Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
12. oldal St ITTVAKÖfcT 1981. február hó Európa sors-folyója a Duna Bár a Duna a földrajzi Európának csak második legnagyobb folyója, valójában mégis Európa legfontosabb ütőere, víziútja és sors-folyója a legősibb időktől fogva, ahogy azt már IV. Béla felismerte és IV. Ince pápának 1251-ben megírta a készülő, de be nem következett második tatárjárás előestéjén. Agigea között a vargabetűt levágva szándékoznak csatornát építeni, mely lényegesen megrövidítené az utat. A Szovjetunió a Dnyeper—Neman csatorna elkészítése után a Dnyepert akarja egy 150 mérföldes csatornával Dnyepropetrovsk és Isnail között összekötni a Dunával, mely a Balti-tengert kapcsolná be az melyből 441 m esik a Duna eredeti medrébe; átlagos magassága pedig 59 m. A gátba jobbról-balról egyegy erőtelepet építettek be 6-6 turbinával. Az erőművek mellett zsiliprendszereket építettek a hajózás részére. A vízierőművel felduzzasztott víztömeg Bázisáig, a Karas torkolatáig, 120 km hosszú tavat alkot és ez A Duna, de különösen a kárpátmedencei, óriási Z alakot leíró középső szakasza, a 19. század elejéig komoly hadászati jelentőséggel bírt. A gőzhajózás megindulásával, majd a technika szédületes iramú fejlődése folytán amilyen mértékben veszített katonai jelentőségéből, olyan mértékben nőtt a polgári jelentősége, mint a folyami közlekedés főütőere. Hogy a Duna — amelyik Regensburgig hajózható és amelyiken az év egy részében az 1500 tonnás Dunatengerjáró hajók Budapestig fel tudnak menni — rövid idő alatt az európai folyami közlekedés főütőerévé vált, az első sorban Széchenyi Istvánnak köszönhető, aki megkezdte a Duna magyarországi középső szakaszának és mellékfolyóinak a csatornázását, járhatóvá tette a Vaskapuszorost és megindította a dunai gőzhajózást. A nyár elején a világlapok hírt adtak arról, hogy a 80-as évek elejére elkészül a Duna —Majna —Rajna csatorna Nürnberg—regensburg-i utolsó szakasza is, s ezzel megvalósul az európaiak évszázados álma, az Északi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő 2400 mérföldes, egész Európát átszelő transzkontinentális víziót. Az eddig csak nyolc ország — Nyugat-Németország, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Románia és Szovjetunió — közös, s így Szovjet ellenőrzés alá került víziútja, a Duna, valóban Európa főütőerévé válik és felette többé nem egyedül a Szovjet, hanem az egész Európa fog őrködni a maga gazdasági, ipari és kereskedelmi súlyával és hatalmával. De ez még csak a kezdet, mert pl. a franciák 1985-re tervezik elkészíteni Marseille és Mülhausen között a Rhone—Rajna csatornát, amely a Földközi-tengert és Európa ipari központját kapcsolja majd be a transzkontinentális víziútba. A románok Cernavoda — a Duna itt hirtelen északnak fordul és kb. 150 kmes út után ömlik a tengerbe — és európai víziúthálozatba. A jugoszlávok és a görögök Belgrád és Szaloniki között a Morava és Vardar öszszekapcsolásával és hajózhatóvá tételével az Égei-tengert akarják bekapcsolni az európai víziúthálozatba, melykb. 2000-re ezzel teljessé válna. Az 1967-es híradások szerint a jugoszlávok az úgynevezett Vajdaságban — Bácska, Bánát — megkezdték a Duna —Tisza —Duna csatorna építését. Ez voltaképpen a régi Ferenc-csatorna meghosszabbítása lesz a Bánáton át. Az új Tisza —Duna csatorna a Bánát területén a Begacsatornát, meg a Temes folyót keresztezve és a Delibláti homokpusztát északról megkerülve Versec alatt a Karason keresztül torkolik bele a Vaskapui Vízierőművekkel a Karas torkolatáig felduzzasztott Dunába. A csatornarendszer a 273 km-es főcsatornával, valamint a mellékcsatornákkal együtt összesen 750 km hosszú lesz és ebből 685 km lesz hajózható. (Nincs tudomásom róla, hogy a csatornarendszer Tisza —Dunai ágának építését egyáltalán megkezdték volna.) A régi bácskai csatornarendszer ilyen nagyarányú kiépítése sokkal nagyobb jelentőségű, mint az az első pillanatra látszik. Ugyanis a szerbek, ha már minden kötél szakad, az elkövetkező határrendezéskor itt szeretnék véglegesen meghúzni a magyar—szerb határt. A csonkaország területén is szándékoztak egy újabb Duna —Tisza csatornát építeni, de aztán elhallgattak vele. A Duna kontinentális jelentőségét még jobban növeli a már kész és tervezett nagyszabású vízierőművek építése. Ezért erről is szólni kell. 1972 júniusában avatták fel, közel egy évi késéssel, az 1964-ben megkezdett, Jugoszláv—román összműködéssel a Vaskapunál, a jobbparti Szik (Sip) községtől 2 km-re felépített vízierőművet, mely jelenleg Európa legmodernebb erőműve. — A vízierőmű gátja 1292 m hosszú, a duzzasztás egészen Újvidékik érezhető. Ez a hatalmas víztömeg a jobb parton 4 községet teljesen, 8-at részben, a bal, vagyis a magyar (jelenleg román) parton 5 községet teljesen és 8-at részben temetett maga alá. Ez utóbbiak a következők: Orsóvá, Dunaorbágy, Óasszonyrét, Dunatölgyes, Naszádos, Tiszaóca, Szinice, Berszászka, Alsólupkó, Lászlóvára, Ómoldova, Alsópozsgás és Báziás. De víz alá került Traian útjának maradványai a táblával együtt, a Széchenyi-út teljes hosszában (120 km), Ada-Kalá szigete és a magyar történelemben nevezetes szerepet játszott jobbparti Galambóc és Ráma a várromokkal együtt. Tudtommal víz alá került az építkezés közben, 1965-ben Lepenszki Vir-nél(?) feltárt, kb. 8 — 10 ezer éves és a Kárpátmedence őskori történelme szempontjából döntő jelentőségű romváros maradványa is, amelynek pontos korát és hovatartozását a történészek még most sem tudják meghatározni. 1979-ben megkezdték ugyancsak jugoszláv—román összműködésben a vaskapui vízierőműtől keletre a második Dunai Vízerőmű építését. Tervbevették bulgár—román összműködésben Nikopol és Turnu Magurele között a harmadik vízerőmű építését is. Magyar —csehszlovák összműködésben is készül egy vízerőmű Budapesttől északra a Duna kanyarban. Az előmunkálatokat már meg is kezdték és a vidék messze földön híres természeti szépségét máris teljesen tönkretették. * * * A Duna-tengerhajózást a 30-as években Magyarország kezdeményezte. A Duna most új távlatokat nyit; a csepeli Nemzeti ésjSzabad kikötőből közvetlen víziót visz majd az Északi-tengerig, 2000-re pedig Európa valamennyi tengeréig. És ennek az európai víziúthálozatnak a szárazföldi központja, a szíve Budapest lesz. Reméljük, akkor már ez a szív a szabad élet ritmusát fogja az öreg kontinens megfiatalodott tagjaiba sugározni. Mert ha nem, akkor a tervezett víziúthálózat Európának nem a szabadságot, biztonságos, békés életet, fejlődést fogja hozni, hanem a szláv szolgaságot. A szabad Európa népeitől függ, hogy a 2000. évben a Duna a jóvagy balsors folyója lesz-el Mert Európának a Duna középső szakaszát magába záró Kárpátmedence szabadsága, politikai egysége nélkül nem volt, nincs és nem lesz békéje soha... Csikmenasági SAJTÓ TÁJÉKOZTA TÓ A FELVIDÉKI MAGYARSÁG VÉDELMÉBEN... Az európai biztonság és együttműködés kérdésével foglalkozó madridi konferenciára felkészülve, a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya — National Committee of Hungarians from Czechoslovakia felfokozott tevékenységgel igyekszik előmozdítani a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legnagyobb nemzetiségének, a szlovákiai magyarságának ügyét. Memorandumot nyújtott be a madridi konferencián résztvevő 35 kormánydelegációhoz — Violations of the Human and Nationality Rights of the Hungarian Minority in the Czechoslovak Socialist Republic — csatolva a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Magyar Nemzetiségének Jogait Védő Bizottságnak az elmúlt évben keltezett, minden csehszlovák állam- és pártfunkcionáriusnak megküldött, döntően dokumentáló emlékiratát. A felvidéki magyarságnak a nemzetiségi lét minden területén észlelhető sérelmeit összegezve, a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya Memorandumát eljuttattí minden számbajöhető, az emberi- és kisebbségi jogokat védelmező nemzetközi szervezetnek, intézménynek is. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának illetékes osztálya, a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányának szóvivőjét kétízben is fogadta. A szlovákiai magyar nemzetiség problémahalmazatát politológus szinten ismertető, kellően dokumentált emlékirat, “position paper” átnyújtására is sor került. Sirchich László a CSMNB elnöke
