Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
1973. október hó «ITTVAKÖkT 11. oldal Csina a világhatalom kulcsa Geo-politika, mint imperialista ideológia szoros összefüggésben volt mindég nemzetek kontinentális törekvéseivel. Az 1927. július 25-én elhangzott híres Tanaka-tétel előterjesztése a Japán császár előtt a következőket foglalt magába: "Csina meghódítása érdekében először Mancsuriat és Mongóliát kell meghódítanunk. A világ meghódítása érdekében először Csinat kell meghódítanunk.” Különleges figyelmet érdemel a Tanaka Tétel geo-politikai ideológiája, mert gyakorlatban megtalálható majdnem minden egyes szovjet politikai munkában Kelet-Ázsiát illetőleg. Ezek szerint az oroszok elfogadták ezt a filozófiát vitán felül. A Tanaka-tétel ideológiája ettől függetlenül nem modern keletű, sőt nem is japáni eredetű. Az orosz cárok alatt a XVII. század óta a Kelet felé való terjeszkedés evidens volt! A XV. században a moszkvai fejedelemséget 3600 km választotta el a Ming Dinasztia határától. Azonban a következő századok alatt az orosz csere-kereskedők, prém-vadászok, csapdázók, kalandorok, szabad-prédázók a távolságot biztosan minimálták. 1650-ben orosz cserekereskedők és az őket kísérő katonai osztag már előidézett fegyveres konfliktust az Amur partján. A harcias állapotnak ideiglenesen a Nercsinszki Szerződés vetett véget 1689-ben. A határt a Lena és az Amur folyók között állapították meg. A szerződés azonban gyakorlati értelemben nem állította meg az orosz terjeszkedést. 1728-ban Bering gróf a "Bering-szoros” környékén létesített orosz kolóniát. 1741-ben Alaszkába nyomult be, majd 1784 körül az orosz nyomás Észak-Amerika nyugati partjait érte el. (Ross Erőd, California.) Az alaszkai és kaliforniai kolonizáció korántsem volt olyan mértékű, éppen ezért olyan jelentőségű, mint az orosz terjeszkedés Szibériában. Orosz expedíciók állandó jellegű betörései Csina területeire eredményezték az orosz hatás és működés kiterjesztését a Csendes-óceáni provinciákba. Ugyanakkor orosz felfedezők, katonai alakulatok kíséretében, Közép-Ázsia területeire is bemerészkedtek. Azokra a területekre, amik Csinaho ztartoztak a keresztény i.e. II. század óta. A XIX. század vége felé az oroszok összeharácsolták az összes "senki földje” területeket Tibet kivételével Indiától északra. A gyenge Afganisztánt csupán az angol ágyúk jelenléte mentette meg az orosz anexálástól. A XIX. század volt a császári Csina szétbomlásának százada. Az európai hatalmak, mint dögkeselyűk szálltak rá és marcangolták a haldokló birodalmat. Az angolok, franciák, németek, hollandok mind vár^ ták a haláltusa végét. Az oroszok ez alatt nem várták meg a véget, de alattomosan Bel-Ázsiából támadtak, az Amur-tói délre, és bekebelezték a gazdag Ussuri földeket, húzták fel az orosz zászlót Vlagyivosztokban, quasi szemtelenül hirdetve az orosz eminenciát a Csendes-óceáni partvidéken! Csitat és Kabarovszkot megrakták őrségekkel. A Sinkiang Provinciába erős alakulatokat küldtek cserekereskedőik védelmére. A gazdag Ili t, a Pekinghez vezető kaput is majdnem elfoglalták, de ezt az angolok féltékenysége akadályozta meg. A Janaka-télel alapja azonban Mongólia és Mancsuria. Az oroszoknak sokkal fontosabb volt Mancsuria, Mongóliával várhattak, mivel praktikus értelemben Mongólia steril volt. Ugyanis a férfi lakosság felét a Budhista papság egyházi életbe szervezte be, így az ország férfi erejétől vonta el, minek következtében Mongólia, mint egy érett gyümölcs hullott az oroszok ölébe. Mancsuriaba viszont már haderővel vonultak be. 1898-ban az oroszok elérték azt, hogy 25 évre kapták bérbe a Kvantung Félszigetet a dekadens Mancsu protektorátustól. Attól a protektorátustól, ami haldoklóit a korrupció és a Budhista papok tízezrei jelenlétének gyengítő hatásától. Ezek után az oroszok megépítették a kelet-csínai vasútat, ami az új provinciát kötötte össze a Transz- Szibériai Vasúttal, Harbinon és Vlagyiypsztokon keresztül. Majd megépítették a Port Arthur és Dairenhez vezető dél-mancsuriai vasútat. Megkezdődött az iparosítás. Az orosz tőke megnyitotta a mancsuriai szénbányákat, megépítette az első acélgyárakat. Egy lépésre voltak attól, hogy totális anexálás következzen be. Oroszország lett volna a legfőbb hatalom Ázsiában az állandóan jelenlévő bár, de hatalomnak nem nevezhető angolok és a parvenü japánok felett! Az oroszok imperialista terveinek elkalkulálása 1905-ben lett nyilvánvaló, ami a japánok általi vereségben kulminált. Az oroszok megfizették az elkerülhetelen árat! A cárioroszország kénytelen volt Sakhalin szigetről, Kvantung Provincia bérléséről, a Dél-Mancsuriai Vasútról, a hatalmas ipari és tengerészeti bázisokról — Port Arthur, Dairen — lemondani. Ezekkel a veszteségekkel az oroszok domináló pozíciója Mancsuriaban megszűnt! A japánok már 1875-ben elfoglalták a Kurili-szigeteket. Az 1895-ös csinai—japáni háború után szintén elfoglalták Koreát és Formozát. Ezekkel a kulcs pontokkal Japán képes volt az orosz Csendes-óceáni terjeszkedést meggátolni a portsmouthi japán—orosz békekötés után. Dacára annak, hogy Japán komoly mértékben gátolta meg az orosz terjeszkedést Mancsuriaban és a Csendes-óceáni partvidéken, az orosz imperialista álom nem szűnt meg. A következő orosz vállalkozás 1911- ben történt meg, amikor a dekadens Mancsu rezsim bukott le és az új csinai köztársaság született meg dr. Sun Yat-sen elnöklete alatt. Az oroszok kihasználták a belügyi káoszt és végérvényesen Oroszországhoz csatolták Mongóliát. A 200 éves Mancsu elnyomatás után a mongolok természetesen örömmel fogadták az orosz protektúrátus ajánlatát. Ugyanebben az évben a mongol teokratikus Bogdán Kán kijelentette Mongólia függetlenségét Csinatól. Közben haladt a történelem, Bogdán Kán már nincs az élők sorában. Csinaban megszűnt a császárság, de, Mongólia helyzete még mindig nem változott. Jelenleg is a Szovjet Állam protektorátusai! ? Az 1918—21. évek között terjedő időperiódusban az orosz terjeszkedés gyenge volt. Mongólia, mint senki földje szerepelt, sőt nagy része Szibériának is elkerülte a szovjet uralmat és színe lett idegen hatalmak intervenciójának, főhadiszállása a Fehér Orosz rezsimnek. Mongólia is harctérré vált. Évekig tartott a fegyveres összeütközés a japán hadsereg osztagai, csinai kalandorok, a fehér-orosz szibériai haderők és számtalan nemzetközi zsoldosokból álló szadista martalós bandák között. Fokozatosan a szovjetek visszaállították az orosz hatóságot, katonai alakulatokat legyőzték, a martalócokat elfogták és kivégezték. (Ungern báró és zsoldosai.) 1921-ben a Szovjet Távolkeleti Hadsereg segítségével egy mongol nemzeti-kommunista mozgalom győzött Sukhe Botor vezetésével. A szovjetek azonban tartózkodtak egészen 1926-ig, hogy teljes egészében anexálják Mongóliát. A Szovjetunió még mindig gyenge volt. Dacára annak, hogy Lenin már 1920-ban semmisnek minősítette "egyenlőtlen” volta következtében az orosz—csinai szerződéseket a cári kormány és Csina között, a kijelentésnek nem lett semmi további következménye. Sőt, 1924-ben az oroszok és csinaiak megegyeztek abban, hogy közösen építik ki a kelet-csinai vasútvonalat. A vasútvonal a tipikus orosz zabrálás következtében később teljesen szovjet kézbe került! Ez az időpont azonban még mindég nem volt ideális az orosz terjeszkedés számára. Japán túl erős volt, sőt ereje állandóan növekedett. Tovább menve, Japán csak arra várt, hogy ürügyet találjon arra, hogy a gyenge Szovjetuniót visszaszorítsa nyugatra. 1930-ban Japán elfoglalta Mancsuriat, felállította a Mancsukuo protektorátust Henry Pu-yi bábkormánya alatt. A Japáni Kvantung Hadsereg több, mint egy milliós létszámmal uralta Mancsuriat és Észak- Csinat! Egy évtizeden keresztül a Szovjet Távolkeleti Vöröshadsereg a legjobban képzett (?) tábornokok vezetése alatt állomásozott Mongóliában. Erejük nem volt támadó képes. Viszont hadászati feladatuk az volt, hogy Mongóliát pajzsként használják Szibéria védelmében egy japáni támadás esetében. Tehát, Mongólia volt az ütköző-zóna a Transz-Baj kál és a Kvantunk Hadsereg között. Rezsimek változnak, de geo-politika változatlan. Jelenleg Mongólia teljesen szovjet uralom alatt áll és a szovjet hadsereg ugródeszkája déli vagy keleti támadás esetében. A Csinai Hadsereg alakulatai pontosan azon a pontokon összpontosulnak, ahol a Kvantunk Hadsereg alakulatai állomásoztak 30 évvel ezelőtt. "Mongólia a Világ sarka” — jelentette ki Csin-gisz Kán. Hadászati szempontból fontos tényezőként említjük meg a következő adatokat: 4000 km-es határa Csinaval, 2880 kmes határa a Szovjetunióval, de, ami a legfontosabb tényező Mongóliát illetőleg az a 3600 km-es távolság Kelet és Nyugat között, azaz a 3600 km-es ütköző-zóna Csina és a Szovjetunió között! Egy háborúzó fél totálisan megsemmisülhet ebben a zónában anélkül, hogy az anyaországot közvetlenül érintené a háború, a közvetett emberi és hadianyag feszültségen kívül. Mongólia az ázsiai uralom kulcsa, közvetlenül Csina előtt. Innen indult Csin-gisz Kán, ez volt az ütköző pont az angol—orosz, japán—orosz vetélkedésben, jelenleg pedig a szovjet—csinai konfliktus ütköző pontja! Tehát, valós az a meghatározás, hogy: "Mongólia az ázsiai stratégiaikorona drágaköve.” A Szovjetunió és Csina közötti konfliktus valódi oka azonban nem Mongólia, hozzáteszem, hogy nem is az ideológia értelmezése közötti diferencia — az amerikai sémi-sajtó kedvenc okhatározása — de, az orosz előítéletből eredő faji-gyülőlet! Ez a faji sovinizmus dominál a Szovjetunióban. A szovjet hierarchia ezt a soviniszta magatartást “normális"-mik tartja természetesen, hiszen ez az ellenséges filozófia az alapja és szentesítője távol-kelet imperialista politikájának. A csinaiakat szintén a legtermészetesebb módon nevezi a szovjet inteligencia Moszkvában: "Kis sárga zabigyerekek”-nek! A nemzetközi kommunizmus agymosó szólamai, mint "szabadság, egyenlőség, függetlenség” elveszti idealizmusát akkor, amikor az oroszok olyan abszur állításokat hoznak fel a csinai-gyűlölet okául, mint: "A csinaiak különbözőek. Különbözőek színben, megjelenésben, szokásaikban, öltözékükben, nyelvükben. Nem ismerik el a szovjet felsőbbrendűséget.” Mindezen nemzetközi "testvériség” közepette Csinát az orosz történelem prizmáján keresztül szemlélik és a Mongol, Tatár hadjáratokat, majd az évszázados uralmat a mongolok és tatárok által a csinaiaknak hitelezik! A logikai abszurdum azt hiszem, hogy evidens!!! Érdekes tömeglélektani tüneményt figyelhetünk meg a fehér-faj két nagyhatalmának diplomáciáját illetőleg. Az USA-ban a fehérek bűntudata nemzet-öngyilkossági tendenciában manifesztál. A Szovjetunióban az őrült fokú, mániákus félelemben nyilvánul meg, ami sokkal veszélyesebb, a sarokba szorított patkány elkeseredett támadó lehetőségének következtében. Tehát, míg az USA úgy gazdaságilag, mint erkölcsileg a csőd szélén áll, addig a Szovjetunió a "sárga veszedelem"-tői való idült mánia következtében fog elkeseredett támadást intézni Csina ellen. Szerintünk ebből a harcból Kelet fog győztesként kiemelkedni!!!! A Nap keleten kel! Dr. Jobbágyi László Ti BOÁI I ilfft i 1 o oCW.: \... 1, ár <b , r ' i Af n . . ’•-•i ö ■ la* .imJL 0"goli^ i et Juntán ■ it i lCl / Jmg J* Tiencsin-'-S 0Q y í>r Huanghsi.^, e A ■ * -Q'Q ^Csingfo-KpwtA j •. > f >' / . Ó ^ * /*!nt ;!■ í /p , (f* V ^>yc,.ngc,;.ngp^ 2 i »na' -i «K : TTT~~7 ~~ ’ 300 kni IA r? ...i ■ Feketeszén 0 Horgeny-olom ® Higany O Gap ipar 1 Kőolaj & Antimon <C> Ken O Vegyipar fl Földgéz 4) Ón W Wolfram H Hajógyártás . Frőmű A Réz o Si R KőolajJínotnífés 23 Urin (§! Bauxit i13 Vas acél gyért is fÖ Textilipar 4 Vasérc A Arany ® Színesfémkohásza!