Szittyakürt, 1978 (17. évfolyam, 1-9. szám)
1978-08-01 / 8. szám
1978. augusztus hó $*imAKÖ*T 5. oldal A fájdalom, a gyász, egy drága magyar Édesanya fölött érzett keservünk íratja le most velünk a gyászjelentést, amikor megrendült lélekkel tudatjuk, hogy Pápay Elemér nemzettestvérünknek, mozgalmunk vezetőségi tagjának édesanyja PÁPAY ELEMÉRNÉ született: móri, udvarhelyi UDVARDY ILONA a magyarok csonkaországában Budakeszin, 1978. június 29-én, életének 82. esztendejében Teremtőjének visszaadta nemes lelkét, és csendesen elhunyt. Lélekből, érzések és indulatok szálaiból fonjuk a Hungária Szabadságharcos Mozgalom gyászkoszorúját a budakeszi temető főié... s ráborítjuk Elemér testvérünk Édesanyjának síijára. A le nem kaszált csupavirág rétre emlékeztet ez a koszorú. A magyar nép Istenben vetett hitének, a hazánkhoz és fajtánkhoz való hűségnek lelki koszorúja ez. Ezt a lelket suttogta bele szavába a mi Elemér bajtársunk Édesanyja, ezt lehelte bele nézésébe, kézszorításába, ezt csókolta rá a most gyászoló fia, leányai, unokái és dédunokái arcára. tijuk le a megfellebbezhetetlen szót, a nehezet, a siratót, a búcsúzkodót, a gyászunktól teljeset: egy magyar édesanyai szív megszűnt dobogni. Teljesítette azt a törvényt, melyet Teremtője mint magyar édesanyának eléje szabott. A magyar édesanya életműve eltörölhetetlenül beleszövődött a Pápay család életébe s ott, ahol megtanulták az Ö szívén és lelkén keresztül nézni a magyar életút értelmét és megtanulták az Ö szemével látni a magyar tájakat — ott most abban a családban mélységes gyász van. Mélységes gyásza van a Hungária Szabadságharcos Mozgalomnak is. nalat és kezdetét vette az ez alkalomra felajánlott tábori mise. A sok száz főből álló díszes csilei és magyar közönség soraiban megjelent a kormány képviseletében Sergio Badiola ezredes, a kormány vezértitkára, a főváros képviselői, a társkolóniák küldöttségei, a katonai és polgári hatóságok képviselői. Az argentínai ben méltatta Mindszenty vértanúságának jelentőségét, akinek alakja messze túlemelkedett a megkínzott és rabságban élő Magyarországon. Mindszenty ma már az egész világra kiterjedő szimbóluma a marxizmussal szembeni ellenállásnak — mondotta. A tábori mise végeztével a magyar PÁPAY ELEMÉRNÉ 1897—1978 Mindszenty Emlékmű Santiagéban! A csilei magyar kolónia, Mindszenty József halálának harmadik évfordulóján, emlékművet állított a vértanú bíboros hercegprímás emlékére. Az országos visszhangot keltett ünnepségek május hó 6-án és 7-én zajlottak le Santiagóban. Május 6-án, szombaton este, a Nemzeti Könyvtár dísztermében zsúfolt nézőtér előtt, Lászlóffy Margit zongoraművésznő adott nagy sikerű hangversenyt. Műsorán magyar szerzők művei szerepeltek: Dohnányi, Kodály, Stefániái és Liszt. A díszes közönség szűnni nem akaró tapsokkal ünnepelte a hírneves művésznő csodálatos játékát, hiteles magyar tolmácsolását. A hangversenyt dr. Szánthó György bevezető beszéde nyitotta meg, melyben a nap jelentőségét méltatta. A következő vasárnap délelőtt került sor a Mindszenty emlékmű leleplezésére a “Szent István a magyarok királya” téren (Plaza San Estebán Rey de Hungría). Ez a tér a város egyik szép, központi parkjában található és 1976-ban, az 1956-os magyar szabadságharc huszadik évfordulójára ajánlotta fel a magyarságnak Santiago városa. Ugyanakkor került felavatásra Szent István hatalmas, bronzból kovácsolt kettőskeresztje, mint Santiago lakosságának ajándéka, mellyel a magyar hősök emlékének áldozott. Azóta is ez a szép tér, gondosan ápolt virágágyaival és fáival, a magyar megmozdulások színhelye. Az emlékmű avatása napján, délelőtt 11 órakor a rendőrség lezárta a téren áthaladó nagyforgalmú útvomagyarság dr. Sömjéni Ernő MHBK főcsoportvezetővel képviseltette magát. Az ország északi régióiban tartózkodó köztársasági elnök, Augusto Pinochet tábornok, meleghangú levélben köszöntötte a magyarságot ez ünnepélyes alkalomból. A rendőrzenekar csilei és magyar himnuszainak hangjaira a zászlórudakra felkúszott a csilei és a magyar lobogó és ezzel kezdetét vette a megható tábori mise. A misét Florencio Infante tábori főesperes celebrálta, Giuseppe Tomasi olasz és Jósé Hardy lengyel papok segédletével. Florencio atya, a magyarok nagy barátja, megrázó szentbeszédkolónia nevében dr. Ambrus József avatta fel és adta át a közönségnek az emlékművet. Spanyol nyelvű beszédében, többek között a következőket mondotta: — Hogyan lehetséges az, hogy itt Csilében születhetett meg ez a nagyszerű emlékmű? Ez azért lehetséges, mert a kitűnő csilei hadsereg és Csile szabad népe, példát adva az egész világnak, az elsők voltak, akik megvalósították Mindszenty tanítását és megtörték a vörös pokol erejét. Mindszenty hirdette, hogy az istentelen kommunizmussal nem lehet kiegyezni, nem lehet szerződni, mert az minden megállapodást megszeg, ha érdekei úgy kívánják. A marxizmust nem lehet humanizálni, nem lehet megszelídíteni: a marxizmust le kell győzni! E felismerésért áldozta fel mindenét, az egész életét a mártír hercegprímás. És mától kezdve hirdesse ez az emlékmű itt Csile szabad földjén mindenkinek, hogy: József, az Isten szolgája, kardenális, Magyarország hercegprímása be lett börtönözve, gyenge teste brutálisan megkínozva, meggyötörve és meggyalázva, majd életfogytiglani fogságra ítélve: mert nem értett egyet a marxizmussal! És legyen ez az emlékmű figyelmeztetés mindenkinek, különösen azoknak, akik könnyen felejtenek, hogy egyetlen nemzet sem mentesülhet a vörös alvilág bomlasztásától, ha ki nem kapcsolja életéből a marxizmust mint politikai tényezőt és el nem tiporja a marxista terrorszervezeteket! Hirdesse, hogy csak egy olyan rendszer biztosíthatja az ember jogait az élethez és a szabadsághoz, mely ezt megcselekedte. Mindenható Isten óvd és segítsd Csilét, hogy e feladatának a jövőben is megfelelhessen! A nagy tetszéssel fogadott avatóbeszéd után lehullott a csilei és magyar lobogó az emlékműről, amely egy embermagasságú gránit-tömb, melynek felső harmadában látható egy bronzból öntött dombormű, az imádkozó Mindszenty képmása — Piech Mária szobrászművésznő alkotása. A gránitba vésve, magyar és spanyol nyelven, a következő felírás olvasható: “Mindszenty: a szabadságért és az örök keresztény értékekért küzdők mártírja. ” A Mindszenty emlékünnep nagy visszhangot keltett Csilében. A lapok nagy képes riportokban számoltak be az eseményekről, a tábori mise jelentős részét az állami televízió is közvetítette, az egész országot behálózó 76 állomáson keresztül. A nagysikerű megmozdulás Hartmann Ferenc szkv. huszárszázados, Frombolt Győző mérnök, Zalaváry Rezső és egy szűkkörű rendezőbizottság áldozatos munkájának eredménye. — 5 —f CARKNai MIM0S2ENT? mártír Ef u uarvi u -KW? mys JPfWlOOS * RJR LOS £"£í#ö$ Viliit: »’S ti CSMÜM0A9 «SUCaSí RtS CSKI it í £** rí £L TtRCtS *r,*t5 5i«0 « SaITACO.6 OE tÜYÜ Bí S « A sziCiiSitt'T «£ ruTEVEKíR* - ... a CMßtf» LO ‘VviatíClLt* JMUL4R4K H»W8‘* * K ", SAMTIiCO, sít T“-',S • w y űlfí ?. * " mmsSP í
