Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1-2. szám
2. oldal tZITTVAKŐfet 1977 január—február hó mindig hivatkozik? — Legalább szabad kezet adjanak a magyar népnek a trianoni végrendelet megsemmisítésére. Az idő halad és fogy a magyar. Talán ez az utolsó lehetőség. Az arcátlan román statisztika még a szerencsétlen helyzetet is sötétebbé teszi, amikor a Tribuna Romaniei lapjuk telekürtöli a Nyugatot, hogy csak 8% magyar van Erdélyben. — Hazugság ellen csak az igazság hirdetésével lehet harcolni, erőszak ellen pedig csak erővel. Elérkezett a cselekvés ideje. Rajtatok a sor magyarvérű szocialista vezetők. Indítsátok el a magyar kultúrforr adalmat otthon is. Mi segíteni fogunk. Letűnt rendszerek és a Nyugat bűneiért ne szenvedjen a magyar nép. Jogtalanul elvett területeinket követeljétek vissza. Mi önzetlenül megteszünk minden tőlünk telhetőt, de a felelőség elsősorban titeket terhel. Ha kételkedtek, hogy a román nemzetiségi politika hová vezet, nézzetek a térképre és keressétek meg Aradot, vagy Kolozsvárt. — Aztán gondolkozzatok, hogyan fogják majd hívni Sárospatakot románul, vagy Miskolcot csehül, Zalaegerszeget németül, vagy Badacsonyt szerbül. Ez a magyar-irtás politikai rendszerektől függetlenül, következetesen folyik. Becstelenségük odáig vezet, hogy még a hullát is kirabolják. Nemcsak a székely népet, földet, de még a kultúrát is kisajátítja a román kormány. Az elmúlt év novemberében egy-egy órás speciális TV adásban méltatta az amerikai televízióhálózat Nadia Comaneci — Kemenes Anna — olimpiai tomászbajnok életét és hazájának, kultúrájának szépségeit, melyet a román kormány irányításával készítettek. Ebben a programban megdöbbenve lehetett látni, amit a magyar városok, tájak, építészeti ritkaságok, a székelykaputól az utolsó motívumig a népi zenétől a hétágú sípig minden magyar létesítmény volt, amire a román kormány úgy hivatkozik ott, hogy román kultúra. A bemondó kétezeréves Romániáról beszélt a százmilliós amerikai TV közönség előtt, akiket jól ismerve a 99%-a el is hitte. Ezen az erőszakkal elrománosított magyar lányon keresztül Bukarest egy hamis történelmi propagandát vitt át a nyugati köztudatba, a további soviniszta politikai törekvéseik érdekében. Ugyanezt igazolja a Tribuna Romaniei 1976. november 1-i számában a 10. oldalon megjelent angolnyelvű cikk is: “The Young and History”, “Fiatalság és Történelem” — egyik kitétele: “As a matter of fact history has always been with the Romanians a militant discipline, closely linked to the political program of this people and to public education.” “Tény az, hogy a Románoknál a történelem mindig is egy harcias szakma volt szoros összefüggésben ennek a népnek politikai programjával és a közneveléssel.” A cikk tények nélkül hivatkozik nyugati és görög történészekre, hamis mondanivalójának igazolására. Befejezésül még hozzáteszi: “We are glad to note in publications of the Romanian establishment abroad, as also in studies by historians abroad many of whom of Romanian descendance a correct vision of the history of the Romanian nation.” — “Mi örömmel vesszük tudomásul, hogy a külföldi román alapítványok kiadványaikban, éppúgy, mint a történészek tanulmányaiban, akik közül sokan román származásúak, a román nép történelmének helyes meglátása mutatkozik.” Ilyen irányított propagandával jutnak el oda a románok, hogy románra átkeresztelt magyar városokat sorolják fel, mint a “Román Civilizáció” bölcsőjét. Hajmeresztő, ha belegondol az ember, hogy a hazai sajtóban nem egyszer a zátonyrafutott finnugoros NÉPSZERŰ MAGYAR TANESZKÖZÖK Magyarok voltak Magyarország nélkül, Magyarok vannak Magyarország nélkül, Magyarok lesznek Magyarország nélkül. Mert az országnál mélyebb a magyarság Mert test az ország és lélek a nép Keret az ország, s az ország-keretben A magyarság a fejedelmi kép : Két évtizedig idegen keretben A kép, a lényeg alig változott, Oltárképé magasztosul talán, Bár nyomta a keret, az átkozott. A régi, rokon ismerős keretben Ne felejtsük-, ez is csak foglalat — Jobban hat a neki való keretben, De mégis csak a Kép az, aki hat! Csikoroghat az államgépezet, Mert minden állam test és csikorog De Arany János dallama örök, S Petőfin nem fognak ki divatok! Vannak bolondjai a szerelemnek S őrültjei a honfi-láznak is — De néha nagyon hamar is kisül, Hogy mindez múló, balga és hamis. Vannak korszakos szörnyű tévedések És vad politikai divatok — De néha egy-egy költő mondja el Joggal: az Állam mostan én vagyok. Két évtizedes idegen keretben Mi megláttuk az örök lényeget — Országokat lehet szétdarabolni: Nem lehet legyilkolni lelkeket! Népszerűek külföldön a magyar taneszközök, az elmúlt 5-6 év alatt megkétszerezte exportját. Az 1976- os eredmény meghaladja a 24 millió forintot. A legnagyobb vásárló Csehszlovákia, az NDK, Bulgária és Jugoszlávia, de nagymennyiségű iskolai szemléltető eszközt szállítanak az NSzK-ba, Olaszországba, Portugáliába, s részben magyar eszközök segítségével tanulnak a diákok Észak- Amerikában, Ausztráliában és Iránban is. A mechanikai, fizikai és matematikai szemléltető eszközök legnagyobb vásárlói, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság. * Kétszáznegyvennégy éves valódi Guarneri hegedűt találtak Montreálban egy szálloda szemétdombján. Kiderült, hogy a hegedűt — amelynek értéke egymillió dollár — Florian Zabach hegedűművész szállodaszobájából lopták el. Egy névtelen telefonáló később bejelentette: “Meggondoltuk a dolgot. Visszaadjuk a hegedűt. Túl bonyolult lenne értékesíteni. A szemétdombon megtalálják.” A szakértők szerint az olasz Giuseppe Guarneri hegedűkészítőtől, aki 1687-től 1742-ig élt, az utókorra mindössze három hegedő maradt. (Die Tat) * Marina Vlady, a kitűnő francia filmszínésznő, mint sértett állt legutóbb a versaillesi bíróság előtt. Unokaöccse, a 20 éves Alexandre Lesnoff 1974-ben betört nagynénjének a villájába. A bíróság a fiút egyévi börtönre ítélte. “Unatkoztam” — mondta a tettes a bíróság előtt — “s a betörés szórakoztatott”. (Express) magyar történetírók milyen hevesen harcolnak az ősi szumir eredetünk bizonyítékai ellen. Ez csak nálunk fordulhat elő. Az Egyesült Államok 200 esztendősjubileumi ünnepségein Románia hivatalosan kiküldött “tudományos képviselői” azzal lepték meg a semmin nem csodálkozó észak-amerikai közvéleményt — közli Badiny Jós Ferenc “Mah-gar a Magyar”! c. briliáns értékű könyvében —, hogy az oláh nép szumir származását tartalmazó “tudományos” munkákat kiállították, sőt — színes filmet is vetítettek erről. A magyar szakemberek meghökkenve ismerték fel a bemutatott “régészeti- és az oláhok szumir eredetét bizonyító leletekben” Torma Zsófia Erdélyben talált és a magyar-szumir kapcsolatok bizonyítására felhasznált múzeumi tárgyakat. Azokat, amiket az Erdélyt megszálló oláhok egyszerűen eltulajdonítottak. Csak mi magyarok vagyunk azok, akik az idegenek által ránkerőszakolt elméleteket támogatjuk — az ősi szumir-magyar eredetünk helyett. Csak velünk magyarokkal fordulhat az elő, hogy politikai rendszerekre való tekintet nélkül saját ősi szumir-magyar történelmünk meghamisítását támogatjuk. Míg az idegenek a mi dicső ősi szumir-magyar múltunk, kultúránk szépségeivel ékeskednek, addig ugyanezek a tolvajok — ahol tehetik — a filmek cigány jeleneteiben szólalnak meg magyarul. Itt az ideje annak, hogy otthon is feleszméljen a magyarvérű baloldali Nem lehet tovább halogatni a kultúrforr adalmat! Fajtánk megmen tésében lehet az emigráció egységes támogatására számítani. Közös erővel kell küzdeni a történelem-hamisítás ellen. Talán soha nem voltak időszerűbbek, mint ma Reményik Sándor szavai: Magyar testvéri szeretettel köszöntjük a Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság Árpád Tagozatát Örömmel jelentjük, hogy Münchenben, 1976. okt. 30-án és 31-én, harmincöt Nemzettestvérünk egységes akaratából megalakult a Körösi Csorna Sándor Társaság európai Árpág tagozata, és a német egyesületi törvények betartása érdekében a következő vezetőséget választotta: elnök: dr. Bánffy Ernő, oki. építészmérnök; alelnökök: Hegyi Margit egyetemi hallgató és vitéz Vértes Béla szkv. vezérkari százados; ügyvezető: Katona Sándor szkv. hadbiztos százados; pénztáros: Pogány Ede egyházközösségi elnököt. — Névadónkul KÖRÖSI CSOMA SÁNDORt választottuk, mert mi az ő szellemében, az általa megjelölt irányban kívánunk munkálkodni programunk megvalósításában. A mi Társaságunk európai emigrációnk “Lelkiismerete” akar lenni: buzdítani, figyelmeztetni, inteni — ha kell dorgálni fogunk. Útmutatók és példaadók leszünk, oktatni, szoktatni fogunk és jó példával előljámi, ahogyan azt klasszikus nevelési, örökérvényű elvek előírják. Tartalmat kívánunk nyűjtani-koordinálni a nagyobb megmozdulásokat és mindenek előtt és mindenhol SEGÍTENI a jobb a magyar jövőt építő közösségi tevékenységeknél. Mi nem ígérünk sem címet, sem egyéb előnyöket: csupán egyszerű, szorgalmas, de gyakorlati eredményeket felmutató ÁLDOZATOS munkát! Ha az általunk annyira megvetett Benes éveken át, hajnaltól-éjszakáig, egy egyszerű padlásszobában tudott dolgozni a cseh célokért, amíg külső támogatást szerzett, akkor mitőlünk is joggal elvárhatják otthoni testvéreink, hogy mi is küzdjünk a magyar jövőért és áldozatokat is hozzunk eszméinkért! — hangzik a Körösi Csorna Sándor Történelmi Társaság hitvallása. Ehhez a hitvalláshoz kívánunk a Szittyakürt nevében eredményes, nemzetmentő munkát. * * * Levelezési cím: KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR HISTORISCHE GESELLSCHAFT c/o A. Katona Rubinstr. 12. 8-München-50 West-Germany
