Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1971-07-01 / 7. szám

1971. július hó ttlfmKÖfct 5. oldal Magyarországon az akadémikusok száma korlátolt. Jár nagy tekintél­lyel, nagy jövedelemmel és nincs korhatár, így irigyelhető. De közéjük kerüléshez üresedés szükséges, mi­ért ambiciózusoknak, odakerüléshez előbb ki kell egyet írtaniok. 1971. május 17-én meghalt Fettich Nándor "volt” akadémikus, “volt” egyetemi tanár, "volt” múzeumi főigazgató. Nem politizált, de volt annál sokkal, nagyobb bűne: nagy, teljesen önzet­len és komoly tudós volt. Bár csak elhunytakra vonatkozik a régi sza­bály "de mortuis nil nisi bene”, de engedelmeskedjünk Fettichnek, meg­bocsátva azoknak, akik halálát okoz­ták. A honfoglalók fémművességéről írt munkái korszakalkotók, ugyan­úgy számtalan beszámolója új lele­tekről és ásatásokról. A magyar múlt nagy kutatója kelta sírok fel­tárására küldték Pilis Marótra. Ta­lán nem is annyira a sírok miatt, ha­nem inkább, mert ott neki, ki állan­dóan hurutokkal szenvedett, állandó-Szucsán Károly sokoldalú kerá­mia és szobrászművész■ A québeci fiatal művésznemzedéknek talán legelismertebb képviselője lett, mert úttörője volt a québeci ke­rámia- és szobrászművészetnek. Rendkívüli nehézségekkel kel­lett megküzdenie. Szucsán Károly azonban hamar megtalálta önma­gát. Művészi hitvallása már kez­dettől fogva megszabta számára a követendő utat, és ehhez a mai napig hű maradt. Hivatását a gon­dolatok és érzések szabad megnyi­latkozásában látja. Realista szem­léletű művész, aki alkotásaiban mindig az embert keresi. Megbí­zások teljesítésekor is eleget tesz a művészi kvalitás feltételeinek. El­képzeléseinek megoldásában rend­kívül igényes. Ezeket mindig leg­jobb meggyőződése szerint váltja valóra. Szucsán Károly a szobrászat és kerámia minden ágához egyforma érdeklődéssel vonzódik. Sokoldalú alkotásaiban figyelemreméltó bő­séggel váltják egymást a dombor­művek, a cserépbe égetett rajzok, agyagszobrok, a kis figurák és a nagy alakzatok. Tárgyköre rendkívül változatos. Ragyogóbbnál ragyogóbb alkotá­sokkal díszíti a québeci középüle­teket. Munkássága kiterjed egész francia-Kanadára. Kisebb alkotá­sai is ott vannak mindenütt és ezeknek témaköre is friss ötletek­ről tanúskodik. Portrészobrászata jelentős he­lyet foglal el a québeci szépművé­szetben. Találóan jellemzett arc­másai a mester alapos emberisme­retére, lélektani érzékenységére engednek következtetni. Alkotásaiban nemcsak külső ha­sonlóságokra törekszik, hanem fi­gyeli, hogy a gondolat által érin­tett anyagban, hogyan találkoznak formák, érzelmek, eszmék. Simo­gatja, csiszolja, horzsolja, karcol­ja az anyagot, s a véső, csiszoló­korong addig sétál a felületen, míg az csodás alkotássá lényegül. Szucsán Károly 1932-ben szüle­tett Párizsban. A gimnáziumot Budapesten, Kunszentmiklóson és Párizsban végezte. Tanulmányait a Párizsi Képzőművészeti Főiska­­lán folytatta. Itt Garda Condoy és Florenda Fernandez voltak a mes­terei. Az ő nyomukban érlelődött teljesen egyéni stílusú művésszé Szucsán Károly. Szucsán Károly MŰVÉSZETE ÉS MAGYARSÁGA Szüleivel aztán Kanadába emig­rál. Megnősül és ismét visszatér Párizsba. Itt éri az 1956-os Ma­gyar Forradalom és Szabadság­­harc. Életútja 1957-ben ismételten Kanadába viszi. Rövid ideig a kanadai Emigrá­­dós Hivatal tolmácsaként segíti az 56-os magyar menekültek Kana­dába való letelepedését. Francia­kanadai fiatal művészekkel közös műtermet nyit. Csoportos és főleg egyéni kiállításain műveivel egyre bormű. Aztán az "Alphonse Des­jardins" — csempére égetett rajz, a "La Salle (Hotel la Salle-Mont­­real), a "Habitat 67", — az 1967-es montreáli világkiállításra készült agyag-dombormű. A sherbrooki egyetem orvosi fakultásának és kórháznak főbejáratát díszítő szí­nezett domborművet is Szucsán készítette, mely az orvosi tudomá­nyok fejlődését ábrázolja. Híresek továbbá a "Golgota" (Sherbrook, Que., egyetemi kápolna) és a “Alphonse Desjardins” csempére égetett rajz. nagyobb sikereket ér el. Most már csak a művészetnek él. Külön stúdiót rendezett be magának. El­ső nagy alkotása a St. Claude templom falát díszítő: “Kereszt­­út”, — sematikus stílusban, csem­pére égetett rajzok. A 60-as évek­ben már befutott művész. Máso­dik műtermet is nyit. További al­kotásai közül néhány legismer­tebb: a Bell Telefon (Place Victo­ria-Montreal ) nagy előcsarnokát díszítő fal”, — geometrikus dom­“Jean Beliveau" — agyag-szobrai. Az anyaggal vívott küzdelemben Szucsán Károly szinte egyedülálló sikereket ér el. Sikereinek titka, hogy mindig a szépet, a jót, az újat keresi. Ez a felfogása akkor is, amikor a magyarság jövendő­jéről beszélgetünk vele. "Keressük a szebbet, a jobbat, az újat — nem­zetünk felemelkedése érdekében” — halljuk gyakran a szavát. Véghely Tibor an sárban kellett taposnia. Teljesí­tette panasz nélkül, lelkiismerettel, de belehalt... Csak Fettich kaliberű tudós véd­­hette meg tekintélyével egyik legna­gyobb nemzeti értékünket, ő azon­ban megvédte. Állandóan idegen befolyás alatt ál­lottunk. Krónikáink megírják, hogy Attilának 3000 harcosa, unokájának, Edömémek vezetése alatt visszatért őshazájába, Sziklamezőre. Amedée Thierry két kötetet szentelt Attila utódjának, Tudunnak, Nagy Károly krónikásai pedig arra, hogy ennek a Tudunnak tulajdonában maradt mindaz északra a Dunától, amit ma­gyar írások Divék földnek neveztek, miket Bíborban született Konstan­tin görög császár is megerősít, s me­lyet a Vágvölgy székelyei laktak. Ez volt első és egyedül okmányszerűleg alátámasztott honfoglalásunk. Fettich ezt tudta és vallotta, sőt abban még Álmos sírját is identifi­kálta, de olyan ez, amit ugyanúgy a Habsburg mint a Horthy uralom ta­gadott, így volt mibe kapaszkodni. Nem is csak kapaszkodtak, de a Fettichet illető akadémiai tagsággal is alátámasztottak. Míg a németek a magyaroknál ki­sebb tekintéllyel bírtak, azzal a ma­gyar karddal kezükben koronáztat­ták magukat a római szent biroda­lom császáraivá, mely alighanem el­lendarabja annak a Karoling kard­nak, mely a pesti múzeum egyik ékessége. Aki járt a bécsi Hofburg­­ban, láthatta a birodalmi koronázási ékszerek között azt a magyar kar­dot, mely "keleti munka” felirattal bír, de míg Fettich nem tisztázta kétségtelenül a kard magyar múltját "siciliai munka” feliratot viselte. 1963-ban Bruxellesbe hozta a kar­dot, de titokzatos magyar kezek azt is meggátolták, hogy Magyarországon köztudomásúvá váljon, hogy a mai pozsonyi akadémia Mikulás Misik útján elismerte, hogy a mai Szloven­­szkónak csak mai nyelve szláv, a va­lóságban az is magyar volt. Ezek a titkos kezek pedig csak ugyanazok lehetnek, mint melyek Fettich Nán­dort fosztották meg minden tisztsé­gétől, és tagadásba vették Álmos sír­ját... Fettich Nándorban izzó érzésű ma­gyart vesztettünk, én pedig szerető jó barátot. Rudnay Egyed ÉLETRE KELT egy elnémtott Szövetség A második világháború után alapí­tott "Magyar Feltalálók és Felfede­zők Országos Szövetségéit a Rákosi rezsim feloszlatta. Volt alelnöke Oláh Lajos most az emigrációban próbálja újjászervezni annak a meg­gondolásnak az alapján, hogy a nagy­világban szétszórtan igen sok ma­gyar feltaláló él, de semmi szerves kapcsolat nincs közöttük. Az újjáéledő szövetség elnevezése és köre jelentősen bővebb az eredeti­nél, és a toborzók a száműzetés felé sodródó magyar nemzeti géniusz szervezett szolgálatába kívánják állí­tani. Jelentkezéseket erre a címre kér­nek: Oláh Lajos 8500 Nürnberg 5, Postfach 240, B. R. Deutschland Az eszesség nagy veszede­lem, mert nemcsak mögötte, fö­lötte, mellette és alatta, hanem benne leselkedik az esztelenség. Fettich Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom