Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1971-02-01 / 2. szám
2. oldal *mm Kön 1971. február hó (Folytatás az 1. oldolról.) folyamán Magyarországon nemhogy megváltozott volna, de megerősödött. Ez a két gondolat a legszilárdabb öszszekötö kapocs nemcsak az emigráció és a szülőföld között, hanem e kettőnek az elszakított területek magyarjaihoz való viszony kialakításában is. A huszadik század második felében utópisztikus álmokat kergetni nem lehet, különösen egy emigrációnak, aminek a feladata a reális valóság felismerése és ennek alapján a cselekvés. A legreménytelenebbnek látszó helyzetből is van kiút, ha a valóság tárgyilagos analízise alapján készítenek terveket önzetlen, nemzethű emigránsok, a problémák megoldására. Amikor egységes nemzeti emigráns összefogásról beszélünk, nem gondolhatunk egy újabb egyesület alakítására, mert annak nem sok értelme volna. Vannak magyar egyesületek külföldön, melyek huszonöt évnél is távolabbi múltra tekintenek vissza, de tagjainak minden törekvése Magyarország felszabadítása felé irányul. A jelenleg meglévő egyesületek, a maguk kis területén magyar szempontból jó munkát végeztek, azokat tehát minden erőnkkel meg kell tartani, de aktivitásukat az egyetlen nagy cél érdekében kell befolyásolni. A legkönynyebben megvalósítható megoldás az emigrációs egységfront megalakításánál a tanácskozó-testület, vagyis egy olyan tanács, melyben a működő nemzeti emigráns csoportok megtanácskozzák, kidolgozzák az egyesületek részére a közös politikai irányvonalakat, az aktivitások tervszerűségét, ko-operációját biztosítják anélkül, hogy az abban működő csoportok, melyek közül némelyek ma már tiszteletreméltó történelmi múlttal rendelkeznek az emigrációban, valamilyen formában kárt szenvednének az identitásukban. Mindemellett ez a tanácskozó testület, a működési terület, továbbá más sajátságok figyelembevételével olyan feladatokkal bízná meg az egyesületeket, mely feladat elvégzésére az az egyesület a legalkalmasabb. Röviden összefoglalva, ez az egységfront: szabadságharcos, forradalmi és tanácskozó alapokon állva határozza meg a nemzeti emigráció politikáját, tevékenységét. A név-választásnál ezeket a tényezőket úgy kell figyelembe venni, hogy az egységfront nevéből ezek a karakterisztikus elemek kidomborodjanak, és már első hallásra senkiben kétségeket ne hagyjanak. Homonnay János Magyar Turul Szövetség A VILÁGSAJTÓ HANGJA (Folytatás az 1. oldalról.) viszont méltáuyosabban osszák meg az európaiakkal a politikai felelősséget az Atlanti Szövetség irányításában. Márpedig úgy látszik, hogy az Egyesült Államok még mindig nem lép rá erre az útra. • Az U.S. News & World Report hetilap “Mit várhat az Egyesült Államok egy marxista által vezetett Chilétől?” című cikkében Allende elnökké választásának várható kihatásával foglalkozik. A nyugati féltekén új kormányzati rendszer — választott marxista rendszer — jutott hatalomra. Salvador Allende, Chile hatvankét éves elnöke, népfront-kormányt alakított, melyben főként az ő marxista-szocialistái és kommunista delegátusok vannak. Ezenkívül négy nemmarxista baloldali csoport vesz részt a kormányban. Allende megígérte, hogy államosítja az ország száz legnagyobb, magánkézben levő vállalatát. Az első reakció erre a bejelentésre az volt, hogy az Amerikai Export-Import Bank a ‘legnagyobb kockázat’ kategóriájába sorolta Chilét. Ez azt jelenti, hogy az amerikai exportőrök jóval nagyobb díjat fizetnek a banknak az esetleges kár elleni biztosításért, vagyis nő az az ár, melyet a chilei importőrök a különböző amerikai termékekért fizetnek. A chilei kormány a részleges államosítások után már az amerikai rézbefektetések ötvenegy százaléka fölött rendelkezik. Az Egyesült Államok álláspontja az, hogy a teljes államosítás esetén “azonnali és megfelelő” kártérítést kell fizetni. Az amerikai magánbefektetések összege az eddigi államosítások következtében az 1968-as egymilliárd dollárról 850 millió dollárra csökkent. A réz az amerikai érdekeltségnek még most is több mint felét teszi ki. A legnagyobb befektetők az Anaconda, a Kennecott, az I.T.T., a Ford és General Motors. • Cou En-laj, a kínai államtanács elnöke interjút adott Edgar Snow amerikai írónak. Az interjú az ‘Epoca’ című milánói lapban jelent meg. A kínai államférfi többek között kifejtette, hogy Tavjan a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállításával kapcsolatos kérdéscsoport döntő kérdése. Ennek megoldása Kína belügye. Csak a kínai népnek van joga a sziget felszabadítására. Másrészt az Egyesült Államoknak e térségben végrehajtott fegyveres agreszsziója nemzetközi kérdés, s Kína hajlandó erről tárgyalni. A kapu nyitva áll, de minden attól függ, hogy az Egyesült Államok mennyire komolyan óhajt szembenézni ezzel a problémával. Ha elismeri a Kínai Népköztársaságnak azt a jogát, hogy Kína elfoglalhassa helyét a Biztonsági Tanácsban, akkor Tajvan-t ki kell zárni az ENSz-ből. Kína — mondotta Csou En-laj — az adott időben fennálló heyzettöl fogja függővé tenni a döntését. Ami pedig az ENSz jövőjét illeti, ezzel kapcsolatban nehéz lenne jóslásokba bocsájtkozni: vagy változás következik be a kínai kérdésben, vagy pedig az ENSz a Népszövetség sorsára jut. MAGYAR LEVELEZŐ-ISKOLA! Bellflower-ben (Calif.) magyar levelező iskolát indít ft. Kiss Imre szaléziánus atya. A tananyag sokszorosításához szükséges költségeit úgy tervezi fedezni, hogy kép kiállítású EMLÉKLAPOKAT küld szét 2 dolláros áron. Az emléklap — "házi áldásaként — Szent István születésének ezredik évfordulójára készült és ezen a címen lehet igényelni: Rev. Emeric Kish 13640 S. Bellflower Blvd. Bellflower, California 90706 NEMES RICHARD Megmondják a csillagok, hogy ki vagy, mivé leszel, s milyen úton visz a halálba az életed? Nemes Richard azzal kezdte férfiéletét, hogy zsibongó gyermeksereget állított sorba az iskola udvarán, majd áhítattal vezette be őket a tudomány legeslegelső csarnokába egy napsütéses szeptember elsején. Boldog volt. Olyan boldog, amilyen csak egy fiatal tanító lehet, amikor a katedráról végigtekint harmincegynéhány várakozó csemetén, és megvillan előtte a jövő, amikorra emberekké érnek azok, akiknek ő adja az első leckéket. Ki is számította talán, hogy ezernél is többen kerülnek ki majd a keze alól a szolgálati ideje alatt. Aztáu jött a háború. Nemes Richard katona lett. Frontra került. Kitüntetések gyűltek a mellén. Az elsőosztályú tűzkereszt is odakerült, meg az aranycsillag a mundérjára. Az összeomlás előtt szent-nagy elhatározással ő is beállt kiképzőtisztként a Hunyadi-hadosztályba, szép magyar győzelmet remélve. ... S mégis civilben álmodta tovább fajtája győzelmét. Haza nem mehetett. Keresetét az emigrációból juttatta el otthonmaradt feleségének és a szüleinek. Neki magának csak annyi maradt, amennyivel a külföldi magyar megmozdulásokat és a nemzeti sajtót támogatta. Szerényen élt, — bőkezű tudott lenni. Életével tanított jó magyarrá válni a példamutatás katedrájáról. Tanított. Hivatását végezte. Példásan... Szolgálati éveit a Magasságok rövidítették meg: ötvenhét éves korában, most karácsony harmadnapján halt meg a pennsylvániai Farrel-ben. ... Meg tudták volna ezt mondani a csillagok tizenkilenc éves korában? Emlékezzünk rá és arra, amit életével tanított Nemes Richard — millió magyaroknak! KOZLAK RUDOLF Hetven éves korában Clevelandban meghalt Kozlák Rudolf, az a közkedvelt Rudi-bácsi, aki szikár alakjával mindig ott szerénykedett, ahol lelkes magyarok valami közügyben összejöttek. Valósággal vonzotta őt minden gondolat, minden terv, amelynek érdekében áldozni kellett. Ez volt a szívügye. A számkivetés első éveiben is azzal jeleskedett, hogy az övéiről való gondoskodását megosztotta minden magyar sokgyermekes családdal, melyeket csak el tudott érni. Jó szíve, becsületes gerince nyomott aranybélyeget Kozlák Rudolf életmunkájára, és ennek jegyében vonult az örökéletbe. A magyarbarátok szövetsége elnökének halála S.Exc. Dr. Don Joaquin de Roncal y Gómez del Palacio, Conde de Uribarren, Grande de Espana, ny. orvosprofesszor, a Sociedad de Amigos de Hungria alapító elnöke, karácsony napján Mexikóban váratlanul elhúnyt. A magyarral rokon, sumir eredetű régi baszk családból származott, és anyai részről Gómez-Palacio alkirály leszármazottja volt. Roncal Joaquin elnök hirtelen halála nagy részvétet keltett nemcsak a mexikói társadalomban, amelynek egyik vezető személyisége volt és ahol nagy tiszteletben állott, hanem különösképpen magyar körökben, mert mintegy húsz év óta teljesen önzetlenül szolgálta a magyar ügyet. A magyar szabadságharc évfordulóin tizenháromszor (1957—1970) mondott emlékbeszédet rádióban, televízióban, ünnepségeken. A Magyar Vitézi Rend és a Szent László Emlékbizottság (József fhg,1962) díszjelvényével tüntette ki. Azonkívül a Nagy Konstantin Lovagrend, a Szent György Lovagrend és a Templomos Lovagrend nagykeresztes vitéze volt. Sírjánál Franco Carreno,a Mexikói Legfelsőbb Bíróság elnöke (Ministro de la Suprema Corte de Justicia de la Náción), valamint Szent-Györgyi Széli Sándor, a Sociedad de Amigos de Hungria tiszteletbeli elnöke mondottak búcsúztatót. Emléke örökké élni fog a magyarság körében! Kevés ilyen nagy barátja volt a magyarságnak és a magyar ügynek. A mexikói Sagrado Corazón de Jesús magyar templomban bronztáblán fogják megörökíteni emlékét. Utóda, mint a Sociedad de Amigos de Hungria új elnöke, unokaöccse: a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend mexikói perjele: Don Fernando Espeleta Roncal gróf, ügyvéd, lett. SOCIEDAD DE AMIGOS DE HUNGRIA Cancilleria: Insurgentes 458, México 7, D. F. TANULSÁGOKTÓL - JAVASLATOKIG
