Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1971-08-01 / 8. szám
2. oldal «ITfVAKÖET 1971. augusztus hó ják a rendszeres dollárkrízisek és az infláció. Az USA igazi helyzete dramatikusnak látszik, ez azonban kijavítható, ha az USA is felrúgja a yaltai elméletet, és újjárendezi a világot az egyensúlyt kialakító új hatalmakkal. A még ki sem jelölt tárgyalások az USA—kínai barátság körül, szerénységre kényszeríthetik az orosz terjeszkedést. Nem beszélve arról, hogy Kínának Szibériai területekre való mosolygása egymagában is megtörheti a fékezhetetlen orosz fejlődést. Itt most csak az a kérdés, hogy mit ígért Kissinger, és mit fog kapni Kína. Mert ha ez mind így van, akkor búsássan kell hogy kapjon Kína is, mint ahogy kapott az orosz harminc évvel ezelőtt: Közép-Európával 100 millió rabszolgát, akiknek verejtékén együtt osztozott a Szovjet az USA-val Mi magyarok ilyen erkölcstelen magatartást nehezen értünk és értettünk meg a múltban is. Ma szomorúan kell látnunk, hogy becsületünknek áldozatai vagyunk. A 100 millió rabszolga között, mi magyarok 15 millióan vagyunk. Hová kerülünk ebben a most kialakuló áramlatban, ha tovább is ragaszkodunk a "keresztény” erkölcsből fakadó igazságszolgáltatáshoz, és hiszünk annak végleges győzelmében, amikor körülöttünk csak gazságokon alapuló szervezkedések folynak? A felsorolt jelek világosan mutatják, hogy a világ sorsának újjá rendezése megindult. Ebben, sajnos, Magyarország változatlanul az alku eszköze marad az új nagyhatalmak között. De ugyanakkor új lehetőségek is mutatkoznak, ha meglátjuk, hogy hazánk melyik szövetségben találja meg leginkább az állandó életérdekeit. A HSzM külpolitikai koncepciójának kidolgozása erre a kérdésre kell, hogy adjon választ... "Melyik elkerülhetetlen szövetségestől várhatunk legtöbbet”? Akár mennyire szeretné az ember meggyorsítani a kilábalást a status quoból, — nagyon kell gondolni a végleges határozatokat. Meglepetések előtt is állunk. Annál is inkább, mert az emigráció nagyhangú politikusai már felelőtlenül döntöttek is, lekötelezték magukat ki itt, ki ott, néha abszurd álmok nimbuszán. Magyarországon pedig a nemeztközi kommunista vezetés miatt a szabad szocialista társadalmat építeni akaró magyarok — tehetetlenek e kérdésben. Válaszunk kidolgozásánál figyelembe kell venni, amíg szomszédjaink, és a trianoni sorsunkat megpecsételő franciák, angolok is — kényelmetlen tapasztalatok után — rádöbbennek arra, hogy az ő biztonságos, független nemzeti életük is lehetetlen ebben az új járendezésben, ha a Magyarország ellen tett igazságtalanságokat nem orvosolják. Nincs más tennivaló, mint minnél hangosabban ismertetni a régi és új nagyhatalmak előtt, hogy a magyarság igazságos szocialista társadalmi élet és jogrendszert követel már 1944 óta, mert a rákényszerített marxista-kommunizmust 1956-ban határozottan elvetette. Követelései máig is kielégítetlenek. Legyen szövetségesünk az aki erre hajlandó! • A kezdeményezést megtesszük. Az új magyar külpolitika kifejlesztését a HSzM igen hangsúlyozottan az emigráció feladatának látja, mert az otthoniak keze meg van kötve. Egyetlen feltétel hiányzik ahhoz, hogy a nemeztek közösségébe jól beleilleszthető legyen ilyen külpolitika. Ez a feltétel pedig az, hogy az ország belső állapota — a szovjet erőszak folytán — ingatag, s így hiányzik a konszolidált magyar életrendszer. Ezért van a jövőre kiható óriási jelentősége annak, hogy a világpolitika mai feszengő állapotába vetítsük 1956. október 23-nak határozott nemzeti követelését: a szabad magyar szocializmust. (Sz. K.) TŰRE Askerleri Kore’de kaniyla SIKIYÖNETIM KOMUTANI FAiK TÜRÜN KORE'DE MADALYA ALIRKEN Kunuri muhar eb elerinden sorira ilk defa gümiif yildiz madalyast ile taltif edilenler arasinda bugiin I. 'itici Or du ve istanbul Bölgesi Sikiyönetim Koma - tani olan Org. Fáik Titrim de (O zaman kurmay binbajjt olarak) bulunuyordu . FÁIK TÜRUN vezérezredes a koreai kommunisták felett győzedelmeskedő legendás török páncéloshadosztály parancsnoka, aki az Egyesült Államok legmagasabb katonai kitüntetésének is tulajdonosa. A Nimród Vadász és Sportlövész Egyesület felhívása: Kedves Honfitárs! A Nimród Vadász és Sportlövész Egyesület fennállása óta először fordul a Szittyakürt olvasóihoz támogatásért. A múltban az Egyesület mindent megtett, hogy a vadász, vagy céllövő sport hódolóinak lehetőséget biztosítson kedvtelésük szervezett keretek között való gyakorlására. Fiatalok és kevésbbé fiatalok részére magyar találkozóhelyet létesítettünk, ahol a heti munka fáradalmait a nagyváros zajától távol, a szabad természetben pihenhetik ki. Évente kétszer — nyáron gyakorlati, télen elméleti tanfolyamokat tartottunk a lőfegyverek biztonságos kezeléséről, s ezek karbantartásáról. A vadászok részére szakelőadásokat, meghívott előadókkal a vad- és természetvédelem kérdéseiről. Továbbmenve, más — hasonló jellegű — egyesületet is tevékenyen támogattunk. így pl. a Kanadai Magyar Lövész Egyesületnek éveken keresztül lőteret biztosítottunk. A jövőben azonban működésünket tovább kívánjuk fejleszteni. Oly irányban, hogy a Nimród Vadász és Sportlövész Egyesület ne csak a szorosan vett tagjainak, hanem a tagok családjának is találkozóhelye lehessen. Ehhez lőterünk korszerűsítése és az ehhez tartozó területekhez új területek vásárlása szükséges. Ez a terv azonban meghaladja anyagi erőnket. Ezért fordulunk kedves Honfitársainkhoz támogatásért. Kérjük kedves Honfitársainkat, hogy adományaikat a Nimród Vadász és Sportlövész Egyesület, P. O. Box 46 — Station “N” — Montreal, Que. Canada címre szíveskedjenek küldeni. Szíves támogatásukért előre is köszönetét mond, honfitársi üdvözlettel: a Nimród Vadász és Sportlövész Egyesület elnöksége. “Egyedül a világon Az otthoni kormány lapja ilyen címen henceg azzal, hogy 1 milliárd 190 millió forintot fizettek ki 1970- ben az új gyermekgondozási segélyezés keretében. Szótlanul lapul azonban annál a kérdésnél, hogy' ha az anya- és csecsemővédelemnek ilyen, a világon egyedülálló kultusza van, hogyan fér vele össze az abortusztörvény-nek az életbentartása? A nemzetmentésnek ez az ellentmondása is egyedül áll a világon! ★30 NiSAN 1971 CUMA ★ 50 KURUJ KORE'DEKl TÜRK §EHlTLlÖI A koreai harcokban életüket áldozó török katonák temetője A belgrádi “Komuniszt” a nemzetiségek kultúrális helyzetéről A jugoszláv kommunista párt belgrádi hetilapja "A közös kincstár gyarapítása" címmel cikket közölt a nemzetiségek kulturális helyzetéről. A cikk a többi között megállapítja, hogy “míg más nemzetiségekhez hasonlóan a magyarok iskolaügyei is nagymértékben fejlődtek az utóbbi években, addig szembetűnő fogyatékosságok mutatkoznak a könyvkiadás területén, ahol távolról sem érték el a szerbiai átlagot." A cikk kifogásolja, hogy a magyar nyelvű könyvkiadónak, az Újvidéki Fórumnak nincs elegendő üzlete, és a meglévő Fórum-boltokon kívül serolni Belgrádban, Zágrábban, Eszéhol sem árusítanak magyar könyveket. Nem lehet magyar könyvet vásáken, Baranyában vagy Szlavóniában. A Komuniszt "aggasztónak" mondja, hogy "a különböző jugoszláviai kultúrák közötti érintkezések egyes vonatkozásokban teljesen megszűntek. Míg korábban a Fórum fontosabb kiadványait lefordították, addig most ezt csak évente két-három díjazott regénnyel teszik meg." A cikk kifogásolja a vajdasági könyvtárak és a vajdasági tv-műsor helyzetét, s felhívja a figyelmet a szerb kommunisták "állásfoglalására”, amely most nagyhirtelen a nemzetiségek kulturális helyzetének hathatós fejlesztését sürgeti.
