Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1-2. szám
1977 január—február hó **lttVAICO*T 11. oldal A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA LKN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! ÜJ LEHETŐSÉGEK I977-BEN! 1976. december 20-án, az “UN”ben hoztak egy olyan határozatot, amely lehetőséget ad számunkra hazánk felszabadítását követelni egészen más eszközök igénybevételével, mint ahogy eddig gondoltuk. Ugyanis 107—6 arányban szentesítették (Rebellion) a szabadságharcot Afrikában a négerek számára a fehérek ellen. Ezzel a lehetőséggel azoknak is élni kell, akik a szláv kommunista elnyomás alatt szenvednek. A szabadság az egy és oszthatatlan színre, fajra, vallásra egyaránt elve alapján követeljük az otthoniak nevében azt a jogot, ami ma megilleti a négereket Afrikában. A szenvedő magyarok ellene vannak minden fajta elnyomási módnak, de ezt a kirívó megkülönböztetést a legjobban elítélik. Ez ellenkezik a sokat emlegetett humanizmus elvével amiért az úgynevezett győzők a második világháborúba belezavarták népeiket és a legyőzött népek vezetőit ez alapján ítélték halálra... Micsoda körmönfont gazemberség volt ez. Az álszent nyugati demokrácia vezetői szemforgatás közben kezüket mosva az asztal alatt segítették eddig az istentelenség elvét vallókat, ma már nyíltan is melléjük állnak ... A napnál is fényesebben bebizonyítható, hogy az általuk hozott törvényeket, amelyik ellenkezik a római joggal, ma éppen úgy alkalmazhatók órájuk, mint a nürnbergi perben a legyőzőitekre, mert elnézik, sőt segétkeznek is abban, hogy Európa közepében 110 millió kultúr nép állati sorban él. Még ma is a börtön és akasztófa dominál ott. A megszorítások ellenére még ma is sokan hagyják ott családostul az ősi fészket, inkább vállalják a világországútjának a bizonytalanságát, mint a vörös paradicsomba való élést. Magyar Testvéreim! Vizsgáljuk meg tüzetesen ezt az új lehetőséget, hogy mit tudunk belőle értékesíteni szenvedő testvéreink érdekében. 1. Most már nem süthetik ránk, hogy felforgató fasiszták vagyunk, mikor hazánk érdekében drasztikus lépéseket teszünk, mert erre a határozatra tudunk hivatkozni. 2. Jogunk van barátokat szerezni, akik pénzzel vagy fegyverrel látnak el bennünket. 3. Mindennemű propaganda eszközt, újság, rádió, tv.-t nyíltan is felhasználhatunk nemzeti céljaink hirdetésére. 4. Jogunk van fiatalságunkat harcias szellemben nevelni, senki nem köthet bele. Ez most már csak tőlünk függ. Ha még nem vagy — akkor legyél A MOZGALOM HARCOSA! NAGYMAGYARORSZÁGÉRT TOVÁBB HARCOLUNK! 5. A jogok elmulaszthatatlan nem zeti kötelességeket is rónak ránk. 5a. Kimondottan nemzeti célokat nem szolgáló szervezetek, klubbok önkéntesen számoljanak fel, hogy az erőnk ne forgácsolódijék széjjel. 5b. Az egyházak, amelyek magyar alapításúak, térjenek át az Isten igéje hirdetése mellett a magyar nemzeti célok hirdetésére is. 5c. Minden komoly megmozduláshoz pénzre van szükség. Javaslom, hogy minden kereső honfitársam legalább havonként 10.— dollárral járuljon hozzá nemzeti céljaink fedezéséhez. Erre van már az emigrációnak egy szerve a “Magyar Adó’’, ahol a befolyt összegeket kezelni tucfják. 5d. Az életképes szervek vezetőiből haladéktalanul alakuljon egy tanácskozó bizottság, amely a pénzek érdembeli felhasználása felett dönt. (Kizárólag felszabadító ügyre használható fel.) Ugyanezt tegyék meg a más földrészen élő honfitársaink. Ök is alakítsanak tanácskozó bizottságot és a kereseti lehetőségük szerint a közös pénztárhoz a Magyar Adó alaphoz küldjék el a hozzájárulásukat. Majd ezekből a bizottságokból később kialakulhat az emigráció hivatott vezetősége. Az adakozó honfitársak megbízásából. Gerald Ford bukása nem okozott különösebb izgalmakat köreinkben. Távozását inkább csak azok a “vezető személyiségek” fájlalják, akik keblükben dobogó “republikánus szívvel” sürgölődtek a GOP szervezetek húsosfazekai közelében és sebesen pergő “republikánus nyelvvel” hízelegtek körül néhány GOP szenátort és képviselőt, agitálva, korteskedve mellettük. Egy-egy vaskosabb elnöki “nyelvbotlás”, “Sonnenfeldt dokrina” és hasonló “csekélységek” hatására kiváló honfitársaink is felhördültek és “tiltakoztak”. Némi magyarázkodás, mellébeszélés, “bicentenniális” sétahajózással egybekötött italozgatás után háborgásuk lecsillapult. És a republikánus nyelvek vidáman zengték az “ügyvezető elnök” dicséretét, akit nem a választópolgárok szavazatai, hanem a Watergate botrány szennyes hullámai ültettek egy időre az elnöki székbe. A választások közeledtével sötét fellegek borultak a republikánus egekre és november 2-án lezúduló demokrata szavazatok záporának sűrű cseppjei eláztatták, megfojtották az addig barátságosan lobogó pásztortüzeket. Prominens vezéreink vert hada búbánatos szívvel vonult el a vesztett csatából és — mit tehetvén egyebet — igyekeznek haditerveiket átkoordinálva “új kapcsolatokat felvenni”. Nagyobb részük rövidesen vidám demokrata szívvel fogja a georgiai lapályon termett földimogyorót rágcsálni a győztesek táborában. A győztes Jimmy Carter új ember Kérem a honfitársaimat küldjenek biztatást, hogy nagyobb lendülettel induljon meg, végre az utolsó pillanatban az emigráció összefogott erejéből a felszabadító harc. Ne legyünk most kákán csomó keresők, hanem a közös cél érdekében áldozó és küzdő magyarok. A nemzeti sajtó pedig legyen önzetlen hirdetője ennek a megmozdulásnak, hogy a nemzeti szervezetek megbízásából legkésőbb májusra megalakuljon a tanácskozó bizottság. Az adakozást már addig is meglehet kezdeni. A fiatalság pedig ne kalandozzon jobbra-balra, komolyan vegye a felszabadító harc lehetőségét és önként jelentkezzenek ott, ahol már eddig is folyt a kiképzés — a lövészeknél. A rideg élet bebizonyította már eddig is, hogy elsősorban csak magunkra számíthatunk, ha jön segítség, azt is örömmel fogadjuk, de elsősorban magunknak kell cselekedni. Isten és az otthon szenvedő magyar testvéreink előtt bizonyítsuk be, hogy az emigráció komolyan veszi a hivatását, mire a sors rendelt ide bennünket. Istennel a hazáért! Vasvári Zoltán a Kereszt és Kard Mozgalom vezetője. Washingtonban. Eddigi megnyilatkozásai alapján bajos megállapítani, hogy mennyire lesz képes megfelelni az elnökséghez fűződő várakozásoknak. Helyzete nem irigylésre méltó. Súlyos gazdasági, bel- és külpolitikai nehézségekkel küzködő ország kormányát veszi át — ember legyen a talpán, hogy legyőzhesse az előtte tornyosuló nehézségeket. Határozott fellépésével, öntudatos magatartásával, a Rabnemzetek kér désében tét nyilatkozataival azt már elérte, hogy a vele szemben mutatkozott kezdeti bizalmatlanság oszladozóban van. Magyar körökben hiveinek száma gyarapodik, számos honfitársunknál már fellobogott az a bizonyos “szalmaláng”. Javára szóló pozitívumként kétségtelenül megállapítható, hogy szellemi képességei tekintetében magasan elődje felett áll. Ezzel szemben bizonyos aggodalomra ad okot, hogy Carter alelnöke, Walter Mondale és kabinetjének fontos pozíciókra jelölt tagjainak nagy része, közöttük Cyrus Wance (külügy), Harold Brown (hadügy), és Zbigniev Brzezinsky (Nemzetbizottsági Tanács elnöke) a Council of Foreign Relations (CFR) tagjai. Véleményt alkotni Jimmy Carterről és kabinetjéről, lebecsülni, vagy lelkesedni érte időelötti. A jövőbe nem láthatunk, csak reménykedhetünk, hogy az Egyesült Államok bizonytalan és zavaros helyzete kitisztul és válságait leküzdve méltó vezetője lesz a szabad világnak, támasza és védője az elnyomott, szabadsá-Mozgalmunk életéből: 1976. december 18-án tartották a hagyományos lövész karácsonyi ünnepélyüket. Az ajándékozás mellett ünnepi műsoruk is volt. A vendégeket köszöntötte és a műsort vezette Kása V. Enikő leány löv. ti. A gyertya gyújtó beszédet Vasvári Zoltán löv. tti.-t tartotta. A lövész apródok és kislány lövészek szavaló kórussal szerepeltek. Horváth Mártonná egy szép vers elszavalásával járult az ünnepség sikeréhez. A löv. központi parancsnokság ezt az alkalmat használta fel arra, akik soron voltak az előléptetésre azokat előléptette. Ifj. Pataki Lászlót löv. apród rajvezetővé, Balázs Margitot kislány lövész rajvezetővé. Az előléptetés után le is tették az esküt a zászlóra. Vasvári Zoltán pedig átnyújtotta a 15 évi lövész szolgálati kitüntetést Bíró Viktor löv. szakaszvezetőnek. Kellemes hangulat mellett késő esti órákig maradt együtt az ünnepélyen résztvevő magyarság. * * * A lövészek már erősen készülnek február végén megtartandó téli gyakorlatra. Február elején szándékozik a lövész központi parancsnokság vezetőképzést tartani. A pontos időről majd levélben értesítjük az érdekelteket. * * * A Kereszt és Kard Mozgalom intézőbizottsága 1977. február 13-án tartja fontos ülését Passaicon a lövész otthon helyiségébenJ201 Parker Ave., Passaic, N.J.), vasárnap du. 2:30 órai kezdettel. Kérjük a pontos megjelenést a fontos tárgyakra való tekintettel is. * * * Anyagi támogatást kérjük a pénztárosunk címére küldeni-. Horváth Mártonné, 451 Lanza Ave., Garfield, N.J. 07026. Az újság-rovat és egyéb magyar-mentő szolgálat sok pénzt emészt fel, szükségünk van ezek pótlására. guktól és függetlenségüktől megfosztott nemzetnek. Ha Carternek lesz bátorsága a kissingeri gyáván megalkuvó, mindent elkótya-vetyélő külpolitikát sutba dobni és a mind szemérmetlenebb szovjet előretörésnek megálljt parancsolni, akkor olyan helyzeti előnyre fog szert tenni, amelyből a világpolitikai problémákat könnyen meg tudja oldani. A legéberebb figyelemmel kell ügyelnünk arra, hogy jogos kívánságaink meghallgatásra és megértésre találjanak a Fehér Házban és az adminisztrációnál. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a magyar ügy csak összejöveteleinkre, ünnepélyeinkre meghívott szónokok udvariassági témája legyen, vagy megválasztásra váró képviselőjelöltek kortesbeszédeiben kerüljön megemlítésre. Tudatosítanunk kell az Egyesült Államok felelős vezetőinél, hogy a magyar kérdés igazságos megoldása nélkül nincs, nem lehet béke Európában! Fentiek leszögezésével eljutottunk emigrációnk legfájdalmasabb problémájához, sikertelenségeink legfőbb okához. Nincs egység, nincs olyan képviseletünk, amely teljes joggal nevezhetné magát az amerikai magyarság összessége jogos képviseletének. Legjobb közíróink számtalan írásukkal sürgetik legalább 30 éve a magyarság összefogását. Becsületes, jószándékú magyarok áldozták fel magánéletüket, egyéni érdekeiket, egészségüket. Elvonták magukat családjuktól, pihenéstől a cél érdekéKOLLARITS BÉLA: EGYSÉGES MAGYAR KÉPVISELET
