Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1971-06-01 / 6. szám
8. oldal 1971. június hó A csinai tájékozódáshoz (Folytatás a 7. oldalról) Kruscsev beismeri, hogy mielőtt ez ügyben határoztak volna Pekinghez fordultak tanácsért. A csinai államtanács Liu Shao-csi-t, a későbbi államelnököt repültette oda, aki az egész szovjetprezidium jelenlétében azt tanácsolta, hogy ne avatkozzanak bele a magyar ügyekbe és hagyják a saját ügyeik rendezését a magyar munkásságra. "A szovjet elvtársak megegyeztek vele” írja Kruscsev a buenosairesi MAGYAR HÍRLAP 1971. márc. 20-i száma szerint. “Aztán újra elővették a kérdést mondván, hogy a magyar munkásság nem megbízható... az ifjúság gyanús. Kruscsev maga sem tudta hányadszor változtatta meg véleményét, végül késő éjjel felhívta magát Maot, aki azt válaszolta, hogy nem kell beavatkozni! Másnap délelőtt a pártprezidium ülésén az "elvtársak” újból megváltoztatták véleményüket és véglegesen úgy döntöttek, hogy be kell avatkozni. "Kérték Liu Shao-csit, másnap jöjjön ki korábban a repülőtérre, ahol az egész pártprezidium várta és kijelentette, hogy nincs más megoldás csak a beavatkozás. Liu Shao-csi erre a saját felelősségére kijelentette, "nincs értelme felhívni Pekinget, mert meggyőződése, hogy beszámolója alapján a csinai pártvezetőség magáévá teszi a döntést és helyeselni fogja a beavatkozást” írja a M. H. Ehhez hozzá kell fűznünk, hogy Liu Shao-csi államelnök volt az, aki ellen Mao a háromesztendős kultúrrevoluciót indította, amely Liu bukásával végződött. Annyi azonban Kruscsev emlékirata nélkül is bizonyos volt, hogy Mao sohasem egyezett bele a magyar szabadságharc leverésébe és Maonak ily értelmű "személyes” távirata Kruscsevhez minden bizonyítékot nélkülöz, — bár erre Csinának minden oka meg lett volna, miután Nagy-Grosz Imre megsértette Csinát azzal, hogy baráti üzenetével szemben nagyothallónak bizonyult és kilépve a varsói paktumból az ENSZ-hez fordult segítségért. Időközben nov. 2-án a Fehér Ház Belgrádon át küldött táviratával zöld fényt adott a magyar határon lesben álló orosz tankoknak, amire ezek 36 óra múltán megindultak Budapest ellen. Aki az utóbbit kétségbevonja, az szálljon vitába Michael Feigham (Ohio) congresmannal és John A. Stomerral (None dare call, it traeson) akik ezt állítják: Annyi ebből is több, mint valószínű, hogyha Nagy I. Pekinghez fordul New York helyett, a magyar szabadságharc vérbefojtása elkerülhető lett volna és ma Magyarország legalább is abban a szerencsés helyzetben lenne, mint Románia. "Összefüggést is találunk, mert Kínának is volt egy "nem árja” bankár családja, a Lee-familia (ázsiai Rothschildok) amelynek egyik leánya Chaing Kai-shek felesége lett a másik pedig Mao Tce-tungé” — írja a cikkében Nyitrai. Az igazság az, hogy Csaing, a csinai Horthy, bankárcsaládba nősült (a csinai Soong milliomosról van szó) de őt bankáraival együtt elsöpörte a csinai nép haragja. Mao Tcetung 1920-ban vette el a Yang Kaihui-t (Yang professzor leányát). Romantikus diákszerelem és minden viszontagságuk ellenére boldog házasság volt. Felesége hűséges bajtársként kísérte el veszélyes útján, mígnem a harctéren küzdő férje távollétében Csaing vérebei 1930-ban őt is Mao nővérével együtt kivégezték! így volt Mao felesége a Csiangék bankárlánya. CSODÁK ZSIDÓ BERKEKBEN BOGARAK A GOJOK FEJÉBEN A világlapok egészoldalakat szentelnek egy valóságos "csoda-számbamenő” kémtörténetnek. Svájcban folyik Alfred Frauenknecht pere, helyesebben elsőfokon már ítélet is született, csak az még nem jogerős, A hadikémkedés további tárgyalása majd alkalom lesz újabb ingyen reklám céljára. Ki ez a Fräuenknecht? Ügyes ember és — zsidó. Egyszemélyben. Miért kell reklámozni? Mert hogy egy zsidó jő üzletember, azt mindenki tudja, és aki végigolvasta a tudósításokat, rájön arra is, hogy a Frauenknecht most is in-Nyilatkozatok a világpolitika gondjairól Az amerikai-kínai ping-pong-kacérkodás napjaiban különösen érdekes néhány neves politikus nyilatkozata a Londoni TIMES hasábjain. Köztük Vladimir Ossipové, aki az Izvesztija londoni tudósítója volt, és ma központi szolgálatot teljesít a moszkvai külügyminisztérium sajtóosztályán. • Ossipov a fegyverkezési versenyről azt mondja, hogy azt tényként kell elfogadni. Ki kell kapcsolni a nemzetközi vitából azt a kérdést, hogy "ki kezdte", mert ezzel semmire se megyünk. A szófűzéséből azt igen ügyesen kihagyta, hogy: mire jutunk a fegyverkezés ilyen iramával! Ezt kellett volna kérdés alakjában nekiszegezni, akkor kiderült volna, hogy a szovjetember a következmények felmérésében is tud-e olyan bölcs lenni, mint az okok elsmírolásában. A világnak nem az a gondja, hogy mi miért történt, hanem az, hogy nem tud kikászálódni a következmények szorító abroncsából. Nem tud az okozatok ellenére haladni a jobb jövő alakítása felé. • Couve de Murville volt francia miniszterelnök is nyilatkozott. Figyel-ÍR COMMANDER, NINTH COAST GUARD DISTRICT CLEVELAND, OHIO 44199 3 February 1971 Meleg rokonszenv ébredt a magyarság iránt az US tengerészet admirálisában, aki részt vett az MHBK ezévi, igen reprezentatív bálján. Erről tanúskodik az itt bemutatott köszönő levele. Mr. Tibor Kalnoki-Kis Chairman, Cleveland Branch of Hungarian Veterans '839 Bates Road Rocky River, Ohio 44116 Dear Mr. Kalnoki-Kis: I want to express my appreciation to you and the other loyal members of the Cleveland Branch of Hungarian Veterans for honoring me at your Charity Ball on the 23rd of January. Mrs. Jenkins and I had a most enjoyable and inspiring evening visiting with you and the other members of the Cleveland Branch of Hungarian Veterans. As long as the spirit of freedom rings as loudly as it did upon the occasion of your Ball celebration, none of us should fear the demise of this great country. We were certainly most impressed and gratified that patriotism and loyalty is the badge of honor of your patriotic members. With all best wishes for a successful and happy new year, I am, Sincerely, W. A. JENKINS Rear Admiral, U. S. Coast Guard meztet Teheránra, Yaltára és Potsdamra, ahol már nem is annyira a háború megnyerése érdekében ölelkezett egymással a Szovjet és az Egyesült Államok, hanem a béke és a világ közös “elrendezése" érdekében. De miért van az, hogy Moszkva és Washington között azóta is teljes az összhang minden lényeges kérdésben, holott csak nagynehezen boldogulnak egymással? A volt francia miniszterelnök abban látja a választ — s egyben a már világkrízissé súlyosodott bajok okát, — hogy mind a Szovjet, mind pedig az USA csak tanonc volt a diplomácia magasiskolájában. Washington még a későbiek folyamán is csak arra jött rá, hogy Moszkva az orránál fogva vezeti, de ez ellen képtelen volt más lépést tenni, mint mutogatni a fegyveres erejét, ahogyan azt az életösztön a primitív embernek diktálja. A franciák és az angolok diplomáciai rutinját figyelembe sem vette, pedig ezeknek az országai éppúgy beletartoznak a szövetségbe, mint a Szovjet. Ma is az a helyzet — mondja de Murville —, hogy nem is annyira a fegyveres egyensúly; mint inkább a nukleáris energia birtoklása miatt nem tud mutatkozni semmiféle komoly diplomáciai fejlődés. A tényleges rendezésre adódott alkalmak: fuccsba vesztek. • Franz-Joseph Strausz, volt német hadügyminiszter szerint még az erőszak politikájánál is rosszabb az, hogy az USA az enyhülés politikájára váltott át. Lehet, hogy ez megfelelőbb az ő saját biztonsága érdekében, de miatta a Szovjet méginkább vérszemet kapott Nyugateurópára, s az Amerikával folytatott diplomáciai játszmája csak külügyi manőverezés. A téten teljes Európa sorsa pörög, s ez nem csupán az "európai sovinizmus”-ra veszélyes, mert nyilvánvaló, hogy a világ van bajban, s bajai pontosan az amerikai—szovjet kéthatalmi uralom idejéből származnak, abban súlyosodnak veszedelemmé. Sem Amerika, sem a Szovjet nem képes vonzó hatással lenni megbízható szövetségi rendszerek kialakításához. Mert a technikai és biznisz-civilizáció éppúgy nem az életet szolgálja, mint a kommunista ideológia. Ezért lesz döntő jelentősége annak, ha Kína és Japán is szuperhatalomként lép be a világpolitikába. kább szenzációs üzletet csinált, mint kémtörténetben hősködött. Lefülelték? Nem első eset a seftelés történetében. Esetleg 10—15 évi fegyház lesz belőle? Frauenknecht majd még azon is — nyer... ... De Izrael máris elképesztőt nyert! Az történt ugyanis, hogy amikor még az aktív de Gaulle nem látta jónak a francia MIRAGE hadirepülők leszállítását Izraelnek, egy svájci cég vett meg belőlük néhány darabot. A cégnek Frauenknecht volt a technikai vezető mérnöke. Egy-két gépet ízeire szedtek, lekopírozták, a precíziós rajzokkal és gyártási utasításokkal húsz ládát tömtek meg, és a ládák a páncélszekrény helyett Németországba autóztak, majd áthajóztak — Izraelbe. ... Az izraeli mérnökök még kitünőbb harci gépeket gyártottak belőle, mint az eredeti francia példányok voltak ... Olyan nyereség ez, hogy elsikkad mellette az ipari és katonai kémkedés, és még Frauenknecht is leülhet érte néhány évet. Jobb reklám, mint a Cherbourg kikötőjéből megszöktetett hadihajók kanyargó kikötése Izrael partjain, mint az Eichman-ügyben leghangosabban dobravert emberrablások esete, de fölülmúlja még azt a reklámot is, hogy újabban minden szovjetellenes tüntetést izraeli ügynökök vállalnak magukra, még bombák robbantásával sem fukarkodnak, mert hát ők világmegváltó hősök, és nem a maguk számára gyártották sem a kommunista ideológiát, sem a bolsevista terrort. Hogy manna hullt az égből a pusztában éhező seregeiknek, hogy száraz lábbal keltek át a Vörös-tengeren, — az ilyen csodabogarakat már úgysem hiszi el senki. Az új csodák meg legalábbis bogarakat ültetnek az emberek fejébe: hátha mégsem minden érték lerombolására csinált volna belőlük választott népet az az örökösen bosszútól lihegő Jehova! «ITTVAKÖkí Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MA JOE TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. 0. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Saabadságharcos Mozgalom P.O.Box 87 LongueuiJ, Que., Canada Előfizetés: Egy évre $5.00 — egyes szám ára 35c Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102
