Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-09-01 / 9. szám
4. oldal SZITTYAKÜRT 1969. szeptember hó PATAKY LÁSZLÓ elmondja felfedezéseit Több mint nyolc esztendővel ezelőtt — 1961 április 28-án — szenzációs tudományos hír röppent ország-világgá. Egy békéscsabai mérnök, amatőr rovás-kutató huszonöt éves nyomozás után megfejtette Európa leggazdagabb régészeti leletét, az 1799-ben talált és menten a bécsi Kunsthistorisches Museumba vitt, ma is ott őrzött 23 aranyedényből álló nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratait. A kutató PATAKY LÁSZLÓ. Felfedezésével bizonyította, hogy a kincs minden darabja magyar kézművesek remeke, magyarul beszélő besenyők révén került hazánkba, tehát sem nem ótörök, sem nem "rontott görög” írásról van szó, mintahogy azt másfél évszázadon át vélték a tudósok. Pataky László további kutatásaival bebizonyitotta azt is,hogy az ősi rovás révén népünk s kultúrája milyen erős szálakkal kapcsolódott az évezredekkel korábbi világ népeinek nagy családjához. — Szerencsém, hogy Székelytöldön születtem — olvassuk nyilatkozatát az IFJÚSÁGI MAGAZIN május havi számában —, ahol az ősi magyar műveltség elemei, így a díszítőművészetek nyomai és a rovásírás több mint egy évezred alatt sem merültek feledésbe... PATAKY LÁSZLÓ — A rovás jeleket kisgyermekként ismertem meg a fiátfalvi szomszédoktól, öregektől. Arra ma is élesen emlékszem, hogy az első görögórán, amikor a tanitó felrajzolta a táblára a gammát, felvillant előttem, hogy a latin, a görög gamma és a székelymagyar rovás gé-je hasonló. Később megismertem a rovás eredetéről szóló népi hagyományt is, amely szerint rovásunk — szkíta örökség. — A székelyek mindig Attila népének vallották magukat, Attilát viszont Priszkosz görög tudós — aki megfordult udvarában — emlékirataiban szkítának nevezi. Ebben a tudatban nőttem fel, már gyakorló mérnök voltam, amikor egyszer valahol azt olvastam, hogy a rovásról szóló székelyföldi népi hagyomány nem igaz. Én inkább hittem az enyéimnek és elhatároztam, hogy felkutatom az igazságot. Tanulmányozni fogom a rovás kialakulását és rokonságát más népek rovásjeleivel. Fellelkesített az a hír is, hogy Kiskunhalas város irattárának rendezésekor (1920-ban) előkerült egy jegyzőkönyv, amelyből megtudhatjuk, hogy a halasi pásztorok 1802-ben tizenhat rovásboton megfenyegették a városi elöljáróságot bizonyos vélt sérelmük miatt. A rovást a városházán senki sem tudta elolvasni. Behívtak a pusztáról néhány öreg pásztort, azok olvasták el a szöveget, amit aztán jegyzőkönyvbe vettek. Ezt a halasi múzeumban ma is megnézheti bárki, vagy Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon című könyvében elolvashatja. A rovás tehát létezett, s még nyolcszáz évvel I. István ultimátuma után is kapcsolatteremtő eszköz volt... KLEOPATRA — ROVÁSUL — Eleinte azt kutattam, hogy kik voltunk, honnan jöttünk, merre jártunk. Ezen az úton azonban nem jutottam célba. Ekkor az írást kezdtem vizsgálni, s egyszer rábukkantam, hogy az ősi magyar rovás: maga az egyiptomi képírás! Tehát rokona a hieroglifnek! Betűink ugyan egyszerűbbek, mint a hieroglifák, de az egyszerűsítés olyan jól sikerült, hogy egy jó szemű magyar rovó az egyiptomi obeliszkről le tudta volna olvasni Kleopátra királynő képekkel írt nevét. Megtaláltm hát, hogy írásunk eredetéről a nép szája őrizte meg az igazságot, mert a szkíták közvetlen kapcsolatban álltak Egyiptommal! — Kezembe vettem a nagyszetmiklósi aranyedények rovásainak egyik sorát, s már az első pillanatokban észrevettem, hogy ezeket a rovásokat jól tudom olvasni magyarul, holott eddig törökül (!) olvasták! Az első sor, amit elolvastam, ez volt: Pecsenyég Kenéz. Ezt a két szót az első pillanatokban nem értettem pontosan, de a többi írás olvasása után kitisztult a homály. Ez hozta az igazi meglepetést: a kincsre besenyők írtak magyar rovással — magyarul!!! A tizennégy -aranyedényen látható rovás jeleket 1960 december 1-én fejtettem meg, de csak akkor léptem a nyilvánosság elé, amikor már tökéletesen biztos voltam munkám helyességében. AZ I BETŰ NYOMRA VEZET — A rovással megjegyzett edények közül kettőt ismeretlen betűs körfutó felirattal díszítettek. A tálak egymás párjai, feliratuk is azonos. Ezt az írást a kutatók "rontott görög” írásnak nézték. 150 év alatt négy különböző görög megfejtést mutattak be, de egyet sem fogadott el a tudományos világ, mert értelmes mondatot formálni csak önkényes változtatással lehetett belőlük. — Amikor az egyik tálat kézbe vettem, úgy találtam, hogy a díszes nagybetűk között más rovásjelek is vannak. Ezt el is tudtam olvasni azonnal: JIRKÓ PESENYÜJ ILKENÉZ. Megállapítottam, hogy a rovásjeleket utólag verték a díszítő betűk közé. Négy év múlva amikor újra elővettem a feliratot, a rovás jellegből kiindulva különösebb nehézség nélkül leolvastam. Kiderült, hogy a két tálra magyar nyelvű köszöntőt írtak, erősen i-ző nyelvjárásban. Mai köznyelven a felirat így hangzik: ISTEN ÁLDJA IDUKÁT MEG ANYÁMAT ILONA-GYILYÓ. Ilona fejedelemasszony köszöntőjének megfejtésében a rovás I betűje segített. Egy N alakú betűn ugyanis egy kis vonáskát láttam. Ilyen kis vonással jelzik a rovásban az I betűt. Ha az N alakú betű valóban N, és a hozzáragasztott vonáska I, akkor a kettő együtt Ni=Ny. Amint ezt végiggondoltam, abban a pillanatban megelevenedett előttem a felirat egy szava: A nagyszentmiklósi kincs huszonhárom aranyedénye ANYA. Egyébként a tál avar díszítésű. A kör feliratán megörökített i-ző nyelvjárás pedig nagykún. Tehát egy avar-kún származású ILONA nevű fejedelemasszony küldte el köszöntőjét az édesanyjának, amikor IDUKA húga született. —Az Ilona helységnevek Kolozstérségében fordulnak elő, az Idák pedig Jászó táján. Nyilvánvalónak látszik, hogy Ilona asszony, aki a magyar honfoglalás előtt élt, a tálakat Kolozsvár terében bányászott aranyból készíttette s Jászó vidékére küldte. De nyilvánvaló az is, hogy Árpád fejedelem honfoglalása előtt is éltek a Kárpátmedencében magyarul beszélő népek, s ezeknek a rovásnál már fejlettebb, a görög és a latin betűkkel egyenrangú betűik voltak. — A háromféle írás: a görög, a latin és a magyar azért hasonlít egymáshoz, mert mind a három ugyanabból a rovásból fejlődött ki. Ezt a rovást a latinok és görögök ión vagy jón írásnak nevezték. A görög és a latin betűk a magyar rovásból minden erőltetés nélkül kialakíthatók, a magyar és a jón rovás kétségtelenül azonos vagy legalábbis közel azonos volt, s ez a tény fémjelzi ősi kapcsolatainkat a görög-római kultúrával. — Az izgalmas, sikeres munka elrabolta minden szabad időmet, de megszépítette az életemet — fejezi be a világhírű rovás-kutató PATAKY LÁSZLÓ nyilatkozatát az Ifjúsági Magazin hasábjain. — Az elmúlt hét évben egyébként elsősorban a magyarországi helységnevek szerkezetének tanulmányozása kötötte le figyelmemet. Több ezer helységnév eredetét és jelentését fejtettem meg. Ha teljesen elkészülök a munkával, ezt is a köznek ajánlom majd. K özös magyarságszolgálat érdekében az amerikai gazdasági életben működő magyar szakemberek vállalatot alapítottak New Yorkban. A vállalatot "American-Hungarian Advertising, Publishing & Business Service, Inc.” néven jegyezték be. Ez év végefelé Magyar Évkönyvet (Hungarian Pages & Almanach) adnak ki az 1970-es esztendőre. Nemcsak gazdasági tájékoztatókat tesznek közzé benne, hanem történeti, irodalmi és művészeti ismertetéseket is, meg a sport-élet tudnivalóit. Az évkönyv gerince azonban a SZAKMAI ÚTMUTATÓ lesz. Már eddig is rengeteg olyan gazdasági szakterület volt összegyűjthető, ahol magyar vállalkozók és magyar alapítású cégek régóta szolgálják a magyar és az amerikai közönséget is. Ezeknek hirdetései olyan eligazítást nyújtanak a különböző vállalkozásokra elszántaknak, vagy csak a jobb vásárlásra törekvőknek is, amilyenre az amerikai üzleti könyvekből nehézkes és időtrabló búvárkodás után sem találhat senki. A vállalat adminisztratív apparátusa lázasan kutat tovább, és azon dolgozik, hogy lehetőleg már az első évkönyvbe belekerüljön minden new yorki és new york környéki vállalkozás, melynek bármiféle magyar vonatkozása van. Ezenfelül felkérnek mindenkit, hogy hasonló vállalatokról, üzletekről és hivatásos, közérdekű foglalkozásokról értesítsék az Évkönyv kiadóit. Rendkívül hasznosnak ígérkezik egy ilyen gondosan összeállított szakmai címtár és útmutató! Nemcsak jó olvasmányként, hanem gazdaságos eligazításként is a mindennapi életben. Cím: “Magyarságszolgálat”, — 350 East 81st Street, New York, N.Y. 10028. Telefonszámok: 861-0672 és 249-4050. Magyar tudás in van a hold repülésben! Csak utólag derült ki, hogy az Apollo 11 le- és felszálló kabinjának motorját magyar mérnök: Domokos István tervezte. Július 20-án bizonyára ő izgult legjobban a sikerért. Viszont négy nap múlva az űrrepülés köpontjából ő kapta az egyik legmelegebb hangú gratulációt. A magyarság nevében lapunk ezt még melegebb köszönettel tetézi meg, mert a fajtánk Domokos Istvánon keresztül nyert nem jelentéktelen részt abban a teljesítményben, melyhez a műszaki tudás csúcsa vezette el az Embert.
