Szittyakürt, 1976 (15. évfolyam, 3-12. szám)

1976-12-01 / 12. szám

1976. december hó tZITTVAKÍÍET 3. oldal A CHILEI MAGYAR HÉT MI ÁLLÍTJA CHILE NÉPÉT A MAGYAR ÜGY MELLÉ? Riport a világban szétszórt magyarság egyik nagy ünnepségéről Nem nehéz megérteni, hogy valóban mi is állít­ja Chile népét a magyarság ügye mellé. És nem csak a hivatalos köröket, de a nép széles rétegeit is. Csak számba kell venni mindazt, ami Magyar­­országon történt 1956-ban és máris felmérheti minden chilei, hogy milyen pokoltól szabadult meg ez az ország, amikor 1973-ban véget vetett a marxista-leninista komédiának. Mert három éven keresztül készült itt a "népi demokrácia” moszkvai receptek szerint. Az országot 20—25 ezer forradalmi csavargó lepte el. Kuba, Uruguay, Ar­gentína, Brazília, Németország, Anglia, Olaszor­szág, stb. munkakerülő csőcseléke adott itt ta­lálkozót egymásnak, várva a nagy "népi” farsan­got, amikor majd megszólalnak a géppisztolyok és vagy be a vörösbe, vagy be a föld alá! Az idejekorán közbelépő chilei hadsereg annyi orosz, cseh és svéd modern fegyvert szedett össze, mely meghaladta a chilei hadsereg felszerelését könnyűfegyverekben. Ennek a gyilkos, forradal­mi csőcseléknek a türelmetlen, hatalmaskodó vi­selkedése leplezte le Allende elnök "demokrati­kus” komédiáját, melyet az ostoba nyugati világ­nak rendezett és végülis előidézte a nemzeti ér­zésű hadsereg hatalomátvételét. Ez az átalakulás mintegy ezer halottjába került Chilének, mely­nek negyede a katonaság soraiból került ki. És most Chile népe számot vethet és emlékezik ... és megrendültén áll a magyar hazafiak 80 ezres véres hekatombája előtt, a világban szétszóró­dott negyedmillió magyar hontalansága és a szov­jet igában görnyedő milliók embertelen sorsa előtt... Chile népe emlékezik és a magyar sor­son leméri, hogy mitől is mentette meg a Gond­viselés ezt a nagyrahívatott népet! így történt aztán, hogy a kis magyar kolónia által tervezett szerény ünnepség, melyet az 56-os szabadságharc húszéves évfordulójára előkészí­tett, egyszerre hatalmas lendületet kapott, ami­kor Santiago kitűnő, fiatal polgármestere, Patri­cio Mekis, közölte a szervező bizottsággal, hogy a főváros egyik legszebb terét, a Parque Busta­­mante-t az 56-os hősök emlékére “Parque San Es­­teban-Rey de Hungria” névre keresztelik és ott egy emlékművet állítanak fel. ÉS ÍGY IS TÖRTÉNT! S Te hontalan magyar vándor, ha sorsod el­vet egyszer Santiago de Chilébe, magad is látha­tod. Találsz majd egy díszes virágágyakkal tar­kított és befásított nagy teret, mely a város egyik legforgalmasabb pontján fekszik, ahol naponta sok ezer autó szalad keresztül. Találsz a téren egy hatalmas hat méter magas emlékművet, mely alul gránitból épült és rajta rézoszlopokon nyug­vó hatalmas baldahint, mely Szent István ková­csolt vasból vert kettős keresztje fölé borul. Elől pedig kettős bronztábla, mely spanyolul és ma­gyarul mondja el néked, hogy ezt az emlékművet Santiago városa emelte az 1956-os magyar hősi halottak emlékére, akik nemcsak Magyarorszá­gért, de az egész szabad világért áldozták éle­tüket. Az emlékművet jobbról és balról három-három 12 méter magas zászlórúd szegélyezi, ahonnan he­teken keresztül három chilei és három magyar zászlót lobogtatott a tavaszi szél. Ezek a zászlók, itt az Andesek örök hóval borított félkörében hirdették egy boldog és szabad nemzet tavaszi hitét és egy másik boldogtalan, rab nép őszbe­­hajló véres elbukását... AZ ÜNNEPSÉGEK SOROZATA A magyar kolónia Szervező Bizottsága, név­­szerint Tőrey Tibor, Hartmann Ferenc, Szabó Ár­pád, Mészáros Jenő és Gödör László, hónapokon keresztül dolgoztak a bonyolult ünnepségsorozat sikeréért. Érdemük annál is nagyobb, mert vala­mennyien sokat dolgozó emberek, akik — a többi magyarral egyetemben — részt vesznek az új Chile felépítésében, mely most kezd csak feltá­madni a marxizmus által visszahagyott gazdasági romokból. Az ő indítványukra a kolónia öt tagot választott a magyarság képviseletére az ünnepsé­gek során. Jegyezzük fe az ő neveiket is: dr. Laj­­tonyi Gyula, a Chilei Luteránus Egyház világi el­nöke, aki elűzte Chiléből az egyetlen áruló pro­testáns "pásztort”; a marxista Frenz Helmut evangélikus püspököt, az itteni hercegprímás munkatársát; továbbá dr. Ambrus József, a Tu­rul Szövetség utolsó fővezére, Tőrey Tibor és dr. Schüller Gusztáv volt repülőtisztek és Frombold Győző 56-os menekült. Az ünnepségek sorozatát az október 22-én meg­tartott sajtókonferencia vezette be a Hotel She­raton San Cristobal nagytermében, ahol az előbb felsorolt kiküldöttek a külföldi és helybeli sajtó előtt ismertették a Magyar Hét jelentőségét és mű­sorát. A sajtókonferencia fontosabb részeit, vala­mint a többi megmozdulást is a televíziók és rá­diók közvetítették. 2 — EL MERCURIO — Domingo 24 de Octubre 1376 így jött el október 30-a, a magyar hősök emlék­művének felavatási napja. A nagyforgalmú útv >• nalon a közlekedés már reggel 9 órakor leállt. S mikor 10 óra 30 perckor a kezdésre került a sor, hatalmas tömeg borította a teret. A kormány képviseletében megjelent Hernán Bajares tábornok, miniszter, a kormány vezér­titkára, a Központi Regio intendánsa Tulio Espi­noza tábornok, Patricio Mekis Santiago polgár­­mestere, dr. Gustavo Mönkeberg a "Chileiek a szabad Magyarországért” szervezet elnöke, a len­gyel, ukrán, horvát emigrációk képviselői, és so­kan mások a hatalmas tömeg élén. A rendőrzenekar chilei és magyar himnuszai­nak hangjaira felvonták a három chilei, majd a három magyar lobogót. Ezután Patricio Mekis polgármester mondta el megrázó erejű avató be­szédét, átadván az emlékművet a magyar közös­ségnek. Dr. Lajtonyi Gyula meghatott hangon mondott köszönetét, hangoztatva, hogy a magyar hősök áldozata az egész világ előtt leleplezte a El Martirio de Hungria Hoy se cumple el vlgésimo aniversario de unó de los hechos más trascendenlales de la historia rontemporánea. dei heroico levantamiento de Hungria contra la dommaeión goviética. 'H '*»*» 4*MI *1 *(*fun4i lubverilón de valor»­­am!lftM«4 doctrlnirlg y *oHtl«a, 4« confualón r da y 4* wWalBnw icomodatleui 1 eobardos. rid* MVUtere Mfaolal alinifleado y ne pu­tt ]M 4M ltlehen por la libartad da V hoi|íí*.: , 1H 4* oetubra 4a 1»M, ént* ' enter® f t* Indul etűd de loa rra, al pUtbln hűngaro tiranlí poriéti«, Pb UO sacüér 18» cadenaa, sovtítloe 1 por du' ,\V ta. Hembrea. r V* peslaei, mi' oV comunide s. A sói*. ^ ordM V maBlféa atrtpeOo trai <y ■ö* * aO* pararon rázd!» \V óc G S <&'0o .«JC-xOju7.?a­.on n.ayor ■ •palló aáfaén y fjtmtcuk*­­lar tw!«­­; »isiit UClOTV su9 mái oí acafeml*. tadii por CiefttM di parturen Lm tr marxiita h pojadoi m calM y 1* unt o*nin< riailimo auténtlc* todoi lói de utániét maM. £1 motion i*nt< mi«nto for tra üt peoi t,ra *1 tot tamitnto 1 erxXndió u, j, cuando soorev) costumhrada obra de .jfial, de dwtrucción del la rellgión y de toda .oitl, de Biatemático y salvaje „ humano«. Un pueblo de secular ió 1« afrenta de ver encarcelido a el heroico 'Monsenor Mindazenty”. nuaKln do eJblu .utnldad recue Jornadai de o< patriótlca alctnzado que aceptaban el h después en forma traici en numero y poderío b rizadoa del EJército Rój' dós en su abrumadora leró, sofocando a sangre De esta manera se caualo de un pueblo, qi pa*o de su liberaclófi v­­bajo el yugo comunista. fugiadoa, miliares de pt encarcelados, sacjueos y blade y deaafiante, com el irnperialitmo aoviético En esto« velnte afios do su KI R. P. Hugo Zepeda Coll durante su conferenda sobre -!| la historia de Hungria, al f sár inaugurada la “Semana . de la Hungaridad" en la Uni• r versidad de Chile INAUGURADO PARQUE DE "SAN ____________ _ _ __ _ _ imiiairBiiru íctjo 11a K‘ ulreiUi-labor deatructora de la civilizáción criatiana, de las rinne* v de los derechos fundamental«! del pueblo »in contrapeso en ESTEBAN DE HUNGRIA" Homenaje de A Inmolación Santiago de los m«s contingentes ue luchando des­­inde-Patriotas Húngaros "Desagravio por la indiferencia de potencies occidentales, tributo pagado al aliado comunista como prenda de una precaria tranquilidad" cuperar su ami«nto hiingaro p«ro también un rrott p«ro no au rá Itmá*! vacllaciotie«, pare hombre e« un 0 con agitar las , noa indica con ten#mo« aqui «n despladado tonti­­stir «1 tint 4* KM) mértlr«si téré 1 y 4« wiitlanoa k#Mr|, Meclaclén Cbllarx .rl, Libra". ___j ’ Október 23-án de. 11 órakor az Universidad Chile dísztermében nyitotta meg dr. Lajonyi Gyu­la az ünnepségek sorozatát. Ez a megnyitó a ma­gyar történelemnek lett szentelve. Hugo Zepeda Coll dominikánus szerzetes, történelemtudós, ha­talmas, két órás előadásban ismertette a magyar­ság históriáját. Október 24-én, vasárnap a német evangélikus templomban Almássy Árpád németországi refor­mátus lelkész tartott Istentiszteletet, ahol a ma­gyar közösség vallásfelekezetre való tekintet nél­kül megjelent. Az Istentiszteletet közös ebéd követte. Október 25-én délután a Biblioteca Nációnál csarnokában nyilt meg a chilei magyar festők gyűjteményes kiállítása, ahol a közelmúltban el­hunyt Pintye Rudolf és Menich József aranyér­mes mesterek nagyszerű művei mellett megtalál­hattuk Vidor Pál, Cseney László és Jánosa Lajos képeit. Az otthoni nagy mestereket Madarász, Vis­­ki, Bende és Nógrády művei képviselték. Ugyan­csak a Nemzeti Könyvtár dísztermében ezen az estén Fernando Durán diplomata-újságíró tar­tott nagysikerű előadást "Kelet-Európa a második világháború után és Magyarország helyzete” cím­mel. Október 26-án az előbb említett díszteremben került vetítésre az 56-os szabadságharcról készült film Frombold Győző magyarázó szövegével. Október 28-án ugyanitt tartotta meg a valparai­­soi katolikus egyetem tanára, Juan Anoni Widow megrázó erejű előadását “Mindszenty József kar­dinális, Magyarország hercegprímása” címmel. Október 29-én éjjel a magyar kalónia fiataljai, fiúk és leányok tartottak őrséget, a másnap fel­avatandó emlékmű előtt, a Szent István-parkban. közös ellenséget. Ezt követőleg Florendo Infante tábori lelkész, ezredes szentelte be az emlékmű­vet és feledhetetlen megrázó imában kérte Is­tent, hogy adja vissza a magyarok szabadságát és őrizze a chileieket a pokol vörös hatalmaival szemben. A feledhetetlen ünnepség után a magyar közös­ség tagjai autókkal és autóbuszokkal a mintegy 30 km-re fekvő Búin községbe utaztak, ahol Chile egyik legnagyobb borpincészete, a Vinos Santa Rita egy aszádóra látta vendégül az egész magyar közösséget. Itt aztán a kitűnő Santa Rita borok mellett, a mintegy kétszáz magyar és meghívóit chilei vendégeik az esti órákig együtt maradtak. A krónikás itt két nagysikerű műsorszámot jegy­zett fel: az egyik az Ambrus Katalin által előadót» Rákóczi-korabeli dalmű a "Basa Pista balladája”, a másik Heytmanek Ilonka által tolmácsolt réfoi magyar dalok voltak. Végezetül álljon itt, mint zárszó, Patricio Mekis polgármester néhány mondata, melyet a magyar közösség képviselőihez intézett, amikor november 4-én átnyújtották neki a magyarság ajándékát, Cseney festőművész magyar pajzsát: — Uraim, mikor az avatási ünnepeségen fel­hangzott a magyarok gyászindulója (Marcha Fu­nebre. .. így aposztrofálta találóan a magyar Him­nuszt) és láttam, hogy körülöttem mindenki sír, valami összeszorította a torkomat és a szívemet. Megéreztem egy nép fájdalmát. Megéreztem mi az, mikor elvész a szabadság és a haza. Nagy bel­ső felindulással így imádkoztam: Uram, köszö­nöm Néked, hogy megmentettél minket a magya­rok sorsától. Köszönöm Néked a hazámat és a szabadságot, mely több mint az Élet! Ámen. —s—f.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom