Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1970-07-01 / 7-8. szám
6. oldal SZITTYAKÜRT 1970. július—augusztus hó ■ ■ A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK VALASZ TRIANONI KONGRESSZUSÁNAK VÉDNÖKEI: (Folytatás az előző számból.) ■ ■ (TRIANON Antal György, Montreál Molnár Jenő, Montreál Molnár Lajos, Longueuil Makranczy János, Montreál Török József, Laval Zselenók Mária, Duvemay Kovács Kálmán, Longueuil Rácz Mihály, Longueuil Kiss László, Montreál Nyikos László, Los Angeles Budavári Vilmos, Cleveland Kaszás Gyula, Vancouver Micro King Welding Co. Garden. Lantai László, Montreál Soős László, Montreál Tátray Gábor, Montreál Bukovszky Gyula, Montreál Vörös István, Montreál Höcs József, Toronto Somlai Miklós, Montreál Szathmáry Lóránt, Lachine Filep Zoltán, Montreál Brády Sándor, Montreál Németh József, Montreál Markó Ferenc, Montreál Szuesán Károly, Montreál Korda Sándor, Montreál Mayer János, St. Lambert Bóka László, Ste. Rose Nyitrai János, Longueuil Éderer Rezső, Longueuil Véghely Tibor, Longueuil Fasching Antal, Vimont Fekete István, Montreál Calif ■ ■ i ■ II ■ ’ ■ 9 ■ ■ B ■ ■ ■ ■i ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ t SEGÍTSÜK OKÉT! Május 1 5 -én, éjjel két órakor jött reánk a végtelen árvíz. Három éve ágybanfekvő beteg vagyok. Amíg az egészségesek a töltéseken dolgoznak, én legalább ezzel a versemmel emlékezek mindannyiukra. ■ B B B ■ ■ B ■ Félreverték a harangot fönt a Szamos táján. Gát szakadt és jött az árvíz éjnek éjszakáján. Istenem, de sok családnak oda lett a háza. Ijesztő volt a gerendák rémes roppanása. Sok I aluban nem maradt más, csak a puszta élet. Ki, hogy tudja, segítse az árvíz verte népet. (Szabad Föld c. újságból) Paládi Károlyné Olcsvaapáti Farkas Ferenc vezérezredesnek, a több sajtóorgánumban közzétett és másolatban is körözött NYILATKOZATÁRA. Farkas Ferenc, vezérezredes, fenti NYILATKOZATÁBAN támadásnak minősíti a maradék Képviselőház elnöksége által kiadott ÁLLÁSFOGLALÁS elnevezésű jogos kritikát, holott a szövegben kijelentettük: “Jelen ÁLLÁSFOGLALÁS a maradék Képviselőház tagjai által történt elfogadás után, a Képviselőház hivatalos álláspontját tükrözi vissza az “altöttingi” kérdésben. Ennek az ÁLLÁSFOGLALÁSNAK nem az a célja, hogy valakit, vagy valamit támadjon. Hanem az, hogy miután Farkas Ferenc — a kiadott füzetében — egy a magyar emigrációra is kiható magyar sorskérdést téves szemléletben tárgyal, kötelességünknek tartottuk az elkövetett hibákat reflektorfénybe állítani s ezen keresztül remélni, hogy a helyes és az alkotmánnyal egyező közfelfogás mégis csak ki fog alakulni”. A közt érdeklő dolgok, így a közjogi kérdések, nem magán kérdések, azok senki által ki nem sajátíthatók. S azok, miután az egész magyar nemzettestet érintik, a Nemzet tagjai által vita, vagy kritika tárgyává tehetők anélkül, hogy ezért a vita anyagát felvető személy — bárki is legyen az — saját személyében megtámadottnak érezze magát. Hogy az ÁLLÁSFOGLALÁS megjelent, arra Farkas Ferenc vezérezredes önmaga kényszerített bennünket. 1947. december hó 15-én Salzburgban (Ausztria) éppen az “altöttingi alkotmánysértésekkel’ ’ kapcsolatban volt egy törvényhozói értekezlet, mely értekezleten Farkas Ferenc vezérezredes is megjelent. Az értekezlet döntéseit “FELJEGYZÉS” címen írásba foglalták, amelyet Farkas Ferenc első helyen írt alá, de amelynek döntéseit Farkas Ferenc, az “ALTÖTTINGI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE” megírásánál egyszerűen mellőzte. Állásfoglalásunk éppen a “FELJEGYZÉS” döntéseire lett alapítva. E “FELJEGYZÉS” tanúsága szerint Farkas Ferenc önmaga fogadta el, hogy a “magyar jogfolytonosság egyedüli tényezői”: a) az 1939-es június hó 10. napjára összehívott (tehát nem az úgynevezett “altöttingi”) országgyűlés; b) az 1937:XIX.t.c. által alkotott országtanács. És ugyanennek a “FELJEGYZÉSNEK” a 2. pont harmadik bekezdésében ugyancsak Farkas Ferenc jelenti ki azt, hogy készségesen együttműködik az országtanáccsal, s ugyancsak ő tesz ígéretet arra, hogy vele az országtanáccsal és a két Ház elnökével egyetértőleg gondoskodni fog az országgyűlés törvényes egybehívásáról és az ezáltal történő alkotmányos döntések lehetővé tételéről, amiből viszont logikusan következik, hogy ö legalább is tudomásul vette, hogy az országtanács megalakítható és azt is, hogy az “altöttingi országgyűlés nem volt törvényesen összehíva és döntései nem voltak alkotmányosok. Ez a FELJEGYZÉS másolatban, a Farkas Ferenc vezérezredes által inkriminált ÁLLÁSFOGLALÁSUNK mellékletét képezi. Farkas Ferenc urnák, mielőtt a maradék Képviselőház ellen támadásba ment át, el kellett volna olvasnia a FELJEGYZÉST, hogy emlékezzen, miszerint ö maga is elismerte, hogy Altötting körül alkotmányjogi hiányosságok voltak és ezért érvénytelen. Mi ugyanezt állítjuk ÁLLÁSFOGLALÁSUNKBAN. A magyar alkotmányos intézmények, ezer éves alkotmányos állami életünk bizonyítékai és utolsó tartó oszlopai, amelyeknek fenntartása szent kötelességünk. Ha ezek, a mi hibáink folytán megsemmisülnek, ezekkel együtt mi temetjük el ezer éves állami életünk utolsó maradványait. És ezért súlyos felelőség terhel mindannyiónkat. Az altöttingi helytelen történések, helyesebben intézkedések zárták ki a konstruktív jobboldalt és vele együtt alkotmányunk alappillérét képező jogos kritikát. Ennek az eredménye lett az, hogy a magát “altöttingi országgyűlésnek” nevező képviselői csoport elnapolta önmagát, s azután mindenki felvette a befogadó állam állampolgárságát. Ezzel az 1939-es országgyűlés léte véglegesen megszűnt volna, ha az akkor kizárt konstruktív jobboldal kezébe nem veszi és meg nem menti az 1939-es országgyűlés intézményét. Éppen a legutóbbi események bizonyítják, hogy a magyar kérdés törvényes képviselet nélkül megoldhatatlan. Külföldi állampolgár magyarok, akárkik is voltak otthon, vagy ezek által létesített szervezetek legfeljebb protezsálhatják a magyar sorskérdéseket, de meg nem oldhatják. Az 1939-es országgyűlés keretei, a konstruktív jobboldali törvényhozók fellépése folytán azonban meg lett mentöve. De miután az altöttingi törvényhozók idegen állampolgárság felvétele következtében nem teljes, azért nevezi magát “maradék” és nem “Maradék” országgyűlésnek. Erről a lépéssünkről a külföldi állampolgárságot felvett országgyűlési tagokat is tájékoztattuk. Megjegyezzük még, hogy ez a szó “maradék” állapotot jelent. S mint üyen nem tárgya az alkotmányjogi szótárnak. S miután az 1939-es Országgyűlésnek ez az állapota külföldön és éppen az altöttingi téves lépések következtében állott elő, így a NYILATKOZAT írója hiába keresi az alkotmányjogi szótárban. Ezek után az ÁLLÁSFOGLALÁSUNK minden pontját fenntartjuk. Tárgyilagos és a Nemzet sorsáért aggódó magyaroknak még néhány példányt módunkban áll eljuttatni, ha erre nézve dr. Jakab Ferenc, 4101, John Ave. Cleveland, Ohio 44113 címre írnak. Palló Imre s. k. a Képviselő Ház I. alelnöke Papp József s. k. a Képviselő Ház jegyzője dr. Jakab Ferenc s. k. elnöki hivatal vezető Hírek... * • • A NÉMETEK MEGÁLLAPÍTOTTÁK, hogy 1925 óta kiadott egyetlen Lenin-könyv sem hiteles, sőt valamennyi csupa ferdítés. Hozzátették azonban azt is, hogy ez nem számít: Lenin gondolatai eredeti formájukban is elavultak. Halálának 100. évfordulóján — Marxszal együtt — "kőkorszakbeli figurának” nevezik a "nagy prófétát”. I • ' • KÖLCSÖNÖS NAGYKÖVETSÉG — EGYMÁS ELISMERÉSE NÉLKÜL? Mi ez? Kommunista-demokrata maszlag. A demokrata név alatt is kommunista Keletnémetország nagyfőnöke ajánlotta bevenni. Ajánlata az volt, hogy Nyugatnémetország is, Keletnémetország is lépjenek be az UNO-ba, kölcsönösen állítsanak fel követségeket egymás között, s a követségek tárgyalják a "mindkettőjüket érintő” kérdéseket. Ulbrich mester ezzel a naívsággal próbálja falazni a tehetetlenségből eredő engedékenységét.
