Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
10. oldal «ITTVAKOkf 1973. október hó VÁLASZ A KÉRDÉSEKRE Ha a Kínában lejátszódó fejleményeket figyelemmel kísérjük, akkor észrevehetjük azt, hogy nem csak a vörös zászlót cserélték ki — kék (az égi-) színre, hanem a sarló-kalapács helyett a csillagokat rakták fel (1 nagy és 5 kicsi), ami viszont az ősi szellemi szimbólumra vezethető vissza. Az ősi tanok szerint: az emberiség öt különböző időben jött le le a földre az öt csillagról (a Plejádok, a Göncölszekér, a Sziriusz, a Mars). A kicsi és nagy — gömbölyű fejű — űrhajósok sírjait és űrhajóit meg is találták a tieti és a kínai határszakaszon. Ezt hivatalos tudományos értekezésekben ismertették is. Az idő szépen összeegyezik a legendának mondott tanokkal, s az kb. Kr.e. 12.000. De nem csak ez a legenda igazolt, hanem igazolt az ősi írások alapján az ősi közlekedés is a különböző időkben. És a földreszálló űrhajósoknak szibériai képe, amelyet a szovjet tudósok hivatalosan közöltek és cáfolat nélkül tudományosan is helytálló tények lettek. A nép-lélektani viszgálatoknál ezek is nagyon fontos tényezők, mert ezek alapján nem csak az ősi alapjai és rendszerei válnak valósággá (amelyek a politikai életre is kihatással vannak), hanem megváltoztatják a rendszerek és ezek vezetőinek a gondolkozásmódját is. Mivel a tibeti határnál megtalált hatalmas Dóba népek kiásott rádió-aktív kobaldpala lemezeinek a felírásait a kínai tudósok megfejtették: tudják, hogy legendáik ősi történeteket mondanak el; és, ha a magyar Dobó, a Dobi és más ilyen rovásos név ősi összehasonlítását nézzük, akkor a Tüdő Aba, vagyis a Tudó pap népe névvel találkozunk megint. Azt hiszem, hogy az eddig elmondottak alapjait több szakma szerint levezettem, s így rátérhetek a kínai és magyar összefüggéseknél azok mai helyzetére, s így a feltett kérdések megvilágítására. Itt szeretném megjegyezni, hogy a népbiológusok szerint a mongol népek, amelyek fogalma alatt természetesen nem a hamisan feltüntetett "sárga” korcs népeket, hanem az egész világon elterjedt és az ősi időkben is hatalmas kultúrával rendelkező népfajtát, az ősi hun-kun-szkita és a legősibb elnevezés alapján a világnak kara-maga-naga úrnépfajtáit értjük — a 2000. év körüli időkben a hatalmat ők veszik át. Ezt viszont — az ősi legendák és történelmi bizonyítékok alapján — csakis a mélyen bevésődött ősi tradiciók alapján képesek megtenni, a szellemi- és lélektani adottságaik révén, amelyek a másik pólussá lesznek, az anyagi világszemléletbe süllyedt "fehér-fajta” után. Mivel egyik tárgyalandó kérdés a Mandzsú népekkel kapcsolatban tevődött fel, úgy mintha az a kínai— magyar jövő-kapcsolatok megértésének, vagy helyzetének kérdésében azok egyik tényezője lenne, tehát szeretnék néhány hivatalos adattal erre a kérdésre is kitérni. Az 1971-es kiadású "Enziklopedia Lexikon 2000” stuttgarti kiadásában "China” címszó alatt Kína népeiről többek között ezeket írja: Az ún. "Han-kínaiak (N. B.: az ősi hun-honi származásúak, tehát nem "sárgák”!) képezik a lakosság 60 százalékát, ami a 761 milliós népnél (1970-es eredmény) 540 millió körül van ma. Ehhez jönnek az ujgúrok 4 millióval; a tibetiek 3 millióval: a mandzsuk 2.3 millióval; a mongolok 1.75 millióval; a ugiul 1.5 millióval és a koreaiak 1.5 millióval. A "Nap fiainak” — azok északi és keleti ágainak egy részét képezők száma itt 460 milliót tenne ki; ehhez jönne a japánok 100 milliót túlhaladt népe; ez együttesen már 560 milliót tesz ki, amelyből az intelligencia és a vezetőréteg (ha csa 0.5 százalékot veszünk) még mindig kb. 2 milliós, amely tudja, hogy rokon és az ősi Mágus tennói arany Nap népe a magyar, akiknek megsegítése "ősi, isteni kötelesség”, mert ősi könyveik és tanításaik leírása szerint tudják, hogy ha a Kárpátok medencéjében az ősi Mágus nép birodalma elveszik, a Nap népeinek egész nyugati része összeomlik. Kína népeinek gazdasági érdeke viszont az, hogy az európai népek közössége (legnagyobb részükben, mint a Nap birodalmának egykori nyugati ága), olyan erőt képviseljen, amelyik a segítőjük marad. Ez csak akkor lehetséges, ha a Kárpát-medence ehhez a közösséghez tartozik. Ha az nyugat kapuja átjáró kelet és nyugat között, stratégiailag éppúgy, mint néprajzi-, gazdasági- és egyéb vonatkozásokban. Nem akarom itt az ősi rovásírás rendszere, avagy a szumir-hethitaelámi ősi nyelvek szerint a kínai városok, népek, meg helyiségek ???? neveit hosszan fejtegetni, de egy külön értekezésben hajlandó vagyok bebizonyítani, hogy ezek az ősi népek az ősi kínai területekkel is öszszefüggenek és egykor az elő-ázsiai, az európai kultúrák a mezopotámiai területeken keresztül érkeztek oda. A legutolsó kb. 6000 évvel ezelőtti katasztrófák után. Előtte az amerikai területekről is kaptak befolyást, de fordítva, mint ahogy a tudomány eddig állította: teljesen tagadva az egykori “Háromlevelü földrész, a Vizi-hon, a Mú létezését! ... Minden esetre az utóbbi idők leletei ezt az ős-hazát kézzelfoghatóan bizonyítani fogják. Az antropológusok megállapítása szerint: Kína ősi és mai lakosságát főrészben nemcsak a tungúz- sindidmongol fajták alkotják, hanem az európai fajták is résztvettek annak kialakulásában és kultúrájuk megteremtésében. Ehhez szeretnék több híres tudósnak a munkájára hivatkozni , mint br. Heine-Goldern, Schachermeyr, Jettmar Bittel, hogy csak a legismertebbeket említsem, s az antropológusok közül Eickstedt, Heberer, stb. • Mivel a népek és ezek vezető rétegeinek életében a lélektani és kultúrbiológiai kérdések is nagy szerepet játszanak, a legutóbbi időkben az egész világon a vezető-réteg új kicserélődése történt meg, ugyanúgy, mint a rómaiak félőrült vérbajos császárainak idejében (Caligula, Nero, Diocletián, stb.); aztán Kr. után 500—és 1000 között; és az 1850-es évek körüli időtől elkezdve a két világháború utáni időkig. Ezek legnagyobb méretű kihatása most érezteti erejét mind Európában, mind pedig Amerikában, t.i. a következmény mindig teljes khaosz lett a pénzügyi, gazdasági, s ugyanúgy kulturális téren is. Ezek a törekvések — részben irányítva, részben önkéntesen, ellentétes végletbe kerültek: vagy terror-uralom, vagy diktatúra váltotta fel őket, mert mindig voltak, akik születési, lélekalkat szerinti és faji adottságaik folytán rendet akartak teremteni. Sajnos: akik a vezetőségbe kerültek, legtöbbször nem voltak azokkal az isteni adottságokkal megáldva, amelyek a rendcsináláshoz szükségesek voltak! Kháoszból csak akkor tudunk rendet csinálni, ha az ősi tradíciókon felépített, de a jelenkornak megfelelő felújításával építjük ki azt hittel, nemzetünk és fajtánk örök elhivatottságának tudatával, szocialista és humanus alapokra fektetett formában. Ebben természetesen az erős kézre is szükség van: megalkuvással és gyáva meghunyászkodással rendet teremteni nem lehet. Az elmúlt ősi időkben — ahogy azt a mai kutatási eredmények mutatják — valószínű, hogy nem csak a természetben, de az emberek fél-tudásba süllyedt tudománya miatt is előálltak olyan hatalmas katasztrófák, melyek az emberiséget megtizedelték és amelyekből csak a fajilag alkalmasak és tiszta tudásúak maradtak meg — egy új kor felépítésére. A katasztrófák veszélyének ma is ki vagyunk téve, elsősorban a labilis theoriákon lovagaló tudományok miatt. Az ősi hit, amely a tökéletes törvényszerűségek ismeretén alapuló vallás volt — csak egyesek lelkében és tudásában öröklődött tovább. El nem veszett, de sokszor elhomályosult, vagy elferdített, negatív formában mutatkozott meg az évezredek folyamán. Megvan és, ha valaki, vagy valakik "tiszta szívvel és tiszta kézzel nyúlnak ez után a tudás után, akkor megkapják annak hatalmát!” Azt az Istentől származó hatalmat, amit ősi Mágus főpapi őseink kaptak és őriztek mindaddig, amíg a csatatereken el nem véreztek, vagy a máglyákon meg nem égették őket!... Tudásuk azonban úgy a magyar népben, mint a keleti rokon népeinkben ma is él. Ezek talán megmagyarázzák közelebbről a kínai eseményeket is és rávilágítanak az ún. 200 milliós partizán bevetés kérdésére is! Lényegében nem 200 millió partizán bevetése itt a fontos, hanem az a lélektani és propagandisztikus nyomás a világnak kháoszba süllyedt és nem egészségesen gondolkodó, terroristák és anarchisták nyomása alatt nyögő népei és országai felé, amelyek a kínai népnél a számok és a hatalmas egységes produktivitás láttára ideges borzongással telnek el és — meghunyászkodnak! Ugyanez állt már ezer év előtt a magyaroktól való félelemmel szemben is: ... először a "nyilainktól féltek”, később (és ma!) — félnek szellemi-nyilainktól és villámainktól! Klimó Mihály (Délafrikai "Hadak Utján” III. évf. 7. számából) Összevágó körülmények vagy összeesküvés? ( Folytatás a 8. oldalról) tékkal, hogy sem gyermekek, sem kamaszok az előadáson nem voltak jelen!!! Csupán felnőttek!!! A Körösi Csorna Társaság mindent megtett lehetőségeihez mérten, így az előadás csekélyszámú közönsége nem a Körösi Csorna Társaság szervezettlenségének, de, az ellenség szervezettségének tulajdonítom!!! Dr. Rimanóczy bátyám írta egyik levelében: "A mérges fekélyt nem lehet jó illatú kenőcsökkel kenegetni, attól meggyógyulni nem fog. A jó orvos azt kivágja és kiégeti.” A logika ebben kristálytiszta és vitán felüli! Viszont, ha ezt elfogadjuk, mint igazságot, akkor mivel magyarázható az az állapot, aminek keretén belül magyar szervezetek eltűrik az idegenek rossz vérét és egészségtelen hatását? Tán annyira erősek vagyunk, hogy ilyen és ehhez hasonló öngyilkossági luxust megengedhetünk magunknak!? Az előadás körüli aknamunka degenerált mentalitását ismerjük már 1919-ből, dacára annak, hogy a módszerek kissé modernebb formában jelentkeznek, az őrült gyűlölet, mint indító-ok nem változott... Lehet, hogy üldözési mániám van, senki sem tökéletes, de, az Olvasóra bízom, hogy egy parányi bár, de magyari megmozdulás, mint egy történelmi előadás az avarokról, körüli számos zavaró körülményt összevágónak vagy összeesküvésnek minősíti?! Dr. Jobbágyi László Tompa Mihály után, A madárfiaihoz c. versből Hajdúhegyi János: Atyámfiáihoz ===== Némára zárt szótalan ajakkal hogy bírjátok édes magyarok? Élesre fent jó metszőfogakkal hát már ti is elfáradtatok? Végleg elmúlt, vagy tán csak pihenő egymást maró harci kedvetek? Lám, a magyar ily hamar esendő. Testvérek, csak veszekedjetek! Olyan szépek a bősz harci lármák, magyarul cseng, vagy dörög a szó, még ha egymás haját is cibálják hagyjátok, ha nékik ez is jó. Míg magyar lesz, az utolsó kettő, feszüljön ki dombor melletek, legyen a harc áldásos, vagy meddő: Testvérek, csak veszekedjetek! Amikor már mi békében élünk, nem hallatszik semmi harci zaj, veszélyben lesz nemzeti nagylétünk, megútálta magyar a magyart. Keseregve sírja vissza korát testvérszívet ölő tetteknek, egymagában üli néma torát: Testvérek, csak veszekedjetek! Minden népnek tenger a hibája, aki mást mond nem szól igazat. Holló szemét, holló is kivájja: Testvér szíve a legjobb falat. Van értelme a veszekedésnek, így legalább addig összetart! Tartsd meg Isten még veszekedőnek... sokáig a széthúzó magyart!
