Szittyakürt, 1993 (32. évfolyam, 4-5. szám)

1993-04-01 / 4-5. szám

10. oldal «ITTVAKÖfcT 1993. április—május Hogy a gyermekek megszülessenek... Lovagi Tibor előadása a TESSEDIK SÁMUEL ALAPÍTVÁNY clevelandi jótékonysági ebédjén Mélyen tisztelt Vendégeink! Kedves Gyülekezet! Bizonyára sokan emlékeznek a múlt évi Tessedik Alapítvány részére rende­zett ebédünkre. Akkor határoztuk el, hogy ezentúl minden évben egy vasár­napot rááldozunk az alapítvány nemes céljainak ismertetésére. így most mind­járt elmondom mindazt, ami ezekkel kapcsolatban eddig történt. A tavalyi gyűjtésünk eredményét, 688 dollárt Nt. Roszik Gábor egy nagyon szép levélben nyugtázta. Leve­lében jelezte egy „Anyaotthon”építését Gödöllőn, melynek tervrajza a hirdető­­táblán látható. Azóta az építkezés befejezés előtt áll, s tavaszra átadásra kész lesz. Az otthon átmeneti szállást fog nyújtani nehéz helyzetben lévő terhes asszo­nyok számára. így szolgáljuk célunkat, hogy a gyermek megszülessen. Az építkezés hozzávetőleges költsége 24 millió forint, melyből már 15 együtt van, s a különbözet összegyűjtését szimpatizálóktól várják. így a mostani gyűjtésünk is ezt a határozott célt fogja szolgálni. Hogy az abortusszal kapcsolatban mennyire szükség van a felvilágosí­tásra azt néhány statisztikai adattal szeretném illusztrálni. Tavaly január és október között a lakosság természetes fogyása 60,9 száza­lékkal nagyobb volt, mint 1991 hason­ló időszakában — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Esze­rint 1992-ben október végéig több mint 20 ezerrel csökkent a lakosság. Tavaly október végéig 101549 volt az élveszületések száma, ami 5,1 száza­lékos csökkenést jelent 1991 hasonló időszakához képest. Ugyanezen idő­szak alatt 121853-an haltak meg, ez viszont 1,8 százalékos emelkedést mu­tat. A terhességmegszakítások száma 10 hónap alatt 73583 volt, ami 3,1 százalékos csökkenést jelent. Ugyan­akkor a 100 élve születésre jutó 72 terhességmegszakítás igen magas arány. Örvendetesen csökkent a csecsemő­­halálozások aránya. Ez 1991-ben 1000 élve szülöttre még 16 volt, míg tavaly — tíz hónap adatai szerint — 13-ra esett vissza. Demográfiai előjelzések szerint a lakosság száma 2010 körül 10 millió alá csökkenhet. (MTI) Mint tudjuk, a múlt év december 17-én a magyar képviselőház olyan törvényt hozott, mely ugyan szigorítja az önkéntes terhesség-megszakításhoz való jogot, de azt nem tiltja. A probléma elkerülhetetlen volt. Minthogy 1990-ben a választásokon konzervatív koalíció győzött és a Ke­reszténydemokrata Néppárt elnökét nevezték ki egészségügyi miniszterré, a poszt-szocialista Magyarország nem tekinthetett el az abortuszról szóló vitától. A kormány azonban csak több­szörös nyomásnak engedve egyezett bele abba, hogy foglalkozzék ezzel a kényes kérdéssel. A vitát egyébként nem a hatalom kezdeményezte, hanem az abortuszellenes „Pacem in utero” egyesület, amely egy évvel ezelőtt az alkotmánybírósághoz fordult az abor­tusszal kapcsolatos törvényhozás me­rőben formális aspektusa tárgyában. A kormány tervezete, amelyet a képviselők 193 igen, 39 nem szavazat­tal, 33 tartózkodás mellett elfogadtak, leszűkíti az abortuszhoz való jogot, ám nem tiltja meg. A tervnek két változata volt, egy szigorúbb és egy enyhébb. Mindkét változat szerint a terhességmegszakítás engedélyezett a terhesség első 12 („ki­vételes” esetekben 18) hetében erőszak, az embrió fejlődési rendellenessége ese­tében, vagy ha az anya veszélyben van. A két változat közötti egyetlen különb­ség az, hogy a „liberális” változat, amelyet végülis elfogadtak, engedé­lyezi a terhesség megszakítását, ha a terhesség kihordása „pszichológiai vál­sághoz vezet, vagy súlyos „szociális problémát”okoz. Eléggé tág meghatá-A MWáYAft JÖVŐ reMEWYE:(TERMEK! rozás ez ahhoz, hogy gyakorlatilag — kimondhatatlanul bár — visszatérjenek az abortusz engedélyezéséhez. A törvény arra kötelezi a nőket, hogy jelentkezzenek egy orvosi bizott­ság előtt, amelynek főként tájékoztató szerepe van, bár — „lelkiismereti okok­ra” hivatkozva megtagadhatja a terhes­ségmegszakítás elvégzését. Annak ellenére, hogy a kormányon belül jelentős a katolikus lobby, az egyház igazán nem lépett fel az abor­tusz ellen. Miután elérte, hogy bevezet­ték az iskolában a fakultatív hittan­tanítást és visszaadták az elkobzott ingatlanok egy részét, a katolikus egyházi vezetés nem akarta vállalni az erőpróbát ezen a rendkívül veszélyes területen. Magyarországon évente 90 ezer terhességmegszakítást végeznek, és a lakosság egészében véve rossz szemmel nézi a régi rendszer ezen örökségének megkérdőjelezését. Ráadá­sul az egyháznak viszonylag csekély befolyása van a lakosságra, a szocialista rendszer alatt játszott kétértelmű sze­repe miatt, ami jelentős mértékben beszennyezte erkölcsi autoritását. Az egészségügyi miniszter rezignál­ton jelentette ki, hogy „bár az abortusz Isten elleni bűn, a magyar társadalom nem elég érett arra, hogy ezt beismerje”. Pusztai Erzsébet, az új törvény előkészítésével megbízott államtitkár úgy véli, hogy a terhességmegszakítás, amelyet egy olyan időszakban (1956) engedélyeztek, amikor a fogamzás­­gátlás szinte ismeretlen volt, „napjaink­ban hiányos vitára ad módot. Az önkéntes terhességmegszakítást nem erkölcsi tétnek, hanem szigorúan vett orvosi problémának tekintik”, egy­fajta születésszabályozási esszköznek. Tény, hogy a politikai pártok nem adtak ki szavazási parancsot, habár korábban a kormánykoalícióban voltak a szigorúbb szabályozásnak partizánjai. (új Magyarország) * * * Ebben a szomorú helyzetben, melyben a nemzeti emigráció tétlenül áll a hazai Keresztény Demokrata Néppárt viselkedésével szemben, eny­hítő körülmény, hogy akadt 7 képviselő, aki mégis az új törvény ellen mert szavazni. Értelmes, magukat kereszténynek valló politikusok nem akarják elhinni, hogy a tatárjárás, törökdúlás után, most az abortálás szedi az áldozatait. Eredményeiben messze túlszárnyalva az előző két sorstragédiát. Úgy látszik a régi filozófiai értékrend, mint a szép, a jó, az igaz, otthon teljesen elvesztette az értelmét. A materialista dialektika a marxista egyetemeken keresztül tökéletesen kimosta az agyakat.. Otthon nem mernek keresztény módon, nemzetben gondolkozni. Nekünk, akik az emigrációban is megőriztük ideáljainkat, nem marad Az utóbbi időben nem csökkent, ha­nem országosan felerősödött az ateis­ta propaganda az egyházi ingatlanok visszaadása kapcsán. Az ateista propa­ganda sokkal nagyobb publicitást kap, mint a jogos tulajdonaikat visszaköve­telő egyházak. Az egyházak ingatlanok elvétele 24 óra alatt befejeződött az egész ország­ban. A szerzetesrendeket egyetlen éj­szaka kiseperték a rendházakból az ávósok hatékony közreműködésével. Az iskolákat a szocialista rablók ateis­tává szervezték. Az egyházi ingatlanok elkobzása előtt a felekezetekhez tarto­zó híveket nem kérdezték meg, hogy mi a véleményük. Az ateista tanárok elnyomták a többségi akaratot a fegy­verek és tankok árnyékából. Az idő­sebb korosztálybeliek még emlékezhet­nek a kommunisták által szított ellen­tétekre, s a klerikális reakcióról szóló hazugságokra. Az egyházi vagyonok töredékének visszaadását a ködös, ateista ideológián nevelkedett pedagó­gusok összehangolt támadással meg akarják akadályozni. Úgy lépnek fel, mintha nem juttatták volna erkölcsi és gazdasági csődbe az országot. Úgy tüntetik fel, mintha különös kegyet gyakorolnának az egyházi iskolák visz­­szaadásával. más hátra, mint minden eszközzel segíteni azokat, akik otthon mernek ugyanúgy gondolkozni, mint mi. Megalkúvásnak nem lehet helye. A jövő évi választásokra össze kell fogni otthon a keresztény nemzeti érzésű embereknek, szavazatukkal segíteni azokat a jelölteket — pártállásra való tekintet nélkül —, akik vállalják a magyar nemzet újjászervezésének a gondolatát. Reméljük, lesz elég idő, hogy 1994- ig a jobboldali összefogás gondolata eredményesen tudja felvenni a baloldal ellen a küzdelmet, s eredményképpen a hazai politika megváltozzon. Ehhez kérjük az Isten segítségét. Mindezek ellenére el kell monda­nunk és meg kell nyugtatnunk az ateis­ta tanárokat, hogy az egyházak szama­ritánus elveiből kiindulva nem kell tar­taniuk felfogásuk miatt munkahelyeit elvesztésétől. Az egyház nem kötelezi őket vallás követésére, de az egyház- és vallásellenes magatartást nem en­gedheti meg. Az elképzelhető, hogy a volt elvtársak és elvtársnők az új, ma­gasabb szellemiségű hitben és szeretet­­ben gazdag egyházi iskolákban nem fogják magukat jól érezni, akkor azon­ban továbbállnak a még 98 százalékot kitevő állami iskolákba. Bár hozzá kell tennem, hogy a hit- és erkölcstan okta­tására itt is sor fog kerülni. Az egyházi iskolák régen és most is, felekezetre való tekintet nélkül, a férőhelyektől függően mindenkit befogadnak. Most fog megvalósulni az igazi vallási és lel­kiismereti szabadság! A túljelentkezés a jövőben is elképzelhető lesz — örö­münkre —, mert a 40 év istentagadó rendszere sem tudta kiirtani az embe­rekből a vallásos érzést. A hitélet, vala­mint a vallás- és erkölcstan oktatásá­nak feltételeit az államnak kell biztosí­tania az iskolákban, órarend keretében. (új Magyarország) Albert Imre ny. MÁV-főfeliigyelő, Orosháza Macskazene — ÁVH-soknak Március 8-án, reggel 9 órakor Kéri Edit POFOSZ-tag hatvantagú „zene­karával” macskazenét adott az Alkotmánybíróság épülete előtt — munkakezdésük előtt félórával — Szabó András alkotmánybírónak, mivel tudomása szerint „kék-ÁVO-s” volt a Rákosi-időben. A forradalom alatt beépült a XII. kerületi nemzetőrök közé, de utána egy napot sem ült, sőt később Algírba küldték ki megszervezni a kommunista politikai rendőrséget. Az USA-ba is kiküldték ’56 után jogi tanulmányútra. Ezért Kéri Edit cikket írt ellene januárban, most pedig felújította a 48-as ifjak régi macskazenéit, melyet az osztrák helyhatósági tanácsnak, cenzoroknak, stb. szoktak adni „síppal, dobbal nádi hegedűvel”. A márciusi ifjak módszerét vette át Kéri. Kéri Edit kamarazenekara igen színes volt: asztali gong, gyerekcsörgő, motor duda, födök, szilveszteri trombiták, ébresztőóra, kolomp, kereplő, palacsintasütő klopfolóval, pléhsütő húslapáttal, tökgyalú fabuzogánnyal, kulcs-csomó, mogyoró zacskóban, bírósíp, anyósnyelv, serpenyő, fakanál, karácsonyfa-csengő és dob, cintányér, triangulum egyaránt szerepelt az „üstdob szinfóniában”. Behirdette legközelebbi macskazenéjüket: Április 1-én du. 3 órakor lesz az Igazságügyminisztérium előtt, if. dr. Bárd Károly helyettes államtitkár elllen, aki egy szadista verő-kihallgató Á VO-s tiszt, a Rajk akasztásakor kitüntetett id. dr. Bárd Károly fia. és beférkőzött az új magyar igazságszolgáltatásba a rendszerváltás után! Lesz igazi vallásszabadság!

Next

/
Oldalképek
Tartalom