Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
2. oldal St ITTVAKOfcT 1979. május hó hogy a múlt év ápr. 16-án, New Yorkban a Ceausescu elleni tüntetésben résztvett a román nemzeti /?/ emigráció maroknyi csoportja is, akik kórusban szavalták: Freedom for Romania. Mikor megkérdeztem az egyik tüsténkedő rendezőt, mi mért nem szavaljuk: Freedom for Transylvania, azt válaszolta, hogy azt nem lehet, mert “az veszélyeztetné az erdélyi magyarok emberi jogaiért folytatott harc sikerét”!?) Számunkra, szabad földön élő magyarokra, fejtegetésének mégis az a része a legfigyelemreméltóbb, amiben kimutatja, hogy miután nemzeti küzdelmeinket soha senki nem támogatta, a 19. században kialakult önmarcangoló, mindezért magunkat okoló lelkiség a 20. század elején már általános “bűntudattá” fajult bennünk és önmegadásra, tehetetlenségre kárhoztatott. (így pl. az AMSz minden felhatalmazás és kényszer nélkül 1946- ban a párizsi békekonferenciára küldött memorandumában ezt írta: “. . . the Hungarian nation has sinned during the this war”.) Szerinte, hogy ettől a beteg beidegződéstől megszabaduljunk és biztosítani tudjuk a magyarság nemzeti fennmaradását, jövőjét, lelkileg meg kell újulnunk; “. . . ne önostorozó hisztériásak legyünk . . . hanem nyugodtan merjük kijelenteni: Ne bántsd a magyart! . . . S akkor majd elmagyarázhatjuk, hogy Európának ebben a részében egyáltalán nincsennek elintézve a dolgok. Hogy a világtörténelem két legpusztítóbb háborúját éppen az itteni ellentétek ürügyén lehetett kirobbantani, s mindkettőt oly szerencsétlenül zárták le, hogy a bajok nem csökkentek, csak növekedtek.” (357. old.) És Kunszabó mindezt azt akkor írta, amikor még a világszerte ismert, otthon is “sérthetetlennek” tartott Illyés Gyula száját is betapasztották és ennél sokkal gyengébb hangú, hasonló tárgyú írásának a kinyomását sem engedélyezték. Kunszabónak ezt a történelmi jelentőségű, súlyos, eszméltető írását minden szabad földön élő magyarnak olvasnia kellene. Éppen ezért teljesen érthetetlen, hogy a magyar lapok szerkesztői eddig még arra sem méltatták, hogy legalább részleteket közöljenek belőle. Nem is szólva arról, hogy a hiteles fordításban már régen ott kellene lennie minden államfő, külügyminiszter és a nagy világlapok szerkesztőinek az asztalán. És ez elsősorban azoknak lenne a kötelessége, akik az erdélyi és általában az egész magyarság jövőjéért aggódó, önzetlen, áldozatkész magyar tömeg támogatásával kerültek személyesen kapcsolatba a külügyminisztériumokkal, vezető politikai személyiségekkel és a világsajtóval. Ezt senki sem fogja helyettünk elvégezni! Ez a mi kötelességünk! Még mindig nem késő! * Uj angolnyelvű magyar történelem A múlt év végén jelent meg az ausztráliai Melbourneben a Hungarian Istitute kiadásában Endrey Antal “Hungarian History — Part One (From 4000 BC to 1301 AD)” című 136 oldalas munkája. A munka szerzőjét, dr. Endrey Antalt, nem kell külön bemutatni, hiszen az utolsó néhány évben egy magyar- és öt angolnyelvű történelmi munkával gazdagította az egyetemes magyar történetírást. Most megjelent munkája, amint a címe is mutatja, egy nagyobb szabású angolnyelvű magyar történelem első része Kr. e. 4000-től Kr.u. 1301-ig, az Árpádház kihalásáig. A XX. században az első komoly angolnyelvű magyar történelem Kosáry Domonkos “A History of Hungary” (Cleveland, 1941.) című munkája volt, ami márcsak magán és néhány nagy könyvtárban található meg. Ezt követte Sinor Dénes “History of Hungary” (New York, 1959.) című, majd a nemrég elhunyt neves magyar barát angol történész, C. A. Macartney “Hungary — a short History” (Edinburg, 1962.) című munkája, amit a nagy keresletre való tekintettel 1966, 1968 és 1974-ben újra nyomtak, de már így is csak egyes helyeken kapható. Ezeknek a munkáknak közös vonása, hogy a régebbi munkák kivonata, Árpád honfoglalásával kezdődnek és a magyarság eredetét a “hivatalos” finnugor elmélet alapján rögzítik egészen röviden és tévesen. A három munka közül érdekes módon a nem magyar Macartney munkája legtárgyilagosabb és legönállóbb, különösen a legújabbkori része, amit saját egyéni tapasztalatai és élményei alapján írt meg. Endreynek volt bátorsága az otthon és külföldön még mindig “hivatalos” finnugor elmélettel szakítani és a legújabb kutatások alapján, minden túlzó elhajlást és kinövést mellőzve, kimutatni, hogy a magyar nemzettest gerincét alkotó réteg a Káspi tó —Kaukázus térségéből származik. És ezzel úttörő munkát végzett még akkor is, ha ennek a kérdés-komplexumnak a teljes feltárása, rögzítése és elismertetése a jövő történészeire vár. Munkájának értékét nagyban emeli, hogy a könyv további részében is beépítette a legújabb otthoni és kinti kutatások, feltárásának eredményeit. De talán mégis az a legnagyobb érdeme, hogy végre minden idegen behatástól mentes, magyarközpontú történelmet írt. Reméljük, ugyanilyen szellemben fogja megírni a következő részeket is. Az olvasó tájékozódását nagyban megkönnyíti az ügyesen összeállított időrendi táblázat. Ugyanakkor nagy kár — lévén egy több részes munka első része —, hogy nem írt hozzá egy általános bevezetést, nem csatolt hozzá legalább egy térképvázlatot és az ilyenfajta munkáknál szinte elengedhetetlen név- és tárgymutatót. Márcsak azért is, mert ez a kiváló munka így sokkal hatásosabb lett volna a magyar-ellenes és a magyar történelmet tudatosan meghamisító idegennyelvű munkák és a lexikonokban közölt bántóan téves, hamis adatok semlegesítésére. De közép- és felsőfokú oktatáshoz még így is elsőrangú forrásmunka és tansegédlet. A könyv kapható minden nagyobb magyar könyvárúsnál. Ára: $6.00. v. E. /. A Körösi Csorna Sándor Társaság hétvégi magyar iskolája 6 évesek: Kedves Magyar Testvéreink! Amint a Parázs 15. számában közöltük, a múlt év szeptemberében hétvégi Magyar Iskolát indítottunk. E célra a Northbrook-i Park District-től béreltünk helyiséget. A szülők adományai szerényen fedezték kiadásainkat ugyan, de taneszközök beszerzésére már nem futotta. Az eddigiek alapján megvagyunk elégedve a szülők érdeklődésével, tanulóink szorgalmával és általánosan elért eredményeinkkel, de ahhoz, hogy iskolánkat tovább fejleszthessük és a jövő tanévben többet nyújthassunk, nagyobb anyagi támogatásra lenne szükségünk. Korszerű szemléltető eszközök hiányában, jelenleg a legelemibb módszerekkel dolgozunk. Ismerve Testvéreink nemes lelkűletét és bízva támogatásukban, diákjainkkal közös egyetértésben azt a határozatot hoztuk, hogy a szükséges anyagiak előteremtésére folyó év április utolsó szombatján (28-án) tanulóink egy (1) óra hosszat írnak magyarul, melynek sikeréért és munkájuk jutalmául kérik a szíves pártolók önzetlen felajánlásait. Az oktatásokon rendszeresen részt vevő tanulók osztályonkénti névsora: Helyreigazítás 1979. április 19. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Nb. lapodban Török Dénes tollából közreadott legutóbbi AMSz tudósításszemélyemre vonatkozóan helytelen közlést tartalmaz, amelynek szíves helyreigazítását kérem. Úgy érzem, hogy elég hosszú ideig hoztam meg a magam — ezzel a tisztséggel járó — erkölcsi és anyagi áldozatát és ezért kértem a Jelölő Bizottságot, hogy személyemet a következő közgyűlésen az Intéző Bizottság elnökének ne jelöljön. Tettem ezt azért is, hogy átadjam helyemet a “fiatalabb” nemzedéknek. Az amerikai-magyar közéletből azonban magas korom ellenére sincs szándékomban visszavonulni mindaddig, amíg erőm és egészségem megengedi. Dr. NádasJános Óvodások 3 Betűk írása: 25 sor Bregyán Etelka Horváth Marshal Pataky Alexandrea 50 sor Dobó Gyuri Kovács Krisztina Pataky Laci Balla Robi Vértes Anikó Vörös Krisztina Vörös Lóránt Kezdők 7 — 10 évesek Szavak írása: 75 sor Bregyán Attila Cseri Zoli Hegedűs Gyuri Mohai Kati Szilágyi Viki Haladók 11 — 14 évesek írás: 100 sor Hegedűs Gabi Mohai Imre Vörös Bandi 125 sor Cseri Tünde Dobó Szillka 150 sor Kovács Ildikó Reitenbach Toncsi 200 sor Nagy Ildikó Radics Ilona Szíves Támogatóink választhatják bármelyik tanulót pártolásra, esetleg többet is. Azok, akiknek anyagi körülményeik megengedik és magyar szempontból munkánkat értékesnek tartják, pártolhatják a tanulók mindegyikét. Iskolánkat megtekinteni kívánó vendégeket magyar szeretettel fogadunk. Cím: Oakiane Center, 950 Northbrook Ave., Northbrook, III. A K .Cs .S. T. Magyar Iskolájának tanítói HUSZONÖT ESZTENDŐS A DÉLMAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÓ TANÁCSA {Folytatás az 1. oldalról) lom önző érdeke, és ma már senki előtt sem kétséges, hogy egy harmadik világégés után a legnépesebb kínaiaknak döntő szava lesz a világ újrarendezésében. Egyike a legfontosabb problémáinknak az emigráció személyi utánpótlása. Át kell adni a vezetést az emigráció második generáció magyarságának, akiknek a szívügye kell, hogy legyen a magyar probléma megoldása, mert akarva nem akarva egyhamar az ő vállaikra nehezedik szétszakított nemzetünk újraegyesítése. Most pedig röviden rátérek az aktuális jugoszláv helyzetre, ami a közeljövőben nemzetközi tényezővé fog válni. Valahányszor a 87 éves Tito elmondja a szokásos rózsás beszédét, mely szerint minden rendben lesz az ő eltávozásának idején, a lakosság mindjobban aggódik. Tudatában vannak ama ténynek, hogy egy háború vagy egy belső szétszakadás nem szorítkozhat csak Jugoszláviára, hanem kiterjedne Közép-Kelet-Európára és a Balkán félszigetre. Ezt a félelmet nemrégen a jugoszláv hadügyminiszter Nikola Ljubicic tábornok is megerősítette, aki egy nagyrabecsült és elismert munkatársa Titónak. Egy parlamentáris beszédében Ljubicic bevallotta, hogy a nem túl távoli jövőben Jugoszláviának fel kell készülni arra, hogy külső erők meg fogják kísérelni megdönteni az ország függetlenségét. Szerinte a lakosságnak már is úgy kell viselkednie mintha közvetlenül háború előtt állana. A jövő napról napra bonyolultabb lesz és egy sötét képet festett Jugoszlávia jövőjét illetőleg. Kijelentette, hogy az ország függetlensége és szabadsága attól függ, mennyire lesz a katonaság képes ellenállni a veszélynek amellyel az országot körülvevő ellenséges erők fenyegetik. Amennyiben a jugoszláv hadsereg nem tudna ellenállni, az ország el fog tűnni — előbb szétszakadás, utána leigázás, majd rabszolgaság. Szavait úgy is lehetett értelmezni, hogy Ausztriát is figyelmeztette, hogy jövője szintén veszélyben forog. Ljubicic szerint minden férfit, aszszonyt és gyermeket be kell vonni az ellenállásba, de egy invázió esetén az első védelmet egy jól felkészült és felszerelt 1 milliós hadsereg fogja védelmezni. E hadsereg mögött fog felsorakozni egy területvédő organizáció az összlakosság bevonásával. Megemlítette, hogy a fegyverkezési ipar ki lett bővítve a legmodernebb fegyverekkel. Arról is beszélt, hogy miképpen lesz megvédve a tengerpart egy esetleges támadás esetén. Ami fontos ebben a beszédben az a tény, hogy Ljubicic hivatalos kapacitásban először említette őszintén a súlyos gondokat, ami a jugoszláv vezetőséget foglalkoztatja. Tito ezekután, bármennyire is igyekszik a jövőről megnyugtató kijelentéseket tenni, nem tudja ellensúlyozni Ljubicic realisztikus figyelmeztetését. Számunkra nem marad más hátra, mint megvárni az események bekövetkezését, ami, ha netán most nem, de megpecsételi Jugoszlávia első és második világháborús kolonizáló hegemóniáját Közép-Európában és a Balkánon. * Csonka-Magyarország városainak és községeinek száma együttesen: 3069 — közölték a Központi Statisztikai Hivatalban. — A városoké 87. 1977 áprilisában nyerte, el e rangot Dunakeszi, Marcali (a hozzá csatolt Bize, Boronka és Horvátkút községekkel együtt), Siklós, melyhez egyidejűleg Máriagyüdöt is hozzácsatolták, valamint Bonyhád.