. *TXV Ilii III III 1000, 100, 50,10, 5, 4, 3, 2,1 4. feladat 40-tei 03XOTAOÍ- W4 ■-1 zömön -w fx-mm-wrnmwfmm-m “M>404XHO4X3H tWOíM* 03W1 AW-uo-m ÍRÓ:................ A MŰ CÍME: Egy humorológus

Next

/
Oldalképek
Tartalom