Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1972-02-01 / 2. szám
4. oldal. «ITTVAKÖHf 1972. február hó. \ nyílt level A közelmúltban egy magyarországi látogató a Kisalföld c. újság 1971. július 2-án kelt számában "ősi városaink” című cikket társaságban ismertette. Említette, hogy a lakosság már torkig van a nagy szláv hazugságok állandó magyar hirdetésével és múltunk elsikkasztásával. Veszprémről a cikk az alábbiakat írja: "Cimbriana néven volt virágzó római város. Új fénykorát élte, mint Szvatopluk morva birodalmának székhelye.. Szvatopluk a történelemben 870—894-ig szerepel. Moravia terület, amely nem a "birodalmi fogalom” körébe tartozott, Morvát és a Dunától közvetlen északra eső területet Nyitrával tartalmazta. 876-ban a frank határőrkerületben Felső Pannóniában a 871 óta folyó polgárháborúban Szvatopluk beleavatkozik. Északról Felső Pannóniába (Rába és Fischa közötti rész) tör be. A betörést tovább folytatva, Alsó Pannóniát is dúlja. (A Rába és Dráva közöttti rész.) Sőt Karantán területen is pusztít. 882—884 között újabb harcok és rabló betörések. Felső és Alsó Pannónia frank határőrkerület volt. 884-ben ideiglenes megegyezés, status quo alapon. Ilyen előzmények után Szvatopluk Arnulfval ellentétben kerül. Arnulf Karatán és Alsó Pannónia határkerület ura volt, később király. 880—889-ig Szvatopluk és a Dentu-Magyariában élő magyarsággal szövetségi viszonyban van. 881-ben Wiennél a magyarok két csatában is győznek Arnulf ellen Szvatopluk oldalán.' 889 után a viszony kettőjük között ellenségessé válik. 892—894-ig megkezdődik a frank érdekekre veszélyes Szvatopluk ellen a szomszédok egységes támadása. A támadásban részt vesznek: a frank, bajor, germán, a szlovén, frank ispán, Braslav és a magyar lovaserők. A harc döntő szakát 894-ben érte el, amikor Árpád fejedelem lovasai Bánhidától, északra a tatai Báni tó környékén Szvatoplukot seregével együtt megsemmisítik. Szvatopluk legidősebb fiával együtt elesik." Tehát Szvatopluk szereplése összesen 24 évet jelent. Ebből a 24 évből csak 18 év érinti Pannónia nyugati frank határőrkerületeit, ahol betörései során pusztít. Veszprém soha nem volt a Szvatopluk féle Moravia székvárosa. Ez alaptalan nagy, szláv meseköltés. (De szeretnénk tudni, hogy az "Érd” jelzésű cikkíró honnan vette a bátorságot, amikor Veszprém Szvatopluk alatti "új fénykoráról” regél?) A Pannónia nyugati részét érintő rabló betörések által, ideigóráig tartó, Szvatopluk birtoklás 18 éve zömében folytonos harcok és életbizonytalanság kora volt. Ez teljesen kizárja, hogy erről a korról, mint fénykorról beszéljünk. Különösen ama város történelmi múltjában, amely város nem is tartozott Szvatoplukhoz. Egyébként a cikkben az említett városok neveinél is több tévedés van. Tác jelenlegi község római neve Gorsium, később Herculia volt. Székesfehérvár a római időkben nem volt település. Aquincum szerepeltetése fővárosunk területeként tévedés. Veszprém megyei Fenékpusztáról nem tudunk. De van most is egy Föveny nevű puszta, ahol az avarok fővárosa volt. A régészek itt egy háromhajós, görög keresztény bazilika fundamentumára találtak. A templomot a keresztény frankok tövig lerombolták.3 Fenékpuszta (Valeum v. Valcum) a Balaton déli csücskénél római erődített hely. Esztergom rómaikori neve Solva. Strigonium latin elnevezés a keresztény kor latinnyelvü okleveleiben lett használatos. Esztergom neve a sumir eredetű pannon telepes nép által adott Ister-Gam névből fejlődött. Egyebekben Esztergom nem volt az ország fővárosa. A fejedelmi és királyi központ Vetus Buda volt. Ez a Vetus Buda nem azonos a jelenlegi Budával—Óbudával.4 Vetus Buda város és várak előzői: Herculia, Sicambria, Attila városa (Etzelburg), Vetus Buda. Jelenleg e helyen, Pilismarót község és környéke, várja az archelogóiai föltárást, hogy magyar múltunk és kultúrközpontunk bizonyítékai napvilágra kerüljenek. Jellemzésül megemlítjük, hogy a cikkíró és a Budapesten működő idegenvezetők a "jámbor” magyarokat nagy szláv hazugságokkal etetik. Egy nyugatról hazalátogató beszélte el, hogv a Mátyástemplomot, nagyobb társasággal, vezetővel nézték meg. Többek között a hölgy vezető azt a kijelentést tette, hogy "az altemplom Szvatopluk temploma volt”. Az illető ezt a hazugságot megjegvzés tárgvává is tette. De milyen kihatása van ennek a hazugságnak az idegenekre? A cikk utolsó bekezdését idézzük: "Mindezeket számba véve, büszkék lehetünk ősi városainkra, de talán még büszkébbek a szemünk előtt kialakuló újakra, Kazinbarcikára, Dunaújvárosra, Leninvárosra és a többiekre.”. A nyugati, szabad magyarság nevében a cikk írójának azt üzenem, hogy mi büszkébbek vagyunk arra az elsikkasztott 1536 évre, amely Attila Pannónia-i foglalásával vette kezdetét. E korszak városai, kultúrája beszédes bizonyítékai a pannonok, hunok, avarok, magyarok kultúrfölényének. Az otthoni rendszer csak legyen büszkébb a 26 éves korszak városi létesítményeire, mert más téren és viszonylatban — az egész világot tekintetbe véve —, mint utolsó, szégyenletes sereghajtóként kullog. Tisztelettel egy nyugati magyar, aki még a magyar nemzeti öntudat birtokosa. 1 I í I I I FORRÁSOK: 'Szabolcs de Vajay “Der Eintritt des ungarischen Staemmebundes in die Europaeiselie Geschichte. (862—933)” 20, 22, 90. oldal. 'Mint előbbi: 22. oldal. 3Dr. Nagy Sándor: “A Magyar Nép Kialakulásának Története” 274. oldal. 'Németh Péter: “Ismeretlen Romok Pilisben. (Új történelmi föltételezéjj sek)” Magyar Történelmi Szemle I. évf. 6. szám, 1970. 84—100. oldal. “Árpádíj kori Buda a Pilisben” Nemzeti Múzeum adattár 1955. y. A hamburgi Spiegel (1971. december 6.) címlapján a két néme állam zászlója látható, közöttük a felírat: Útban az elismeréshez: egyezmény az NDK-val. Szöllösy Sándor: HÁZASSÁGI ELŐKÉSZÜLETEK MOSZKVÁRÓL ÉS BONNRÓL VAN SZÓ Nagy események, nagy változások korát éli nemzedékünk, amelyben a lehetetlen is lehetővé válik; amit ma még álmodni se merünk, holnan már valóság lesz. Ma már nemcsak a holdba repülnek, hanem a sokkal meszszehbi csillagokra is próbálkoznak eljutni és titkaikat feltárni. A világűrrakéta tudósai szerint 2000 táján — tehát mintegy 30 év múlva — rendszeres járat lesz a holdra, ahová kirándulni mennek majd az utasok. Sőt Braun rakétaépítő azt is jósolja, hogy lesznek különcök, akik ott kötnek házasságot. Ilyen lehetetlennek látszó dolog ma még a németek és oroszok közötti szövetségkötés is, márpedig az előkészületek folynak a házasságkötéshez. Brandt német kancellár politikája ledöntötte a falat a kommunista Kelet és a kapitalista keresztény Nyugat között; megnyitotta a kaput Kelet-felé ... MIKÉNT ÁLL EZ A DOLOG? A nyugat-németországi németek rájöttek, hogy jövőjüket, ipari termelésük kontinuitását csak úgy biztosíthatják, ha az oroszokkal — két nagy háborúban volt ellenségeikkel megbékülnek és hosszantartó szövetségre lépnek. Ennek az eszmének a kiviteli terve foglalkoztatja ma már sok német politikus és szaktudós agyát. De foglalkoztatja sok oroszét is; talán még jobban, mint a németekét, mivel az "ő lábukat jobban szorítja a csizma”, mint a németekét... "A Kreml mérlegeli a németekkel való békekötés tervét” — ír ja a Neue Weltschau 1972. január 20. száma. A békekötés egyszerre történnék meg mind a két német állammal, a többi nagyhatalom kikapcsolásával, kölcsönös megegyezés alapján, ami a keleti Németország elismerését, két Német Birodalom létezését is jelentené egyben. így kapcsolnák Nyugat- Németországot Kelethez és születnék meg a két német állam hivatalosan is, egyforma jogokkal... Kiszivárgott hír szerint a Kremlben folyik a harc a főhatalomért. Van ott egy erős ellenzéki csoport, amely eddig megakadályozta a Kossygin és Podgorny béke, politikáját éppen úgy, mint a Brezsnyev erősebb politikáját. A vetélkedés e ténye bizonyítja, hogy a németekkel való békekötési és későbbi szövetségkötési szándék nem légből kapott hír, hanem valóság és életbelépése csak idő kérdése. A szenzációs döntést 1973-ra jósolja az idézett lap. Addig az előmunkálatok folynak. "Ebben az évben számos orosz kívánság tel jesedésbe fog menni” — írja a fent idézett lap: • A berlini megegyezés érvénybelépése. • A keleti szerződés ratifikálása. • A jelenlegi határ egyelőre való rögzítése. • Az európai biztonsági tanács előkészítésének bevezetése. • A nyugati—keleti kereskedelem új alapon való megindítása. A két német állam Unio-ját úgy képzeli el a cikkíró, miként az az Osztrák—Magyar együttélés volt; természetesen Moszkva védelme alatt. "Moszkva a két német állam létezésének elismerését óhajtja, t. i. a Bundesrepublikét és a Kelet-Német Demokratikus Köztársaságét, amely egybefogva Moszkva védelme alatt áll. A keleti német állam már ugvis ott áll. Az oroszok igen óvatosan kezelik ezt az ügyet és először a Bundesrepublikkal biztonsági megegyezésre törekednek, előkészíteni az utat” — közli a Neue Weltschau c. lap. Ezen a módon óhajtják Németországot kiemelni az EWG-ből és a NATO-ból és semlegesíteni, ugyanakkor Kelet-Németországot is kivonni a warsói kötelékből. „Tekintettel arra a nagy veszélyre, amely a pakisztáni—indiai háború folytatásában rejlik, amikor is Amerika és Kína a Pakisztán javára, a Szovjet India javára a háborúba avatkozhat, a német kérdés megoldása különösen nagyfontosságai bír Moszkva számára ...” Ebben a ma még csak elképzelt szövetségben a németek óriási nyersanyaghoz jutnának, valamint piachoz is iparuk számára, az oroszok pedig segítséget nyernének iparuk felépítéséhez és hátuk biztosítását Nyugat felől. Ránk, magyarokra nézve teljes bekerítést és megsemmisülést jelentene ez a szövetség ... De az oroszok alá került turáni népek megsemmisülését is.
