Szittyakürt, 1985 (24. évfolyam, 1-11. szám)
1985-06-01 / 6. szám
10. oldal «iTtVAKöirr 1985. június Szatmári István: A Korán magyarul mény, hogy nincs arra semmi lehetőség, hogy olyan ország, mint Kína, elforduljon a kommunizmustól. Ma már ez a felfogás megváltozott. A jelenlegi kínai potentátok hisznek a demokratikus, szabad vállalkozás erejében. Sőt, úgy látják, hogy ez az erő fokozatosan elkerülhetetlenné teszi a változást Kínában, és ez a változás átalakítja majd Kína politikai struktúráját is. A Nyugat pedig azon a véleményen van, hogy ha Kína soha nem is hagyná el a kommunizmus formáját, stratégiai érdekből akkor is mindent meg kell tenni, hogy Kínát és a Szovjetuniót távol tartsák egymástól. Az a remény és vágy pedig, hogy Kína egy nap elforduljon a kommunista tömb-Ma, amikor újra annyi szó esik a második világháború alatt a németek által elkövetett “háborús bűnök”-ről, amikor az amerikai liberális sajtó a legvadabb támadásokat intézi Reagan ellen, mert a közelmúltban történt németországi látogatása alkalmával koszorút helyezett el egy német katonai temetőben, nagyon kevés embernek jut eszébe itt Amerikában, hogy a bolsevista uralom alá került Kelet-Európában 1944 után elkövetett tömeggyilkosságokról beszéljen, pedig ezek mind számbelileg, mint szadista, embertelen voltukban messze túlszárnyalják a németek által elkövetett bűnöket. Nekünk magyaroknak sajnos, mint már annyiszor a történelem folyamán, most is többszörösen kijutott a szenvedésből. Különösen az elszakított területek magyarságának kellett súlyos árat fizetni a rövid, alig négy éves szabadságért. Erdély, a Felvidék, a Délvidék tele van a Vörös Hadsereg nyomában jövő román, cseh és szerb bandák által lemészárolt magyarok sírjaival. 1944 augusztusában a román árulás következtében a Kárpát-medencébe betörő orosz hadsereg a védtelenül hagyott Délvidéket október végére megszállta. A velük együtt bevonuló titoista partizánok azonnal megkezdték a helybeli magyarság és németség irtását. Minden ok nélkül a védtelen civilek ezreit a legszadistább módon végezték ki, nem kímélve asszonyokat, gyerekeket sem. Minden délvidéki városnak, falunak meg van a maga rémtörténete. Csurog, Adorján, Zsablya, ősrégi magyar települések lakosságát teljesen kiirtották, helyüket nagyrészt szerb telepesek foglalták el, Temerinben az áldozatokat szadista módon megcsonkították, és több napig az utcán hagyták, Titelen ötszáz magyart géppuskáztak a Dunába, Szenttamáson egy különleges szerb “számonkérő” alakulat 3200 magyart gyilkolt le, a tömegsír a régi szerb temetőben van. Kishegyesen minden magyart, aki nem menekült el hosszú időre, elfogtak és kivégeztek, Horgoson kb. ötszáz embert szedtek össze, kihajtották őket a Tisza árterületére és ott mindnyájukat kivégezték. Magyarkanizsán, miután megkínozták áldozataikat, a Tisza töltés árkába temettek el kb. 1500 magyart. Zomborban 5600-at, Szabadkán a zentai úti temetőben 3500 magyart végeztek ki. Bezdánban 150 embert szedtek össze, kezüket, lábukat dróttal összekötözték, testüket szadista módon megcsonkították, majd egy közös sírba lődözték őket. Később egy, a frontra felvonuló bulgár alakulat, mely néhány napig a községben pihent, a helybeliek kérésére engedélyezte a tömegsír felnyitását és az áldozatok tisztességes eltemetését. A bezdáni temetőben a mai nap is látható a két sorban elhelyezett 150 egyforma kereszt, 1944. november 3. mint a halál napja mindegyiken fel van tüntetve. Zentán kb. 1000 magyart lőttek a Tiszába, Ludaspusztán egy Gavrilov nevű helybeli zsidó kész listával várta a tői, arra kell késztesse a Nyugatot, hogy Kínában ezt a kezdeményezést serkentse, sőt ösztökélje a lehetőséget erre az átállásra, anélkül, hogy sutba dobná Taiwan létérdekeit. Végeredményben a kínai köztársaság népének egy ilyen változás csak hasznára lenne, a Nyugatnak pedig, főleg az Egyesült Államoknak mérhetetlen nagy gazdasági lehetőségeket nyújtana. Ez az átállás az egész világnak érdekében állna, mert ez a fordulat végleg sakkban tartaná a Szovjetuniót mindennemű meggondolatlanságtól. A kétfrontos konfliktus még a Szovjetunió terjeszkedő és hódító lázálmaira is zuhanyként hatna. partizánokat, szerinte a magyarok “bűneiért” minden családból valakit ki kell végezni. Éjszaka összeszedtek 200 aszszonyt, és embert, majd a ludasi rétben lévő Rózsa Sándor szigetére hajtották őket. Itt papjukat karóba húzták, a többit pedig két napi szadista kínzás után kivégezték és egy közös sírba temették. Hónapokkal később a helybeliek hozzátartozók után kutatva a tömegsírt felnyitották, de mivel a kivégzés előtt az áldozatokat meztelenre vetkőztették, testüket megcsonkították, lehetetlen volt felismerni őket. A sírt ma egy jeltelen akácfakereszt jelzi. Palicson egy Malagurszki nevű helybeli dobrovojác vezetésével a partizánok 180 embert kihajtottak a zsidótemető mellett levő szántóföldre, ott megásatták velük saját sójukat, majd agyonlőtték őket. Egy másik kisebb, 18—20 főből álló csoportot pedig csónakon kivittek a palicsi tóra, kezüket, lábukat dróttal összekötözték, lábukhoz téglákat erősítettek és élve a vízbe dobálták őket. Amikor 1972-ben a palicsi tavat lecsapolták, a medertisztítási munkálatok során több csontváz felszínre került, ezek közül hármat magam is láttam. A fentiekben csak néhány tipikus esetről számoltam be, de nincs olyan magyar település a Délvidéken, ahol a bevonuló titoista partizánoknak ne lettek volna áldozatai. Nincs olyan magyar család, amelyből valaki el ne tűnt volna örökre a szerb uralom első három hónapjában. Jugoszláv hivatalos adatok szerint csak Bácskában 250 ezer szerbet és montenegroit telepítettek 1945 és 1946 között, a kiirtott magyar és sváb lakosság helyére. Amíg Nyugat-Németországban egyedül több, mint 80 ezer “háborús bűnöst” ítéltek el a második világháború után, addig a délvidéki magyarság hóhérai kitüntetéseket, emléktáblákat, zsíros nyugdíjakat kaptak bűneikért! BAJSAI JÓZSEF Váratlanul nagyszámú közönség jelenlétében tartotta meg — a Nyugat-oldali Magyar Református Egyház keretében működő — Bocskay István Kultúrkör rendezésében egy magyarországi honfitársunk diapozitív képek vetítésével illusztrált előadását “Megtarlatásunk reménysége"címmel az erdélyi magyarság sorsáról. A közönség nagy száma azért volt váratlan, mert csak negyvennyolc óra állt rendelkezésre a meghívásokra, de a Kultúrkör tagjai és családjaik hajtva, mint névadója Bocskay István keresztyéni és nemzeti eszméktől és a meghiúsult aggódás zsibongó és forrongó érzéseitől, amit az otthoni magyarság megmaradásáért és az itteni magyarságtudat fenntartásáért áldozatkészen átél, minden lehetőt megtett, hogy az előadás sikerét biztosítsa, aminek meg is lett az eredménye. Az előadás hol mosolyt, hol könnyet csalt a résztvevők szemébe. Az előadó Az arab világban nagy vita folyt afelől, hogy megengedjék-e a Korán kinyomtatását, amikor az az Isten oszthatatlan szava és azt betűkre bontani aligha lehet. Végül is 1729-ben, Kontantinápolybán székelő sejk Uliszlam megengedte. 1934-ben egy másik kérdés merült fel; szabad-e és lehet-e a Koránt lefordítani? A jogi határozat szerint lefordítani nem lehet, de értelmét szabad magyarázva visszaadni. A Korán 30 fejezetből és 114 szűréből áll. A szurákat a kezdő szavukról szokták elnevezni. Ezek a kezdő szavak az arab ABC legszebb hangzású betűiből vannak összeállítva. Rendszerint egy esküt jelentenek, amelyeket azonban lefordítani nem lehet. Minden arab költő fejből tudja a Koránt, és az, aki fejből tudja, az folyékonyan beszéli az arab nyelvet. A 450 millió mohamedánból csak 50 millió beszél arabul, ám a Korán nyelvét még ők sem igen értik, mert Allah a Koránt a régi koreisita arab nyelven nyilatkoztatta ki és ennek megértéséhez még az arab anyanyelvűeknek is sokat kell tanulniok. A Korán számtalanszor parabolákban és metaforákban beszél: “Az egy áldott olajágról lett meggyújtva, amely sem nem keleti, sem nem nyugati...” Az iszlám nem ázsiai születésű vallás. Rengeteget merített ugyanis a kereszténység és a zsidóság tanaiból, később a görög kultúrából, és a régi egyiptomi kultúrából is átvett bizonyos szokásokat. A Korán és a korai iszlám nem ismer szenteket. Az orthodox iszlámban az ember maga áll szemben Allahhal, így sem papra, sem szentekre és más közvetítőkre nincs szükség. Allah a prófétái által hozta az emberek tudomására akaratát. A Koránt csak az elfogadott hét kiejtéssel szabad olvasni, és attól parányit sem szabad eltérni. A Koránban is megjelennek a Biblia szereplői: Az Isten (Allah), Szűz Mária, Jézus, Ábrahám, Izsák, Jób, Ezékiel, Áron és még néhány próféta. Megerősíti a korábbi kinyilatkoztatásokat és a Szentírás magyarázatát adja. Magyar vonatkozású rész is van a Koránban, Gőg és Magóg történetéből. Megtudjuk, hogy valamilyen ott élő nép kéri Nagy Sándort (Kr.e. 356—323), hogy segítsen építeni egy nagy falat vagy gátat Góg és Magóg támadásai ellen, amit Nagy Sándor meg is tesz. A British Enciklopédia szerint Góg és Magóg szittya törzsbeliek voltak. A magyarok ősei. Erről beszélt Ady Endre, amikor az írta: Góg és Magóg fia vagyok én... A Korán világos és tiszta képet rajzol a jó és rossz között, számtalan példával megvilágítva a kettőt és azonnal levonja a következtetést. A korán nemcsak a jót, de a rosszat is feltételezi Allahról, például mondja: “.. .a gonosz, tárgyilagos tényekkel alátámasztott előadásában mutatta be az erdélyi magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmét, mely még nagyobb tevékenységre sarkallta a hálás közönséget. Az előadás után finom süteménnyel és kávéval vendégelték meg a Kör aszszonyai a jelenlévőket. * A Bocskay István Kultúrkör nagyszabású, tánccal egybekötött pikniket rendez az egyház tágas kertjében, ahol minden lesz, ami szem-szájnak ingere, lakodalmas pörkölttől a lacipecsenyétől hűsítő és nem hűsítő italokig, melyre a Kör tagjai szeretettel hívja és várja az összmagyarságot. A piknik időpontja: 1985. július 28, vasárnap Nyugat-oldali Magyar Református Egyház 15300 Puritas Avenue, Cleveland Dr. Szentmiklósy Éles Géza amelyet előre éreztek, csak Allahtól jöhet...” Az egész Korán a túlvilági életre van építve; a hívők evilági élete semmit sem számít, ez csak átmeneti. A Korán jogi könyv, törvénykönyv, szexuális és házassági tanácsadó. Elválás, adásvétel, öröklés minden részlete megvan benne. Az iszlám a vallás és tudás. Erkölcstan és átélés. Óriási lexikon, amelynek végnélküli köteteiben az ember megtalálja az életnek minden mozzanatára vonatkozó szabályrendeletét. A Koránban általában Allah beszél Mohamedhez, máskor a hívőkhöz és a hitetlenekhez és számtalanszor Mohamed beszél a hívőkhöz és a hitetlenekhez. Mohamed szociális érzelmű, mert az árvák, özvegyek és szegények istáp olását soha el nem felejti és erre ösztönzi a hívőket. Ugyanakkor a tőkés rendszer híve, mert más oldalakon ilyeneket mond: “Rangban egyeseket mások fölé emeltünk, úgyhogy ezek másokat szolgálatukba állíthatnak.” Általában nem ellensége a vagyon gyarapításának, ez elé semmi gátat nem emel. Az iszlám ideje előtt az arabok imádták Al-Latot, Ál-Uzzaht és Al-Manatot, akiket Allah leányainak tartottak. Arra a kérdésre, hogy ki írta a Koránt, az arabok általában így válaszolnak: “Allah Gábriel angyalnak nyilatkoztatta ki a Koránt és az Mohamednek sugallta és azután Mohamed diktálta le részletekben Osman kalifának.” A kinyilatkoztatás Kr.u. 700 körül történt. Mohamed próféta 622-ben, néhány megbízható barátjával Mekkából a 300 kilométerre északra fekvő Yathribba menekült. Ez volt a híres “hegira” vagy “higyra”... a menekülés... Az iszlám naptárt innen számítják az arabok. Az arabok legnagyobb szentélye a Kába, amely Mekkában van. Ez egy négyszögletes épület, melynek falába van beépítve az a nagy fekete meteorkő, amelyben az arabok szerint titkos erők lakoznak. Ezt a Szent Házat a mohamedánok és zarándokok a legnagyobb tisztelettel és odaadással veszik körül és az előírt rítus szerint járják rül. A Kába falait belül angyalok és Szűz Mária képe díszítik. A Korán világi, lelki és szellemi törvénykönyv, amely az ember minden gondolatát és tettét szabályozza, 450 millió embert fog össze és irányít. * * * Károli Gáspár 1590-ben a XI. században épült vizsolyi templomból indította hódító útjára fordítását, az első magyar nyelvű teljes Bibliát, hogy erősítse a három részre szakadt ország hivő népét, vigasztalja a szomorkodókat, bátorítsa a csüggedőket. Az ellenreformáció gátolta a Szentírás otthoni nyomtatását, így a magyar nyelvű Bibliák Németországban és Hollandiában láttak napvilágot. 1645-ben Jansonius amszterdami nyomdász kiadta ugyan a Károli-féle Bibliát, 1661-ben pedig Nagyváradon, ill. Kolozsvárott is megjelent 6000 példányban, sok sajtóhibával. Tótfalusi Kis Miklós nyomdász, az utrechti egyetemen tanult és görögöt, hébert értő Csécsi Istvánnal és Kaposi Sámuellel elvégeztette a Jansonius-féle kiadás revízióját és 1685-ben 4500 példányban kiadta a “Szent Bibliát”. A KORÁNT, az iszlám szent könyvét Kaposi Ödön fordította magyarra, Csikós Miklós lektorálta és mostan ugyancsak nyomda, a Túrén Printing adja ki. Birtokában jobban megismerjük a mohamedán ember gondolkodását és ezzel az irodalomtörténeti eseménnyel műveltségünk gyarapodik. A Korán félbőrkötéses és paperback megjelentetésének magas költségeihez móris rendeléseket kérünk az alanti címre. Ára műbőrben $15.00, papírban $10.00. , . . . . . Szatmári István Box “ff” Garfield, N.J. 07026 United States of America Tito atrocitásai a második világháború végén :Clevelandi hír:
