Szittyakürt, 1985 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1985-06-01 / 6. szám

10. oldal «iTtVAKöirr 1985. június Szatmári István: A Korán magyarul mény, hogy nincs arra semmi lehető­ség, hogy olyan ország, mint Kína, el­forduljon a kommunizmustól. Ma már ez a felfogás megváltozott. A jelen­legi kínai potentátok hisznek a de­mokratikus, szabad vállalkozás erejé­ben. Sőt, úgy látják, hogy ez az erő fokozatosan elkerülhetetlenné teszi a változást Kínában, és ez a változás át­alakítja majd Kína politikai struktúrá­ját is. A Nyugat pedig azon a vélemé­nyen van, hogy ha Kína soha nem is hagyná el a kommunizmus formáját, stratégiai érdekből akkor is mindent meg kell tenni, hogy Kínát és a Szov­jetuniót távol tartsák egymástól. Az a remény és vágy pedig, hogy Kína egy nap elforduljon a kommunista tömb-Ma, amikor újra annyi szó esik a második világháború alatt a németek által elkövetett “háborús bűnök”-ről, amikor az amerikai liberális sajtó a legvadabb támadásokat intézi Reagan ellen, mert a közelmúltban történt né­metországi látogatása alkalmával ko­szorút helyezett el egy német katonai temetőben, nagyon kevés embernek jut eszébe itt Amerikában, hogy a bol­sevista uralom alá került Kelet-Euró­­pában 1944 után elkövetett tömeggyil­kosságokról beszéljen, pedig ezek mind számbelileg, mint szadista, em­bertelen voltukban messze túlszárnyal­ják a németek által elkövetett bűnöket. Nekünk magyaroknak sajnos, mint már annyiszor a történelem folyamán, most is többszörösen kijutott a szenve­désből. Különösen az elszakított terüle­tek magyarságának kellett súlyos árat fizetni a rövid, alig négy éves szabad­ságért. Erdély, a Felvidék, a Délvidék tele van a Vörös Hadsereg nyomában jövő román, cseh és szerb bandák által lemészárolt magyarok sírjaival. 1944 augusztusában a román árulás következtében a Kárpát-medencébe be­törő orosz hadsereg a védtelenül ha­gyott Délvidéket október végére meg­szállta. A velük együtt bevonuló tito­­ista partizánok azonnal megkezdték a helybeli magyarság és németség irtá­sát. Minden ok nélkül a védtelen civi­lek ezreit a legszadistább módon vé­gezték ki, nem kímélve asszonyokat, gyerekeket sem. Minden délvidéki városnak, falu­nak meg van a maga rémtörténete. Csurog, Adorján, Zsablya, ősrégi magyar települések lakosságát teljesen kiirtották, helyüket nagyrészt szerb te­lepesek foglalták el, Temerinben az ál­dozatokat szadista módon megcsonkí­tották, és több napig az utcán hagyták, Titelen ötszáz magyart géppuskáztak a Dunába, Szenttamáson egy különle­ges szerb “számonkérő” alakulat 3200 magyart gyilkolt le, a tömegsír a régi szerb temetőben van. Kishegyesen minden magyart, aki nem menekült el hosszú időre, elfog­tak és kivégeztek, Horgoson kb. ötszáz embert szedtek össze, kihajtották őket a Tisza árterületére és ott mindnyáju­kat kivégezték. Magyarkanizsán, mi­után megkínozták áldozataikat, a Ti­sza töltés árkába temettek el kb. 1500 magyart. Zomborban 5600-at, Szabad­kán a zentai úti temetőben 3500 ma­gyart végeztek ki. Bezdánban 150 em­bert szedtek össze, kezüket, lábukat dróttal összekötözték, testüket sza­dista módon megcsonkították, majd egy közös sírba lődözték őket. Később egy, a frontra felvonuló bulgár alaku­lat, mely néhány napig a községben pihent, a helybeliek kérésére engedé­lyezte a tömegsír felnyitását és az áldo­zatok tisztességes eltemetését. A bezdá­­ni temetőben a mai nap is látható a két sorban elhelyezett 150 egyforma ke­reszt, 1944. november 3. mint a halál napja mindegyiken fel van tüntetve. Zentán kb. 1000 magyart lőttek a Ti­szába, Ludaspusztán egy Gavrilov ne­vű helybeli zsidó kész listával várta a tői, arra kell késztesse a Nyugatot, hogy Kínában ezt a kezdeményezést serkentse, sőt ösztökélje a lehetőséget erre az átállásra, anélkül, hogy sutba dobná Taiwan létérdekeit. Végeredményben a kínai köztársa­ság népének egy ilyen változás csak hasznára lenne, a Nyugatnak pedig, főleg az Egyesült Államoknak mérhe­tetlen nagy gazdasági lehetőségeket nyújtana. Ez az átállás az egész világ­nak érdekében állna, mert ez a fordulat végleg sakkban tartaná a Szovjetuniót mindennemű meggondolatlanságtól. A kétfrontos konfliktus még a Szovjet­unió terjeszkedő és hódító lázálmaira is zuhanyként hatna. partizánokat, szerinte a magyarok “bű­neiért” minden családból valakit ki kell végezni. Éjszaka összeszedtek 200 asz­­szonyt, és embert, majd a ludasi rétben lévő Rózsa Sándor szigetére hajtották őket. Itt papjukat karóba húzták, a többit pedig két napi szadista kínzás után kivégezték és egy közös sírba te­mették. Hónapokkal később a helybeli­ek hozzátartozók után kutatva a tö­megsírt felnyitották, de mivel a kivég­zés előtt az áldozatokat meztelenre vet­­kőztették, testüket megcsonkították, lehetetlen volt felismerni őket. A sírt ma egy jeltelen akácfakereszt jelzi. Palicson egy Malagurszki nevű hely­beli dobrovojác vezetésével a partizá­nok 180 embert kihajtottak a zsidóte­mető mellett levő szántóföldre, ott megásatták velük saját sójukat, majd agyonlőtték őket. Egy másik kisebb, 18—20 főből álló csoportot pedig csó­nakon kivittek a palicsi tóra, kezüket, lábukat dróttal összekötözték, lábuk­hoz téglákat erősítettek és élve a vízbe dobálták őket. Amikor 1972-ben a palicsi tavat lecsapolták, a medertisz­títási munkálatok során több csontváz felszínre került, ezek közül hármat ma­gam is láttam. A fentiekben csak néhány tipikus esetről számoltam be, de nincs olyan magyar település a Délvidéken, ahol a bevonuló titoista partizánoknak ne let­tek volna áldozatai. Nincs olyan ma­gyar család, amelyből valaki el ne tűnt volna örökre a szerb uralom első három hónapjában. Jugoszláv hivata­los adatok szerint csak Bácskában 250 ezer szerbet és montenegroit telepítet­tek 1945 és 1946 között, a kiirtott ma­gyar és sváb lakosság helyére. Amíg Nyugat-Németországban egye­dül több, mint 80 ezer “háborús bű­nöst” ítéltek el a második világháború után, addig a délvidéki magyarság hó­hérai kitüntetéseket, emléktáblákat, zsí­ros nyugdíjakat kaptak bűneikért! BAJSAI JÓZSEF Váratlanul nagyszámú közönség je­lenlétében tartotta meg — a Nyugat-ol­dali Magyar Református Egyház kere­tében működő — Bocskay István Kul­túrkör rendezésében egy magyarorszá­gi honfitársunk diapozitív képek vetí­tésével illusztrált előadását “Megtarla­­tásunk reménysége"címmel az erdélyi magyarság sorsáról. A közönség nagy száma azért volt váratlan, mert csak negyvennyolc óra állt rendelkezésre a meghívásokra, de a Kultúrkör tagjai és családjaik hajtva, mint névadója Bocskay István keresz­tyéni és nemzeti eszméktől és a meghiú­sult aggódás zsibongó és forrongó ér­zéseitől, amit az otthoni magyarság megmaradásáért és az itteni magyarság­­tudat fenntartásáért áldozatkészen át­él, minden lehetőt megtett, hogy az előadás sikerét biztosítsa, aminek meg is lett az eredménye. Az előadás hol mosolyt, hol könnyet csalt a résztvevők szemébe. Az előadó Az arab világban nagy vita folyt afe­lől, hogy megengedjék-e a Korán ki­nyomtatását, amikor az az Isten osztha­tatlan szava és azt betűkre bontani alig­ha lehet. Végül is 1729-ben, Kontanti­­nápolybán székelő sejk Uliszlam meg­engedte. 1934-ben egy másik kérdés merült fel; szabad-e és lehet-e a Koránt lefordítani? A jogi határozat szerint le­fordítani nem lehet, de értelmét szabad magyarázva visszaadni. A Korán 30 fejezetből és 114 szűré­ből áll. A szurákat a kezdő szavukról szokták elnevezni. Ezek a kezdő sza­vak az arab ABC legszebb hangzású betűiből vannak összeállítva. Rendsze­rint egy esküt jelentenek, amelyeket azonban lefordítani nem lehet. Min­den arab költő fejből tudja a Koránt, és az, aki fejből tudja, az folyékonyan beszéli az arab nyelvet. A 450 millió mohamedánból csak 50 millió beszél arabul, ám a Korán nyelvét még ők sem igen értik, mert Allah a Koránt a régi koreisita arab nyelven nyilatkoz­tatta ki és ennek megértéséhez még az arab anyanyelvűeknek is sokat kell ta­­nulniok. A Korán számtalanszor para­bolákban és metaforákban beszél: “Az egy áldott olajágról lett meggyújtva, amely sem nem keleti, sem nem nyugati...” Az iszlám nem ázsiai születésű val­lás. Rengeteget merített ugyanis a ke­reszténység és a zsidóság tanaiból, ké­sőbb a görög kultúrából, és a régi egyip­tomi kultúrából is átvett bizonyos szo­kásokat. A Korán és a korai iszlám nem ismer szenteket. Az orthodox isz­lámban az ember maga áll szemben Allahhal, így sem papra, sem szentekre és más közvetítőkre nincs szükség. Al­lah a prófétái által hozta az emberek tudomására akaratát. A Koránt csak az elfogadott hét kiejtéssel szabad ol­vasni, és attól parányit sem szabad el­térni. A Koránban is megjelennek a Biblia szereplői: Az Isten (Allah), Szűz Mária, Jézus, Ábrahám, Izsák, Jób, Ezékiel, Áron és még néhány próféta. Megerősíti a korábbi kinyilatkoztatá­sokat és a Szentírás magyarázatát ad­ja. Magyar vonatkozású rész is van a Koránban, Gőg és Magóg történeté­ből. Megtudjuk, hogy valamilyen ott élő nép kéri Nagy Sándort (Kr.e. 356—323), hogy segítsen építeni egy nagy falat vagy gátat Góg és Magóg támadásai ellen, amit Nagy Sándor meg is tesz. A British Enciklopédia sze­rint Góg és Magóg szittya törzsbeliek voltak. A magyarok ősei. Erről beszélt Ady Endre, amikor az írta: Góg és Magóg fia vagyok én... A Korán világos és tiszta képet rajzol a jó és rossz között, számtalan példával megvilágítva a kettőt és azon­nal levonja a következtetést. A korán nemcsak a jót, de a rosszat is feltételezi Allahról, például mondja: “.. .a gonosz, tárgyilagos tényekkel alátámasztott elő­adásában mutatta be az erdélyi magyar­ság megmaradásáért folytatott küzdel­mét, mely még nagyobb tevékenységre sarkallta a hálás közönséget. Az előadás után finom süteménnyel és kávéval vendégelték meg a Kör asz­­szonyai a jelenlévőket. * A Bocskay István Kultúrkör nagy­szabású, tánccal egybekötött pikniket rendez az egyház tágas kertjében, ahol minden lesz, ami szem-szájnak ingere, lakodalmas pörkölttől a lacipecsenyé­­től hűsítő és nem hűsítő italokig, mely­re a Kör tagjai szeretettel hívja és várja az összmagyarságot. A piknik időpontja: 1985. július 28, vasárnap Nyugat-oldali Magyar Református Egyház 15300 Puritas Avenue, Cleveland Dr. Szentmiklósy Éles Géza amelyet előre éreztek, csak Allahtól jö­het...” Az egész Korán a túlvilági élet­re van építve; a hívők evilági élete semmit sem számít, ez csak átmeneti. A Korán jogi könyv, törvénykönyv, szexuális és házassági tanácsadó. Elvá­lás, adásvétel, öröklés minden részlete megvan benne. Az iszlám a vallás és tudás. Erkölcstan és átélés. Óriási lexikon, amelynek végnélküli kötetei­ben az ember megtalálja az életnek minden mozzanatára vonatkozó sza­bályrendeletét. A Koránban általában Allah beszél Mohamedhez, máskor a hívőkhöz és a hitetlenekhez és számta­lanszor Mohamed beszél a hívőkhöz és a hitetlenekhez. Mohamed szociális érzelmű, mert az árvák, özvegyek és szegények istáp olását soha el nem fe­lejti és erre ösztönzi a hívőket. Ugyan­akkor a tőkés rendszer híve, mert más oldalakon ilyeneket mond: “Rangban egyeseket mások fölé emeltünk, úgy­hogy ezek másokat szolgálatukba állít­hatnak.” Általában nem ellensége a va­gyon gyarapításának, ez elé semmi gátat nem emel. Az iszlám ideje előtt az arabok imád­ták Al-Latot, Ál-Uzzaht és Al-Mana­­tot, akiket Allah leányainak tartottak. Arra a kérdésre, hogy ki írta a Koránt, az arabok általában így válaszolnak: “Allah Gábriel angyalnak nyilatkoztat­ta ki a Koránt és az Mohamednek sugallta és azután Mohamed diktálta le részletekben Osman kalifának.” A ki­nyilatkoztatás Kr.u. 700 körül történt. Mohamed próféta 622-ben, néhány megbízható barátjával Mekkából a 300 kilométerre északra fekvő Yathrib­­ba menekült. Ez volt a híres “hegira” vagy “higyra”... a menekülés... Az isz­lám naptárt innen számítják az ara­bok. Az arabok legnagyobb szentélye a Kába, amely Mekkában van. Ez egy négyszögletes épület, melynek falába van beépítve az a nagy fekete meteor­­kő, amelyben az arabok szerint titkos erők lakoznak. Ezt a Szent Házat a mohamedánok és zarándokok a legna­gyobb tisztelettel és odaadással veszik körül és az előírt rítus szerint járják rül. A Kába falait belül angyalok és Szűz Mária képe díszítik. A Korán világi, lelki és szellemi tör­vénykönyv, amely az ember minden gondolatát és tettét szabályozza, 450 millió embert fog össze és irányít. * * * Károli Gáspár 1590-ben a XI. szá­zadban épült vizsolyi templomból indí­totta hódító útjára fordítását, az első magyar nyelvű teljes Bibliát, hogy erő­sítse a három részre szakadt ország hivő népét, vigasztalja a szomorkodó­­kat, bátorítsa a csüggedőket. Az ellen­­reformáció gátolta a Szentírás otthoni nyomtatását, így a magyar nyelvű Bib­liák Németországban és Hollandiában láttak napvilágot. 1645-ben Jansonius amszterdami nyomdász kiadta ugyan a Károli-féle Bibliát, 1661-ben pedig Nagyváradon, ill. Kolozsvárott is megje­lent 6000 példányban, sok sajtóhibá­val. Tótfalusi Kis Miklós nyomdász, az utrechti egyetemen tanult és görögöt, hébert értő Csécsi Istvánnal és Kaposi Sámuellel elvégeztette a Jansonius-féle kiadás revízióját és 1685-ben 4500 pél­dányban kiadta a “Szent Bibliát”. A KORÁNT, az iszlám szent köny­vét Kaposi Ödön fordította magyarra, Csikós Miklós lektorálta és mostan ugyancsak nyomda, a Túrén Printing adja ki. Birtokában jobban megismer­jük a mohamedán ember gondolkodá­sát és ezzel az irodalomtörténeti ese­ménnyel műveltségünk gyarapodik. A Korán félbőrkötéses és paper­back megjelentetésének magas költsé­geihez móris rendeléseket kérünk az alanti címre. Ára műbőrben $15.00, papírban $10.00. , . . . . . Szatmári István Box “ff” Garfield, N.J. 07026 United States of America Tito atrocitásai a második világháború végén :Clevelandi hír:

Next

/
Oldalképek
Tartalom