Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-01 / 9. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM — 1980. SZEPTEMBER HÓ Ara: 85 cent A KÁRPÁTOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) «ITTVAK^Ht A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA JÓ IDŐBEN, JÓ KEZEKBEN MIÉRT ÉS HOGYAN KÉSZÜLT AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG KÖNYVE: - TRANSYLVANIA AND THE THEORY OF DACO-ROMAN-RUMANIAN CONTINUITY ONE LAND — TWO NATIONS TRANSYLVANIA Ilyen címmel jött ki a Berta László Classic nyomdájából június 28-án az a könyv, melyet az augusztus 10-17 között Bukarestben lefolyt nemzet­közi történelmi kongresszusra készí­tettünk. Július 10-ig mintegy 500 példány már amerikai és európai történészek kezében volt; köztük a kongresszus német elnöke és francia főtitkára kezében, akinek a javasla­tára néhány példányt Bukarestbe küldtünk a kongresszussal kapcso­latban rendezett történelmi könyv­kiállításra. (Nem hisszük, hogy a román rendezőség kiállította volna.) Tagjainknak és azoknak, akik a könyv megjelenését adományaikkal lehetővé tették, szeptemberben a Székely Néppel együtt küldjük ki a könyvet. * * * A könyv rövid története a követ­kező: Múlt év szeptember 15-én, New Yorkban az észak-amerikai erdélyi konferencia bizottsági ülésén az Er­délyi Bizottság elnöke bejelentette, hogy az 1980-ban Bukarestben tar­tandó 15. nemzetközi történettudo­mányi kongresszus alkalmával a Carpathian Observer 30 oldalas kü­lönleges számát fogják kiadni, me­lyet teljes egészében a Dáko-római­­román elmélet tudományos cáfolatá­nak fognak szentelni. Nyilvánvalónak látszott, hogy a román propaganda az 1980-as évet, mind a történelmi kongresszus út­ján, mind Dácia fennállása 2050. évfordulójának nagyszabású megün­neplésével annak bizonyítására és or­szág-világ előtti demonstrálására fogja használni, miszerint a romá­nok, a dákok egyenes leszármazot­tai, azaz az ősi Dácia tulajdonkép­pen a mai román nemzet eredeti állam alakulása és hogy a román nép azóta is egyfolytában él Erdélyben, melynek egy részét Dácia magában foglalta. A várható román propaganda si­ker ellensúlyozására az Erdélyi Bi­zottság szükségesnek látta a világ történettudósainak és kormányainak figyelmét felhívni, hogy a dáko-ro­­mán folytonosság elmélete hamis alapokon nyugszik, minthogy a ro­mánok semmiképpen sem a dákok utódai, mert hisz csak a 12. és 13. században kezdtek a Balkán félszi­getről az akkor már közel 1000 éve megszűnt Dácia területére, és ezzel Erdélybe, beszivárogni, akkor, ami­kor Erdély már 300 éve Magyaror­szág része volt. A terv kivitelezésére az elgondolás az volt, hogy a Carpathian Observer különleges számát mindazon törté­nészeknek, — akik a bukaresti kon­ferenciára meg vannak hívva —, idejekorán megküldik, hogy az ér­deklődőnek ideje legyen azt áttanul­mányozni, de ne legyen elég idejük a kongresszus előtt érdeklődésük elhal­ványulására. Utóbbinak a veszélye egyébként sem állt fent, tekintve, hogy alig kilenc hónap állott rendel­kezésre a szám összeállítására és ki­nyomtatására. A szerkesztés, a szükséges anya­giak előteremtése és a Bukarestbe meghívottak felderítése (nevek és címek) Lőte Lajos, a Erdélyi Bizott­ság elnöke és a Carpathian Observer szerkesztője vállain nyugodott. Fel­kérésére 4 tagú szerkesztő, illetve tanácsadó bizottság alakult, mely­nek tagjai voltak: Dr. Borsody Ist­ván, történész, nemzetközileg elis­mert kisebbségi szakértő (USA), Dreisziger Nándor, Ph.D., törté­nész, The Canadian-American Re­view of Hungarian Studies szerkesz­tője (Kanada). Makkai Adám, Ph. D., nyelvész, a Forum Linguisticum szerkesztője (USA) és Schöpflin György, a Londoni Egyetem kisebb­ségi szakértője, a Minority Rights Group The Hungarians of Ruma­nia c. tanulmányának szerzője (Anglia). A szeptember 15-i bejelentés után a munka azonnal megindult mind­három irányban (szerkesztés, pénz, címek). A tartalom összeállítása több módon történt: kitűnő szakem­bereket kértünk fel egy-egy tanul­mány megírására, már meglévő tu­dományos munkákat kutattunk fel, engedélyt kértünk a kiadóktól az újra nyomáshoz, angolra fordíttat­­tunk magyar és német kéziratokat, lerövidítettünk egyes tanulmányo­kat. Végül is úgy találtuk, hogy a felhívásra beérkezett adományok az eredetileg tervezettnél terjedelme­sebb munkát tesznek lehetővé. így merült fel, 1980 februárban a külön szám könyv formátumban való kiadása, melyet a bizottság a szerkesztő javaslatára el is határo­zott. Ugyancsak elhatároztuk, hogy a francia és német olvasóknak ked­vezendő, egy-egy tanulmányt az ere­deti francia, illetve német szöveggel fogjuk hozni. A könyv hét tanulmányt foglal magában. Dunay Endre felkéré­sünkre a román nép eredetéről írt munkájában a románok első megje­lenését a történelem színpadán a mai Albánia területén állapítja meg. Néhai Ráthy László Dacia nemzeti­ségeit ismerteti a római uralom ide­jén. Hasonló témával foglalkozik egy magyar történészekből (Györffy György, Hanák Péter, Makkai Lász­ló, Mocsy András) álló kerek-asztal konferencia, melyet előbb a Magyar Rádió közvetített, majd 1979-ben megjelent a História c. folyóirat első számában, és melyet most Szendrey Tamás (USA) fordított angolra. Csonka Jean (Svájc) egy nagyobb tanulmányának a könyvben közölt első részében bonckés alá veszi a ro­mán Tudományos Akadémia által 1975-ben Bukarestben kiadott angol nyelvű munkát, “Relations between the autochthonous population and the migratory populations on the territory of Romania”. Stadtmüller Georg, német történész először 1950- ben Münchenben kiadott “Ge­schichte Sudosteuropas” c. művének az albán-román vándorlásokat (11 — 13. század) tárgyaló fejezetében a románok őshazáját ugyancsak a Balkán félszigetben állapítja meg. A New Hungarian Quarterly 1978. téli számában “At the Danube” címen megjelent sajtószemle, melynek a könyv egyes részleteit hozza, vissza­utasítja az Illyés Gyula elleni irre-AND THE THEORY OF DACO-ROM AN-RUM ANI AN CONTINUITY dentista román vádakat. Sózan Mi­hály (USA) “Nemzetgyilkosság Ro­mániában” c. tanulmánya zárja le a tudományos szintű ismertetések so­rozatát, mely egy korábbi változatá­ban a Current Anthropology c. amerikai tudományos folyóiratban jelent meg 1979 márciusában. Az előszó rámutat a magyar nem­zet trianoni szétszakítottságára és arra, hogy sorsuk minden magyar “mindenek felett álló érdeke”, bár­hol is éljen. A francia és német nyelvű tanulmányt angol összefogla­lás teszi érthetővé mindenki számá­ra. A könyv a szerzők és szerkesztők rövid hivatásbeli méltatásával zárul. A címlapon két színben nyomtatott térkép ábrázolja Erdélynek Magyar­­országhoz és Romániához való föld­rajzi viszonyát. (Folytatás a 2. oldalon)---------------------------------- --------------------------------------------------------------------------------< A Hungária Szabadságharcos Mozgalom és a Lengyel-Magyar Világszövetség együtt a lengyel emigrációval A LENGYEL NÉP NEMZETI FÜGGETLENSÉGÉÉRT ÉS SZABADSÁGÁÉRT! , 71°W[? IÍS,„en,S ,t0 Ma>'or Byfne announce that she has de- believed the Polish people would hear about the support they re­.lared Saturday Polish Freedom Day. Several speakers said they ceived in Chicago. (Sun-Times Photo by Anthony Suau,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom