Szittyakürt, 1985 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1985-04-01 / 4. szám

XXIV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM — 1985. APRILIS Ára: 1.00 USA dollár A KÁRPÁTOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) «ITtVAKÖfct A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA 1945. ÁPRILIS 4. AZ ORSZÁGVESZTES ÉS A SZOVJET MEGSZÁLLÁS NEMZETI GYÁSZNAPJA! a FELSZABADÍTÓK »» Gyula bácsi, egy öreg dunántúli pol­gár ma azt mondta: Minek harcolni? Elvégre az orosz is ember, Szinte már magunk sem hiszünk az érzékszerve­inknek. Ha az oroszok rémtetteiről ér­kezik hír, azt mondják: “német propa­ganda”. Az ország ebben a babonába pusztult bele és ezen fog elveszni a ma­radéka is. A nyugati gondolkodású em­ber külön módon reagál az oroszok rémtetteinek hírére: “Ami hihetetlen és nem is igaz”. Most azonban azt jelentik, hogy a körülzárt Budapest felmentésére indí­tott offenzíva részben eredményes volt. Mert Székesfehérvár, Lepsény, Enying újra szabad. Gyerünk hát néz­zük meg, mi az igazság. Újság már nincs, rádió alig. Az újságíró legfeljebb a honvédtudósító század bulletinjei, vagy a négy-ötezer példányos vidéki lapokká zsugorodott Függetlenség, Új Magyarság számára ír. Menjünk, bár a behavazott útakon minduntalan el­akadnak az autók. Hó, rengeteg hó esett három napon át. És a hóba be­lefúl a Pest felmentésére indított of­fenzíva is. A Dunántúl a világ legkülönösebb arcvonala. Tihanynál a mólón beha­vazott kerti ernyők alatt ülnek a német és magyar őrszemek. Az orosz aknát lő Tihanyra, de a villák előtt nyugod­tan sepergeti a havat egy öreg pesti bíró. Siófok nyugati felében oroszok ülnek, a Sió-csatornán innen magya­rok. Lepsény táján előre küzdi magát egy halálraszánt magyar hadseregcso­port. Mikot berobogunk Lepsénybe, vala­mi halálos levertség fogad. Az emberek olyanok, mint az eldorongolt kutyák. Itt nem a háború járt, hanem Ázsia. A mongol volt itt. A tungid terror. Pedig orosz elitkatonák voltak. A Sztálin-gár­­da tagjai. Éjszaka kinyitották a temp­lomot, az Oltáriszentséget kivették a szentségtartóból. Lássa a Krisztusotok! — ordítot­ták a “felszabadítók”. Aztán ott a temp­lom kövén gyalázták meg Lepsény asz­­szonyait és leányait. Aki ellentállt agyon­lőtték. Köztük egy 65 éves asszonyt is. “Ázsia” — borzong meg az egyik pap. Vajon tudják-e a nyugati rádiók, amelyek felszabadításról beszélnek, hogy mi történik a halálbahulló Ma­gyarországon? Ázsia! És ezt nem érti senki. Mikor megindult a magyar-né­met támadás, egyik falu lakosságát árokásásra rendelték ki az oroszok. A fagyos földben nem ment a munka. Az oroszok azonban hihetetlen gyor­sasággal megásták a lövészteknőket. Különleges kiképzést kaptak erre. Az orosz gyakorlótéren felállítják a legény­séget és szemben velük a géppuskát. “Ásni!” — adja ki a parancsot a tova­­ris. Aki húsz perc alatt nincs kész a lövészteknővel és nem bújik abba bele, azt lekaszálja a géppuska. A gyakorlat második menetében csak tizenöt per­cet adnak és az utolsóban mindössze tízet. Lepsény alatt huszonhét öreg pa­rasztot öltek így meg Ivánék. De ez nem háborús bűn. A legszomorúbb élmény Enying, a Festetich grófok birtoka. Minden em­ber mezítláb, vagy rongyokba burkolt talpakkal ácsorog a havon. A birtok legszegényebb mezőgazdasági munká­sairól is lehúzták a csizmát a “felszaba­dítók”. A református lelkészt pőrére vetkőztették és órákig kergették a ha­von, a tizenötfokos hidegben. — Valami szórakozás csak kell a katonáknak! — mondotta az orosz pa­rancsnok. A nők közül csak azok me­nekültek meg, akik elbújtak a krump­lis és répás vermekbe. Három hétig laktak ott. Kinek a lába fagyott meg, kinek az arca. Akik nem tudtak elbúj­ni, azok valamennyien tetvesek és szin­te mindnyájan nemibajosok. “Elvégre az orosz is ember”. Késő délután érünk be Székesfehér­várra, az ősi koronázó városba. Itt, az utcákon folyt a páncélossáta. Kilőt orosz és német tankok hevernek a város körül és a külváros utcáin. Ki­égett üzletek, összelőtt házak, feldúlt királysírok. És a város polgármestere csaknem sírva mondja el, hogy Fehér­vár asszonyainak, leányainak hetvenöt százalékát erőszakolták meg az oro­szok, tizennégy éves kortól hatvanötig. Különösen az apácákra vadásztak (Folytatás a 2. oldalon) Kedves Magyar Testvéreim! A SZITTYA KÜRT 1985februári számának 11. oldalán olvasom, hogy e hó végén, II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulója alkalmából a Hungária Szabadságharcos Mozgalom emlékünnepélyt rendez. A közeli napok egyikén kaptam Kassáról a fenti levelezőlapot emlékként! — s már az első pillanatban az volt az érzésem, hogy ha ezt a fénykép felvételt oda küldöm, akkor ezen a megrendítő ünnepélyen egy picit én is jelen lehetek s így örömmel küldöm... kérem, fogadjátok küldeményemet azzal a szeretettel, amellyel azt én küldöm! Onczay Tibor szkv. rep. vk. szds. Dr. Szentmiklósy Éles Géza: Gorbacsev befagyasztási ajánlata és ami mögötte van A Kremlin új urának a fegyverkezés csökkentésére vonatkozó javaslata, nem minősül másnak, mint átlátszó propaganda fogásnak, mellyel a Nyuga­tot, mely közelebb esik hozzá, le akarja választani Amerikától vagy legalább is arra rábírni, hogy nyomást gyakorol­jon Amerikára, hogy fegyverkezési en­gedményeket tegyen Genfben a szovjet javára. Jellemző a szovjetra, hogy ugyanezt az ajánlatot jó pár héttel ez­előtt Genfben is megtette, de mivel ott nem vették figyelembe a javaslatot, azért most propagandisztikus céllal a nagynyilvánosság előtt megismételte azt. A szovjet ezt az ajánlatot tette meg három évvel ezelőtt Brezsnyev idejé­ben, mely akkor is elutasításra talált, mert a hatalmas szovjet fölényt akarta biztosítani. A Reagan kormány szerint az arány 1:10-hez a szovjet javára, az európai középhordtávolságú atomra­kéták tekintetében. Ezért akarja Gor­bacsev a középhordtávolságú rakéták gyártását befagyasztani. Ezenkívül bi­zonyíthatóan a szovjet egy modernebb változatával, az SS-20-al akarja kicse­rélni a jelenlegieket, ezért javasolta a hat hónapi moratóriumot. Gorbacsev még egy csúcstalálkozót is javasolt, de erre vonatkozóan Robert M. McFar­­lane, nemzetbiztonsági tanácsos kije­lentette, hogy a szovjetnek a csúcsta­lálkozó előtt négy kérdésben kell ered­ményt felmutatni, a fegyverkezés el­lenőrzése, területi viták, kétoldalú ügyek (ezt nem fejtette ki bővebben) és az emberi jogok. McFarlane hivatko­zott a múltbani csúcstalálkozókra, így az Eisenhower-Kruscsev találkozóra, mely a berlini válságban, a Kennedy- Kruscsev találkozóra, mely a kubai vál­ságban és a Johnson-Brezsnyev talál­kozóra, mely Csehszlovákia megszállá­sába torkollott. Ismerkedési találkozó lehetséges, de egy csúcstalálkozó csak előre megkötött megállapodások jóvá­hagyása esetében lehetséges. De a fentieken kívül Gorbacsev lát­szólagos engedékenységét más okok is vezették. így Reagan elnök győzelme az MX rakéták ügyében. A Nicara­guának tett fegyverszüneti javaslat, mely valószínűvé teszi a szabadsághar­cosoknak szánt 14 millió megszava­zását és nicaraguai kommunista kor­mány kiemelését. A hondurasi hadi­játékok, melyek csak részei a Pen­tagon által ez évben 50 országban tervezett 69 nagyobb hadijátéknak, így Európában, a Távol-Keleten, Közel- Keleten, Latin-Amerikában és a karibi térségben. A társutasokat hátrányosan befolyásoló, a szadiniszták által elköve­tett gyilkosságok, melyek tömegsírok feltárásával jutottak nyilvánosságra, valamint a francia hatóságok által le­leplezett lopások, melyet a szovjet kö­vetett el katonai műszaki felszerelések eltulajdonításával. Ezekről a negatívumokról kívánja a szovjet a közvélemény figyelmét elte­relni, azonkívül, hogy megfenyegette Pakisztánt az anti-kommunista sza­badságharcosok támogatása miatt, Nyugat-Németországot az amerikai űr­védelem elfogadása miatt és Japánt, hogy a Kuril szigetek ügyében nem tesz engedményeket. így a szovjet egyidejűleg látszólagos engedményeket tesz és fenyeget is. Ereje a terrorban és fegyveres erejében rejlik, de belül gyenge, mert közéleté­ben korrupció és cinizmus uralkodik. A gazdasági életben a fejlődés mini­mális és majdnem kizárólag a nehéz­iparra és a fegyvergyártásra irányul. A szovjet gazdasági élet képtelen lépést tartani Amerika, Európa és Japán komputer korszakával. Az olajterme­lés visszaesést mutat, ez pedig azt je­lenti, hogy a szovjet képtelen lesz a jövőben gabonát és technológiai cik­keket vásárolni. Az alkoholizmus igen elterjedt, a fe­jenkénti fogyasztás kétszerese az ameri­kainak. Csecsemő halandóság emel­kedik és az életkor határa esik. A marxista-leninista rendszer gazda­sági rendszer megváltoztatása lehetet­len a bürokraták miatt, akik az állami (Folytatás a 2. oldalon) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom