Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-09-01 / 9. szám
2. oldal SZITTYAKÜRT 1969. szeptember hó Japán, harmadik nagyhatalom sa átlagában a Földhöz kötve korlátok közé van szorítva, az absztrakt fogalmakat — melyek észlelése érzékeinek körén kívül fekszik — csak körülírva tudja megérteni és megértetni, tehát rögzíteni is. Az írás története azzal kezdődött, hogy az Ember a szellemének hatása alatt vágyódni kezdett környezetének lerajzolására, hogy anyagi életét ily alkotása útján örökkétartóvá tegye. így az írás első kísérlete az ősember barlangi rajzaiban jelentkezik. Az Ember szellemi fejlődésével együtt azonban — miként anyagi, úgy szellemi életében is — környezetének megfigyelése terén túllépett az érzékei határán belüli tapasztalatszerzésen, s olyan új fogalmak megalkotása felé haladt, amelyeket egyszerű másolással nem tudott megörökíteni. Ilyképpen indult meg az írás tudománya, mely először képírásban, majd a szó-, szótag- és betűírásban futotta meg szédületes pályáját. Mikor a tudós elővesz egy 5 10,000 éves agyagtáblát és elolvassa azt, magukból a jelekből nem értheti meg, hogy az ős milyen absztrakt gondolatokat akart kifejezni azokkal. Például Churchward és Csicsáky a csendesóceáni kultúra szimbolikus rajzaiban, képzőművészeink a formák kombinációiban, — last, but not least — Forrai Sándor a magyar rovásírás és gyorsírás kapcsolatában a tudat alatt, tehát intuitiv alapon elsősorban az absztrakt gondolatok és érzések kifejezési lehetőségeit látják, vagyis az értelmezés egysége felé haladnak. Az absztraktumok világában, tehát a Föld anyagi világa fölé emelkedő gondolkodásban és az érzésben "elveszítjük a talajt” a lábunk alól, mert nem tudjuk azt mihez viszonyítani. Az 5—10,000 éves távlat pedig megsemmisítette a konkrétumokat, amelyekre e célból a korlátozott képességű agyunknak szüksége van. Nem marad tehát más eszköz a segítségünkre, mint a logika, melynek minősége ugyan az agyunknak mint gépezetnek a minőségétől függ, de 9 Piramisok — Magyarországon! Komárom megyében Süttő és Neszmély községek határában 5—6 méter átmérőjű és 20 méter magas agyagpiramisokat ástak ki, melyekben sírkamrák vannak. Tumulus-oknak (halomsírok) nevezi ezeket a régészet, és a vaskorból származó igen ritka leletek, kb. 3000 évesek. Tizenöt piramis teljesen épen került elő a föld alól, négy pedig részben megrongálódva. működése a bennünk rejlő szellemtől. Ebből következik, hogy jelen esetben a "sumir rejtély” megoldásában elsősorban logikára van szükségünk, ami minél több régészeti, anthropológiai, nyelvészeti, lélektani, szokástani stb. és összehasonlításhoz alkalmas lehetőséget igényel. Angolszász tudósok a "sumir rejtély” megoldásának vonalán eddigi megállapításaik után ezt a lehetőséget csakis a magyar nyelvben és népben látják. Ezért angolszász tudósok egész sora magyarul tanul, s már az orosz tudósok között is akad olyan, aki a fennálló gátlások ellenére is ebben az irányban tapogatódzik. A nyelvészeti kutatásokban ugyanis eddig a tudósok nem eléggé voltak tekintettel a szórendre, egyes hangzók, szótagok, szók, mondatok hangsúlyozására, és az idők messzeségéből előrerohanva elvesztették az összefüggést a szimbolikus rajzírással, s mindazzal, amin az írás fejlődése azóta a mai napig átment. Az az érzésem, hogy a mi nyelvészeink között alig van olyan, aki a szokványos, a mesterség fokán túl nem emelkedő nyelvészeti szabályokon kívül a nyelvészet nélkülözhetetlen segédtudományaival (népismeret, néprajz, anthropológia, iparművészet, történelmi környezetváltozások, emberföldrajz stb.) is foglalkozott volna. (Régi tapasztaltaim és személyi ismereteim alapján meg merem kockáztatni azt az állítást, hogy például olyan személyek, akik magukat propaganda szakembernek merték nevezni, s akiket feletteseik is azoknak hittek, halvány fogalommal sem rendelkeztek a propaganda testvértudományáról, a reklámról, sőt sokszor a propaganda célját képező népek ismeretéről sem.) A "sumir rejtély” megoldásához elsősorban a sumir és a magyar nyelv lehető legmagasabb fokig menő tudására, továbbá a nyelvészet összes segédtudományának ismeretére van szükség. Ezért a magát magyar embernek nevező minden olyan egyénnek, akik az ismeretek, valamint a "sumir rejtély” fogalmának megértése és átérzése nélkül csupán bírálni is meri a sumir—magyar rokonsági kérdést s annak jelentőségét, viselnie kell a következményeket abban, hogy a közvélemény őt népe, hazája, állama és gazdája ellenségének fogja minősíteni, sőt kikiáltani is. Mindazok az .emberek viszont, akik kül- és belföldön érzik, hogy magyar mivoltuknál és a közös hazához való érzésüknél fogva elsőrendű hivatottságuk, joguk és kötelességük a sumir—magyar rokonság kérdéseinek különféle ágazataival való foglalkozás, az igazi támogatói a magyar államnak. A sumir—magyar rokonsági kérdés tehát nem "a külföldi emigráns magyarok államellenes koholmánya, amely ellen rendőri úton kell eljárni”, sem pedig nem minősíthetők "be nem fogadhatóknak” nagy magyarok nevével fémjelzett tudományos társaságokba. S. E. Mi a köztudott Japánról? Az, hogy százhúsz millió embere szorong egy kis szigetországon, ami természeti kincsekben talán a világ legszegényebb szárazföldje. Népének nemzeti tulajdonsága a szerénység és szorgalom. Próbálkozott területi hódítással, — nem sikerült neki. A legutolsó próbálkozásért kapta nyakába a két első atombombát, utána pedig a győztes hatalom katonai megszállását. Politikailag ma is rab, de gazdaságilag húsz év alatt társa lett, sőt már-már riválisa az Egyesült Államoknak. Szinte semmi mással, mint szerénységével és szorgalmával harmadik gazdasági nagyhatalommá fejlődött. Ez még csak most kezd bevonulni a köztudatba, és nehezen helyezkedik ott el. Okát, következményeit, összefüggéseit nem lehet olyan gyorsan fölmérni, mint amilyen iramban emelkedett föl a Felkelő Nap Országa. ■ MIBEN ALL EZ A KÁPRÁZATOS FEJLŐDÉS? Statisztikai adatainak tömege szinte átfoghatatlan. Emigrációs sajtó nem tud hozzáférkőzni, nem képes kiértékelni. Kapóra jött azonban a német kancellár tokiói látogatása. Ezzel kapcsolatban a "Der Spiegel” igen ügyesen világít meg sokmindent Japán gazdasági potenciáljából, és felfedi annak jelentőségét. Szakszerűen, de óvatosan, — politikai kilátásait alig érintve. Gyáriparának kapacitása második a világon. Elektronikus műszerek és gépek előállításában, autó- és hajógyártásban az USA után következik. Munkagépei a legmodernebbek. A japán munka termelő irama szédületes. Némely gyártmányait egyötöd résznyi idővel gyorsabban állítja elő, mint ahogyan a világ leghajszoltabb ipara teszi. Nagyobbméretű hajókból egyedül félannyit termelt tavaly, mint amennyi a világprodukció volt. Autói lassan elhódítják a német Volkswagen exportjának elsőségét. Fényképezőgépekből közel négy millió darabot dobott világpiacra a múlt évben. Rohamosan emelkedik Japán ipari produkciója és exportja minden más gyártmány terén is. ■ KÜLÖNLEGES VERSENYFUTÁS És mindez még csak azon a versenypályán folyik, amelyen oly lázasan fut ma az egész világ. De Japán különleges versenypályát is kiépített magának és itt csinálja a hangyaszorgalom legszebb csodáit. Anyaországának területe kisebb, mint Franciaországé, és azt is többezer földrengés rázza évenkint. Földjeinek alig egyharmada hasznosítható mezőgazdaságilag. Még ezt is tizedeli a láva, amit ötven vulkánja önt magából igen gyakran. Saját ipari nyersanyaga majdnem semmi. A szegénysége kényszerítette különleges versenyfutásra. Pár évvel a második világháború után mezőgazdasági szakemberek kezdtek kirajzani a szigetországból azokra a területekre, ahonnan a negyvenötös kapituláció miatt viszsza kellett vonulnia a japán katonának. Modernizálták a primitív termelést, és felkutatták a föld színe alatt rejtőző kincseket. Azt lehet mondani, hogy Japán mára meghódította és gazdaságilag kézben tartja mindazt, amire valamikor áhítozott. A korszerű segítségnyújtás ellenszolgáltatásaként ennivalót visznek haza a japánok, és ipari nyersanyagot. A népnek ma már nemcsak rizs meg hal a kosztja, és legmodernebb gyárakban dolgozik. Gép- és vegyipari termékeivel, meg produktív mezőgazdálkodási rendszer fenntartásával fizeti azokat az országokat, melyek az ő gazdasági nagyterén ósdi módon tengették az életüket, s azt sem tudták, hogy milyen értékes kincsek fölött szegénykédnek. Ez a módszer volt Japán fölfejlődésének a kiindulása, és gazdasági nagyhatalommá tornázta magát vele. Igaza lett Soto miniszterelnöknek, aki annakidején szerényen jegyezte meg: “két nagyhatalom van ma a Földön, de mi úgy gondoljuk, hogy van még elég hely egy harmadik számára is." ■ MI VÁRHATÓ EZEKUTÁN? Természetesen az, hogy a gazdasági hatalom lassan kimagasló politikai, s talán katonai erővé válik. Ha Kínával össze tudna fogni, a “sárga faj" hatalma hamarosan első lenne a világon. Érdekes, hogy a Szovjet, most épp ennek az ellenkezőjével próbálkozik a saját javára. A kínai—japán érdekellentét szitásával és kihasználásával. A kínaiakkal való konfliktus miatt japán telepesekkel szeretné megoldani szűzföldjeinek fenyegető problémáját. Vajon majd kinek a javát fogja ténylegesen szolgálni az ilyen kényszer-elképzelés? Japán is aspiráns, Kína is, — kettejükkel szemben pedig legény legyen a talpán, aki Ázsiát uralni akarja! ■ Szászhalombattán megkezdték az új hőerőmű és olajfinomító üzemeltetését. A hőerőmű 615 megawattos teljesítménye az ország villamosenergia kapacitásának egynegyedét biztosítja. A finomító három millió tonna olajat dolgoz fel. Nyersanyaga a Szovjetből kerül az országba a "Barátság”-vezetéken. ■ Az USA magyarországi nagykövete: Alfred Puhán. Kerestetés PAPP KÁLMÁN P. Rodrigeuz 1747. Jósé León Suarez. Prov. Bs. As. Argentína keresi Balogh Miklós volt barátját, aki a 20as években vándorolt ki Miskolcról Detroitba, az ott élő édesanyjához. Balogh Miklós most kb. 70 éves. Széplak “Ezüstpart”-ja. Itt épül föl a legnagyobb és legkorszerűbb balatoni üdülőtelep.
