Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1980-10-01 / 10. szám

1980. október hó n ITTVAKOkT 9. oldal KERESZT ÉS KARD MOZGALOM ^=h=a=n=g=j CSAK ÖNZETLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! VASVÁRI ZOLTÁN: MAGYAR VÉREINK KISEBBSÉGI SORSBAN sebbségi magyaroknak joguk van dönteni saját sorsuk felett. A dönté­süket ismerjük: haza akarnak térni az anyaországhoz! A vasfüggöny mögötti utódálla­mokban élő magyar véreink sorsa kétszeresen súlyos. Az általános kommunista üldözés és elnyomás mellett még külön kell szenvedniük magyarságukért. Az uralkodó nem­zetiség a kommunizmusban kitűnő eszközt lát a számukra kellemetlen nemzeti kisebbség apasztására. A kommunista tanítás szerint a jövő osztálytalan társadalomban a mai nemzetállami rendszerek felesleges­sé válnak, feloldódnak. Ezért nem helyez súlyt a kisebbségek liquidálá­­sára. Innen adódik az a szönyű valóság, hogy a vörös diktatúra minden elnyomása ellenére több nemzeti levegőt, iskolát és anyanyel­vi jogot engedélyezett a magyar kisebbségnek mint pld. Benes prog­ramszerű magyarírtó demokratikus rezsimje. Egyetemes magyar szempontból a leglényegesebb kérdés a trianoni határokon kívül élő magyarok ügye. A magyarság életképességét nem­csak a területe, de az etnikai ereje is határozza meg. S a kérdés jelentősé­gét emeli, hogy a túlnyomóan csonka ország határaival egybefüggő részekről van szó. A vörös diktatúra bukása esetén a mai Magyarország felemelkedése a jelen esettségéből a nemzeti életerő kérdése lesz, de a te­rületi megnagyobbodása, több mil­lió vérének visszavezetése az anyaor­szágba, már külpolitikai feladat. Ennek felismerése kell, hogy a meg­felelő magatartásra késztessen min­den magyart és minden magyar szer­vezetet. A kommunizmus elleni har­cunk életre-halálra megy, megalku­vás nélkül, de tudomásul kell ven­nünk azt is, hogy e harc győzelme még mindig nem jelenti számunkra a trianoni halálos sebek gyógyulását. A győzelem jelentheti még mindig a kisantantot: a halálos gazdasági hur­kot az ország nyakán, jelenthet to­vábbá magyarirtást az ún. utódálla­mokban “retorzis” címén. S utána olyan gazdasági kizsákmányolást és nemzeti elnyomást, melyet Nyugat hallgatólagosan eltűr. Mint ahogyan eltűrte Közép-Európa balkanizálá­­sát a masaryki és benesi elvek alapján. A ma kisebbségbeni sors­ban élő magyarság jövő helyzetének megítélésében nem a ma Nyugaton egyezkedő hívatlan politikusok véle­ménye a döntő, hanem a vasfüggöny mögött, idegen államokban szorított magyarság álláspontja. El kell is­mernünk azon jogukat, hogy hiva­tottak dönteni saját sorsuk felett. Az önrendelkezési joguk elvitathatat­lan.! Az pedig, hogy vissza akarnak-e térni az anyaországhoz, avagy pedig továbbra is kisebbségek akarnak lenni, egy pillanatig sem kétséges. Úgy a múltban, mint a jelenben minden megpróbáltatásban az a hit és meggyőződés adott nekik erőt a terhek elviselésére, hogy végül is ők is hazatérnek. Aki ezt a hitet megtöri bennük, egy önmagával meghason­­lott néptöredéket dob oda a gyors asszimilációnak. De addig, amíg ez a hit megmarad bennük, nincs az a hatalom, amely meg tudná semmisí­teni őket. A Párizsban megjelenő “Kisebb­ségi Közlönyben”, “Levélváltás” cí­mén egy cikk látott napvilágot Auer Pál és Ternyey László tollából. — A cikkből azt látjuk, hogy az illetők egyezkedtek a hullarablókkal. Ide­gen elnyomás alatt élő magyarság, jogot és megbízást nem adott. Sem Auer Pálnak, sem társainak. Az említett cikk befejező sorai pedig kell, hogy minden nemzetét féltő magyart és minden magyar szervezetet felébresszen és akcióra késztessen. “Kisebbségi koncepciónk azért nem azonos, mert egyes hívat­lan politikusok az egy tömbbe élő magyarokat a szorványmagyarság föláldozása árán akarják visszasze­rezni, míg mi minden kisebbségi magyarnak nemzetiségi jogokat kí­vánunk kiküzdeni.” A csehszlovák kisantanti propa­ganda itt levetette álarcát. Az ő “nemzetiségi jogaikat” volt alkal­munk minden változatban megis­merni. A csehországi rabszolga vásá­rokat, a jugoszláviai, romániai és GONDOLATOK Keresztény magyar Testvéreink! Tanuljunk már végre valamit az el­lenségeinktől is, hogy az ügyünk haladjon előre. Lehet, hogy valakit személyileg nem bírunk, de működése az egyete­mes magyarság célját szolgálja, ak­kor azt nyilvánosan támadni, csak azért, mert nem szeretjük nem illik. Viszont a barátot se kíméljük, ha ellenséggel szövetkezik, vagy annak érdekeit szolgálja, itt lehet használ­ni a vitriolos tollat. Vannak akik magukat fölhelyezik az elefántcsont toronyba és onnét nézik le a többi magyar munkálko­dót. Kérdés, helyes e ez? Feltétlenül nem, sőt káros. Mindenkinek jogában áll küzdeni a nemzetéért, ha azt becsületes szán­dékkal teszi. A tehetséges úgyis több­re viszi, tehát nincs ok a féltékeny­ségre. Örüljünk annak is ha valaki cse­lekszik a nemzetéért. Mit ér a tehetség, ha az parlagon hever, avagy az egyenetlenséget szít­ja, akkor feltétlenül káros, — jobb ha hallgat! Kizárólagosságot viszont semmi­lyen vonalon ne is ismerjünk el, mert a sors egyformán sújtott bennünket a hazátlansággal, így közösen kell küzdeni érte, ki-ki a tehetsége sze­rint. Próbáljuk ezeket a gondolatokat megfogadni. Te is, én is és mind­nyájan, akkor többre megyünk. Értesítem bajtársaimat, hogy átes­tem egy súlyos szívoperáción és már a javulás útján vagyok. Ez volt az akadálya annak, hogy a szokásos évi konferenciánkat nem tudtuk meg­tartani, sem a lövészek nyári tábo­rát. A konferenciánkat még az idén egy alkalmas időben New Yorkban meg fogjuk tartani. Ezúton köszö­nöm meg címemre érkezett bajtár­sak jókívánságait. A konferencia idejéről és helyé­ről időben fogunk értesíteni min­denkit. Vasvári Zoltán kárpátaljai kegyetlenkedéseket, amit a szülőföldjükről elhurcolt magya­rokkal a humanista Masaryk tanít­vány, Benesék rendeztek Titóval — a Nyugat csendes hallgatása mellett. Isteni és emberi jog alapján a ki-M agyarok ne acsarkodjatok egy­másra, mint azt tapasztaltuk Zolcsák István esetében, hanem minden eszközt vegyünk igénybe, mert ha sokáig tart ez az állapot, elvesztünk a népek temetőjében. KOSSUTH LAJOS BESZÉDÉT TARTALMAZÓ FONOGRAFHENGER “Nem néma ez a kőszobor — amott a Magyar Golgotán — a halhatatlan vértanú halottak emlékének emeltete“” (Kossuth) Támadás Bukarestből az Erdélyi Világszövetség ellen A Román Szocialista Köztársaság hivatalos rádió szolgálata f. év augusz­tus 17-én, 11.30 órától kezdődően román és francia nyelven hosszú táma­dást intézett az Erdélyi Világszövetség ellen. — Azzal vádolva az Erdélyi Világszövetséget, hogy az “külföldről akarja megdönteni a Román Szo­cialista állam rendjét, hogy nemzetközi összeesküvést szervez Románia el­len, hogy külföldről irányított propagandával megmérgezi a Magyar Nép­­köztársaság és Románia között — a népek önrendelkezési jogán alapuló jószomszédsági viszonyt, bele avatkozik Románia belügyeibe és merényle­tet tervez Románia területi integritása ellen.” A hírmagyarázó hosszasan ismertette a Romániában “együttélő — és a román néppel egyforma jogokat élvező magyar nemzetiségű állampolgárok boldog megelégedettségét, az erdélyi magyarságnak nyújtott páratlan nem­zeti jogokat — és a magyarságnak az államvezetésbe vetett töretlen hitét”, — azzal folytatva, hogy “az Erdélyi Világszövetség volt tisztekből, fasisz­tákból és ellenforradalmárokból tevődik össze, akik a román állam ellen lá­­zítják a Romániában, “szerető hazát” talált magyar nemzetiségű dolgozó­kat. Befejezőül Zolcsák Istvánt és Wass Albertet a román nép biztonsága ellen szervezkedő nyugati banditáknak és bandavezéreknek nevezte. A román rádió külföldre is sugárzott adását, illetve támadását az Erdé­lyi Világszövetség által az Európai Biztonsági Szerződést aláíró országok kormányaihoz külön-külön megküldött memorandum váltotta ki, amely­nek a magyar fordítása a Szittyakürt szeptemberi számában is megjelent. ROMÁN NYELVŰ RÁDIÓ ADÁS SZOLNOKRÓL A magyar rádió történetében első ízben, július 26-án, szombaton reg­gel 7 órától 4,30-ig hangzott el ro­mán nyelvű adás Szolnokról. Az egyelőre kéthetenként jelentkező műsort egyidejűleg sugározzák a harmadik programban, urh-n, illet­ve a 222 méteres középhullámon. A műsor a Magyarországon élő román ajkú lakosság életével, kultúrájával foglalkozik, tájékoztat az ország bel­politikai életéről. Az első román nyelvű műsorban Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségé­nek főtitkára mondott bevezetőt, majd román népművészek szerepel­tek, román népmesék hangzottak el. A félórás adásidőt riportok, infor­mációk egészítették ki. A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XXI. évf., 10. szám — 1980. október hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026

Next

/
Oldalképek
Tartalom