Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1971-10-01 / 10. szám

1971. október hó «IttVAKÖkt 7. oldal ' \ ■ ~ r A KERESZT ES KARD MOZGALOM HANGJA Csak önzetlen emberekönzetlen munkaja tímb «lőre a magyar üfjret! , ÚTMUTATÓ AZ 1971-ES ES 1972-ES EVRE Elmondta: Vasvári Zoltán a KKM. konferenciáján. Bevezetőül Sajó Sándort idézem: Vagyok fajomnak roncsolt teteméből Úton fet rengő vérző szív darab Daccal vonagló S mennél tiportabb, annál magyarabb Baj társaim! Az idézetet egyúttal figyelmeztetés­nek is szántam a Kereszt és Kard Mozgalom vezetőségi tagjai számára. Az elkövetkezendő év rendkívüli sok zavarral fog meglepni bennünket. Sokszor kell majd mennünk olyan úton, amelyet nekünk kell majd ki­taposni, mert a világesemények és benne magyarságunk jövője ezt köve­teli tőlünk. A sok buktató között haladva kivagyunk téve a leselkedő ellenség alattomos támadásainak, jó ha felvértezzük magunkat az idézett soroknak értelmével. Remélem tisztába vagytok azzal is, hogy a Kereszt és Kard Mozgalom az emigrációban és otthon egyedül képviseli az egyetemes magyarság ügyét függetlenül évszámoktól és eseményektől, mindig az örök ma­gyarság szemszögéből... Ennek alap­ján vezetőjére, intézőbizottság tag­jaira és a különböző beosztásokban működő baj társakra rendkívüli ne­héz felelőség hárul. A felelőség viselése viszont szoros összműködést és magas fokú bizal­mat követel baj társ és baj társ kö­zött. A tisztségviselés nem lehet ugró deszka egyéni érvényesülésre a tu­dást és szorgalmat a közösségnek kell alárendelni, mert csak ezen az úton keresztül tudjuk kivezetni a nemzeti emigrációt abból a kátyúból amibe bele süllyedt és ma a teljes el­­merülés fenyegeti. Ezt szükségesnek véltem megje­gyezni, mint megválasztott vezető mi­hez tartás végett. Egy mozgalom viszont csak addig mozgalom, amíg az eszme kielégíti az emberek vágyait. A vezetőknek meg kell találni azt a hangot és a célt, hogy az találkozzon a tömeg lei­kéből fakadó eszmével. Ha ezt sike­rült elérni, akkor az eszme tömeg­­mozgalommá válik... Az emigrá­ciónknak a sikertelensége pontossan abból fakad, mert olyan széttaposott útakon való járást erőltet tagjaira, amelyeknek már több mint 50 éve nincsen húzó ereje. Az emberek nagy többsége belefáradt a hosszú évekig tartó sikertelen küzdésbe, ezért mor­zsolódnak le az emigrációs szervek. Ennek a konferenciának pontosan az a célja, hogy megbeszéljük azokat a terveket, amelyeket ez év október 22, 23-án a "Szabadságharcos Szelle­mi Kongresszuson" akarunk kimun­kálni. Friss levegőre, vérre és gondo­latokra van szükségünk, hogy legyen húzó erőnk ... Sokan az új útak ke­resését összetévesztik az alapeszmé­től való eltávolodással. Ez egy nagy tévedés!!! Itt van a mi nagy elő­nyünk, hogy mi erős nemzeti alap ideológiával rendelkezünk. Tehát mi megtudjuk tenni a göröngyös útat anélkül, hogy felfogásban és maga­tartásban megváltoznánk. Ide kell az egymás iránti teljes bizalom. Ha ezeknek a feltételeknek meg tudunk felelni, akkor az ellenség nem tud éket verni közénk. Tehát győztünk a sátán fölött. Világhelyzet: A pingpong diplo­mácia mozgásba hozta a megmereve­dett világot. A be nem fejezett II. vi­lágháború után a látszólagos győzők a világot balga módon ketté osztot­ták. Nyugatra és Keletre!!! Nyugaton uralkodik az arany a kapitalizmus rendszerével, Keleten a rabszolgaság a kommunizmus igájával. Az elmúlt látszólagos békésnek ugyan nem mondható 25 év újabban feszítő erő­ket dobott a felszínre. Az örök ér­vényű gondolat a népek “szabadság vágya” és a nemzeti célokért küzdő népek elégedetlensége, újra morajlik és egyre nagyobb erővel repeszti és robbantja a kapitalista és kommu­nista erők visszatartó kötelékeit. Ez a morajlás és a pusztulás veszélye, valamint az éhes népek nyomása eredményezte Amerika és Kína sar­kalatos politikai változását is. Ma még világosan nem tudjuk le­mérni a változás eredményeit, de annyit biztos tudunk az ázsiai moz­golódás rendkívül zavarja rabtar­­tónk kedélyét. Ha ezt lemértük és tudjuk akkor viszont borzasztó hibát követnénk el, mint politikai mozga­lom, ha tétlenek lennénk és minden terv nélkül szemlélnénk az előttünk álló és zajló eseményeket. A szláv imperializmusba bújtatott kommunizmus, nemcsak életformán­kat tette tönkre, de teljes népi állo­mányunk kiirtására törekszik, hogy egyesíteni tudja az északi szlávokat a déliekkel. Ennek alapján Moszkvá­ból irányított kommunizmus a mi életünkben az első számú ellenség­nek számít. Külpolitikai vonalon az orosz kommunista nyomás megszűn­tetését kell szorgalmaznunk, minden erővel. Egy lebegjen a szemünk előtt, “az ellenségem ellensége a mi bará­tunk” ebben a harcban. Vannak rö­vidlátó barátaink, akik az erdőt nem látják a fától és lemaradnak. Végte­len sajnáljuk lemaradásukat, de ne­künk tovább kell lépnünk ebben az ádáz harcban, az elárvult és kipusz­tításra ítélt népünk jövőjét illetve megmentését kell néznünk és szor­galmaznunk. Az orosz kommunisták sem lesz­nek tétlenek és minden erejükkel azon lesznek, hogy a leigázott népe­ket szorosabb kötelékre fogják. Vi­gyáznunk és igen résen kell lennünk és sokszor az érzelmeink ellen kell majd cselekednünk, mikor a magyar faj megmentéséről lesz szó. Könnyen lehetséges lesz, hogy Moszkva szabad kezet ad a leghűsé­gesebb csatlósának Kádárnak Erdély megszállására, mivel a románok tel­jesen a kínai vonalra álltak sőt Nixon útját is a román elnök egyengette. Itt lesz a nagy kérdés feladva tu­dunk-e érzelem nélkül magyar politi­kát csinálni. Ide kell a bizalom! Ha ez megtörténik a magyar kommunis­táknak egy pozitívumot fog ez jelen­teni, nekünk pedig az erdélyi vitor­lánkból kifogták a szelet. Az örök­magyarság szempontjából viszont ez egy történelmi lépés lesz. Bármeny­nyire is az érzelmeinknek nem tett­sző dolog, belül mégis örülnünk kell, mert Erdélyben legalább újra magyarul fognak a gyerekek tanulni. Mivel meg vagyunk győződve arról, hogy a szláv bolsevizmus alúl fog maradni ebben a harcban. így min­dent el kell követnünk annak érde­kében, hogy a visszakerült jogos ma­gyar terület ne legyen ismét alkú tárgya a kommunizmus bukása után. Előttünk van egy példa a mi esetünk a II. világháborúban a németek se­gítségével az elrabolt területeink egy részét vissza kaptuk. A háború el­vesztése után, újra mindent elvesztet­tünk. Miért??? ... Mert a mi időnk­ben magyarul ugyan beszélő, de a népünknek halálos ellenségei voltak itt nyugaton. Tele torokkal üvöltöt­­ték a győzőkkel együtt, amikor a hon­­védeink "virág szőnyegen” vonultak Erdélybe és a többi megszállt terü­letre, hogy a "fasiszták leigázzák a békés népeket és területeket rabol­nak el. Baj társaim, ennek nem szabad megismétlődni!!! Ha magyarnak vall­juk magunkat. Ha Te hiszel abban a politikai munkában amit csinálsz, "mi hívjuk azt magyar nemzeti poli­tikának", akkor úgyis tudod a végső győzelem a tiéd. A közbeeső lépések úgyis csak epizódoknak fognak szá­mítani. A Kereszt és Kard Mozgalomnak, mint jövőt építő mozgalomnak eb­ben az elkövetkező mozgásokkal teli évben magasba feltartott "irányító lámpásnak” kell lennie a magyar emigráció és az otthon számára, hogy az igazságért, népünk jövőjéért har­colni vágyók megtalálhassák azt a keretet amelyben a harc folytatható a végső győzelemig. Baj társaim, azért szükséges időn­ként megtartani a mi belső családi megbeszéléseinket, hogy mindenki a vezetők közül megismerje a mozga­lom kitűzött és elérendő céljait, hogy lépéseink mindenütt összhangban le­gyenek. A külön útakra való szalad­gálás csak gyengíti az összefogott erők munkáját. Végső célunk legyen politikai vo­nalon a "Nemzeti Front" megalkotá­sa a velünk együtt küzdő mozgalmak­kal és szervekkel. Ebben a politikai kocsiba viszont bele kell fogni a küz­dő mozgalmak összes húzó lovait. Ha ez megtörténik, akkor elmondhatjuk, hogy politikából leérettségiztünk és alkalmasak vagyunk arra, hogy az emigrációs magyarság a bizalmát be­lénk helyezze. Ezt próbáljuk bebizo­nyítani a "Szabadságharcos Szellemi Konfernciáin”. Ennyit a politikáról. (Folytatás a 8. oldalon.) 1971 évi Lövész Lóverseny J ■ Az idei évi lóversenyünket J 1971. szeptember 4 és 5-én tar- J tottuk meg a lövész tanyán. A J verseny rendkívül jól sikerült, i lehet, hogy a versenyzők nagy i létszáma okozta, mert így ki- i alakulhatott a nemes verseny a j győzelemért. A rendszeres ki- J képzés és az idei háromhetes * tábor megmutatta a lövészek J fejlődését az elért eredmények- i ben. Meglepő volt az apródok i és a kislány lövészek hatalmas ■ fejlődése. Lőeredmények elbírálásaszem- J pontjából külön csoportokat ké- • peztünk: férfiak és nők, vala- » mint fiúk és lányok részére, i Ennek alapján négy csoportban i lőtek. Itt közöljük a győztesek | neveit: Lövészek csoportjában: 1. Győrvári József löv. föti. | Cleveland; 2. Ludányi Pál löv. • rajv. New York; 3. Horváth i Márton löv. Garfield. Női lövészek csop.-ban: 1. Vasvári Enikő leány löv. ti. J Clifton; 2. Balogh Ica leány • löv. szkv. New York; 3. Tőke J Györgyné leány löv. ti. Lincoln J Park, N. J. Apródok csoportjában: 1. Varsányi Zoltán apr. New- ■ ark; 2. Mózer Antal apr. Cleve- j land; 3. Vári János apr. Lincoln { Park, N. J. Kislány löv. csoport: 1. Fleisher Rita ki. löv. Mont- i clair; 2. Schuch Zsuzsi ki. löv. i Albany; 3. Balogh Marianne kl. | löv. Schenectady. Előléptetés és kinevezés: USA j lövész közép kerület pk. javas- j latára a löv. központ Győrvári I József löv. ti.-et lövész főtisztté I léptette elő és kinevezte a I clevelandi lövész csoport pa- j rancsnokává 1971. évi szeptem­ber 4-i hatállyal. Rajvezetői tanfolyamot az alábbiak végezték el sikeresen. A löv. központ 1971. szeptember 4-i hatállyal: Varsányi Tamást a löv. szkv.-é, Vöröss Gábort löv. rajvezetővé, Lothringer Irént, Fleisher Ritát, Schuch Zsuzsit kislány lövész raj veze­tővé, ifj. Balogh Sándort löv. apród rajvezetővé léptette elő. Az esküt letették a nyilvános­ság előtt. (A Lövész központi parancs­nokság hivatalos közlése.) •

Next

/
Oldalképek
Tartalom