Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

8- oldal____________________________________________ 1980. október hó összekeveredtek, akiknek ebben az országban polgári és politikai jogaik vannak, kik itt születtek és ebben az országban nőttek fel, melynek kenye­rét ették, mondják meg nekem: hogy ők magya­rok, vagy románok? Ha magyarok, menjenek Ma­gyarországra, hol a magyar nyelvet beszélik, de ha románok, mint ahogy valóban azok, akkor szé­­gyeljék magukat, ha nem tudják az országuk nyel­vét^A pap — püspök — szava Moldvában Isten szava! Ha pap mondja, hogy ti katolikus románok vagytok, csakis azt válaszolhatjátok, hogy igenis, mi románok vagyunk. A román sovinizmusra ne­velt moldvai katolikus janicsár nép az érzékelte­tett módon és alapon mondhatta a cikkíró Reis­­müllernek, hogy a jassi-i püspökség negyedmil­liónyi híve román nemzetiségű és román anya­nyelvű. Ez az állítás a valóságnak nem felel meg! Az emberi jogok legelseje a Szocialista Román Népköztársaságban is alkotmányban biztosított szabad vallásgyakorlat meggyalázásáról, sárba­­tiprásáról, beolvasztásról, asszimilációról van itt szó, amely az egész világ szemeláttára és annak asszisztenciája mellett, szocialista országban megy végbe az Úrnak 1978. esztendelyében. A moldvai katolikus janicsár papság lázas vágyálma a negyedmilliónyi román nemzetiségű és román anyanyelvű katolikus hívő. Ha sikerül magyarjainkkal elfelejtetni a magyar nyelvet — a zsinat liturgiával kapcsolatos anyanyelvi rendel­kezésének idejében — a vallás elhagyatása csak egy törvényerejű rendelet kiadásába kerül, amint az már Romániában 1948-ban megtörtént, amikor az uniáltak görögkatolikus vallását, “a román nemzet vallását” rendeletileg megszüntet­ték és másfélmillió hívet egy másik vallásra átpa­rancsolták! Sem az igazságot kereső közkedvelt világlap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, sem egyetlen élő magyar sem nézheti közönbösen, hogy az amúgy is kisszámú magyarság soraiból vallásuk révén le­szakított negyedmilliónyi magyar a mesterségesen megduzzasztott románok számát növelje, — mert a janicsár papok így akarták! Dr. Domokos Pál Péter s.k. Budapest, 1978. szeptember 28. A MAGYAR VÁNDORZÁSZLÓ EURÓPAI ÚTJA Magyar aluminiumkohó amerikai közreműködéssel? A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége csikágói szervezetének kezdeményezésére létesített Emigrá­­ciós Vándorzászló 1980-ban Európá­ban hirdeti az emigráció összefogá­sának szükségességét és a magyar menekültek segítésének fontosságát. A Vándorzászlót ékesítő Kossuth Lajost és II. Rákóczi Ferencet ábrá­zoló festményeket volt politikai fo­goly művészek készítették a rabhazá­ban és csempészték ki nyugatra. A Vándorzászlót a boldogult dísz­elnökünk, Mindszenty József bíbo­ros-hercegprímás 1974. június 22-én megszentelte és a következő üzenet­tel elindította világkörüli útjára: “A magyar emigrációs vándorzászlót 1974. június 22-én csikágói látogatá­som alkalmából azzal a szándékkal megszentelem, hogy ébresztője és fi­gyelmeztetője legyen minden ott­honról elszakadt magyarnak: cselek­véssel mutassa meg hűségét hitéhez és népéhez, hogy megmaradjon annak, minek Isten teremtette.” A Vándorzászló útját rendező Nagybizottság a magyar egyházak és egyesületek vezetőinek bekapcsolásá­val megalakult. A Vándorzászló nemcsak a politikai foglyok és a ka­tolikusok zászlaja. Azt a többi fele­kezetek vezetői is megáldották Főt. György Árpád c. református püspök és Nt. Brachna Gábor evangélikus esperes vezetésével. A Vándorzászló európai útját Filippi István frankfurti magyar újságíró, a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége európai főtitkára intézi. A zászló 1979 október 19-én érkezett Európába, ahol azt népes küldöttség fogadta Csaszkóczy Emil, a VMPFSZ európai elnöke vezetésé­vel. A zászlót először Svédország ma­gyarjai köszöntötték a malmöi októ­beri ünnepségek során. Majd a zászló Németországban folytatta út­ját, először a magyar ifjúság felleg­várában, Burg-Kastlban, ahol Dr. Endrédy Csanád és Kecskési Tollas Tibor fogadták ünnepélyes keretek között. 1980 januárjában Filippi István a 200 tüntető élén vitte a vándorzász­lót Bonnba, a Szovjet követség elé, Afganisztán megszállása miatt a Szovjet elleni tüntetésen. Majd a VMPFSZ európai közgyűlésen, Münchenben, Csaszkóczy Emil mu­tatta be a zászlót a megjelenteknek. ■ KOSSUTH ► ► BOOKSHOP ► ► MAGYAR TÖRTÉNELEM, > ŐSTÖRTÉNET > és egyéb könyvek, ► ► HANGLEMEZEK ► Kívánságra árjegyzéket küld ► Cím: ► 14025 Lakota Ave., > ► Cleveland, Ohl» 44111 > Tel.: 941-0654 vAAAáiAOAAAAAA A Gruppe de Europe nevű emig­ráns szervezet áprilisban tartotta naggyűlését Frankfurtban, ahol a franciaországi magyar küldöttséget vezető Sulyánszky Jenő rabtárs kö­szöntötte a vándorzászlót, amelyet a díszemelvényre helyezett. A főasztal­nál helyet foglaltak Filippi István, Vladimir Bukowski orosz ellenálló, és Heinz Fallak, a német Olympiai Bizottság vezetője. A mintegy 500 résztvevő egyhangúlag megszavazta a Moszkvai Olympiász bojkottálását. Dr. Habsburg Ottó a Paneuropa Kongresszuson Passauban ismerte meg a vándorzászlót. Itt a VMPFSZ és a Német-Magyar Társaság közös megbeszélést tartott Dr. Habsburg Ottóval és József-Árpád főherceggel a Vándorzászló további európai útja kérdésében. A Német-Magyar Társaság fenn­állásának 10 éves évfordulóján Filip­pi István több, mint 500 főnyi tömeg jelenetében kibontotta a Vándor­zászlót és ismertette a zászló jelentő­ségét, II. Rákóczi Ferencz és Kos­suth Lajos történelmi szerepén ke­resztül. Az ünnepség kulturális prog­ramját a stuttgarti magyar népitánc csoport és a vietnámi menekültek színpompás csoportja szolgáltatta. Augusztus 22-én Frankfurtban a nagy választási közgyűlésen 25,000 főnyi tömeg előtt Filippi István nyi­totta ki a Vándorzászlót és a Szent István Magyarországának jelentősé­gét méltatta. Majd Franz-József Strauss, a CDU párt kancellárjelöltje tartott beszédet. Noha a magyaror­szági Magyar Nemzet című lap tudósítója is jelen volt, a magyaror­szági sajtóban mégsem reméljük Vándorzászlónk útjának méltatását. Soraink zártakor a Vándorzászlót elindították angliai útjára, amely­nek során Dr. Ispánki Béla rabtárs fogja bemutatni a zászlót Mészáros Lázár sírjának felavatása alkalmá­ból Tutley-ban. Majd a zászló Fran­ciaországba kerül az októberi ünne­pélyekre Sujánszky Jenő rabtárs gon­dozásában. A Vándorzászló európai útjának fénypontja a pápai áldás lesz, ame­lyet Dr. Habsburg Ottó készít elő a szent Atya németországi útja alkal­mából. Ezt a zászló madridi útja fog­ja követni. Amíg a Vándorzászló európai magyar településeken van, az ameri­kai magyarság továbbra is segíti a magyar menekülteket és a csikágói bizottság eddig 402 menekültet he­lyezett el a környékbeli magyar egy­házak, egyesületek és üzletemberek segítségével. A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és a Vándorzászló Nagy­bizottság fáradtság nélkül végzi ön­zetlen feladatát, a magyar politikai menekültek megsegítését. Hiszen az új menekültekből kell kiválasztani az emigrációs utánpótlást, akik majd átvehetik a zászlót és továbbfolytat­hatják a harcot Magyarország füg­getlenségének és szabadságának visz­­szaszerzéséért. Politikai Fogoly Tudósító Nem ritkák a nyugati sajtóban a magyar gazdasággal foglalkozó cik­kek. Az NSZK-beli Külkereskedelmi Információs Hivatal (BFA) lapja, a Nachrichten für Aussenhandel egyik száma ismertette a Magyaror­szágon tervezett aluminiumkohó helyzetét, és annak a feltételezésnek adott hangot, hogy Magyarország il­letékes szervei USA-beli cégnek ad­nak megbízást a komplett tervdoku­mentáció elkészítésére, miután az aj­kai timföld- és aluminiumműben épülő nagynyomású öntödéhez is amerikai cég, az Advance Pressure Castings Corp. szállította a know­­how-t. (A cikket a magyar Világgaz­daság című szaklap átvette.) Már 1976-ban megszületett a dön­tés, hogy az aluminiumipar hosszú távú fejlesztési programja keretében aluminiumkohót kell építeni Ma­gyarországon — írja bevezetőjében a cikk szerzője. — A nagyságrendet évi százezer tonnában határozták meg, ez a mennyiség azonban csupán tá­jékoztatásként szolgál. Annyi min­denesetre biztos, hogy komplex léte­sítményről van szó, amely alumi­­niumolvasztót, anódgyárat, öntödét és más üzemrészeket foglal ma­gában. Nem döntöttek még a létesítmény leendő helyéről. Nagy azonban a va­lószínűsége, hogy Várpalotán fog felépülni, ahol a három magyar kohó egyike már jelenleg is műkö­dik. Itt számottevő lignitelőfordulás van, ami az energiaigényes alumi­­niumtermelés szempontjából nagy jelentőségű. Ezenkívül jó a közleke­dési lehetőség az almásfüzitői tim­földgyárhoz, és a székesfehérvári Könnyűfémmű, a legnagyobb ma­gyar aluminiumáru-termelő is csu­pán 20 kilóméternyire van. Budapesten kezdettől fogva egyet­értettek abban, hogy az új kapacitás nyugati közreműködéssel épüljön fel. Sohasem került viszont komo­lyan szóba, hogy a megbízást kulcs­rakész létesítmény szállítására adják ki külföldi vállalkozónak. A nyugati partnertől a magyarok a terveket és a komplett kiviteli dokumentációt várják. Az ezzel kapcsolatos know­­how-t és licenceket meg fogják vásá­rolni. Emellett az lesz a közreműkö­dő külföldi cég feladata, hogy a be­indításhoz szükséges személyzetet rendelkezésre bocsássa, és vállalja a magyar szakemberek betanítását. A részterveket az elgondolás szerint már Magyarországon készítik el, és ugyancsak magyarok építik fel a kohót. Az aluminiumkohó ügyében Ma­gyarország 1977 óta hat külföldi cég­gel áll kapcsolatban. Ezek közül azonban ma gyakorlatilag három van igazán versenyben: a japán Szu­­mitomo, valamint két amerikai vál­lalat, a Reynolds és az Alcoa. Az első japán ajánlatot egyébként a Nippon Light Metal terjesztette elő, amikor azonban magyar delegáció utazott Japánba, hogy tájékozódjék az ottani aluminiumipar helyzetéről, kiderült, hogy a Szomitomónak sok­kal jobb lehetőségei vannak annak a nagyságrendnek és technikának a megvalósítására, amelyet Magyaror­szágon keresnek. Felvette a kapcsolatot a magyar alumíniumiparral a francia Pechi­­ney cég is, mely a többi között a ro­mániai Slatinában levő aluminium­kohó berendezéseinek nagy részét szállította. A magyar félnek azonban aligha felelnek meg a 83 ezer ampe­res kohók, amelyet a Pechiney Ro­mánián kívül Görögországba is ela­dott. A magyar elképzelések szerint legalább 150 ezer amperes kohókra lenne szükség. Magyar szakemberek máris sejtet­ni engedték, hogy elképzeléseikhez az Alcoa és a Reynolds ajánlata áll a legközelebb. Amerikai cégeknek van ugyanis leginkább tapasztalatuk ilyen nagyságrendű beruházásokkal. Mindenesetre a végleges ajánlatban versenyképesebb megoldást kell ta­lálniuk az energiafelhasználást ille­tően. Az energiaköltség-hányadot ugyanis a magyarok kereken 25 szá­zalékban szabták meg, és hallani sem akarnak olyan ajánlatról, ame­lyek nem tudják garantálni, hogy az egy tonnányi alumíniumra eső vil­lanyáram-felhasználás nem haladja meg a 14 ezer kilowattórát. Márpe­dig ami a Reynolds-féle ajánlat áramfelhasználási mutatóját illeti, az rosszabb volt, mint a Pechiney-é és a Szumitomóé. A mai napig mindenesetre még semmilyen előzetes döntés nem szü­letett. Tulajdonképpen még a beru­házás sem kapott zöld utat, bár rajta van a VI. ötéves terv állami nagybe­ruházásainak a listáján. EZÜSTKINCSEK ESZTERGOMBAN Páratlan ezüstpénz-gyűjteményt, Magyarország legöregebb épen ma­radt harangját és más különleges ré­gészeti kincseket mutatnak be az esz­tergomi Balassa Múzeum kiállítá­sán. Jóllehet a tárgyak többségét kü­­lön-külön már láthatta a nagykö­zönség, együttesen még nem állítot­ták ki. Érdekes közös jellemzőjük, hogy szinte valamennyi napvilágra kerülésében nagy szerepük volt a múzeumbarátoknak, a város és kör­nyéke lakosságának: azonnal jelezték ugyanis, amikor rájuk bukkantak. Dózervezető hozta felszínre a város határában azt az agyagedényt, amely a Magyarországon addig ta­lált legnagyobb — 566 darabos — tallérgyűjteményt őrizte. Bemutat­ják azt a 940 ezüstdénárt is, amelye­ket az egyik szomszéd községben, Baján fordított ki a földből egy trak­toros. Kiállították Magyarország legöregebb épen maradt harangját, amelyre ugyancsak egy traktoros bukkant Dág és Csolnok között. A 12. századi, bronzból öntött, méhkas formájú harangnak nagyon szép a hangja ma is. Feltehetően az egyik közeli templomé volt, és a tatárjá­ráskor ásták el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom