Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1970-01-01 / 1. szám

8. oldal SZITTYAKÜRT 1970. január hó A Természet jószíve könnyít a magyar verejtéken Az országcsonkítással koldussá lett a drága magyar anyaföld: nagyon kevés a mélyéből kitermelhető nyers­anyag és energiahordozó. Üjabban a hévíz kezd komoly nemzeti kin­csünkké válni. 300 jelentősebb termálkutat-tártak föl eddig, és 1500 melegvízforrást tartanak nyilván. A feltörő víznek több mint a fele 50 C-foknál forróbb. Különös áldása a magyar földnek, hogy azonos hőfokú víz nyeréséhez Magyarországon fele olyan mélyre kell fúrni, mint bárhol Európában. 1000 és 2000 méter mélység között tárol a hévíz. Az Alföldön már 18 méterenként emelkedik a hőmérsék­let 1 fokkal. Ehhez képest Európá­ban az átlagos arányszám 33 méter, és az egész világon 40. A különb­ségével könnyít a Természet a ma­gyar verejtéken... Az eddig feltárt hévizek 40 száza­léka még nincs kihasználva megfele­lően. A 80—90 fokos víz általában üzemeket, háztömböket, csarnoko­kat fűt. Kevés még a kihasználása a primér-kertészetben, melegágyak­ban. És nem vezették be még a vá­rosi, üzemi fürdőkbe, mosodákba, háztartásokba. A termálvíz szélesebbkörü felhasz­nálása Szentesen a legjobb. Kórhá­zak, fürdőszobák, mosodák számára már az egész városban nem kell vi zet melegíteni: melegen jön elő a földből. A gyógyászat 80 kisebb fürdővel és több termál-stranddal hasznosít­ja a természetes melegvizet. Ezek­nek fejlesztése folyamatban van. Felmérések szerint hatalmas “hé­víz-tengerek” vannak a magyar föld alatt. Tervbevették, hogy a feltörő gőzt külön vezetik. A kutatók sze­rint a mélyből származó természetes gőz az ország energiaellátásának 20—25 százalékát is fedezné. Spion mikrofonok és élő spionok A “Magyar Hírek” címen megjelenő svédországi magyarok lapja jelenti az alábbiakat: . . . Azzal kezdődött a diplomáciában ez a cinikus divat, hogy a rendes telefonké­szülékből cérnaszál vékony dróttal kü­lön leágazást csináltak a követségek bizonyos mellékhelyiségeibe, a beszél­getések illetéktelen lehallgatására. Ké­sőbb a rendes rádiókészülékeket, me­lyeket a folyamatos tájékozódás végett a hivatalos helyiségek nyitásától zárá­sig szokás üzemben tartani, használták illetéktelen értesülések szerzésére. Aránylag könnyen lehetett ellene véde­kezni, így ki is ment a divatból A diplomáciai óvatosság hamarosan végetvetett a csillárokba, díszes asz­tali lámpákba, virágcsokrokba rejtett miniatűr mikrofonok sikereinek is. A szágon először a svéd követségen al­kalmazták a mikro-mikrofonok szisz­témáját. Persze szovjet rendszer sze­rint. Tatarozás alkalmával, vagy ennek ürügyén, mielőtt az új kárpit rákerülne Képünkön Véli Soysoldi középis­kolai igazgató, a török testvérné­pünk kiemelkedő antibolsevista har­cosa és prof. Tóth Imre szabadság­­harcos vezető látható. Véli Soysoldi volt szervezője és irányitója azok­nak a tüntetéseknek, amelyeken a török diákság magyar zászlók alatt felvonulva követeltte — Koszigin tö­rökországi útja alkalmából — test­vérnépe szabadságát és függetlensé­gét. Prof. Tóth Imre nemzetmentő munkálkodásáról többször beszá­moltunk lapunkban, most azonban szomorúan kell jelentenünk, hogy a szibériai fogolytáborban szerzett ólommérgezés következményeként kórházi kezelésre szorul. a falakra, szegek fejénél alig nagyobb mikrofonokat vakolnak rá. A huzalozást is bevakolják. A mikro-mikrofonok tá­ján mindössze néhány, észrevehetetlen tüszúrást kell ejteni a kárpiton: a hang azon is átmegy, s a mikrofon a lehal­­gató helyiséghez közvetíti a diplomá­ciai titkokat. A svéd követség, gondos vizsgálat el­lenére sem talált semmi gyanúsat, de pár hét múlva már bizonyossá vált előt­te, hogy technikai kém-hálózattal van körülvéve. Diplomatákként rádióműsze­részek érkeztek a pesti követséghez, és finom műszereikkel rájöttek az újabb szovjet-divat szerint álcázott mikro­­mikrofonok rejtekére. A svéd külügyminisztérium mosta­nában Stockholmban fülelt le élö-spio­­nokat. Magyarországi emigránsként járták a minisztérium lépcsőit, folyo­sóit és hivatalos helyiségeit. A módszer változik, ... a kémszol­gálat működik! Ha nem elég a techni­ka, akad rá ember is. Kurta sorok a széles nagyvilágból ♦ Az amerikai—japán közeledés fel­borította a Kremlinnnek azt a ter­vét, hogy szorgalmas japáni munkás­tömegekkel próbálkozzon Szibéria civilizálására. Ez is súlyosbítja a Szovjetunió ázsiai területeinek a gondjait. A nyugat-németekkel való megegyezés esetén talán nem lesz más megoldás számára, mint az, hogy Kelet-Európából vonjon el to­vábbi csapatokat az ázsiai határok védelmére. ♦ Rémeket látnak a Kremlin nagy­moguljai. Dühösen tiltakoztak ami­att, hogy a Nixon-adminisztráció Okinawa szigetét visszaígérte a japá­noknak. Szerintük Amerika, Kína és Japán be akarja keríteni a Szovjetet. ♦ Attól is retteg a Szovjet, hogy a japán kormány rövidesen bejelenti az igényét arra a három szigetre is, melyekre Moszkva tette rá a kezét Japán kapitalációja után. ♦ Újév napján feketepiacon szerzett hadihajók vonultak Izrael felé a Földközi-tengeren. Ugyanaz az öt ha­jó, melyet Franciaországtól vásárol­tak két évvel ezelőtt, de a hadizárlat miatt visszakapták érte a pénzüket. Cherbourg kikötőjéből azon a címen futottak ki, hogy egy norvég cég vette meg, de kiderült, hogy nem, sőt nincs is olyan cég, amilyen nevet vásárlóként jelentettek. A sötét csempészüzlet lehet, hogy politikai botrányt vált ki. Nem valószínű. Sző­rös kezek ezt is elkenik, mint a ha­sonlókat mindig. A KREMLIN, A TALMUD ES A CIONISTÁK Ha az uralkodó szovjet-rezsimet szét lehetne választani a szovjet for­radalom megvalósításában résztvett Bronsteinektől, Goldmanoktól, — Bé­rijüktől és Filkensteinektől, meg a többiektől, akkor csodálkozni kelle­ne, hogy miért jó neki a látszatra asszimilált zsidó, és miért rossz a cionista zsidó. Miért halálos vétek antiszemitának lenni a diaszpóra zsi­dóságával szemben, és miért szabad — sőt érdem! — anticionistáskodni? Ami magyarázatot a Kremlin ad er­re, az sántít. Ha a “proletár-inter­nacionalizmus” alkalmazható min­den más népre, melynek van hazája, miért ne volna alkalmazható egyedül a zsidó népre, melynek méghozzá csak mesterséges hazája az a kis Iz­rael, amit cionista “honfoglalással’' szerzett? De a szovjet-rezsim nem választha­tó szét a forradalmat és Oroszország fél évszázados kommunizálását vég­­hezvivő zsidó nagyságoktól. Még at­tól a másfél milliónál is több zsidó kommiszártól sem, mely a Szovjet Birodalom állami igazgatását végzi, vagyis a nagy és kis kulcspozíciókon keresztül érvényesíti a szovjet "ál­lamrendet”: a terrort. Nem szabad szétválasztani tőlük, mert a szovjet­rezsim — zsidó-uralom. A zsidó ura­lomnak kommunista formája. A szláv tömeg és a pánszlávizmus csak egyik, és nem is fő mozgató motorja ennek a zsidó-uralomnak. Miért "el­lenséges” hát Izraellel és általában a cionista zsidósággal szemben a hi­vatalos szovjet álláspont? A zsidóság a kiválasztottságnak és a világküldetésnek a tudatát hordoz­za magában. Hogyan másképp tudna eleget tenni ennek egy kis nép, ha nem azáltal, hogy az embert kétféle mértékkel méri? A kiválasztottságra a Thóra, a kétféle mértékre pedig a Talmudok tanították meg. A kivá­lasztottak tehát nyilvánvaló, hogy nem húzódhatnak össze egy kis or­szágba, mert onnan képtelenek vol­nának világküldetésüket megvalósí­tani. Összehúzódásuk gettó-államot hozna létre, s abban a kétféle mér­ték sem alalmazható, mert kikkel szemben volna akkor kivételes a Je­hova által kiválasztott zsidó? Erre csak a diaszpóra nyújt lehetőséget. A zsidó népnek tehát — zsidó hit szerint — Jehova által megszabott életformája a diaszpóra. A szovjet-álláspontnak pontosan ugyanez az alapja. Ezzel természetesen a külszines asszimiláció is jó eszközévé válik a célnak. A zsidók jobban tudják, mint a nem-zsidók, hogy a zsidó nem vá­lik nem-zsidóvá, bármely más nép között él, és bármilyen nyelvet be­szél. Izrael államára — ezek sze­rint — semmi szükség nincs: a nagy­világ az ő "hazájuk”. A zsidó cél eszköze a szétszóródás, és a hatalmi beékelődés minden jelentős nép kö­zé. A szovjet-álláspont közelebb van a Thóra és a Talmudok tanításához, mint a cionisták kis hazácskája. A Szovjetunió katonai, gazdasági és po­litikai ereje a diaszpórát támogatja, azon keresztül pedig a zsidó világ­hódítást szolgálja. De nem pontosan ezt teszi-e az "antikommunista szabad világ”? Itt nem is másfél, hanem legalább ti­zenöt millió zsidó "komisszár" végzi ugyanazt a feladatot! Izrael — a "zsi­dók hazája” — csak egy kis ország: a zsidó népiség és államiság formai képviseletére. ♦ Fidel Castro nem boldogul a "tár­sadalmi munká”-val. Kuba cukornád ültetvényeinek alig felét tudta learat­tatok Közben remek ötlete támadt: az USÁ-ban élő híveit invitálta segí­teni. 5—6 ezer "társadalmi munkás”­­ra volna legalább szüksége. Szeren­csés szám a 13, de nem Fidélnek! Ugyanis csak ennyi hippi és marxista állt kötélnek. Még ezek is inkább a "kommunista jólétet” kívánják ott learatni a maguk számára, és nem cukornádat Castrónak. ♦ Az a hír járja, hogy Péter János külügyminiszter karácsony estéjén vette át Moszkvában azokat a felté­teleket, amelyek szerint a magyaror­szági kormány gazdasági kapcsola­tokról tárgyalhat Nyugat-Németor­­szággal. Terjed a magyar zeneoktatás! módszer A nagyvilág ezer zeneiskolájában vezették már be a híres Kodály-mód­­szert. Magyarországról induló "követei” a múlt évben rekord-forgalmat bonyolítottak le. Egy San Francisco melletti zeneiskolában 56, Bostonban 70 tanárral ismertették meg a módszert. A bloomingtoni egyetem nyári kurzusán végig magyar kiküldöttek tanítottak. Torontóban hat hét alatt 900 tanár 97 előadáson ismerkedhetett meg az egyre népszerűbb és egyre eredményesebbnek mutatkozó Kodály-mód­­szerrel. Finnországban is volt már hasonló oktatási tanfolyam. A magyar zeneoktatás eredményeit egyre jobban megismeri és értékeli a nagyvilág. London több zeneiskolájában, a berni konzervatóriumban, Tallinban, Tbilisziben, Kosztromában, de már a Fidzsi-szigeteken is, az USÁ-nak pedig több száz iskolájában a Kodály-szisztéma szerint tanítanak. Kaliforniában, a stanfordi egyetemen megalakult a Kodály Zenei Nevelési Intézet. Párizsban és igen sok más nagyvárosban énekeskönyveket adnak ki a magyar iskolai könyvek mintájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom