Szittyakürt, 1974 (13. évfolyam, 1-5. szám)

1974-02-01 / 2. szám

6. oldal «IttVAKÖM 1974. február hó fogulatlanság, s együttműködés azon néhány olajága, melyet az események felvilágosította ma­gyarság nekik nyújtott. A sok nemzetiségű magyar állam tragédiája a ritus három pulpitusán játszódott le. A tragédia expozíciója a nemzetiségek 1848-as lázadása volt. Ez világosan felvonultatta az ellentétes erőket, illetve a dráma erővonalait, csoportjait mozgató tényezőket. A másik szint, a dráma pre-kulminá­­ciós pontja, melyben a protagonista, aki valójá­ban itt válik csak protagonistává, az erőviszo­nyok, pillanatnyi érdekek ösztönzésének enged­vén megsérti a természeti — avagy a tragédia nyelvén szólva — az örök-isteni törvényeket, ez­zel leleplezvén nemcsak ellenfelének, Ausztriá­nak, hanem önmagának a sebezhetőségét is, s a dráma erővonalainak egy olyan új csoportosítá­sát hozza létre, mely törvényszerűen a tragikus konfliktushoz, a bukáshoz vezet. A történelem drámájának ezen új csomópontja a kiegyezés pil­lanata, mikor a közös sorsú népek helyett önnön gyengeségének engedvén a két ellenséges állam, helyesebben állam-eszme, az osztrák és a magyar egyezik ki egymással. (Magyarország ezzel a egy­séggel a már roncstelep felé zötyögő Ausztria szekerére pakolja terheit.) Mikor a hirtelen megnőtt tőkefelhalmozás az országban amúgyis kiélezi a társadalmi, s nem­zetiségi ellentéteket, Ausztria, most már a mo­narchián belüli hatalmi pozíciókért is, a szlávok felé fordul. Megalakul Ferenc Ferdinánd köre, amely megindítja Magyarország s a Balkán szláv­­jainak feluszítását a magyar állam ellen. Időközben az orosz imperializmus is elérke­zettnek látta az időt, hogy hatalma szíjára fűzze végre a Balkánt. De a dualista monarchia jelen­léte a térségben, zavarta a lóbefogást. A pányva, amelyet Oroszország a terület népeire kivetett, a pánszláv agitáció volt, melynek segítségével fel­­kantározta s megsarkantyúzta Szerbiát, s felka­varta a Monarchiában élő szlávok tömegét (ter­mészetesen a lengyeleket kivéve, akiket nem fu­tott át ez az izgalom, hisz országuk legnagyobb része már rég a mindenkori "cár atyuska” ke­gyeit táplálta) s egy díszes ígéretet odakanyarí­­tott a románságnak is, meggyőző, nagyúri mozdu­lattal: Szazonoff, orosz külügyminiszter telekné­zésre vitte román kollegáját, Bratianut, néhány kilométerre a Brassó fölötti hegyekbe, illegálisan átkocsikázva vele magyar területre. Igaz, Oroszország, mire főztje teljesen elké­szült volna, halálosan megbetegedett, a polgár­háború görcseiben fetrengett, és csak két évtized múltán jött meg újra az étvágya ... De Ausztria—Magyarországon olyan feszült­ségek nőttek óriássá, hogy a két ellentétes érdekű állam dualista monarchiája a világháborúban el­szenvedett vereséget nem bírta ki; s a köztársa­ságot külön-külön kikáltó pesti és bécsi forradal­makkal gyakorlatilag az osztrák—magyar állam­­szövetség szétesett. Ausztria, melyről hozzátoldott lakrészei, Csehország, valamint a lengyel és olasz területek automatikusan leváltak, jelentős erőki­fejtésre alig képes kis területi egységgé vált. Ma­radt a súlyosan megsebesült magyar állam, ez az ezer esztendős politikai egység, Dél-Kelet Európa egyetlen nagy történelmi, politikai államszerve­zete, melynek szlovákjai, ruténjai, németjei még mindig nem határoztak az elszakadásról, bár a horvát és román lakta részek már letörtek az ország testéről. Ez a falat került szétosztásra a trianoni asz­talon. A győztes hatalmak döntöttek a még habo­zó népek helyett, s rólunk is. Ezeknek a hatal­maknak, elsősorban a kontinensen hirtelen ve­­télytárs nélkül maradt Franciaországnak, az ér­dekei a következőképpen fogalmazták meg az igazságot, a népek "felszabadítását”, a nemzeti ellentétek, gyűlölködések feloldását, elrendeződé­sét: A majdnem 300.000 km2 területű magyar ál­lamnak 18—19 millió lakosa volt, melyből 10—11 millió volt a magyarok, s együttesen kb. 8 millió a nem magyarok száma. A 300.000 km2-ből s a 18,5 millió lakosból Trianon után 93.000 km2, és 7 és fél millió lakos maradt a magyar állam fenn­hatósága alatt. Ugyanakkor, mikor a térség nagy történelmi állama megszűnt, a nyomában létrejött "nemzeti államok” népessége a következően oszlott meg: a csehszlovák állam lakosaiból 6.299.237 volt az ál­laméletben kiváltságokat élvező cseh, s 7.425.216 a nem cseh, melyből 1. 584.343 volt a magyar. Jugoszlávia lakosai közül mindössze 5.136.693 volt a kiváltságos szerb, s 8.484.899 a nem szerb, akik közül majdnem 700.000 volt a magyar. Egyedül Romániában haladta meg a román­ság lélekszáma a nemzetiségiekét: a több mint 10 millió lélekkel szemben a nem románok 5 és fél milliót számláltak, melyből 1 millió 900.000 volt a magyar. Ezzel a rendezéssel az igazság osz­tó bírák keresztül-kasul hasogattak egy ezeresz­tendős gazdasági szerkezetet, a térség államait, illetve az adott egység bennük önállósított rész­érdekeit oly módon rendezvén el, hogy azok bár­mikor egymással szembe kerülhetnek, vagy szem­be állíttathatnak valamely idegen hatalom által, s annak érdekében. Ugyanakkor e geopolitikai egység szétdarabolása a legönkényesebb módon történt, s a térség államai katonailag egymás el­len kölcsönösen védhetetlen határokat kaptak. Trianon után Dél-Kelet Európa valóságos, történelmi szervezési elv nélkül maradt, szétszag­gatva a legkorlátozotabb érdekek mai napig is újra és újra fellángoló acsarkodásaiban. Ilyen acsarkodó indulatokat kenegetve tudta a náci Németország befolyása alá vonni a terület államainak egy részét, s szinte ellenállás nélkül hatalma alá hajtani a fennmaradtad De a megte­rített asztalból neki is csak egy kóstolót engedett az idő, mert a régi szakács, Oroszország fölkelt a betegágyból, s megnőtt étvággyal visszaült a né­metek által újra melegített tál mellé, s Trianont is revízió alá véve, állandó lakosztályt rendezett be magának a munkácsi várban. A darabokra tört Kárpátok nem foghatták, s nem foghatják föl a nyugat felé fújó keleti vad szeleket. S hogy a Trianonnal zárult második után a történelem harmadik kötetét ki, vagy kik írják, és hogyan? Az az ott élő népeken múlik. Érettek-e, olvasni tudnak-e eléggé már a Kárpát-medence, Dél-Kelet Európa nemzetei, hogy felfogják a vér­rel írt történelemkönyv jelentését — s ha felfog­ják, tudnak-e cselekedni aszerint? Ha a magyarságnak volt küldetése ezer esz­tendős államával, az a Kárpát-medence s egész Dél-Kelet Európa megszervezése volt, önnön lété­nek érdekében. Történelmi hagyományunk mi­ránk rótta a felelősséget, felállni végre a vesze­kedések kocsmaasztala mellől, s szólni a többiek­nek is: "Ideje munkába fognunk. Nehogy készü­letlenül érjen a tavasz." Hogy termő lesz-e az a föld, az az ott élő népek együttes munkáján mú­lik, s az is, hogy meg tudják-e védeni, hogy ma­guknak takaríthassák be majdan a megérett ter­mést. Minden ottani nép legelemibb önérdeke az erős Dél-Kelet Európa-i állam megszervezése, egy államé, amely érdekeik harmonizálására, mind­­annyiuk függetlenségének közös megvédésére hi­vatott, államé, amely nem valami nemzetek fölöt­ti egység, hanem a nemzetek legmélyéből fakadó értékek természetes, egymást fenntartó, s növelő anyagcseréjének a megvalósítója. Népek, érdekek, földek, kultúrák, vallások, múltak s indulatok szí­nes szalagjai ragyognak egyhalomban Európa azon táján. "Csak” hozzájuk kell nyúlni, kibo­gozni, s sokszínű rend szőnyegévé szőni őket. Díszítse lakását A KÖZÉPKORI NAGY MŰVÉSZET LEGSZEBB ALKOTÁSAIVAL! Rendelje meg a Képes Krónika képeit gyönyörű színekben: 4 darab 8”xl0” kép $5.00 Megrendelhető: CSÁKY László 1183 No. Western Ave., Los Angeles, CA. 90029 Aki e hirdetést beküldi, annak 3 színes postai képeslapot küldök ajándékba. A magyar történetírás kicsúcsoso­dó korai alkotása a Képes Krónika. Apróképeit Nagy Lajos magyar ki­rály udvari festője Meggyesi Miklós készítette Budán 1358 körül. Ábrázo­lásainak sora a középkori magyar művelődéstörténetnek, viselettörté­netnek, a királyi udvar életének ki­meríthetetlen képes tárháza. Képei nemcsak a Nagy Lajos kori magyar • Hamburger László lett a Magyar Népköztársaság nyugat-németországi nagykövete, noha eddig soha diplo­máciai szolgálatban nem volt. Ham­burger ugyanis eddigi külkereske­delmi szolgálata idejéből igen jó pártpolitikai kapcsolatokkal rendel­kezik Nyugat-Németországban. Ezért ő lett a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele után a Magyar Népidemokrá­cia első nagykövete Nyugat-Német­országban. Hamburger már szárma­képzőművészet legjelentősebb fenn­maradt alkotásai, hanem világvi­szonylatban is igen előkelő helyen állnak a XIV. század aprókép fes­tészet fellelhető emlékei között. Korai történelmünk nagy alakjai és fontos eseményei a Krónikából kiemelve szabvány méretre felna­gyítva megrendelhetők, mai szá­munkban található hirdetés szerint. zásánál fogva is alkalmas és megbíz­ható, mert apja, aki Moszkvában halt meg, az 1919 évbeli proletár­­diktatúra alatt Kun Béla munkatár­sa volt. • Mindszenty József hercegprímás köszönettel vette a M. Kir. Rendőr­ség szabadföldi szervezetének kará­csonyi-újévi köszöntését és áldását küldte a m. kir. rendőrség tagjainak. Új magyar találmány: Levegő-cink akkumulátor A legújabb magyar találmányok egyike egy új típusú akkumulátor. Mintadarabját nemrég készítették el a feltalálók. Hadusfalvi István fizi­kus és három vegyésztársa: Krenn Lászlóné, Kádár Endre és Kulcsár Sándor. A találmány minden tekintetben felülmúlja a hagyományos akkumu­látorokat. Súlya csak mintegy egy­­hatoda a legelterjetebben használt ólomakkumulátorokénak. A villamos targoncákban általánosan alkalma­zott 160 amperórás ólomakkumulá­tor súlya megközelítően 350 kilo­­pond; az ugyanilyen teljesítményű levegő-cink akkumulátoré csak 57. ♦ • ALAPOZZÁK AZ ATOMVÁROST Az eddig halászközségként ismert Paks életében új fejezet következik: épül Magyarország első atomerőmű­ve. Ez lesz Tolna megye eddigi leg­nagyobb értékű országos jelentőségű beruházása. A hazai energiaforrások között tehát az atomenergia is meg­jelenik s várhatóan 1980-ban 440 megawatt teljesítménnyel üzembe lép az erőmű első egysége. Ez több mint kétszerese lesz a szomszéd megye székhelyén, Pécsett működő hőerőmű jelenlegi teljesít­ményének. Az előkészítő és kapcso­lódó munkák is rendkívüliek, hóna­pokat igényelnek. Jelei máris lát­hatók a Duna-parti településen és környékén. A paksi dombon az új lakótelep első házai magasodnak. A leendő "atomváros” kétezer új otthonából még 1973-ban 120-at tető alá hoz a kivitelezéssel megbízott Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat. A VI. ötéves terv időszakában, te­hát 1985-ig, 2000 megawattra bővítik az atomerőművet. Végső kiépítésé­ben összteljesítménye eléri majd a 4000 megawattot. Magyarország je­lenlegi teljes villamosenergiaterme­lése alatta van ennek az értéknek. • • A magyarországi kommunista rendszer még ma is, csaknem 30 év­vel a háború után, legfőbb ellenségé­nek a régi Magyarország belbizton­sági és nemzetvédelmi szerveit, azok tagjait tekinti. Ezt bizonyítja a Hol­lós Ervin nevet viselő kommunista "szakírónak” a "Rendőrség, Csend­őrség, VKF 2 (Vezérkari főnök 2. osztálya)” című nem régen megje­lent, valótlanságoktól hemzsegő mű­véhez a szovjet irányítás alatt mű­ködő magyarországi államvédelmi szervektől és népbírósági iratokból kapta az "adatokat”. ♦ • Délvidéken a Vajdaság szellemi központja a tartományi székváros, Újvidék. Ide települt a magyar kul­túra és nyelv ápolására hivatott in­tézmények többsége is. Az egyetem bölcsészeti karán már régóta műkö­dik a magyar tanszék, a “Jugoszlá­viai" Magyar Nyelművelő Egyesület falvakban, városokban szervezett csoportjai pedig a nyelvtisztítás munkáját végzik. Hozzájuk társult néhány esztendeje a Hungarológiai Intézet, mely a tudomány szintjén vállalkozik a nyelv ápolására, a dél­vidéki magyarság irodalmának, kul­túrájának tanulmányozására, a két­nyelvűségből eredő problémák kuta­tására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom