Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-01 / 10. szám

1981. október hó «ITTVAKÖfcT 7. oldal KERESZT ÉS KARD MOZGALOM —=h«a=n»g=j=a= CSAK ÖNZETLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! — VESSZEN TRIANON! — — Hitvallás a Kereszt és Kard Mozgalom évi közgyűlésén — 1920. június 4-i dátummal ásták meg pusztulásra szánt sírgödrünket, a győzők tudatosan hitték, hogy on­nét sohasem térünk vissza. Ha te hi­szel a nemzet feltámadásában, akkor a sátán hatalma sem elég ahhoz, hogy eltűnjünk a népek mindent fe­lejtő temetőjébe. Idézem több mint egy évszázada elhangzott öröktörvényű figyelmez­tetését GRATRY atyának amit a Notre Dame szószékéről intézett a híveihez: Mindenki hazája szent. Egynek elpusztítása is felér az embe­ri faj megcsonkításával. Egy nép gyilkosságára irányuló szándék, Is­ten elleni hadüzenet, támadás az élet rendje és a történelmi gondvise­lés ellen. Lelkiismeretünk szerint bűntény. A történelem még meg­toldja azzal, hogy hiábavaló bűn­tény. Bűneink azonban — hála le­gyen Istennek — mégsem hiábava­lók: Elkövetőjükre terhet, romlást, büntetést hoznak. Ez a figyelmeztetés pontosan an­nak a népnek fiától hangzott el, amelyik legjobban felelős népünk tönkretételéért. Egy másik francia már finomabban fejezi ki megállapí­tásait Declassé francia külügyminisz­ter így fogalmazta meg ezt a kérdést, sokban igaza is van. Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőz­ték, vagy ha aláírt — késsel a tor­kán — egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás__ 1241 Muhi, 1526 Mohács és 394 évvel később 1920. június 4-én Trianon. Mindhárom dátum tragikus határköve a törté­nelmi Magyarország megsemmisíté­sének kísérletére. Ezeket az idézete­ket vettem “A feldarabolt Magyar­­ország” című könyvből. A történelmi Magyarország mind­két esetben felépült a romjaiból. 1920. június 4-én Franciaország ve­zetésével és irányításával zöld asztal­nál diktálták katonailag veretlen történelmi Magyarország megsem­misítését. Ez a harmadik kísérlet Magyarország léte ellen minden ed­diginél a legsúlyosabb volt. Sajnos a kufárok és szláv csatló­sok még mindig eredményesen gon­doskodnak arról, hogy a magyarsá­got megosztva tegyék erőtelenné ah­hoz, hogy az igazságtalan és ember­telenségben minősíthetetlen ország­felosztás ellen határozott és egységes fellépést tanúsítson. A szabadságot az ember nem kap­ja, hanem kiharcolja magának. Ennek a közgyűlésnek is az a célja, hogy magyar testvéreinket felvértez­zük az igazságunk és a siker remé­nyével a küzdésre. Mi nem mondunk le egy göröngyről sem ami a miénk volt, aki lemond azt nemzetárulónak tartjuk és kiközösítjük a magyar élet­térből. A trianoni béke olyan területeket csatolt el Magyarországtól, melyek több mint 1000 éven át megszakítás nélkül hozzá tartoznak. Falu Tamás szerint Magyarország határait nem az emberek húzták, hanem maga az Isten alkotta”. Tökéletes földrajzi egységet bontottak széjjel. A Kárpá­tok láncolata három oldalról védel­mezőén vesz körül egy végtelennek látszó központi síkságot és ebben a hegyektől övezett térségben egy kivé­telével, valamennyi folyó a síkság felé tart. Ezt a tökéletes földrajzi egységet, tökéletes gazdasági egység tette tel­jessé. Ilyen földrajzi egység önkény­telenül is politikai egységet kívánt, olyan népet mely képes ennek az egységnek a megszervezésére. Ez a nép a magyar volt. Ebből eredt a szomszédos népek irigysége, és így lettünk a nagyhatalmak játékszere. Érdekes megjegyezni, hogy Ma­gyarországon a magyar elem arány­száma a kisebbségekkel szemben 54% Ausztriában ezzel szemben csak 36% volt. A Habsburgok egyébként a “divide et impera” elv szellemében szították a nemzetiségek közötti ellentéteket, hogy végül ők szerepel­hessenek a vitában döntőbíróként. Szent István örökségét, hogy jól kell bánni a hozzád forduló népek fiaival. Ennek a levét ittuk meg Trianonban. Ennek alapján a ma­gyarok egyik elkeseredett ellenfele maga állította, hogy Magyarország 1830-ig a nemzeti egyenlőség eldorá­­dója volt. A magyarokat igen elke­serítette az a tény, hogy 1848-ban a velük együtt felszabadított jobbá­gyokat, szerb és román parasztok, akik a szabadságukat nekik köszön­hették, az Ausztria ellen folytatott szabadságharcban tömegesen elle­nük fordultak. Ezt köszönhetjük az osztrákok aknamunkájának.’ A Magyar Szent Korona magában foglalta a nemzet hagyományos sza­badságjogainak biztosítékát, fajra vagy nyelvre való korlátozás nélkül. A nemzetiségek kulturális színvonala Magyarországon magasabb volt, mint fajtestvéreiké, akik saját hazá­jukban éltek. 1914—18-as világhá­ború előtt Erdélyben több román is­kola működött mint Romániában. Franciaország különösképpen ezer­éves egyesítési politikájának köszön­heti, hogy politikai bukásai után 1815-ben és 1871-ben fennmarad­hatott. Magyarországot ezzel szem­ben 1920-ban megbüntették azért, mert elhanyagolta az egyesítést és hagyta nemzetiségeit saját területén szabadon fejlődni... Ha valóban el­nyomta volna őket, akkor ma nem lennének trianoni határok. Kossuth 1858. nov. 18-án tartott glasgowi beszédében a következőket mondotta: Nem hiszem, hogy az egész világ történelmében akadjon még egy nép, amely az évszázadok során, olyan türelmesnek, igazságos­nak, liberálisnak mutatkozott volna más nemzetiségekkel szemben, mint a “magyar”. 1867-es kiegyezés után az egész világ hozzászokott ahhoz, hogy Magyarországot csak Ausztrián keresztül tekintse. Maga a trianoni béke is, ahogy írják — a diplomaták és kevéssé tájékozott államférfiak félre­értésének az eredménye volt. Ma­gyarországot valóban letaglózták és népe áldozatává vált a csendes szem­rehányásnak: “Miért vetettétek ma­gatokat 1867-ben a Habsburgok és a pángermanizmus karjaiba.” Ferenc Ferdinánd főherceg 1895 táján Maguti bárónak a következő­ket mondta: “A monarchia egyetlen mentsvára a föderalizmus. Ennek érdekében Magyarországot négy részre osztanám a többit annyira, amennyi éppen szükséges. Czernin gróf szerint a főherceg 1913-ban állítólag azt is kijelentette, hogy a magyar Erdélyt is átengedné Romá­niának. Ilyen osztrák vezetés mellett dob­tuk be magunkat az első világhábo­rúba és az utolsó töltényig védtük Ausztriát, 600.000 halottat vesztet­tünk és ennek jutalmául megkaptuk azt, hogy az osztrákok is osztoztak az odadobott koncon. Végeredményben az európai há­borújáról volt szó, melyet egy kato­nai klikk kívánt, hogy kiköszörül­hesse az 1905-ben a japánoktól el­szenvedett vereség csorbáját. 1914 július utolsó hetében a béke meg­mentésére irányuló kísérletek még sikerrel járhattak volna... Amikor pedig Ausztria az utolsó pillanatban egyességre hajlott, nem Németor­szág, hanem Oroszország utasította vissza a nemzetközi konferencián a brit javaslatot. Ausztria — Magyaror­szágot Oroszország élethalálharcra kényszerítette. Már a háború alatt, de utána is megállapították Tiszáról, hogy korá­nak egyetlen politikusa sem tett any­­nyit a háború megakadályozására, mint ő és miután a háború kitört, ő volt az egyetlen, aki országa részéről minden annexiót visszautasított. Az egész háború alatt valamennyi had­viselő fél számára “fehér békét” kö­vetelt, ellene volt az 1917-es német tengeralatti általános háborúról szo­ló határozatnak. Gabriel Gordon történész szerint “Egy ember volt csak, aki a békét kétségbeesetten akarta Középeurópában” a becsüle­tes Tisza. Néhány cseh emigráns, főleg Be­nes és Masaryk Angliában, Francia­­országban és az USA-ban kifejtett propaganda-tevékenysége hatott. Ki­tartó és szervezett munkájukban a sajtó segítségével és sok hazugsággal elérték azt, hogy Magyarországot da­rabokra tépték. Az úgynevezett béke konferencián a magyar küldötteket elkülönítették a madridi kastélyban, ahol minden tájékoztatást csak írásban kaptak kéz­hez. A magukkal hozott okiratokat statisztikai adatokat meg sem néz­ték. Memorandumaikat melyekkel jogaikat védték, olvasatlanul hagy­ták. A vita jogát tehát teljesen meg­tagadták tőlük, zárójelentésük sem került tárgyalásra. A trianoni béke volt az egyetlen, melyben gróf Apponyi Albert meg­ható kérése ellenére minden népsza­vazást visszautasítottak. Benes és Masaryknak a tudatlan nagyhatal­mak vezetői segítségével sikerült Magyarországot a végzetbe dönteni. Háború előtt a területünk volt: 325.411 km2(100%). — Trianoni béke után: 92.833 km2 (28.5%). — Vesztességünk volt: 232.578 km2 (71.5%). — Háború előtt lakossá­gunk volt: 20.886.487 (100%). - Trianoni béke után: 7.606.871 (36.4%). — Vesztességünk volt: 13.279.516 (63.6%). Mi voltunk a világon az egyetlen nemzet akit ennyire megcsonkítot­tak. Ettől a sok sebből vérezve kel­lett országunkat újrafelépíteni. Egyedül Dél-Afrika küldöttje, Smuts tábornok követelt népszava­zást Erdély, Szlovákia, Ruszinszkó és Horvát-Szlavóniára vonatkozóan. — Népszavazástól féltek ezért elvetet­ték javaslatát. A békeszerződés után több állam­férfi fejezte ki nem tetszését az igaz­ságtalan béke miatt. Nitti elnök így ír: Nincs örökké tartó szerződés, nincs olyan katonai megszállás, mely megakadályozhatná egy nép újjáéle­dését. Magyarország különösen nem fogja elismerni sohasem a csonkítást, melynek áldozatává vált. Eddig egyetlen magyar nemzeti kormány sem ismerte el Trianont. Bezzeg az új kommunista orosz va­zallus kormányok egyre lemondtak az elveszett területekről és a fajtest­vérekről. Lehet az ilyen vezetőséget magyarnak elismerni? Halálos bűnt követ el az a magyar aki itt segítő ke­zet nyújt számukra. A vazallus kommunista kormányok odáig men­tek el, hogy az elszakított magyarok kérését sem teljesítik nehogy a nagy szláv Oroszország megsértődjék. De anyanyelvi konferenciákat azt ren­deznek az amerikai magyarok szá­mára, csak azért, hogy az itteni egy­séget megbontsák és dollárt szipo­­lyozzanak ki. De tudatosan a szomszédságban élő több mint 5,000.000 magyar ügyét nem támogatják. A Kereszt és Kard Mozgalom az el­veszett területek kérdéséből egy jot­tányit sem enged és mint egy élő lel­kiismeret ezt a kérdést örökké felszí­nen tartja, hogy a lemondok lelkiis­meretét állandóan zavarja. Adja Isten, hogy ezt a kérdést a sok kitartás után végre diadalra vi­gyük. Halál a bolsevizmusra és minden ki­szolgálójára! Vasvári Zoltán K.K.M. országos vezetője. Kegyelettel emlékezünk a 13 ARADI vértanúra. A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XXII. évf., 10. szám — 1981. október hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026

Next

/
Oldalképek
Tartalom