Szittyakürt, 1978 (17. évfolyam, 1-9. szám)

1978-08-01 / 8. szám

1978. augusztus hó $*imAKÖ*T 5. oldal A fájdalom, a gyász, egy drága magyar Édesanya fölött érzett keservünk íratja le most velünk a gyászjelentést, amikor megrendült lélekkel tudatjuk, hogy Pápay Elemér nemzettestvérünknek, mozgal­munk vezetőségi tagjának édesanyja PÁPAY ELEMÉRNÉ született: móri, udvarhelyi UDVARDY ILONA a magyarok csonkaországában Budakeszin, 1978. június 29-én, életének 82. esztendejében Teremtőjének visszaadta nemes lelkét, és csendesen elhunyt. Lélekből, érzések és indulatok szálaiból fonjuk a Hungária Sza­badságharcos Mozgalom gyászkoszorúját a budakeszi temető főié... s ráborítjuk Elemér testvérünk Édesanyjának síijára. A le nem kaszált csupavirág rétre emlékeztet ez a koszorú. A magyar nép Istenben vetett hitének, a hazánkhoz és fajtánkhoz való hűségnek lelki koszorúja ez. Ezt a lelket suttogta bele szavába a mi Elemér bajtár­sunk Édesanyja, ezt lehelte bele nézésébe, kézszorításába, ezt csókolta rá a most gyászoló fia, leányai, unokái és dédunokái arcára. tijuk le a megfellebbezhetetlen szót, a nehezet, a siratót, a búcsúzkodót, a gyászunktól teljeset: egy magyar édesanyai szív meg­szűnt dobogni. Teljesítette azt a törvényt, melyet Teremtője mint magyar édesanyának eléje szabott. A magyar édesanya életműve eltörölhetetlenül beleszövődött a Pápay család életébe s ott, ahol megtanulták az Ö szívén és lelkén keresztül nézni a magyar életút értelmét és megtanulták az Ö szemével látni a magyar tájakat — ott most abban a családban mélységes gyász van. Mélységes gyásza van a Hungária Szabadságharcos Mozgalomnak is. nalat és kezdetét vette az ez alka­lomra felajánlott tábori mise. A sok száz főből álló díszes csilei és magyar közönség soraiban megjelent a kor­mány képviseletében Sergio Badiola ezredes, a kormány vezértitkára, a főváros képviselői, a társkolóniák küldöttségei, a katonai és polgári hatóságok képviselői. Az argentínai ben méltatta Mindszenty vértanúsá­gának jelentőségét, akinek alakja messze túlemelkedett a megkínzott és rabságban élő Magyarországon. Mindszenty ma már az egész világra kiterjedő szimbóluma a marxizmus­sal szembeni ellenállásnak — mon­dotta. A tábori mise végeztével a magyar PÁPAY ELEMÉRNÉ 1897—1978 Mindszenty Emlékmű Santiagéban! A csilei magyar kolónia, Mind­szenty József halálának harmadik évfordulóján, emlékművet állított a vértanú bíboros hercegprímás emlé­kére. Az országos visszhangot keltett ünnepségek május hó 6-án és 7-én zajlottak le Santiagóban. Május 6-án, szombaton este, a Nemzeti Könyvtár dísztermében zsú­folt nézőtér előtt, Lászlóffy Margit zongoraművésznő adott nagy sikerű hangversenyt. Műsorán magyar szer­zők művei szerepeltek: Dohnányi, Kodály, Stefániái és Liszt. A díszes közönség szűnni nem akaró tapsok­kal ünnepelte a hírneves művésznő csodálatos játékát, hiteles magyar tolmácsolását. A hangversenyt dr. Szánthó György bevezető beszéde nyitotta meg, melyben a nap jelen­tőségét méltatta. A következő vasárnap délelőtt került sor a Mindszenty emlékmű le­leplezésére a “Szent István a magya­rok királya” téren (Plaza San Este­­bán Rey de Hungría). Ez a tér a város egyik szép, központi parkjában található és 1976-ban, az 1956-os magyar szabadságharc huszadik év­fordulójára ajánlotta fel a magyar­ságnak Santiago városa. Ugyan­akkor került felavatásra Szent István hatalmas, bronzból kovácsolt kettős­keresztje, mint Santiago lakosságá­nak ajándéka, mellyel a magyar hősök emlékének áldozott. Azóta is ez a szép tér, gondosan ápolt virágágyaival és fáival, a ma­gyar megmozdulások színhelye. Az emlékmű avatása napján, dél­előtt 11 órakor a rendőrség lezárta a téren áthaladó nagyforgalmú útvo­magyarság dr. Sömjéni Ernő MHBK főcsoportvezetővel képviseltette ma­gát. Az ország északi régióiban tar­tózkodó köztársasági elnök, Augusto Pinochet tábornok, meleghangú le­vélben köszöntötte a magyarságot ez ünnepélyes alkalomból. A rendőrzenekar csilei és magyar himnuszainak hangjaira a zászló­­rudakra felkúszott a csilei és a ma­gyar lobogó és ezzel kezdetét vette a megható tábori mise. A misét Florencio Infante tábori főesperes celebrálta, Giuseppe Tomasi olasz és Jósé Hardy lengyel papok segédleté­vel. Florencio atya, a magyarok nagy barátja, megrázó szentbeszéd­kolónia nevében dr. Ambrus József avatta fel és adta át a közönségnek az emlékművet. Spanyol nyelvű be­szédében, többek között a követke­zőket mondotta: — Hogyan lehetséges az, hogy itt Csilében születhetett meg ez a nagy­szerű emlékmű? Ez azért lehetséges, mert a kitűnő csilei hadsereg és Csile szabad népe, példát adva az egész világnak, az elsők voltak, akik megvalósították Mindszenty tanítását és megtörték a vörös pokol erejét. Mindszenty hirdette, hogy az istentelen kommunizmussal nem le­het kiegyezni, nem lehet szerződni, mert az minden megállapodást meg­szeg, ha érdekei úgy kívánják. A marxizmust nem lehet humanizálni, nem lehet megszelídíteni: a marxiz­must le kell győzni! E felismerésért áldozta fel min­denét, az egész életét a mártír her­cegprímás. És mától kezdve hirdesse ez az emlékmű itt Csile szabad föld­jén mindenkinek, hogy: József, az Isten szolgája, kardenális, Magyar­­ország hercegprímása be lett börtö­­nözve, gyenge teste brutálisan meg­kínozva, meggyötörve és meggya­lázva, majd életfogytiglani fogságra ítélve: mert nem értett egyet a marxizmussal! És legyen ez az emlékmű figyel­meztetés mindenkinek, különösen azoknak, akik könnyen felejtenek, hogy egyetlen nemzet sem mentesül­het a vörös alvilág bomlasztásától, ha ki nem kapcsolja életéből a marxizmust mint politikai tényezőt és el nem tiporja a marxista terror­szervezeteket! Hirdesse, hogy csak egy olyan rendszer biztosíthatja az ember jogait az élethez és a szabad­sághoz, mely ezt megcselekedte. Mindenható Isten óvd és segítsd Csilét, hogy e feladatának a jövőben is megfelelhessen! A nagy tetszéssel fogadott avató­beszéd után lehullott a csilei és ma­gyar lobogó az emlékműről, amely egy embermagasságú gránit-tömb, melynek felső harmadában látható egy bronzból öntött dombormű, az imádkozó Mindszenty képmása — Piech Mária szobrászművésznő alko­tása. A gránitba vésve, magyar és spanyol nyelven, a következő felírás olvasható: “Mindszenty: a szabadságért és az örök keresztény értékekért küzdők mártírja. ” A Mindszenty emlékünnep nagy visszhangot keltett Csilében. A lapok nagy képes riportokban számoltak be az eseményekről, a tábori mise je­lentős részét az állami televízió is közvetítette, az egész országot be­hálózó 76 állomáson keresztül. A nagysikerű megmozdulás Hart­mann Ferenc szkv. huszárszázados, Frombolt Győző mérnök, Zalaváry Rezső és egy szűkkörű rendezőbi­zottság áldozatos munkájának ered­ménye. — 5 —f CARKNai MIM0S2ENT? mártír Ef u uarvi u -KW? mys JPfWlOOS * RJR LOS £"£í#ö$ Viliit: »’S ti CSMÜM0A9 «SUCaSí RtS CSKI it í £** rí £L TtRCtS *r,*t5 5i«0 « SaITACO.6 OE tÜYÜ Bí S « A sziCiiSitt'T «£ ruTEVEKíR* - ... a CMßtf» LO ‘VviatíClLt* JMUL4R4K H»W8‘* * K ", SAMTIiCO, sít T“-',S • w y űlfí ?. * " mmsSP í

Next

/
Oldalképek
Tartalom