Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
1980. október hó n ITTVAKOkT 9. oldal KERESZT ÉS KARD MOZGALOM ^=h=a=n=g=j CSAK ÖNZETLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! VASVÁRI ZOLTÁN: MAGYAR VÉREINK KISEBBSÉGI SORSBAN sebbségi magyaroknak joguk van dönteni saját sorsuk felett. A döntésüket ismerjük: haza akarnak térni az anyaországhoz! A vasfüggöny mögötti utódállamokban élő magyar véreink sorsa kétszeresen súlyos. Az általános kommunista üldözés és elnyomás mellett még külön kell szenvedniük magyarságukért. Az uralkodó nemzetiség a kommunizmusban kitűnő eszközt lát a számukra kellemetlen nemzeti kisebbség apasztására. A kommunista tanítás szerint a jövő osztálytalan társadalomban a mai nemzetállami rendszerek feleslegessé válnak, feloldódnak. Ezért nem helyez súlyt a kisebbségek liquidálására. Innen adódik az a szönyű valóság, hogy a vörös diktatúra minden elnyomása ellenére több nemzeti levegőt, iskolát és anyanyelvi jogot engedélyezett a magyar kisebbségnek mint pld. Benes programszerű magyarírtó demokratikus rezsimje. Egyetemes magyar szempontból a leglényegesebb kérdés a trianoni határokon kívül élő magyarok ügye. A magyarság életképességét nemcsak a területe, de az etnikai ereje is határozza meg. S a kérdés jelentőségét emeli, hogy a túlnyomóan csonka ország határaival egybefüggő részekről van szó. A vörös diktatúra bukása esetén a mai Magyarország felemelkedése a jelen esettségéből a nemzeti életerő kérdése lesz, de a területi megnagyobbodása, több millió vérének visszavezetése az anyaországba, már külpolitikai feladat. Ennek felismerése kell, hogy a megfelelő magatartásra késztessen minden magyart és minden magyar szervezetet. A kommunizmus elleni harcunk életre-halálra megy, megalkuvás nélkül, de tudomásul kell vennünk azt is, hogy e harc győzelme még mindig nem jelenti számunkra a trianoni halálos sebek gyógyulását. A győzelem jelentheti még mindig a kisantantot: a halálos gazdasági hurkot az ország nyakán, jelenthet továbbá magyarirtást az ún. utódállamokban “retorzis” címén. S utána olyan gazdasági kizsákmányolást és nemzeti elnyomást, melyet Nyugat hallgatólagosan eltűr. Mint ahogyan eltűrte Közép-Európa balkanizálását a masaryki és benesi elvek alapján. A ma kisebbségbeni sorsban élő magyarság jövő helyzetének megítélésében nem a ma Nyugaton egyezkedő hívatlan politikusok véleménye a döntő, hanem a vasfüggöny mögött, idegen államokban szorított magyarság álláspontja. El kell ismernünk azon jogukat, hogy hivatottak dönteni saját sorsuk felett. Az önrendelkezési joguk elvitathatatlan.! Az pedig, hogy vissza akarnak-e térni az anyaországhoz, avagy pedig továbbra is kisebbségek akarnak lenni, egy pillanatig sem kétséges. Úgy a múltban, mint a jelenben minden megpróbáltatásban az a hit és meggyőződés adott nekik erőt a terhek elviselésére, hogy végül is ők is hazatérnek. Aki ezt a hitet megtöri bennük, egy önmagával meghasonlott néptöredéket dob oda a gyors asszimilációnak. De addig, amíg ez a hit megmarad bennük, nincs az a hatalom, amely meg tudná semmisíteni őket. A Párizsban megjelenő “Kisebbségi Közlönyben”, “Levélváltás” címén egy cikk látott napvilágot Auer Pál és Ternyey László tollából. — A cikkből azt látjuk, hogy az illetők egyezkedtek a hullarablókkal. Idegen elnyomás alatt élő magyarság, jogot és megbízást nem adott. Sem Auer Pálnak, sem társainak. Az említett cikk befejező sorai pedig kell, hogy minden nemzetét féltő magyart és minden magyar szervezetet felébresszen és akcióra késztessen. “Kisebbségi koncepciónk azért nem azonos, mert egyes hívatlan politikusok az egy tömbbe élő magyarokat a szorványmagyarság föláldozása árán akarják visszaszerezni, míg mi minden kisebbségi magyarnak nemzetiségi jogokat kívánunk kiküzdeni.” A csehszlovák kisantanti propaganda itt levetette álarcát. Az ő “nemzetiségi jogaikat” volt alkalmunk minden változatban megismerni. A csehországi rabszolga vásárokat, a jugoszláviai, romániai és GONDOLATOK Keresztény magyar Testvéreink! Tanuljunk már végre valamit az ellenségeinktől is, hogy az ügyünk haladjon előre. Lehet, hogy valakit személyileg nem bírunk, de működése az egyetemes magyarság célját szolgálja, akkor azt nyilvánosan támadni, csak azért, mert nem szeretjük nem illik. Viszont a barátot se kíméljük, ha ellenséggel szövetkezik, vagy annak érdekeit szolgálja, itt lehet használni a vitriolos tollat. Vannak akik magukat fölhelyezik az elefántcsont toronyba és onnét nézik le a többi magyar munkálkodót. Kérdés, helyes e ez? Feltétlenül nem, sőt káros. Mindenkinek jogában áll küzdeni a nemzetéért, ha azt becsületes szándékkal teszi. A tehetséges úgyis többre viszi, tehát nincs ok a féltékenységre. Örüljünk annak is ha valaki cselekszik a nemzetéért. Mit ér a tehetség, ha az parlagon hever, avagy az egyenetlenséget szítja, akkor feltétlenül káros, — jobb ha hallgat! Kizárólagosságot viszont semmilyen vonalon ne is ismerjünk el, mert a sors egyformán sújtott bennünket a hazátlansággal, így közösen kell küzdeni érte, ki-ki a tehetsége szerint. Próbáljuk ezeket a gondolatokat megfogadni. Te is, én is és mindnyájan, akkor többre megyünk. Értesítem bajtársaimat, hogy átestem egy súlyos szívoperáción és már a javulás útján vagyok. Ez volt az akadálya annak, hogy a szokásos évi konferenciánkat nem tudtuk megtartani, sem a lövészek nyári táborát. A konferenciánkat még az idén egy alkalmas időben New Yorkban meg fogjuk tartani. Ezúton köszönöm meg címemre érkezett bajtársak jókívánságait. A konferencia idejéről és helyéről időben fogunk értesíteni mindenkit. Vasvári Zoltán kárpátaljai kegyetlenkedéseket, amit a szülőföldjükről elhurcolt magyarokkal a humanista Masaryk tanítvány, Benesék rendeztek Titóval — a Nyugat csendes hallgatása mellett. Isteni és emberi jog alapján a ki-M agyarok ne acsarkodjatok egymásra, mint azt tapasztaltuk Zolcsák István esetében, hanem minden eszközt vegyünk igénybe, mert ha sokáig tart ez az állapot, elvesztünk a népek temetőjében. KOSSUTH LAJOS BESZÉDÉT TARTALMAZÓ FONOGRAFHENGER “Nem néma ez a kőszobor — amott a Magyar Golgotán — a halhatatlan vértanú halottak emlékének emeltete“” (Kossuth) Támadás Bukarestből az Erdélyi Világszövetség ellen A Román Szocialista Köztársaság hivatalos rádió szolgálata f. év augusztus 17-én, 11.30 órától kezdődően román és francia nyelven hosszú támadást intézett az Erdélyi Világszövetség ellen. — Azzal vádolva az Erdélyi Világszövetséget, hogy az “külföldről akarja megdönteni a Román Szocialista állam rendjét, hogy nemzetközi összeesküvést szervez Románia ellen, hogy külföldről irányított propagandával megmérgezi a Magyar Népköztársaság és Románia között — a népek önrendelkezési jogán alapuló jószomszédsági viszonyt, bele avatkozik Románia belügyeibe és merényletet tervez Románia területi integritása ellen.” A hírmagyarázó hosszasan ismertette a Romániában “együttélő — és a román néppel egyforma jogokat élvező magyar nemzetiségű állampolgárok boldog megelégedettségét, az erdélyi magyarságnak nyújtott páratlan nemzeti jogokat — és a magyarságnak az államvezetésbe vetett töretlen hitét”, — azzal folytatva, hogy “az Erdélyi Világszövetség volt tisztekből, fasisztákból és ellenforradalmárokból tevődik össze, akik a román állam ellen lázítják a Romániában, “szerető hazát” talált magyar nemzetiségű dolgozókat. Befejezőül Zolcsák Istvánt és Wass Albertet a román nép biztonsága ellen szervezkedő nyugati banditáknak és bandavezéreknek nevezte. A román rádió külföldre is sugárzott adását, illetve támadását az Erdélyi Világszövetség által az Európai Biztonsági Szerződést aláíró országok kormányaihoz külön-külön megküldött memorandum váltotta ki, amelynek a magyar fordítása a Szittyakürt szeptemberi számában is megjelent. ROMÁN NYELVŰ RÁDIÓ ADÁS SZOLNOKRÓL A magyar rádió történetében első ízben, július 26-án, szombaton reggel 7 órától 4,30-ig hangzott el román nyelvű adás Szolnokról. Az egyelőre kéthetenként jelentkező műsort egyidejűleg sugározzák a harmadik programban, urh-n, illetve a 222 méteres középhullámon. A műsor a Magyarországon élő román ajkú lakosság életével, kultúrájával foglalkozik, tájékoztat az ország belpolitikai életéről. Az első román nyelvű műsorban Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára mondott bevezetőt, majd román népművészek szerepeltek, román népmesék hangzottak el. A félórás adásidőt riportok, információk egészítették ki. A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XXI. évf., 10. szám — 1980. október hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026
