Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1972-02-01 / 2. szám

1972. február hó. JíimAKÖItT 9. oldal. Mii A KERESZT ES KARD MOZGALOM HANGJA Csak önzetlen emberek önzetlen nunkijt viszi előre * rn&^ytr ügyet! A15. newyorki Magyar Bálról A Kereszt és Kard Mozgalom egy fontos társadalmi esemény dátumá­hoz érkezett el nagy New York váro­sában. 1972. január 22-én a New York Hilton hotelban rendezték meg a 15. “Magyar Bált’’. Egy ember életében is nagy jelentősége van a 15. évnek. Ha ezt felismertük akkor rá kell jönnünk, hogy egy politikai mozga­lom keretében 15 éven keresztül meg­rendezett társadalmi esemény állan dó sikere azt mutatja ,hogy annak a Mozgalomnak van vonzó ereje. A rendezőség pedig féltékenven őrkö­dik a bál magyar szelleme fölött. Né­zetem szerint ez is hozzájárul a bál sikeréhez... A bálnak állandó részt­vevője, mondhatnám azt is, hogv szó­rakoztatója, kérem a vezetőséget, hogy továbbra is őrködjenek a ma­gyar szórakozás tiszta szellemére, mert itt legalább tanulhat az idegen­ben született magyar fiatal, hogv hogyan kell szépen magyarul szóra­kozni. A zenét 15 éven keresztül Révay illetve Nagy Ferenc baj tár­sunk zenekara szolgáltatta a részt­vevők nagy örömére. Idén a megnyitás a 15. bálra való tekintettel ünnepélyesebb volt. A bál nyitás vezetője vitéz Serényi István tust vezényelt a zenekarnak mire mindenki felfigyelt. Serénvi köszönti az 1971-es "Magyar Bálkirálynőt” Kovács Anikót, akit két délceg bo­tos kísér a főasztalhoz. A bálkirály­nőt követik a nvitótáncosok illetve az első bálozó lánvok és kísérőjük. A lányok gyönyörű hófehér díszmagvar­­ban vannak arany hímzéssel, a fiúk fekete ruhában, magvaros nyakken­dővel. A nyitás vezető egymás után bemutatja őket: Gvarmatv Erzsébet, Vanó Róbert, Miskic, Mili, Varsányi Tamás, Kőszegi Bea, Szarvassy Mi­hály, Livpóczv Zsuzsanna, Kovács László, Molnár Margit, Kiss Tibor. A szertartásos bevonulás után a kür­tös az imát fújja, amelyet a résztve­vők állva hallgatnak végig. A kürtös KKM. NEW YORK I CSOPORTJA JELENTI 1972. január 28-án nagysikerű elő­adást tartottak az Árpád Hallban. Az ősmagyarok hazája és vándor útja címen. A kitűnő előadást dr. Láczay Ervin tartotta. Az előadáshoz többen hozzá szóltak. Róka Béla a KKM. New York-i csoport vezetője megkö­szönte az előadást és kérte a résztve­vőket, hogy mindig kísérjék figye­lemmel a csoport előadás dátumait, hogy minél többen tudjanak részt­­venni raita. majd imával berekesztet­te az előadást. KKM. INTÉZŐBIZOTTSÁGÁNAK FONTOS ÜLÉSE A Kereszt és Kard Mozgalom veze­tősége értesíti a mozgalom intézőbi­zottsági tagjait, hogy ülést tart 1972. március 25-én szombaton du. 2-órai kezdettel Passaicon, N. J. 25 Monroe Ave., alatt a lövészek otthonában. A vezetőség kéri a pontos megjelenést. Szilágyi Katalin az 1972. évi Magyar Bál királynője. igen kitett magáért, mert ilyen szép ima kürtszót csak a régi magvar ka tonai parádékon hallottunk utoljára. Serénvi rövid köszöntőié után fel­kéri Vasvári Zoltánt a bál háznagyát, hogy szóljon a résztvevőkhöz. Vas­vári örömének ad kifejezést, hogy Isten segítségével megérték ezt a dá­tumot és kérte a fiatalságot, hogy kapcsolódjanak be a rendezés mun­kájába, hogv míg magyarok élnek New Yorkban, mindig híres legven a “Magyarok Magyar Bálja". Ezt kö­vette a nyitótáncosok palotás tánca. A táncot Molnár Mária tánctanárnő immár 15. éve tanította be nagy ered­ménnyel. A tánc bemutatása után Serényi ismét tust vezényelt, majd harsány hangon mutatja be időrendi sorrendben a volt bálkirálvnőket, akik részt tudtak venni a jubileumi bálon. Vasvári Ildikó Tőke Gvörgvné a férjével, Bogdány Éva Nt. Nagy Szabolcsúé a Nt. úrral, Simonies Marien, Quilmann Jenővel, Balogh Helén. Nagy Ákossal, Vasvári Enikő, Tárnái Sándorral, a közönség nagy tapsa mellett elfoglalták a párok a kijelölt helyeiket. Serényi ismét a A távolban élő intézőbizottsági tago­kat írásban értesítjük a végzett mun­káról. LÖVÉSZEK TÉLI GYAKORLATA A lövész parancsnokság értesíti a lövészeket, hogy 1972. márc. 4 és 5-én tartják a téli gyakorlatukat. Minden­ki megkapja a külön intézkedést. Tegyék szabaddá magukat arra az időre. • Új Mécs László kötet. Mécs Lászlónak, a Pannonhalmán é'ő ismert papköltőnek, 30 év után újból verseskötete jelent meg. Az Aranygyapjú címmel megjelent kötet verseit Rónay György, az ismert ka­tolikus író a Vigilia című folyóirat főszerkesztője válogatta. A válogatás­ban helyet kaptak Mécs László újon­nan írt költeményei is. A kötethez Rónay György írt előszót, amelyben elemezte Mécs költészetét. mikrofonhoz megy és felkéri Vasvári Zoltánt, hogy Kovács Anikóval az 1971-es bálkirálynővel nyissa meg a bált. A botosok kíséretében levonul­nak a főasztaltól a táncterem köze­pére, ahol a nvitók és a volt bálki­rálynők a kísérőjeikkel egy nagy kört alkottak. Szép lassú kerineővel a háznagy megnyitja a bált. Utána a párok sorban bekapcsolódnak, mire az utolsó pár is táncba kezd Serénvi felkéri a résztvevőket, hogv most már ők is kövessék a táncoló páro­kat. Ezzel elindult a 15. “Magyar Bál", gondolom igen soknak felejthetetlen éjszakát hozott a magyarok Magyar Bálja. A rendezőség még gondoskodott látványos bemutatókról is. Az egvi­­ket vacsora alatt mutatták be. Fő­szereplője Gyarmaty Évike volt Phila­delphiából, aki 7-éves korára való te­kintettel kitűnő balettáncos, bemu­tatta óriási sikerrel a Can-Can tán­cot a hozzá megfelelő öltözetben. Suppe alatt Gyarmaty Erzsiké és Vanó Róbert ugyancsak Philadelphiá­ból, akik szintén kiváló balettánco­­sok, a nvitásban is résztvettek. Egy páros jelenetet mutattak be a ma­gyar tánc utolérhetetlen tárházából, a résztvevők fergeteges taps orkán­nal jutalmazták a páros jelenetért a táncosokat... Közben Andreánszkv Károly a bál egvik főrendezője elindí­totta a "Bálkirálynői” címért induló lányokat. Mialatt a lányok gyűjtötték a szavazataik számát a gyönyörű bál­teremben a kipirult párok, fiatalok, közép korúak, sőt az idősebbek is nagy lelkesedéssel ropták a táncokat a kitűnő zenekar muzsikájára. Andreánszky Károly úgy 1:30 kor hirtelen leállítja a zenekart és beje­lenti, hogv a "Bálkirálynői” címért a lánvok igen nagy versenvben van­nak, sőt fiatal asszonyok is bekapcso­lódtak a küzdelembe. A küzdelem heve még a vendégekre is hatott, mert a floridai Daltona Corp. cégve­zetője Zeke Túrán török származású vendégünk a győztes lánvnak 3 napos díjtalan floridai utat ajánlott fel. Az izgalmak a tetőfokra hágtak, amikor Andreánszky Károly a zsűri­tagok által kimutatott sorrendben kiszólítja a győztes lányokat. Az !972-es “Magyar Bál" királynői címét Szilágyi Katalin Youngstownból nyer­te el a lövész fiatalság nagy örömére. Kati közben a lövész mozgalom tagja is és lövész-tiszti rendfokozatot vi­sel, a nvári táborok egvik kedvence. Udvarhölgyek lettek: Lipvóczk Zsu­zsanna Passaic N. J.-ből, Strausz Jú­lia New Yorkból, Gyarmaty Erzsébet Philadephiából. Kovács Anikó meg­koronázta a boldogságtól kipirult Szilásvi Katalint, aki egv évié boldog tulajdonosa a vándor koronának. Ez a bál nem csak szórakozást je­lent, hanem magyarság szempontjá­ból fontos talá’kozó helye is a ma­gyar fiatalságnak. Bevétele pedig a magyar jövőt szolgálja. Ezért is meg­érdemel minden támogatást. Isten segítségével jövőre újra találkozunk a “Magyarok Magyar Bálján", addig is a viszontlátásra, Bíró Viktor MOZGALMI HÍREK A névtelenek eposza — Muhi és Mohács nemzete ‘ az utolsó pillanatban felmaga­sodott újra a véres, lőporfüstös európai horizont fölé. A politika kis lókupeceivel szemben meg­találta az európai hivatását. A suttogóból Szent György lovag lett, az átvészelőbői hősi halott. A marosvásárhelyi, pécsi, sop­roni katonaiskolások, a 16—18 éves fiúk megszöktek intézeteik­ből és fegyveres szol gálát tételre jelentkeztek. Az apák, mint Dál- jj noki Miklós Béla, letették a fegyvert. A fiúk ott harcoltak Budapest védői között. Ott ve- jj reztek el a rettentő, ötven na- ji pos harcban. Harc házról-házra, harc eme­i| letröl-emeletre. Az orosz áttör, a légvédelmi folyosókon küzdi előre magát. A Zálogház tetején működő légvédelmi üteg még a bekerítés után napokig harcol, míg elesik mellőle az utolsó jj ember. A hidak, a gyönyörű pesti hidak beleomlanak a Du­nába, amelynek piszkos hullá­main holttestek úsznak lefelé, j Egy csendőrtisztnek nyolc nap- j jába kerül, amíg a Múzeum-kőr­útról át tud törni az Irányi-ut­cába. A vizet a Dunából hord­ják. Emberek ötven napig ülnek a pincében. A táplálék legtöbb­ször egy marék bab, vagy lóhús, amit onnan vágnak ki az utcán heverő döglött lovakból. Ahol \ pedig elfoglalnak egy-egy légvé­delmi pincét, ott jönnek a szifi­­liszes felszabadítók és sorra gyalázzák az asszonyokat. A megfertőzöttek százával ugra­nak le a romházak kormos ki­égett csonkjairól. Régi jó Budapest — aki mo­rogtál, ha nem volt finom az espresso kávé és a főúr nem tu­dott Brittanica-szivart adni —, régi jó Budapest hol vagy? A romok felett nem a Zerkovitz­­sláger szárnyal már. Hősök éneklik a partizánlelkű Európa és új, jobb évszázadok felé: “Pajtás, előre még öt perc az élet!" Csodálatos rapszódiája ez a halálnak, élniakarásnak, a bu­kásnak, megtisztulásnak. Fel­­emelkedés a kávéházak látókö­réből, a nándorfehérvári bástya magasságába, ahonnan Dugo­nics magával rántja a barbárt. Fel újra az európai Magyaror­szághoz, Békefitől Szent György­höz, Hacsek és Sajótól fel újra a Hunyadiakhoz. És ami dicső­ség benne, még sincs nevekhez kötve. A névtelenek eposza ez. Buda­pesté! Magyarországé! (Marschalkó Lajos: Vörös vihar c. könyvéből.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom