Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1-2. szám

12. oldal **lffVAlCO*f 1977 január—február hó ben. írásban, szóban, a meggyőzés minden eszközével, önzetlenül vé­gezték önfeláldozó munkásságukat amíg csak elöregedés, betegség és a halál ki nem döntötték őket a csata­sorból. Áldozatuk hiábavaló, szavuk pusz tába kiáltó szó volt, mert szent aka­rásuk meghiúsult hiú, nagyravágyó, öncélú, “ki, ha nem én” lelkületű vezetők konokságán. Mert a legtöbb szervezeti vezető úgy képzelte, egye­sek még jelenleg is úgy képzelik, a magyar egység megoldását, hogy szervezetükkel, mint valamiféle csúcsszervezettel rátelepednek a töb­bi magyar egyesületre és korlátlan, valóságos diktátori hatalommal fog­ják a magyarság ügyeit “intézni". Nem akartak és nem akarnak a ma­gyarság érdekeiért küzdeni “ahogy lehet”, de bebizonyították, megmu­tatták, hogy “így nem lehet”. Ezidőszerint három magyar cso­portosulás igényli a magyarság kép­viseletének jogát: 1. Magyar Bizott­ság, 2. Közös Magyar Külügyi Bi­zottság, 3. Amerikai Magyar Szö­vetség. A Magyar Bizottság a rossz emlé­kű Magyar Nemzeti Bizottmány maradványa. Elnöke Msgr. Varga Béla, egykori balatonboglári plébá­nos, a háború utáni első Nemzet­­gyűlés Elnöke; illusztris tagja Nagy Ferenc, 1946—47-ben magyarorszá­gi miniszterelnök. Hivatalban létük alatt szoros együttműködésben vol­tak Rákosi Mátyással és a magyaror­szági kommunistákkal. Működésük­re Magyarország népe megvetéssel és utálattal emlékezik. A “bizottság” tagjai még Háhn Sándor, Király Bé­la, Kiss Sándor, Kovács Imre, Kővágó József, Váli Ferenc és dr. Varga László. A nemzeti emigráció a “Magyar Bizottságot” a magyaror­szági szovjet-csatlós kommunista rendszer “társutasainak” tekinti. A Közös Magyar Külügyi Bizott­ság (Koordináló Bizottság), mint az amerikai magyar szervezetek “ta­nácskozó testületé” szerepel. Ez a be­állítás megtévesztői Legtöbb szerve­zetünk távoltartja magát a Külügyi Bizottságtól, így az csak a magyar emigrációs egyesülések jelentéktelen töredékének csoportosulása. A Kül­ügyi Bizottság félévenként tartja üléseit, elnöke ülésszakonként cseré­lődik. Állandó tagjai túlnyomó ré­szükben tiszta múltú, jóakaratú ma­gyar közéleti személyek, nemzet­hűségükhöz kétség nem fér. A Külügyi Bizottság azonban a Szabadságharcos Világszövetség el­nevezésű alakulat elnökének, a ma­gyar honvédelem érdekeit a háború alatt szabotáló és ezzel nyilvánosan kérkedő elnökének, Pogány András­nak és “közvetlen munkatársainak” irányítása és befolyása alá került. Személyi és egyéb vonatkozásokban is annyira összefonódott a botrányos, közutálatot keltő cselekmények soro­zatával megvádolt Pogány-féle tár­sasággal, hogy szinte a “Világszö­vetség” fedőszervének tekinthető. A Külügyi Bizottság az elmúlt eszten­dők során túlzottan exponálta ma­gát republikánus pártérdekekért. Közérdeket képez, hogy ennek kon­zekvenciáit haladéktalanul levonja. Az Amerikai Magyar Szövetség, az USA egyik legrégibb magyar szer­vezete és minden bizonnyal első or­szágos szervezete. Az idők során nagyszámú magyar egyház és egye­sület csatlakozott az AMSz-hez és tagegyesületeinek száma növekedő­ben van. Megalakulásának célja, mint ezt Béky Zoltán tb. püspök úr legújabb cikkében kifejti: képviselni az amerikai magyarságot az ameri­kai és nemzetközi kormányszervek és szervezetek előtt. (Kanadai Magyar­ság, 1977/1.sz.) Bizonyos körülmények fennforgá­sa esetén az AMSz nyilvánvalóan ideális magva, központja lehetne erős, akcióképes, egységes magyar tömörülésnek. Ezzel a kérdéssel fog­lalkozik két cikkében jeles közírónk dr. Csikós Zoltán (Magyarság, 1976/ 42. és 45. sz.). Dr. Csikós cikkeiben kijelenti, hogy az amerikai kormány “egyedül az Amerikai Magyar Szö­vetséget ismeri el tárgyaló partneré­nek” ebből kifolyólag tehát, “hogy az amerikai magyar emigrációnak úgy az egyes tagjai, mint a külön­böző egyesületei ismerjék el az AMSz-t csúcs szervként"! Még nem tudhatja senki, hogy az USA új elnöke és kormányzata kivel lesz hajlandó ügyeinkben mint tár­gyaló partnerrel szóbaereszkedni. Nem célunk azonban ezzel kapcso­latban dr. Csikós Zoltánnal vitába szállni, a kérdést újságcikkek útján megoldani amúgy sem lehet. Úgy­szintén, nem lehet az AMSz-t csak úgy egyszerűen “csúcs-szervezetnek” kikiáltani. Az AMSz vezetése ezidő szerint dr, Béky Zoltán püspök úr kezében van és tevékenységéről csak teljes elismeréssel és nagyrabecsülés­sel lehet nyilatkozni. A jövő azonban rejtve van előttünk, a múltban az AMSz is követett el súlyos hibákat nemzeti érdekeink sérelmére, mint erre dr. Csikós is rámutat. Dr. Csikós Zoltán javaslatát nem szabad minden további nélkül elvet­ni, azt minden szempontból alapo­san meg kell fontolni, mert kibonta­kozáshoz vezető út kiinduló pontja lehet. A Kereszt és Kard Mozgalom erre vonatkozólag készséggel hajlan­dó eszmecserébe bocsájtkozni és fel­tételezzük, hogy minden becsületes magyar szervezeti vezető hajlandó ugyanígy cselekedni. Hívjon az Amerikai Magyar Szövetség a kérdés megbeszélésére értekezletet a legrö­videbb időn belül. Leszögezzük azonban, hogy a ma­gyarság képviseletében nem kollabo­­ránsokra és “ellenállókra", hanem helytállókra van szükség. Gerinces, önzetlen, pártoktól független ma­gyarokra és nem pártszervezetek körül cigánykerekező bohócokra, paprikajancsikra! Szomorú szívvel közlöm, hogy férjem Csobánczi Elemér 1976. október 23-án, hosszú szenvedés után, visszaadta izzó magyar lelkét Teremtőjének. Ha valami további felvilágosításra van szükség, szíveskedjék az alábbi címhez fordulni: özv. Csobánczi Elemérné, P.O. Box 370, Marrickville, N.S.W., 2204, Australia. KÖNYVSZEMLE Vasvári Zoltán a KKM vezetője, az AMSz alelnöke megnyitja a Magyar Társaság által rendezett Ifjúság! Konferenciát. (1976. november 26.) Marina Gyula: RUTÉNSORS - KÁRPÁTALJA VÉGZETE. Kiadta a Patria Publishing Co., Ltd., 1977, 216 oldal. Az aranymisés Dr. Marina Gyula, teológiai tanár, kanonok, ebben a történelmi értékű, forrásmunkának számító életrajzban a szemtanú hite­lességével örökítette meg Kárpátaljának, magyar és rutén népének tragikus sorsát az I. világháborút követő összeomlástól a II. világháború végéig. Ennek az emlékiratnak is beillő regényes életrajznak történelmi szem­pontból az adja meg a jelentőségét, hogy az író rutén és, mint a munkácsi g.kat. püspökség papja, különböző magas egyházi és világi beosztásokban személyes szereplője, sokszor irányítója volt e tragikus korszak esemé­nyeinek. Hiánytpótló munkájának megírásával, nagy szolgálatot tett a tör­ténelemírásnak, de különösen az ezerszer elgyalázott egyetemes magyar­ságnak és a magyarsághoz mindig hű, jobb sorsra érdemes rutén népnek, amelyik a jelenlegi Szovjet uralom alatt pusztulásra van ítélve. A munka először a Torontóban megjelenő “Magyar Élet”, 1975. aug. 8-tól 1976. aug. 7-ig terjedő számaiban jelent meg folytatásban, A nagy érdeklődésre való tekintettel a lap kiadója most könyvalakban is kiadta ízléses puhakötésben. Megrendelhető a kiadónál: 6 Alcina Ave., Toronto, Ont. M6G 2E8, Canada. Ára:$10.00 gyimesi Baranyai Piroska: TI VAGYTOK AZ ÉN TANÚIM. Kiadta a szerző. Készült a Regős Nyomdában, 1977, 304 oldal. “Megjelent gyimesi Baranyai Piroska első könyve, mely magyarul magyarokhoz szól, a magyarok történelmét, életét, nyelvét, kultúráját mutatja be az őskortól (Teremtés) az ókoron (Jézus Krisztus élete) keresztül egészen Szent Istvánig . . . A könyv gerincét a bibliai Ó-Szövetség alkotja, mely ó-szövetséget az írónő elsőnek teszi hozzáférhetővé és érthetővé az olvasóközönség számára. A könyv olvasása közben meglepetést meglepetés követ, mert rájövünk arra, hogy ilyen megvilágításban még soha nem láttuk az emberiség, vagyis a magyar nép történelmét, kiválasztottságát és a világ kultúrájában betöltött szerepét.” — írja a könyvhöz ajánló sorokat író P. SZ. G. Ehhez csak annyit fűzök hozzá, hogy lehet az írónővel sok mindenben nem egyetérteni — hiszen férfi vagyok, s “A férfi képtelen arra, hogy a teljes igazságot felfogja, meglássa és megértse” (269.o.) —, de az írónő könyvével olyan szellem- és gondolatvilágba vezeti be az olvasót, hogy ebben a fenekéig züllött, rothadt, nemi görcsökben rángó, anyagias világ­ban annak olvasása nemre való tekintet nélkül mindenki számára üdítő, eszméltető olvasmány. Megrendelhető a szerzőnél: r ,1()M 244 Fountain St., Philadelphia, Pa. 19128. Ara: WÜ,UU Joseph Széplaki: LOUIS KOSSUTH “THE NATION’S GUEST”. — A Bibliography on His Trip in the Unted States, December 4, 1851 to July 14, 1852. Kiadta a Bethlen Press, Inc. 1976, 160 oldal. Széplaki József, a Minesotai Állami Egyetem könyvtárosa és az egyetem keretében működő Bevándorlástörténeti Kutató Központ magyar tanács­adója, az amerikai forradalom 200. és Kossuth Lajos amerikai látogatásá­nak 125. évfordulójára összeállította az 1848—49-es szabadságharc és Kossuth amerikai látogatásával foglalkozó angolnyelvű munkák, cikkek, közlemények, irodalmi megnyilatkozások, stb. bibliográfiáját. A bibliog­ráfia 500 könyv, 257 okmány, 66 kézirat, 209 újság, folyóirat és 293 egyéb okmány címét tartalmazza. A bibliográfiát Kossuth amerikai körútját rögzítő térképvázlat, 10 korabeli kép másolata és a Függelékben több amerikai szerző Kossuthal foglalkozó cikke és verse egészíti ki. Ez a hiánytpótló munka a dolog természeténél fogva korántsem teljes, de igen alkalmas arra, “hogy felhívja a figyelmet a Kossuth amerikai útjá­­val kapcsolatos anyagokra . . .”. A szerző ezzel a munkájával értékes, úttörő munkát végzett. Megrendelhető a kiadónál: P. O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. Ára: $5.00 A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XVIII. évf., 1—2. szám — 1977. jan.—feb. hó c/o Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, N. J. 07026

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom