Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
2. oldal «ITTVAKOfcT 1973. május hó Napjainkban gyakran lehet hallani, olvasni a magyarság jövőjéért, fennmaradásáért folyó küzdelemről. Előadásokon sok szó hangzott el előadóktól, mint Vasvári Zoltán, Fasching Antal, dr. Rimaniczy László ... lapok, folyóiratok pl. Szittyakürt, Ősi Gyökér, Itt-Ott, stb. — oldalai hűen világítják az utat számunkra. 27 éves emigrációnk helyben topogása tőlünk új irányelveket követel. A régin változtatni kell. Ezért a régi szószólóinknak belátásra kell térniük, helyet megosztva és támogatva egymást odaadással (mint Széchenyi István tette). Ne ellenségeskedjenek, sértődösködjenek, honfitársként értékeljék egymást és használják fel ismert nevüket az új célkitűzésekért. EMIGRÁCIÓS VEZETŐINK EGYESÜLJETEK! Lássátok be csak így lehet eredményt elérni. Ne az egyéni dicsőségért, hanem mindig a magyar jövőben való hit elplántálásán dolgozzatok. Már annyit várakoztunk, hogy belefáradtunk ebbe a nagy tétlenségbe. Az új mozgalmunk, amely most van kialakulóban cselekvést sürget. Pozitív cselekvést! Ezután már nem akarunk olvasni cikkeket, amelyek általánosságban mondják el fájdalmunk vagy örömünk. Hallani akarjuk a fent említett vezetők szavát. Űjságtok miért nem tükrözi az egységes magyarság óhaját? Miért nem adtok lehetőséget magyarságunk ápolására? Ha most anyagi, vagy bármely más ok miatt elszalasztjátok ezt a nemzeti ráeszméltségi akciónak a lehetőségét, úgy nem kerülitek el és ne is kerüljétek el Istenünk és népünk megvetését. De ha a magyar jövőt építitek minden írásotokkal, úgy megbecsülés, hála és szeretet vegyen körül. Végre értsétek meg a sumir—magyar rokonság tanának vonzó erejét, ne hitetlenkedjetek! Ha sokáig várunk a románok elveszik tőlünk ezt is mint Erdéllyel tették. Mint ahogy Ti is írtátok Torma Zsófiát már is magukénak vallják. Olvassátok a könyvek sokaságát és győződjetek meg. De jóindulattal olvassátok, ne azzal a szándékkal, hogy hol található valami, amibe belelehet akadni, őstörténeti megfejtés nem matematika, épp ezért ne is várj ilyen pontosságot. Ne hozd le a finnugor (vogul) eredet meséjét. Ellenben hangoztasd rendszeresen Bobula Ida és a többiek tanait. Nektek vezetni kell a népet a felvilágosulás útján. Ha a magyar újságok ezt nem teszik, akkor kitől várjuk ezt? Az említett tanok támogatása azért fontos, mert még nem eléggé elterjedt ahhoz, hogy saját magát vigye előre. Bízunk, hogy rövidesen eljön az az idő is. Ez ügy lehetőségét semmiképpen sem engedhetjük el s talán elfogultaknak is tartotok bennünket, de a valóság más, mi már megláttuk, felfedeztük azt az utat, amelyet ti még kerestek. Ha minden marad a régiben, akkor a belenyugvás a változtathatatlanba fog erőt venni rajtunk. Ez pedig egyenlő a megsemmisüléssel. Azt hiszem 27 év emigrációs politikai eredménytelensége elég nyomatékosan sürgeti a változás szükségességét. A finn-ugor (vogul) eredet meséje pedig a bizonytalanságot a kishitűséget az idegen nemzetek felsőbbrendűségét hirdeti. Ez az az út, ahol ismét feltölthetjük bizalmunkat, hitünket egy másik ezeréves harcra. Nem szabad, hogy bármelyik nemzet alá is helyezzük magunkat, csak így, ilyen beállítottsággal maradhatunk fenn. Segítsetek terjeszteni e létfontosságú feladatot. I. Ki kell építenünk a kapcsolatot erőteljesebb formában a többi rabnemzetek emigrációjával. Eredményes és fontos volna a mi kezdeményezésünk és irányításunk. Népszerűség és barátságszerzés, megértés, megvédeni, és kiállni álláspontunkért. így közösen hallhattatnánk szavunk elnyomóinkkal szemben. Ugyanakkor azért a célkitűzésért kell harcolnunk, amiért az otthoniak, kiálltak 1956-ban, az szocializmus volt magyar módra. Csak ilyen módon lehetünk az otthoniak szószólója. Hogy mindez köztudott legyen — ahogy dr. Rimonoczy L. javasolja — kell egy ilyen értelmű angol nyelven kiadott újságot is szerkeszteni, s terjeszteni. (Csehszlovákok már kiadnak művészeti, stb. vonalon ilyet.) így talán lassan mások is megtudnák fájdalmunk és igazunk, s esetleg több támogatást és megértést kapnánk. II. "Újság” — irányítása központinak kell, hogy legyen, mondjuk legyen szócsöve a Magyar Népnek. III. Az összes emigrációs szervezeteink, amelyek megosztva, szétforgácsolódva dolgoznak, tagságukkal az új szervezet tagjai legyenek, mondjuk $25.00 évi tagsági díj hozzájárulással. Ez úton szervezetünk jó anyagi alaphoz jutna s ugyanakkor egy közösségképes tagságnak egyedüli támogatása csak ez volna. Most a szervezeten belül pl. Szépmíves Czéh, Széchenyi Alap, stb. egy évi alapot kapna munkája véghezviteléhez, ilyen formán lassan megtudnánk valósítani céljaink és egységünk. Vezetőségi pozíciók 2—3 évenként automatikusan lejárna s újraszavazással volna ismét betölthető. Ugyanakkor lenne egy választó bizottság is, mely nem kielégíthető irányítás esetén jogos volna a vezető személyt v. személyeket lemondatni. Ha ezt sikerülne megszerveznünk, egysége és rendezettség lenne sorainkban, lehetőségek nyílnának számunkra szerte a világban. Magyar szeretettel: Botos László MAGYAR NŐKHÖZ Halálba menetel egy Nemzet Most ássák sírját Mert nem születnek meg Az ártatlan kis magzatjaik Kinek élni kéne, nőni sokasodni Ük lennének a jövő magyarjai Kik esténként kis kezüket összetéve Imádkoznának egy Nemzetért, Kit annyi bú és bánat ért Még ezerévet megélt S mennyi véres csatát Harcolt át a létért Szaporodtak a hősök sírjai felett Temetőbe a keresztek A magyar nők A meleg szívű édesanyák meg Bölcső dalt énekeltek S így élt tovább nemzetünk Nem ásta meg sírját Küzdött a létért nevelte gyermekét S egy jobb jövőt a nép Mindég remélt. Most meg kell húzni Minden vészharangot Bele kiáltani a nagy világba: Ébredjetek magyar nők Legyetek újból melegszívű édesanyák S újra bölcsődalt énekeljetek Mert bűn szakadt rátok Nagy bűn Egy nemzet sírját ássátok Bűn bűnhődéssel jár Kísér mint egy árnyék. Ma még a könnyű élet kacaja hív S eldobod érte gyermeked Holnap talán már késő lesz Évek múlva senkid se lesz Nem lesz ki megölel s átfogja nyakad Súgja néked a legszebb szót: Édesanyám! Nem lesz örömöd életedbe Nem lesz kit szívből szeress Ki belőled lett Ki életed és Nemzeted folytatása Majd évek múlva Mikor késő lesz. Megszólal a lelkiismereted De ne akkor, most, most míg nem késő Mielőtt kimondanád A bűnös gondolatod Hogy a gyermeked nem akarod Halld meg sikolyát, mely szíved alól szól Édesanyám élni akarok! Lesz boldogságod kincsed Meglátod mindened Csak szüld meg a kis gyermekedet Szülessenek meg a sok kicsi, pici magyarok. Magyar nők ébredjetek Legyetek melegszívű édesanyák Bölcsődalt énekeljetek S nem temettek el akkor egy Nemzetet. Filep Zoltánné ■**fA*- •■*** •***■ *—*»■ *« -í * ! AZ OLAJ Amerika saját bevallása szerint már csak 1980-ig tudja fedezni olajszükségleteit. Mivel fogja azután ellátni hatalmasméretű gyári iparát? Honnan vesz hajtó anyagot millió-Gebiete, in denen zehn US- ölfirmen Konzessionen für Erdölbohrungen erworben haben számra futó autói, repülőgépei számára? Miből látja el gyáriparát, ha már nem lesz olaja? A válasz egyszerű: ha pénzért nem tud szerezni, háborút indít, hogy olajhoz jusson. Az amerikai—vietnámi háborúról szóló cikkeimben már több helyen is említést tettem arról, hogy Amerika nem annyira hatalmi és politikai okból folytat háborút, mint inkább gazdasági érdekből. Ma Vietnámban, holnap már Kambodzsában, Laoszban, a Tai-földön és az egész Indokínában, ha kell: olaj kell neki, olaj, olaj! Ezt az állítást igazolja már a Der Spiegel 1971 májusi számában írt riport is, amely jelenti, hogy a Mekong folyó deltája táján, valamint a dél-kínai tenger alatt hatalmas olajmező terül el, amelynek kibányászására már régen megalakultak a tőkés társaságok és csak arra várnak, hogy a háború végetérjen. "Az amerikai katonák behajóznak Saigonban. Az amerikai olajtársaságok irodát nyitnak Saigonban. Dél-vietnámi tudósok, amerikai geológusok és olajszakértők, az UNO nemzetközi gazdasági komissziója (ECAFE) a világ egyik leghatalmasabb olajmezőjét fedezték fel a Mekong-deltában és a Con Son nevű földnyúlványon a kínai tengerben. A kutatók százezer négyzetkilométernyi területre becsülik az olajmezőt. Az olaj kitermelése naponta alig fog többe kerülni 40.000 DM-nál hajónként. Egy fúrólyuk előállítása mintegy 15 millió DM-be kerül. Tíz nagy amerikai olajvállalat kapott engedélyt a fúrásra.” — írja az idézett cikk. Az üzletkötés ugyan már megtörtént, de a kormány bizonytalan élete késlelteti még a munka megindulását. Ami késik azonban, el nem múlik! Az olajért folytatott háborúban sokmillió ártatlan ember halt meg és sok milliárd kár származik. (Sz.)
