Szittyakürt, 1978 (17. évfolyam, 1-9. szám)

1978-04-01 / 4. szám

2. oldal-----------, «IttVAKOltt 1978. április hó FELHÍVÁS A MAGYAR NÉPHEZ ÉS A MAGYAR KORMÁNYHOZ A Román Szocialista Köztársaság fajirtó — hadüzenet nélküli — háborút visel a magyar nép ellen és fasiszta módszerekkel elnyomja és megsemmisíti a népek önrendelkezési jogának semmibevételével a moldovai magyarságot — és az igazságtalanul Romániához csatolt őslakos erdélyi magyarságot. A magyar nép becsmérlésére és Erdély történelmének meghamisí­tására, valamint az alapnélküli, fasiszta célú és a népek békés egymás mellett élését megmérgező dákó-román elmélet terjesztésére — a Román Szocialista Köztársaság külföldön szervezett — és költséges propaganda hadjáratot folytat. Tekintettel a Román Szocialista Köztársaságnak a magyar nép létét súlyosan veszélyeztető magatartására — az Erdélyi Világszövet­ségbe tömörült magyar szervezetek felhívják a magyar népet és legfőképpen a hazai ifjúsági szervezeteket, hogy az Erdélyi Világszö­vetségbe tömörült emigrációs magyar szervezetekkel együtt — köve­telje a magyar kormánytól, az erdélyi magyarság nemzeti érdekeinek megvédését a szocialista országok legtöbbet hangoztatott alapelvére — a népek közötti egyenlőség elvére való hivatkozással. Felhívjuk a magyar kormányt, hogy a Román Szocialista Köztár­saságnak a magyar nép ellen tanúsított ellenséges magatartása miatt — mondja fel a magyar—román barátsági szerződést — és tagadja meg Romániával minden együttműködést a Varsói Szerződés kere­tein belül. Az Erdélyi Világszövetség Végrehajtó Bizottsága: Adóiján Ferenc, Nt. Dömötör Tibor, Dr. Béky Zoltán, Cs. Tolvay Ferenc, Zolcsák István. Dr. Nádas János, Dr. Wass Albert, Három “jubileum” avagy csehszlovák “demokrácia” (Folytatás az első oldalról) stb.), hasonlóképp kell kártalanítani a magyarokat. A kitelepítéssel elő­állt nemzetiségi arányeltolódás ugyancsak semmi jogalapot nem te­remt a jövőre; itt is helyre kell állí­tani az eredeti állapotot (in integ­rum restitutio). Viszont, ha “jog­alapénak ismernék el a benesi go­nosz intézkedéseket, akkor az ugyan­így jogalapul szolgálhat a Hitlertől elrendelteknek is. De még az ördögi kegyetlenséggel végrehajtott ember­telenségek után sem vált egységessé a “csehszlovák” nemzet. — 1938-ban, amikor a mesterséges állam gerince megroppant, a szlovákok azonnal ki­követelték a külön szlovák parla­mentet, külön kormányt és a Fel­vidékre telepített csehek visszatessé­­kelése is megkezdődött. A Nyugaton “valóban nyugati­nak hirdetett csehek aztán 1948-ban bebizonyították, hogy bár Nyugat­nak köszönhetik országukat, anyagi erejüket, stb., Kelethez húznak. — 1948-ban minden idegen beavatko­zástól függetlenül, kizárólag cseh erők miatt alakult át kommunista diktatúrává! Már 46-ban, a májusi választásokon a kommunista párt szabad választások eredményeként 41%-ot kapott, szlovák vidéken 30%-ot, a magyaroknak nem volt szavazati joguk! (Még akkor is elko­bozták minden magyar vagyonát, ha antifasiszta volt. így börtönözték be a kommunista partizán Fábryt is, mert politikamentes magyar köny­veket találtak nála. Ekkor nem moz­dult meg a Nyugat az “író” védel­mében, mert “csak” magyarról volt szó.) 1948 februárjában Benes a köz­vélemény követelésére kommunista kormányt nevezett ki. A kinevezés délutánján a prágai Wenceslas téren, fagyos szélben 200.000 ember várta órákon át, majd tombolba ünnepelte az új miniszterelnököt: a kommunista Gottwaldot. A lelkese­dés őszinte és viharos volt. (Fejtő i.m. 22. 1.) — Utána a nyugatiak bálványa Masaryk János, a L'ordre c. francia lapnak adott nyilatkoza­tában alkotmányosnak nevezte a kormány alakítását. Az egész ország­ban túláradt a csehek lelkesedése. A tombolva éljenzők között ott volt Jiri Hajek, a nyugat-ellenes propaganda specialistája (i.m. 200. 1.) — A cseh K.P. 2.5 millió tagjával Európa leg­erősebb kommunista pártja lett a Szovjetunió után. Minden harmadik felnőtt a KP igazolványos tagja volt! Tehát: ezt a rendszert maguk a csehek akarták, lelkesen ünnepelték. Vajon miért háborodnak fel, hogy 1968-ban az elvtársak — a csehektől elismert — kommunista nemzetközi­ség alapján bevonultak “normalizál­­ni” a viszonyokat. Ugyan milyen cí­men tiltakozik most ez ellen a híressé vált 77 egyéni aláírású papír főszer­vezője, Hajek, aki kommunista kül­ügyminiszterként 1956-ban helyesel­te megcsonkított országunk szovjet megszállását?! S ugyan mit nyert Nyugat Csehszlovákia visszaerősza­­kolásával, hacsak nem azt, hogy pl. az algíri harcokhoz a csehek szállí­tották a fegyvereket a franciák ellen... Milyen igazat írt Churchill 1952-ben, így: “Valóságos katasztró­fa volt a Dunavölgy politikai egysé­gének szétbontása..., ezzel engedtek szabad utat előbb Hitlernek, majd Sztálin terjeszkedésének.” (La­­deuxieme guerre mondiale, Paris 1952. Plon. 7. 1.) Nemde kötelességünk a nyugatiak felvilágosítása a Csehszlovákia “de­mokratikus” mivoltáról? Európából érkezett a szomorú hír, hogy PAPP VÁRY ANDRÁS m. kir. honv. szás. az elmúlt nyáron elhunyt rabhazánkban. Gyászolják: hitvese Boros Erzsébet, fia Zsolt Budapesten és lánya Zsuzsa az Egyesült Államokban. Emlékét kegyelettel őrizzük! Az 1848-as Szabadságharc 130. évfordulójának megünneplése Pittsburghban Március 19-én, vasárnap, délután ünnepelte Pittsburgh magyarsága a negyvennyolcas magyar szabadság­­harc százharmincadik évfordulóját. A pittsburghi Magyar Egyházak és Egyesületek Központi Nagybizottsá­ga rendezésében megtartott ünnep­ségen zsúfolásig megtelt a Magyar Ház, amikor dr. Török Dénes, a Nagybizottság elnöke megnyitotta az ünnepséget. Nt. Illés Lajos refor­mátus lelkipásztor megnyitó imáját követte a Nagybizottság elnökének, dr. Töröknek üdvözlő beszéde, melyben kifejtette, hogy otthon megint és még mindig nem piros betűs ünnep március 15-e; de, mint mondotta, nem ez az igazi gond. A Szabadságharc tragédiája és ez a nemzet tragédiája is —, hogy nem emlék, nem évforduló, hanem élő, égető aktualitás mindaz, amit 130 éve a Pilvax Kávéház, a Länderer Nyomda, a Nemzeti Múzeum Ifjú­sága követelt. Az akkori és az 1956-os magyar ifjúság követelései még ma is érvényesek, még ma is be­váltatlanok! De tovább folytatva, Dr. Török Dénes kifejtette, hogy re­ményünk mégis abban van, hogy 130 esztendő igen különböző fokú züllése, kallódása és rontása nem sorvasztotta el, nem alázta lakájjá és nem törte meg a magyar népet, melynek a szabadság most is olyan elemi szükséglet, mint a víz, a só és a kenyér! Dr. Török bevezető szavai után adta elő Nt. Somos József, a pitts­burghi Szent Anna Egyházközség papja gr. Wass Albert: “Üzenet Haza' című versét. Ezt követte Nt. Dömötör Tibor református esperes, az akroni (Ohio) Lórántffy Zsuzsan­na Otthon alapítójának és igazgató­jának, az Amerikai Magyar Szövet­ség országos alelnökének nagyhatású ünnepi beszéde. Nt. Dömötör ki­hangsúlyozta, hogy a 130 évvel ez­előtt megkezdett forradalomnak és Szabadságharcnak még mindég nin­csen vége! Az ellenség itt van so­rainkban, s az ellenség ma épp úgy Moszkva bérence, mint volt 130 évvel ezelőtt! Nt. Dömötör Tibor az igazi ellenség felismerésében és agyonverésében határozta meg a magyar emigráció feladatát; abban, hogy ne egymást — Kádárék nagy örömére —, de a nemzetközi kom­munizmus bérenceit üssük. Pitts­burgh történelmi nevezetessége ne csak az maradjon, mint mondotta, hogy onnan alapították meg a mondva-csinált Csehszlovákiát, ha­nem abban, hogy onnan induljon meg a történelmi Magyarország visszaállításának lehetősége is! Kos­suth, Széchenyi és a Magyar Sza­badságharc neves és névtelen hőseit idézve, azok emléke nevében kérte a magyarságot, hogy összefogva és tántoríthatatlanul harcoljunk édes Magyar Hazánk felszabadításáért. Összefogott erőnk láttán a kádári bábkormány is kénytelen lesz elsza­kított magyar véreink érdekében végre hangját emelni! Nagysikerű beszéde végén biztosította az ünnep­lő közönséget, hogy amíg lehet és kell, szóval, értelemmel, felvilágosí­tással, gazdasági erősödéssel küzd a nemzetközi kommunizmus ellen, de amint lehet fizikai harccal is ott lesz a győzelmes csatatéren! Ft. Bolyáry Pál plébános záróimá­ját követte az Erdély c. film bemu­tatása. Még a film előtt Paposi-Jobb Andor professzor, az Amerikai Ma­gyar Szövetség országos igazgatója emelkedett szóra. “Nagymagyaror­­szágról van szó”, mondotta. A Hun­gária Szabadságharcos Mozgalom már egy évvel ezelőtt elszakított te­rületeink érdekében megkezdte nemzet-mentő munkáját. 1980-ra, mint mondotta, egy millió amerikai Nt. Dömötör Tibor és dr. Török Dénes. magyar aláírását fogják Washing­tonba, az Egyesült Államok elnöké­nek elvinni Erdély megmentése ér­dekében. Kérte az ünneplő magyar­ságot, hogy a be-nem-fejezett, még mindég beváltatlan követelések harca közepette mind erkölcsileg, mind anyagilag támogassák ezt a szent mozgalmat. Paposi-Jobb fel­szólalásának olyan hatása volt, hogy a végén O fogyott ki űrlapokból — nem az ünneplő közönség lelkes támogatásból. Molnár Lajos, a HSzM külügyi szóvivője pedig ismer­tette az Erdély Akció fokozatait és, jelenlegi állását. Nagy érdeklődéssel vették kezükbe, a megjelent közön­ség, a Szittyakürt márciusi számát, amelyben az Erdély Akció eredmé­nyeit ismertette a HSzM. Ezután került sor az Erdély c. film bemutatására. A Kaliforniában élő Nagy Tibor és felesége által össze­állított filmben könnyes megható­­dottsággal nézte a közönség Erdély csodás tájait, a Kőrös, Maros, és Olt völgyét, a Mezőséget, Kalotaszeget, a Hargitát, a Gyergyói és Csiki ha­vasok vidékét, a Gyilkos tót, Szent Anna tót, a Békás szorost. Valamint azt, hogy miként teszik “kisebbségé”, miként nyomják el Erdély legszebb magyar városaiban, Kolozsvárt, Nagyváradot, Marosvásárhelyt, Ara dón, Temesváron, Brassóban és a többi ősi magyar városokban, tele­püléseken a magyarokat, a székelye­ket. Fájó szívvel látta a közönség az erdélyi magyarok és székelyek mai életét, de örömmel konstatálta a ki nem halt sajátos népművészetét és színpompás népviseletét. Különös boldogság volt, hogy a Pittsburgh­­ban élő magyar gyermekek óriási számban vettek részt ezen az esemé­nyen. Ez a film nemcsak felejthetetlen élmény, de Erdély üzenete is volt! * * * A filmet követően került sor az A merikai Magyar Szövetség Nyugat Pennsylvániai Osztályának tisztújító közgyűlésére. A népes közgyűlésen, amelyen dr. Török Dénes elnök be­számolt az osztály eredményes és gazdag munkásságáról, nyolc orszá­gos igazgató is megjelent. A köz­gyűlés hosszasan foglalkozott a Pittsburgh környékén élő tótok leg­újabb gazságával, nevezetesen azzal, hogy miként próbálják az ezer éves magyar pozsonyi várat, illetve annak mását Allegheny Countyban, mint a tóth géniusz kifejezőjét, megépíttet­ni. Az AMSz Nyugat Pennsylvaniai Osztálya nagy érdeklődéssel hallgat­ta meg dr. Török Dénes elnöknek ez­­ügybeni beszámolóját és sok értékes javaslattal, tanáccsal segítette a ve­zetőséget jövőbeni munkájában. A Közgyűlés egyhangúan választotta újra a volt vezetőséget, kiknek munkáját Pásztor László az országos igazgatóság elnöke köszönte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom