Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-09-01 / 9. szám
1969. szeptember hó SZITTYAKÜRT 7. oldal TÁVIRATUNK NIXON ELNÖKHÖZ „YANKEE GO HOME!“ — LATIN-AMERI KA MAI ARCA — Nelson Rockefeller new yorki kormányzó, Nixon elnök latin-amerikai különmegbízottja, csak néhány héttel ezelőtt tett, mintegy másfél hónapig tartó "tényfelderítő” körútat Dél-Amerikában. A kormányzó 19 országot keresett fel, az eredeti útitervben szereplő chilei, venezuelai és perui látogatást e három ország lemondta, a többi országban pedig heves tüntetésekkel "köszöntötték” a kormányzót. "Több volt az erőszakos megnyilvánulás, mint amire számítottam — jelentette ki Rockefeller hazaérkezése után — s ez is bizonyítja, hogy az Egyesült Államoknak új latin-amerikai politikát kell kidolgoznia, ha javítani akar kapcsolatain." A körút eredménye megdöbbentő. A latin-amerikaiak, akik Washington "antikommunista” mintatanítványai voltak, új diplomáciai kapcsolatokat építettek ki a kommunista országok kormányzataival. Kereskedelmi kapcsolataikra pedig mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a limai katonai junta Bulgáriával kötött kereskedelmi szerződést, a peruiak pedig Romániával, Jugoszláviával, Csehszlovákiával Lengyelországgal és Magyarországgal kötöttek hasonló szerződéseket. Venezuela, ahol a kereszténydemokrata Rafael Caldera áll a kormány élén, ugyancsak diplomáciai kapcsolatra lépett Magyarországgal, Csehszlovákiával. Uruguay ez év februárjában kötött 20 millió dolláros kereskedelmi szerződést a Szovjetunióval. Limába 100 millió dollár értékű nehéz gépi berendezéseket szállít a Szovjet. A Szovjetuniónak a latin-amerikai országokkal folytatott kereskedelme 157 millió dollárról 260 millió dollárra növekedett 1965 óta. A latin-amerikaiak csalódtak az Egyesült Államokban, ahonnan olyan segítség érkezett, amely a délamerikai államok gazdasági életét — Juan Velasco Alvadaro tábornok, Peru államelnöke kifejezésével élve — "fojtogatja”. Latin-Amerika külföldi adósságai 1960 óta megkétszereződtek, vagyis csaknem 20 milliárd dollárra növekedtek. Az ENSZ gazdasági bizottságának egyik vizsgálata kimutatta, hogy a latin-amerikai gazdasági növekedés üteme átlagosan 4.8 százalékkal kisebb volt, mint az előző tíz esztendőben — a világ kereskedelemben való részesedése pedig az 1950 évi 11 százalékról 5 százalékra esett vissza. A francia Jean-Jacques Servan-Schreiber "Az amerikai kihívás” című könyve arról számol be, hogy miként árusítják ki az európai gazdaságot az észak-amerikai gazdasági tőkének. E könyv szól arról is, hogy az Egyesült Államok latin-amerikai beruházásának összege 10 milliárd dollárral magasabb, mint az Európai Közös Piac országaiban, ahol mintegy 8 milliárdot tesz ki. Magasabb profitot is húznak: az európai 6.7 százalékos átlaggal szemben, 11.8 százalékot. Közép- és Dél-Amerikában csupán 1960 és 1966 között külföldiek 2,75 milliárd összegű tőkét fektettek be. A latin-amerikaiaknak viszont háromszor ennyit — 8,335 milliárdot — kellett ugyanebben az időszakban adósságok, kamatok és profitok formájában visszafizetniök. Az összes latin-amerikai export-bevétel 36 százalékát nyelik el a fizetési kötelezettségek. ROCKEFELLER "FELDERÍTŐ” ÜTJÁN az is kiderült, hogy a latinamerikai kormányok fellázadtak az Egyesült Államok Kuba diplomáciai kiközösítésére irányuló politikája ellen. Castro szerint a latin-amerikaiak érzik, hogy a "jenki gazdasági imperializmus megfojtással fenyegeti őket.” A múlt év szeptemberében a kolumbiai Medellinben összeült latinamerikai püspöki konferencia is elfogadott egy olyan tartalmú dokumentumot, amely nemcsak teológiai jellegű, de gazdasági és politikai tartalmú is. "A társadalmi helyzet oka és egyben következménye a gazdasági struktúrának — mondja az okmány. A társadalmi fejlődés parancsolóan követeli az életszínvonal emelését, a szegénység kiküszöbölését.” Amit a népek évek óta mázolnak a latin-amerikai nyomornegyedek házfalaira — “Yankee go home!” — azt ma már államférfiak is követelik. "Urak akarunk lenni a saját hazánkban” — jelentette ki Angel Valdivia Morriberón perui tábornok. Peru a nyomor országa, ahol évente mintegy 40,000 gyermek hal meg elégtelen táplálkozás következtében, az állam pedig, ahol 1924 óta az észak-amerikaiak 166,000 hektárnyi olajmezőiről mintegy 447 millió barrel olajat szállítottak el, a múlt évben 3 milliárd márka összeggel tartozott külföldi hitelezőinek. A perui katonai junta hadat üzent az Egyesült Államok "gazdasági agressziójának" — írja a Der Spiegel c. nyugatnémet lap — és "azzal kezdték a harcot, hogy 1968 októberében kisajátították az IPC észak-amerikai olajtársaságot". A A Times pedig közli, hogy a katonai junta azt követeli az USA-tói, hogy a negyven éven át folytatott "olajlopás" jóvátételéül fizessenek 690.5 millió dollárt. Rockefeller körútja előtt — a perui katonai junta — már 744.5 millióra emelte a jóvátételi igényt. ♦ A "népi kapitalizmus” gazdasági imperializmusa alkonyodik Latin- Amerikában is. A Washington Post megjegyzi: "egy új nacionalizmus van kialakulóban számos latin-amerikai országban, minden ideológiai fronton át, s ereje egyre nő." Még eldöntetlen az a kérdés, hogy Latin-Amerika népeinek ébredő nacionalizmusa elég erős-e ahhoz, hogy győzedelmeskedjen az Egyesült Államok "gazdasági imperializmusa” ellen úgy, hogy közben ne váljék áldozatául a vörös csillagos állam-kapitalizmusnak. (M. T.) • A dollár-nyugdíj haza juthat. A Magyar Távirati Iroda adott ki közleményt arról, hogy a budapesti külügyminisztériumban folytatott amerikai—magyar tárgyalások eredményeként a hazatértek öregségi nyugdíját az USA Magyarországon is folyósítani fogja. • Mindszenty hercegprímás ügye is tárgyalásra került a magyarországi külügyminiszter és az új budapesti amerikai követ között, de aligha született döntés. A tájékoztatókban egyik oldlaról sem említik ezt az akut kérdést. • Kanyaró elleni védőolást tettek kötelezővé otthon. Eddig diftéria. A Hungária Szabadságharcos Mozgalom New Jersey-i csoportjának kezdeményezésére a Magyar-Amerikai Tudósok, Akadémikusok és Értelmiségiek Társasága Nixon elnökhöz — Romániába — Bukarestbe érkezése alkalmából, az ottani követség címére táviratot küldött, melyben a Romániában elnyomott magyarság megsegítésére és a trianoni békeszerződés igazságtalanságaira felhívta az Elnök figyelmét. A táviratnak másolatát VI. Pál pápának és a State Departmentnek is megküldték. A távirat szövege: "Elnök Űr, mi a Magyar-Amerikai Tudósok, Akadémikusok és Értelmiségiek nevében romániai látogatása alkalmából felhívjuk szíves figyelmét arra a tényre, hogy az 1920. évi trianoni békeszerződés alapján 2,500.000 magyar él román elnyomás alatt. E szerződés eredményeként a 18,000.000 magyarból 8,000.000, mint kisebbség él emigrációban, idegen államokban, vagy megszállott területeinken szabadságától, polgári jogaiktól megfosztva. Románia Csehszlovákiával, Oroszországgal, Jugoszláviával és Ausztriával együtt, az ezeréves Magyarország területének nagyrészét háborús prédaként megkapták — különlegesen a legkegyetlenebbül megfosztotta a magyar kisebbséget minden szabadságától, minden polgári jogaitól, sőt megakadályozta a magyar kultúrális örökségük fenntartását. Mi, magyar értelmiségiek, akik az Ön megválasztását támogattuk, mély tisztelettel kérjük Elnök Űr minden Ismerik az egész világon, — mert ugyan hol nincsenek betűre éhes magyarok? Pesti utcák standjain ugyan nem árusították, s rikkancsok sem énekelték a nevét, de egy-egy száma hol itt, hol ott bukkant fel a békeidők Magyarországán, mint az első, mind a második világégés előtt. Utána pedig a Vasárnap ért elsőnek a Németországba menekültek közé, és úgy vették jóidéig, mintha orákulum lett volna, pedig más volt, mint az otthon megszokott újságok, mert távoli és idegen kultúr talaj nyomát viselte, s ez szokatlanul, bántóan hatott magyar nyelven. Most háromnegyed évszázadát ünnepelheti a Magyarok Vasárnapja. Elgondolkoztató: hogyan tudott eddig kitartani egy hetilap azon a földön, melytől oly messze esik a nyelhimlő,, szamárköhögés, tetanusz, gyermekbénulás és gümőkór ellen volt kötelező a kisgyermekek védőoltása. • Az orvosnők, gyógyszerésznők és női bírák arányszáma Magyarországon a legmagasabb. 21, 20 és 18 százalék körül van. • Az esztergomi bazilika restaurálásához szükséges termésköveket ugyanabból a bányából termelik ki, mint amelyikből az eredeti kövek kerültek ki annakidején. A bánya régóta nem volt üzemben, és nem is volt ismeretes. Most felkutatták és újból megnyitották, hogy az új kőfaragványok anyaga egyezzen a régiekkel. THE ASSN. OF American Hungarian Scientists, Academ ici ans and Intellectuals has sent a telegrapi to President Nixon in regard to his visit to Romania. ‘‘We humbly call to your attention the fact that due to the 1920 Treaty of Trianon 2,500,000 Hungarians are presently living and being suppressed in Romania today,” read the telegram. ‘‘We, the Hungarian intellectuals, who supported your election sincerely request any aid you can render to these poor Hungarian people, and the interest of justice and world peace.” Elemer Papay of 1311 W. 106th St., association member, a local member, said copies of the telegram had been sent to English and Hungarian newspapers. (Cleveland Press, 1969. aug. 6.) segítségét szegény elnyomott magyar népünk érdekében, az igazság és világbéke javára!” T iszteletreméltóan: Blazsek O. F., ügyvéd üv. titkár Benyo D. J., vegyész üv. tanácsos Bokor P .ár. üv. elnök és még 257 aláírás vének földrajzi birodalma? Mi a tit ka a fennmaradásának? Az alapítás ad választ erre a kérdésre. Akik az elmúlt évszázadban Amerika földjébe szúrták le a vándorbotjukat, azoknak kereszténynek lenni és magyarnak maradni egyet jelentett. Ezt a vágyat, ezt az igazságot látták meg azok, akik létrehozták, és — bizony-bizony — áldozatos munkával fenntartják a Vasárnapot. Bárhogyan "világiasodjunk”, bármilyen merész ívben törjön a nyers realizmus, sőt az anyagelvűség felé ma az emberi gondolat, — történelmi évezredünk alatt a keresztény hitvilág emésztődött magyar szellemmé a magyar vérben. S évszázadoknak kellene leperegniük ahhoz, hogy ez másképp lehessen, hogy viszszafajulhasson. Kultúránk, gondolatvilágunk alapítása keresztény jellegű, s minden biológiai, minden érzelmi reakciónk, agyvelőnk minden sejtje tiltakozik az ellen, ami másféle jelleget visel. A Vasárnap titka legyen útmutatója az emigrációnak is! Segítse haza a hazavágyókat, és legven szellemi éltetője azoknak, akiknek korhadó fakeresztjükké lesz az ideszúrt vándorbot. • • Kereken 500 éve — fél évezrede! — annak, hogy Mátyás király unokaöccse, egy római kolostorból saját nyomdájával együtt Budára telepítette Hess Andrást, aki három év múlva már vígan nyomtatta a könyveket, elsőnek Magyarország történetét. Egy évvel előbb hát, mint ahogyan Angliában, és kilenc évvel korábban, mint ahogy Bécsben kezdődött a könyvnyomtatás. 75 ÉVES A MAGYAROK VASÁRNAPJA! A HAZULRÓL JÖTT HÍRADÁSOKBÓI____
