Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1972-02-01 / 2. szám
8. oldal. «itmieöitt 1972. február hó. Sikeres Badiny-esl Clevelandban! Képünkön balról jobbra: Huszár Károly, v. Vittay Béla, Badiny Jós Ferenc és dr. Nádas János (Lendvay foto) Badiny Jós Ferenc professzor úr február 4-én a Carnegie West Library előadótermében két előadást tartott közbeeső kávészünettel. Az első előadás tárgya: “A babiloni hitélet elemei a Magyar Ősvallásban és a fehér ló áldozat." A második tárgya: "Az ötezer éves magyar nyelv, amit mi helytelenül "sumer"-nak nevezünk.” Az előadás elnöke v. Vittay Béla röviden ismertette az előadó professzor élettörténetét és tudományos munkásságát, amely egyedülállóan nemzetközileg elismert és elfogadott. Az elnök felhívta a hallgatóság figyelmét arra a tényre, hogy a volt hivatásos katonatiszt hivatását 1946-tól a tudományos kutatás sumir—magyar rokonság területére összpontosítja. Szerény egyéni nézetem szerint ez a magyarság érdekében a Gondviselés cselekedete volt. A magyarság délkeleti irányú származásának kutatási területére, amely épp a legkuszáltabb, elhanyagolt és mellőzött volt eddig a hivatalosak részéről — dr. Pogány Viktor és dr. Varga Zsigmond kiesésével — a Gondviselés egy olyan tudóst állított a professzor úr személyében pótlásukra, aki élethivatásszerűen lépésről-lépésre fedi fel a tudatosan elködösített tényeket. Ezen ne csodálkozzunk, mert a professzor úr egyik őse Badiny Dániel az utolsó mágus papok egyike volt az utolsó árpádházi királyaink korában. Közel 700 év távlatából az ősök génjei a késői leszármazottat ráébresztették igazi hivatására, az ősi magyar kultúr-múlt tudományos bebizonyítására. De ennél is időben a régebbi ősmúltba lépve, az alábbi adat kell, hogy a hallgatóságot gondolkodóba ejtse. Zajti Ferenc történész: "Magyar Évezredek (Skytha—hun—magyar faji azonosság)” c. könyvének 48. oldalán írja. A hunzanagar népnél ma is meglévő és használt tipikus magyar családnevek, 60-nál több. fölsorolásának középső oszlopa első családneve: Badini. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a professzor úr ezektől a hunzáktól származik. De e név élő bizonyíték, hogy egyes magyar törzsek, illetve töredékeik Indiában is éltek. A hunta-nagar nép a fehér hunok maradványai. A magas hegyek közé húzódva 1400 év után is, máig megőrizték fajiságukat. Ez csak részlet az ismertetésből. Az első előadás bevezetéseként az előadó professzor dr. Bendefy László által feljegyzett és megőrzött ősmagyar fohásszal fordult az Istenhez. Az Isten szó egyedül a sumir és magyar nyelvben hangzik hasonlóan. Egyedül a magyarság használja pl. "egy az Isten" kifejezést. — Az előadás tárgya felölelte a sumir mithológia és vallásszemlélet tulajdonképpeni lényegét. A sumirok élete teljesen szinkronizálva volt a kozmos, a nap, hold és csillagok mozgásával. A földi életet az égi istenek irányították és szabták meg. A sumir uralkodó csakis a holta után kerül be az isteni pantheomba és földi uralmának jótéteményei szerint kapott rangot a teogóniában. A sumir—babiloni vallásszemlélet szerint minden isteni személynek meg van az égbolton a maga tartózkodási helye. Az égkirálynő Inana—Istar—Anahita a Vénusz planétában lakik. Mi esthajnali csillagnak hívjuk. A Vénusz planéta az Oroszlán és a Szűz zodiakusból kiindulva a megfelelő idő után a szűzből anya lesz. Szűz Anya=a termékenység istennője. (A tudós, mágus papok tudták, hogy 50 hónaponként bizonyos csillagálláskor a legerősebb a termékenység.) Ez folytatódik váltakozva. De az égitest nem azonos magával a sumir—babiloni isten-személlyel. A planéták és csillagok nem az isteneket jelentik, hanem csak a lakóhelyüket. A sumir istenszemlélet szimbóluma a hatágú csillag. A középen van a lélekisten AZ-Iz. Nélküle az isteni hatalom erőinek megszemélyesítői mind a földön, mind az égben csak az ő engedélyével és hozzájárulásával tudnak változást okozni. A megholt lelkét árnyék léleknek nevezték. A fehérlő áldozat keletről egy harcos lovasnép útján került a vallási szemléletbe. A legdrágábbat, a legkedvesebbet áldozták föl. De ez nem volt mindennapos, csak igen ritkán történt. Az ősmagyar vallás nem volt pogány, egy istenhívő. Jézus követő volt. Az előadó a 2. előadásban kimutatja, hogy a sumir nyelvtan és szerkezet a mai nyelvben tökéletesen megvan, mint a nvelv csontváza. Ez dönti el az egyező szavak mellett a két nyelvnek nem is a rokonságát, hanem az azonosságát. A sumir és magyar nyelv nem két idegen nyelv őszszehasonlítása, hanem egy azonos nvelv különböző fejlődési állapotában való összehasonlítása. A finnugor irányzat két malomban őröl. A finn-ugor nvelvből származtatni a magyar nvelvet nem lehet, mert még 30 százalékos azonosságot is alig ér el az összehasonlító nyelvtudomnnv. Szerintünk az ős finn-ugor teleniilési területen egv turáni kerekfejű koponyát felmutatni nem tudnak, csak hosszúfejűt. Az elképzelt ős finn-ugor területen Kr.e. 1500 ban még kőkorszaki állapot uralkodott. Hogyan lehet a magyar nyelvet ebből az állapotból származtatni, amikor a tudomány bizonyítéka szerint egy ragazó nyelv kialakulásához 8—10 évezred szükséges. Egvébként a nép nem sumirnak nevezte magát, hanem az agvagtáblákon, mint KU-MAG-GAR "Nagy Hatalmas Nép” megnevezéssel szerepel. A G mellett a lágyító H is szerepel, így a G-ből előáll a GY. Az amorita sémi Hammurabi Babilonban átveszi a sumir nyelvet. A flektáló sémi nyelv a sumir nyelv szerkezeti fölépítését — a nvelv lelkét — nem veheti át. Hogy a két nép egymást megérthesse, a két nvelv azonos jelentésű szavát összevonják. A sumir Ka nyílást jelent, a sémi nyelvben ez Pu. A kettőt összevonva keletkezett a kapu szó, amely a mai magyar nvelvben is megvan és él. Sok példát említ az előadó jellemzésül a sumir—magyar nyelvazonosságra, amelyekből néhányat felemlítünk. A határozott névelőt a sumir a főnév után hátul alkalmazza. De a magyarban is van eset erre a jelenségre. A sumirban a birtokrag e, mint a magvarban: kez-e. A sumir a napfelkelést ígv mondja: PÍR KA-AN, magvarul pirkan, "pirkad a hajnal”. PIR-A (A a vizesség jele). A napfelkelte melegére megkezdődik a párolgás, sumirul PIRA a hangzóharmónia szerint PAR-A fonetikus értéket kap, jelentése mint a magyar pára. A főisten neve AZ kimondva íz. A magyarban használjuk az ízesbeszédü, ízetlen, stb. szavakat. Természetesen mindkét előadásra vonatkozik, hogy csak a meghallgatással lehet azt teljesen megérteni. Egy jó két órát igénvbevevő tudományos előadásról, szűkszavúan beszámolót írni szinte megoldhatatlan feladat. Sajnos a kényszerű záróra az előadás tervszerű befejezését nem tette lehetővé. A hallgatóságnak emiatt nem volt alkalma, hogy kérdéseket intézhessen az előadóhoz. A rossz idő ellenére az előadáson 230-an jelentek meg. v. Vittay Béla Kié a koponya a szerencsi fejedelmi sírban? Nem mindennapi érdekességű antropológiai vizsgálatot fejezett be dr. Saád Andor. Több más szakember közreműködésével igyekezett fényt deríteni arra a kérdésre: kiknek a csontjait rejti a szerencsi református templomban lévő fejedelmi sír? A templomban lévő vörösmárvánvból készített koporsóban — tumbában — temették el 1609. január 21-én Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelmet. Az első Rákóczi-fejedelem történelmi tetteit a miskolci Csulyák István református prédikátor kéziratban fennmaradt diáriuma őrizte meg az utókor számára. Ezt vésték fel a fiai által állított tumbára is. A templomban temették el Rákóczi Zsigmond második feleségét, Gerendi Annát, valamint a család több tagját is. A sírt a Szerencset 1644-ben elfoglaló császárpárti Eszterházy zsoldosai feldúlták és kirabolták. A szétszórt csontok másfél évszázadig hevertek a sírkamrában, amint arról egy 1797-ből fennmaradt feljegyzés tanúskodik. Csak később gyűjtötték össze őket és helyezték el a tumbában — minden válogatás nélkül. A csontmaradványokat dr. Saád Andor és a munkatársai most először kor, azután nem szerint válogatták szét. így sikerült különválasztani egy női csontváz megmaradt darabjait, amelyet Gerendi Anna maradványaiként azonosítottak. Ugyancsak különválogatták egy 60 év körüli, 168 centiméter magas, erőteljes test alkatú férfi csontrészeit is. Ezeket az egykori források egybevetése alapján Rákóczi Zsigmond földi maradványaiként fogadták el. A többi csontmaradványt megfelelő adatok híján nem sikerült azonosítani. így például nem tudták megállapítani a tumbában talált koponya "személyazonosságát”. Ezen a férfikoponyán ugyanis négy, közöttük súlyos kardvágásoktól származó sérülést találtak. A korabeli feljegyzések viszont sehol sem említik, hogy Rákóczi Zsigmond súlyos fejsérülést szenvedett volna. HUNGARIAN UTE MAGYAR ELET A Turul Szövetség vacsorája Január 15-én, szombaton este tartotta a Turul Szövetség első nyilvános vacsoráját a Torontói Magyar Házban. A vacsora rendezői: a Hungária Szabadságharcos Mozgalom, a Szittyakürt szerkesztősége és a Torontói Magyar Ház biztosították a sikert, amelyhez hozzájárult vitéz Hevesi János, az Elizabeth Meat and Delicatessen tulajdonosának remek vacsorája. Az est bevételét a Turul Rádió és a Szittyakürt javára fordítják. Ezen az estén ünnepelte a Turul Rádió 1 éves évfordulóját, amely minden vasárnap délelőtt féltizenegy és tizenegy óra között magyar műsort sugároz. Jaschko Atya imája után kezdődött a ..lakoma”, melyet nívós műsor követett: Fülöp Jenő elnök megnyitó szavai után, Andreikovics Péter szavalt, Vida Mária magyar nótákat adott elő, majd Major Tibor, a Szittyakürt szerkesztője köszöntötte a megjelenteket. Fülöp Judit szavalata után. Szepesi Katika (akinek bár angol az édesanyja, mégis kitűnően beszél magyarul!) Sértő Kálmán versét adta elő. Az est sikerét emelte Kamai Tibor magyarnóta énekes, aki szintén a második generációhoz tartozik, de szíve, nyelve tiszta magyar! — Végül dicséretet érdemel a zenekar, amely a kitűnő hangulatot biztosította. Éjfélkor kisorsolták az értékes nyereménytárgyakat. majd a Turul Rádió tortáját, melyet a gyerekek nyomban el is fogyasztottak. Külön dicséretet érdemelnek a háziassszonyok, akik gondoskodtak arról, hogy a vendégek semmiben hiányt ne szenvedjenek. A vendégek kívánságára közölhetjük, hogy a Turul Szövetség rövidesen még egy hasonló vacsorát rendez. Remek este volt, gratulálunk!
