Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)
1979-06-01 / 6. szám
12. oldal **imAKö*f 1979. június hó AZ AMERIKAI SAJTÓ AZ ERDÉLYI NÉMETEKRŐL Stephen H. Miller, az AP tudósítója “German groups keep customs” címmel Brassóból (Brasov!) keltezve rövid tudósítást írt az erdélyi németekről, amit Justin Moisescu román orthodox pátriárka montreali látogatása alkalmából a Montreal Star is közzétett ápr. 26-i számában. A tudósítás szerint a Nyugaton alig ismert vagy inkább elfelejtett 300 ezernyi lutheránus és katolikus erdélyi németek a kommunista Kelet-Európának egyik legerősebb, hagyományait híven őrző nemzetiségi csoportja, akik 800 éve telepedtek ott le, és még ma is németül beszélnek, s megőrizték szokásaikat és színes népviseletüket. A második világháború utáni kemény elnyomás fokozatosan megszűnt és megmaradhattak németnek. “Velünk nem sokat törődnek, hogy vagyunk-e vagy sem” — mondta az egyik asszony a brassói 600 éves lutheránus “Fekete templom” árnyékában. A legutolsó népszámlálás szerint 360.000 a németek létszáma, akik 11 tájnyelven beszélnek. Az erdélyi Brasov-ot (!) az osztrák —magyar uralom idején Kronstadtnak nevezték. A “Fekete templomban”, amelyik azért kapta ezt a nevet, mert 1689-ben leégett, még most is őrzik a középkori (?) német céhek jelvényeivel díszített székeket és faburkolatokat. A templom 3398 sípú orgonáját 1839-ben egy berlini cég készítette. A várostól 32 km-re van Bran Castle (magyarul a Törcsvári sziklakastély), a román turista forgalom egyik büszkesége, amit évszázadok óta németül, az egyik német lovag után, Dietrichsteinnek neveznek. A tudósító röviden megemlékezik a 150 ezer lakosú Sibiu-ról (Nagyszeben) is, amelyiket egykor Hermanstadtnak neveztek és ahol ma is lehet németül vásárolni (!), hiszen még a tizenéves kiszolgálók is beszélnek németül^ A fenti tudósítás, ami tele van rejtett ferdítéssel és hamisítással, minden bizonnyal egy ottani soviniszta szász tájékoztatása alapján készült, ha nem maga a tudósító erdélyi szász. A Trianoni Békediktátummal Romániához csatolt Erdély és kapcsolt részein a németek, elég élesen elkülönülve, három csoportban élnek; ezek az erdélyi szászok, a bánáti svábok és a szatmári németek. Az erdélyi szászok első csoportját II. Géza a XII. század második felében telepítette be Nagyszeben környékire, a többieket később telepítették be. A bánáti svábokat és a szatmári németek zömét a Habsburgok telepítették be a XVIII. század elején. Tehát 800 éves múlttal csak egy kis töredékük dicsekedhetik. Hogy nyelvüket, szokásaikat a mai napig megőrizhették, azt kizárólag a befogadó magyaroknak köszönhetik. A trianoni békediktátummal Romániához csatolt területen kereken 700 ezer német élt. Az erdélyi szászok és a bánáti svábok egy része, a békekötést be sem várva, 1919-ben önként csatlakozott a románokhoz. A második világháború végén az erdélyi szászok és a bánáti svábok közül sokan nyugatra menekültek, az otthon maradottakat pedig a románok hálából alaposan megtizedelték. A maradék németeket Ceausescu közönséges export cikknek tekinti és fejenként 40 ezer DM-ért adogatja el Nyugat-Németországnak. így történhetett meg, hogy a 700 ezerből 60 év után már csak 360 ezer van belőlük. Az tehát, hogy a tudósító, a román uralom alá kényszerített 3 milliónyi magyarról tudomást sem véve, a 360 ezernyi németet teszi meg Kelet-Európa egyik legnagyobb nemzetiségi csoportjának, közönséges román és német propaganda. A város ősi magyar neve Brassó. Ezt torzították el már az oláhok Brasov-ra. Mivel ott már a XI. század közepén királyi vár volt, a latinnyelvű okmányokban Corona-nak írták. A latin név után kezdték a szászok a XVI. században Kronstadt-nak nevezni. A várat és környékét, a Bárcaságot, II. Endre, mivel magyar lakosságát a be-betörő besenyők és kunok majdnem teljesen kipusztították, 1211-ben a Német Lovagrendnek adományozta, de 1225-ben már ki is verte őket, és a székely gróf (comes Siculorum) fennhatósága alá helyezte. Ekkor kezdtek a székelyek itt letelepedni, akiket maguk a székelyek, mivel kiváltak az ősi széki szervezetből, nevezték el csángóknak. A város 1477-ben kapta meg a szebeni szász ispánság kiváltságait és ettől kezdve kezdett elnémetesedni, de sohasem lett belőle kimondottan német város, mint pl. Nagyszeben vagy Segesvár, hiszen még 1940-ben is kevesebben voltak, mint akár a magyarok, akár a románok. Híres “Fekete templomát” is, amit 1479- ben fejeztek be, a magyarok kezdték el építeni a XIV. században. Csak a Homterus-féle hitújításkor lett belőle lutheránus szász templom. Tehát kissé túlzás a templomban őrzött középkori német céh jelvényekről beszélni, márcsak azért is, mert amint láttuk 1689-ben leégett. Külön kell szólni a bárcasági hét csángó faluról: Türkös, Tatrang, Zajzon, Pürkerec, Bácsfalu, Csernátfalu és Hosszúfalu. Később hozzájuk csatlakozott Apácza és Krizba. A hétfalusi csángók építették a Törcsvári szoros sziklacsúcsára Törcsvárát, amit a szászok Dietrichsteinnek, a románok pedig újabban Bran Castelnek neveznek. II. Ulászló 1498-ban a hét csángó falut és Törcsvárát a brassói szászoknak adta zálogba. Törcsvára a legutóbbi időkig a város tulajdonában maradt és 1916-ban, a koronázáskor, Zita királyné, 1919-ben pedig Mária román királyné vette birtokba. Brassó ma közel 200 ezer lakosú nagyváros, Románia legnagyobb ipari központja. Az ország ipari termelésének 7%-t, kivitelének 8%-t itt termelik. Ennek megfelelően a románok létszámát hihetetlenül felduzzasztották, de mégis Erdélyben Marosvásárhely után itt él a legtöbb magyar, kb. 45 ezer. A szászok létszáma erősen megfogyatkozott és alacsony szaporulatuk és a kivándorlás folytán egyre csökken. A hét csángó falu közül Türköst, Bácsfalut, Csernátfalut és Hosszúfalut 1950-ben közigazgatásilag egyesítették és Szecsele (Sacele) néven várossá nyilvánították. Zajzont és Pürkerecet pedig nevük meghagyása mellett Tatranggal egyesítették. Az erőszakos románosítás és tömeges betelepítés ellenére még mindig a magyarok vannak többségben. Az elmondottak világosan bizonyítják, hogy az ismertetett tudósítás közönséges magyar-ellenes szász propaganda, mert az elhallgatás sok esetben mindennel hatásosabb és eredményesebb. A románok is szívesen veszik és támogatják, mert segít nekik a világ előtt a magyarság jelentőségét, ősi múltját és kultúráját eltagadni. Köztudomású, hogy az erdélyi szászság a magyar királyoktól kapott kiváltságai birtokában mindig idegen test maradt a magyarságban. 1919-ben pedig egyenesen szembefordultak velünk és elárultak minket, mert a mai napig sem tudják megbocsájtani, hogy 1867-ben elveszítették a kiváltságaikat. CSIKMENASÁGI Bajtársak, magyar nemzettestvérek mély gyásszal jelentik, hogy a nemzeti magyar ügy megnemalkuvó, önzetlen munkása romallói CSERY-CLAUSER MIHÁLY dr. tart. tü. főhadnagy, volt VKM min.s titkár, egyetemi előadó és levéltáros, főiskolai tanár, történész, író (Ch. Déry, Fr. A., Irecs Gerő, Pécsi Kornél dr., Selmeczi Kristóf dr., Takáts I. Géza dr, stb. néven ezernél több értékes magyar írás és számos francianyelvű tanulmány szerzője), az Északi Fény szemle, m^jd az ÉF sajtótudósítója, a Szitytyakürt munkatársa, a Szent László és a Nagy Konstantin Lovagrend, a Levéltárak Nemzetközi Tanácsának tagja. 1979. mújus 8-án Quebecben keresztényi türelemmel viselt, hosszú betegeskedés után a halotti szentséggel megerősítve nemes lelkét visszaadta Teremtőjének. A montreáli Magyarok Nagyasszonya templomban mondott gyászmise után az ottani temetőbe életpáija mellé helyezték örök nyugalomra. A szentmise alatt címeres magyar zászlóval letakart koporsója mellett a Szent László Társaság és Rend hat tagja állt őrt, a sírnál pedig a “Pécsi Munkatörzs” nevében vitéz Halász Géza mondott búcsúbeszédet. Gyászolják a rabhazában élő rokonai, a száműzetésben pedig harcos bajtársai. Adjon a Mindenható harcos munkatársunknak az idegen földben is örök nyugodalmat és az örök világosság fényeskedjék neki! Chicagóban ülésezett a Lengyel—Magyar Világszövetség igazgatósága 1979. április 21-én, délután 2 órai kezdettel Dr. Karol Ripa elnök lakásán több mint húsz küldött részvételével rendkívüli ülést tartott a Lengyel-Magyar Világszövetség igazgatósága. Az ülés egyik fő célja az volt, hogy az elnököt felhatalmazza, vagyis jogi hatáskörét kiszélesítse azért, hogy az egyes megüresedett állások betöltésére saját megítélése szerint kinevezhessen tisztviselőket. Az ülést Dr. Ripa elnöki beszámolójával kezdődött, amelyben részletesen ismertette a szövetség eddig elért eredményeit, jelenlegi aktivitását a jövőbeni terveit. Ugyancsak ezen a gyűlésen adta át az Erdélyi Magyarok Világszövetsége által adományozott “The Big Cross of The Legion of Honor” kitüntetést Dr. Ripának Mogyoróssy László főtitkár, azért a kiváló munkáért, amelyet Dr. Ripa az erdélyi-ügyben kifejtett. Továbbá az ülés folyamán az igazgatóság megszavazott $800 hozzájárulást a Kováts Mihály ezredes halálának 200. évfordulója alkalmából rendezett South Carolina-i emlékünnepély költségeire. Az ülés bezártával a küldöttek az alábbi Resolution-t fogadták el és továbbították az Egyesült Államok elnökéhez és Kongresszusához. 1. A Szovjet további terjeszkedése arra készteti szervezetünket, hogy erejét megduplázva a Közép- és Kelet-Európa népeivel összefogva tovább is harcoljon a szovjet elnyomás ellen! 2. A világ ügyeinek rendezésébe a közép- és kelet-európai népeket is be kell vonni, amely eddig meg volt tőlük tagadva, mert tartós béke addig nem lesz, amíg e népek még a legalapvetőbb jogoktól is megvannak fosztva! 3. Követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya, a Kongresszus és az Egyesült Nemzetek főtitkára újból erősítsék meg az Emberi Jogok ban kifejtett álláspontjukat a Rabnemzetek védelmében és azt tartsák is be. 4. Mi biztosítsuk az Egyesült Államok elnökét támogatásunkról a kommunizmus elleni harcban és kérjük az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy újból tűzzék napirendre a Rabnemzetek kérdését és hassanak oda. hogy az elnyomott országok területén szabadválasztásokat tartsanak. Mi csakis a nép által választott kormányokat vagyunk hajlandók elismerni és velük együtt dolgozni! 5. Kérjük az Egyesült Államok elnökét. a helyi kormányokat, hogy minnél több nemzetiségi, illetve másnemzetiségű amerikai állampolgárt nevezzenek ki kormány állásokba, amely nemcsak egyes nemzetiségi csoportnak, de magának az Egyesült Államoknak is a javát szolgálná! * * * Befejezésül az elnökünk, Dr. Ripa kérésére felkérem mindazokat az egyéneket, akik részt kívánnak venni munkánkban és a szervezetünknek tagjai szeretnének lenni, azok felvételi kérelmükkel az alábbi címre írjanak: Po lish - Hu n ga ria n World Federation and Affiliates 2639 N. Kimball Avenue Chicago, Illinois 60647 Dr. Karol Ripa, President Mogyoróssy László, Sec. Gén. ttlttVAKÖkt Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 534, Edgewater Branch, Cleveland, Ohio44107, U.S.A. ELŐFIZETÉS: Egy évre $10.00 — egyes szám ára 85 cent — Légiposta előfizetés: USA, Kanada és Mexico egységesen 14.00 dollár. Európa, Dél-Amerika és a Földközi-tengerrel határos ázsiai és afrikai országokban 18.00 dollár. Ázsia, Ausztrália és New Zealand 20 dollár és 50 cent. A csekket kérjük “Szittyakürf ’ névre kiállítani. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102.
