Szittyakürt, 1984 (23. évfolyam, 2-2. szám)
1984-02-01 / 2. szám
2. oldal tfimAKÖirr 1984.február előszeretettel használt “hitleri katonapolitika” kívánta Budapest utolsó töltényig való védelmét, hanem szükségszerűen írta elő azt az örök magyar sors. Ez állította népünket Nyugat és Kelet kapujába azzal a történelmi feladattal, hogy minden keletről nyugatra induló hódítást saját testével, vére hullásával fogjon fel, igyekezzen lefékezni, amíg Nyugat a szükséges elhárító katonai és politikai lépéseket megteheti! V^jon nem-e ennek az örök magyar sorsnak felismerése vezette IV. Bélát maroknyi hadával Mohira, elutasítva magától Batu tatár kán szövetségi ajánlatát, hogy a nyugati kereszténység védelmében a Sajó mocsaras kiöntéseibe temetkezett hadának tragikus sorsával felrázza és védelemre serkentse a már akkor is lassú mozgású Nyugatot. Szólna-e délben a harang, ha Hunyadi János Nándorfehérvárnál, Zrínyi Miklós Szigetvárnál, Dobó Egernél, Jurisics Kőszegnél az örök magyar sors előírta önfeláldozásuk helyett a megalkuvók, a mindig óvatosak, a Nyugat közömbösségét hirdetők elméletét fogadták volna el ahelyett, hogy maroknyi erejükkel szembeszálltak és nemcsak feltartóztatták, de kivéreztették a Nyugat meghódítására indult ozmán félelmetes haderejét. Ezeknek a hős magyar ősöknek a példája adott erkölcsi és fizikai erőt Budapest védőinek, hogy a győzelem minden reménye nélkül markolják meg a védelem fegyverét, hogy utolsó töltényig kitartsanak azon az őrhelyen, ahová őket az örök magyar sors állította. Budapest hős védőit elnyomta a szovjetorosz haderő számbeli és Amerika által hathatósan elősegített technikai főlénye. De azt a tényt, hogy Pest-Buda védőinek majdnem kéthónapos helytállása megmentette Nyugatot attól, hogy ma a Földközi tenger medencéjében, az osztrák- és olasz Alpok vidékén nem a Kreml urai diktálják az életet, a megkergült világpolgárokon kívül Nyugat minden számottevő vezető személyisége elismeri. * 1944. december 25-ének éjjelén a poklok minden borzalma tombolt Dobogókőn, az egyetlen rést képező Bécsi úton. Malinovszky marsai körülzáró haderejének minden rendelkezésre álló tűzgépe lőtte a Bécsi utat. Égő katonai kocsioszlopok, polgári járművek között a rémülettől megőrült anyák keresték a vad forgatagban elveszített gyermekeiket, hogy a robbanó aknák és páncélos lövedékek tűzlángjánál ajkukra faggyon a hívó szó és véres masszává gyúrva nyúljanak el a hólétől és vértől lucskos Bécsi úton. Öreg, időmarta ráncoktól megtűzdelt arcú csendőrök rajoszlopa húzódott az úttest melletti árok védelme alatt. Korukra való tekintetni 41 védelem vezetősége az utolsó pillanatban küldte őket nyugatra. KinekfErdélyben, kinek a Felvidéken, vagy a dúskalászú Alföldön maradt hozzátartozója. Idősek voltak a harcra, más feladattal bízta meg őket vezetőjük. — Fent a légtérben Sztálin-gyertya gyulladt ki és az alázuhanó hideg fény megcsillantotta sapkájuk mellé tűzött kakastoll-forgójuk acélfényét. Az úttesten két kilőtt ló teteme előtt holtan fekvő asszonyra borulva keservesen zokogott egy pöttömnyi leányka. Az egyik deresbajszú csendőr kiugrott az árokból és ölébe kapva a kisleányt, igyekezett vele vissza, amikor éles csattanással robbant fejük felett egy páncélos lövedéke. Felállottak az út árkában elzuhant csendőrök, csak a kislányt magához szorító csendőr maradt fekve. Ö és a kislány már boldogok. Nem éreznek fájdalmat, nem érzik a szenvedést. Valahol a magasságos mennyben trónoló Úristent dicsőítő léleksereg között egy hős magyar csendőr lelke vezet kézenfogva egy magyar leánykát elveszített édesanyjához. * Harminckilenc éve ennek! Harminckilenc év óta ezen a napon a szabad világban élő hazátlan magyarok zsolozsmás lélekkel emlékeznek meg rólatok, Budapest hős védői. Magyar honvédek, német gránátosok, csendőrök, rendőrök, hungaristák, budapesti asszonyok, polgárok, ifjak és vének, akik meghoztátok a legnagyobb áldozatot, amit csak egy hazáját szerető ember megadhat: az életáldozatot. Adassék tisztelet ezen a gyásznapon a magyar katonaeszménynek! Adassék tisztelet nektek, Budapest hős védői, mert szent a ti emléketek! Zúgjatok szabadföldi harangok és hirdessétek Budapest védőinek hősi önfeláldozását mindenkinek — mindörökké! v. N.L. /:Hungarista tájékoztató:/ t vitéz DEBRÖDY GYÖRGY szolgálaton kívüli repülő százados 1984. február 2-án elhunyt Cortland-ban, New York államban. 1921. január 1-én született Lajoskomáromban. Középiskoláit a piarista atyák gimnáziumaiban végezte. A Repülő Akadémia elvégzése után hadnaggyá avatták 1942-ben. Ettől kezdve harcolt a háború végéig. Mint vadászpilóta több száz bevetésen is kockára tette az életét. Két ízben is kényszerleszállt az ellenséges vonalak mögött, de csodával határos módon sikerült visszatérnie. A második Világháború befejező szakaszában a magyarországi légicsaták drámai küzdelmeiben, 10-20-30-szoros túlerő elleni harcokban is részt vett. Gyakran ő volt a bevetett vadászkötelék parancsnoka. 26 légigyőzelmet aratott. A Magyar Bronz és Ezüst Kormányzói Dicsérő Elismerés (Signum Laudis), a Magyar Érdemrend Lovag és Tiszti Keresztjének, a Tiszti Arany Vitézségi Eremnek, az I. és H. osztályú német Vaskeresztnek a tulajdonosa. Soronkívül századossá léptették elő. “Adassék tisztelet Debrődy György emlékének.” A Magyar Repülők Bajtási Közössége nevében a Magyar Aeromúzeum vezetősége A sarló-kalapácsos börtönrácsok titkai Megjelent Krupa Sándor. A SARLÓ-KALAPÁCSOS BÖRTÖNRÁCSOK TITKAI c. 230 oldalas munkája a szerző kiadásában, a Katolikus Magyarok Vasárnapja gondozásában, Tallós Katalin és VJ.-né festőművészek illusztrációival. Krupa Sándort, a magyarországi kommunista börtönöket megjárt ferences atyát nem kell az olvasónak külön bemutatni, hiszen már eddig is négy könyvben állított ércnél maradandóbb emléket a “sarló-kalapá-A ÍarlőKalapacjos BÖRTÖNRÁCSOK TITKAI. esős” pánszláv-bolsevizmus magyar mártírjainak. Ez most az ötödik. Nehéz egy olyan könyvről ismertetést írni, amelyik nemcsak tárgyánál, hanem tartalmánál és előadásmódjánál fogva is minden vonatkozásban rendhagyó. Ezért a könyv ismeretlen írótól származó glosszáiból idézek néhány lényegre mutató megállapítást: “A sarló-kalapácsos börtönrácsok titkaiban a szerző elsősorban a test és MEGHALT TELEGDY GYÖRGY Telegdy György, aki 1956-ban a melbourne-i nyári olimpia 38 magyar disszidensét (köztük a román színekben versenyzett négy erdélyi magyart) az Egyesült Államokba segítette, 1984. február 13-án a White Plains-i Szent Ágnes kórházban 62 éves korában, rákban meghalt. Telegdy Budapesten született és 1948- ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. White Plains-ban élt és az ottani Gannet-Westchester Newspapers “láncnak” volt a tisztviselője. Telegdy a magyar atléták átmentéséhez a Free Europe Committee segítségén túl a State Department támogatását is megszerezte. Sajnos a New York Times 1956. évi december 19-i értesülése szerint a magyar olimpikonok csak mint “defectors as parolees” érkezhettek Amerikába. De az utóbbi minősítésen nem csodálkozhatunk, hiszen Dulles U.S. külügyminiszter mondta egyidejűleg a NATO tanácsülésén a magyar “felkeléssel” kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok “nem fogadhatja el azt a felfogást, hogy minden nemzet, melyet igazságtalanság ért, megkísérelheti ezt erőszakkal jóvátenni!” (DailyTelegraph,Jan. 12,1957.) A magyar atléták 1956 karácsonyát San Franciscóban a Sports Illustrated főszerkesztőjének baráti otthonában töltötték. Telegdy György nevét íijuk fel jelnek a magyar olimpiák történetéhez! Győzzön a jobb! Özvegyének, Telegdy-Peyer Juliannának, őszinte részvétünket küldjük. (Dr. v. Ä.I.) a lélek s a kegyelem titkait mutatja be megdöbbentő képekben, lenyűgöző formában ... A léleknek, az idegeknek a tudósai és orvosai a lélekhasadás, az ismeretlen lelki erők vonásait vélik felfedezni ... Csodálkoznak ők is: mit hozhat ki az emberből a szenvedés, és mivé alakíthatja ... Megdöbbennek a modern kémia “injekciózásával” és a lelkiismeret modern, orosz alkalmazásával elérhető pokoli eredményekben. A hit tudósai a “kegyelem” betörését, Isten szerető jelentkezését látják bennük ... A sarló-kalapácsos börtönrácsok titkai között vannak olyanok is, amikről eddig magyarul csak sejtések jelentek meg ... Cerberus őrzötte tabuk voltak ezek — azok ma is! — amelyekről írni, azokat szellőztetni, megkérdőjelezni, a hivatalos állásfoglalástól eltérően nyilatkozni szentségtörésnek, atörténelem meghamisításának, bizonyos népek meggyalázásának, antiszemitizmusnak számított, s ez üldöztetést, sőt: halált is jelenthet a “merénylő” számára ... E fejezet a könyv puskaporos hordója ... Számunkra nem kisebb meglepetés, amikor A sarló-kalapácsos börtönrácsok titkai a “holocaust holocaustjairól”, a németekről ír. Nem kevesebbet állít, mint azt, hogy nem a németek akarták kiirtani a zsidókat és az oroszokat, hanem fordítva. Szédítő állítás ... De nem kisebb titka és meglepetése e könyvnek az, amit Titóról és bandájáról, a Délvidék magyarjainak — és a kisebbségi népek — véres tragédiájáról és a lengyelek sarló-kalapácsos börtönvilágáról elmond ...” Sándor atya eddigi nagyszerű írói tevékenységére ezzel a könyvével tette fel a koronát. Hetven egynéhány évem ellenére nem volt még olyan könyv, amelyiknek olvasása ilyen feledhetetlen élményt jelentett volna és ilyen mély lelki megrendülést váltott volna ki belőlem, mint ez. Most érzékeltem először igazán, hogy amíg az istentelen ember a sátánnál is kegyetlenebb, bestiálisabb lénnyé tud aljasodni, addig az istenhivő ember Dante poklát is megszégyenítő, szennyből, mocsokból, ép ésszel elképzelhetetlen kínzásokból, gyötrelmekből, legyőzve és megtörve is, diadalmasan, megtisztultan, felmagasztosulva tud kikerülni, mint Mindszenty bíboros, Tamás Alajos ferences zeneszerző és a sok-sok névtelen vértanú. Sajnos ennek a könyven is van egy nagy hibája: az, hogy “csak” magyarul jelent meg. Reméljük, hogy az emigránsok között akad majd valaki, aki lefordítja angolra vagy németre és egy nagy kiadó céggel kiadatja. (Úgy még “best seller” is lehet belőle.) Mert a könyvtárakat megtöltő idegen nyelvű, magyarellenes munkákat az ilyenfajta munkákkal lehetne eredményesen ellensúlyozni. Meg azért is, mert nincs még egy nép, amelyiket csak 1945 óta olyan tervszerű kegyetlenséggel irtanának a trianoni határokon innen és túl, mint a Kárpátmedence ezerévesnél ősibb, államalkotó magyarságát. Csak 1956 óta Kádár egymaga több mint négy és félmillió magyar magzatot irtatott ki és nem hajlandó végetvetni ennek a sátáni nemzetirtásnak. Pedig csak egy tollvonásába kerülne ... Reméljük, rövidesen megjelenik a hatodik könyv is, hiszen az előszóban maga a szerző írta: “Még most sem írhattam meg mindentl ...” Megrendelhető a szerzőnél: Krupa Sándor, P.O. Box 250, De Witt, MI, vagy a Kossuth Bookshop-nál 14025 Lakota Avenue, Cleveland, OH 44111 címen. Ára keménykötésben-. $16, puha kötésben-. $13, plusz $1 portó, külföldre $1.50. v. E. I.
