Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-08-01 / 8. szám
6. oldal SZITTYAKÜRT 1969. augusztus hó Furcsa tünetek az A. M. Sz. berkeiben Mint köztudomású a Kereszt és Kard Mozgalom 1965 októberében példát mutatóan csatlakozott az AMSZ- hez, azon célból, hogy közösen munkáljuk külpolitikai vonalon az elnémított magyarság jövőjét. Ez a szolgálat többé-kevésbé 1968 októberéig elviselhető volt. Itt történt egy repedés, bizonyos körök nem tudták jó szemmel nézni azt a tényt, hogy a nemzeti magyarságot képviselő Kereszt és Kard Mozgalom vezetője, mint az AMSZ alelnökének beleszólási joga legyen a különböző memorandumok szerkesztésébe. Ez igen nyilvánvalóvá vált az 1968-as Pittsburghban tartott intézőbizottsági ülésen, amikor a Kereszt és Kard Mozgalom vezetője egy javaslatot nyújtott be, hogy milyen hibákat kell az AMSZ-nek jóvátenni, hogy népszerű legyen az összmagyarság előtt. Igen nagy felzúdulás támadt a vezetőség egyes tagjai részéről akik nem bírták az igazságot elviselni, mert a kezük más helyen is le van kötve; pl. Teleki Béla, az önálló Erdély propagálója. Két hónapra rá volt az AMSZ három évenként megtartott közgyűlése. Itt már érezhető volt, hogy Teleki és baráti köre sok zárt ajtó mögötti tárgyalást hajtottak végre és teljesen kidolgozott újítási és szervezési programmal lepték meg a messze vidékekről jövő jószándékú magyarokat. Itt újra nagy vihart váltott ki Vasvári Zoltán alelnökünknek a jelentése, amelyet szószerint itt közlünk: Mélyen Tisztelt Közgyűlés. Magyar-Ame rika magyarsága egy fejlődési fokon halad keresztül, amelyhez hozzájárulnak a világesemények valamint a generációs változás is. Eddig az itteni magyar élet vezetésében az úgynevezett derék öregamerikások domináltak, természet rendje szerint az elöregedés igen megtizedelte soraikat, így az újabb generáció több tagja került be vezetői beosztásba. Természetesen mint minden változás, úgy ez is, nem ment simán. Igen sokszor emberi gyengeségek akadályozzák meg a szép elképzeléseket, sőt a kívánt fejlődési folyamatot is. Ma ez igen káros, sőt sokszor végzetes hiba is, mert a szülőhaza népe helyett is a kintlevőknek kell cselekedni. Az elmúlt három év pontosan ebbe a vákuumba esett, így azoknak a főtisztviselőknek, akiknek a tevékenysége személyekkel kapcsolatos volt, igen siralmas képet mutat. En is elindultam szép tervekkel, de népünk még nem érett meg az önzetlenségre és a közösségi munkára. így olyan akadályokba ütköztem, amelyet a mai adottságokkal leküzdeni nem lehetett. Igen sok egyház ős szervezet nem tagja az AMSZ-nek, mikor megkereséssel fordultam hozzájuk ifjúsági ügyben, egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Ok, mert szervezetünknek a nép előtt még nincsen jó hírneve. A múlt hibái miatt sok megnemértésben van részünk. A pénztelenségünk pedig egyenesen katasztrofális. Példa erre, amikor a futball csapatokat akartam összehangolni egy magyar kupa körmérkőzésre, mindenütt a pénztelenség volt az akadály, vagyis ezáltal az AMSZ komolytalanná vált. Nézetem szerint addig nem is lehet várni a főtisztviselőktől komoly és eredményes munkát, amíg a magyarságot nem tudjuk egy szervezetközi összefogó kalap alá, vagyis az AMSZ köré gyűjteni. A következő három évben erre kell koncentrálni minden erőnket. Ezt viszont csak úgy tudjuk elérni, ha a bizalmatlanságot ki tudjuk küszöbölni a magyar szívekből. Rövid jelentést adok az ifjúság helyzetéről: USA területén két nagyobb látható és működő ifjúsági mozgalom van, cserkészek és a lövészek; ezek foglalkoznak ifjúságnevelő munkával. Lehet hallani még a Diák Szövetségről, különböző sportszövetségekről és az egyházak kebelében működő vallásos ifjúsági alakulásokról. Ezek mind önállóan működnek, anyagi fedezetüket is maguk teremtik elő. így igen kivannak téve annak a veszélynek, hogy azt a szellemet kell képviselniük, akiktől a pénzt kapják. Ez adja aztán azt a furcsaságot, hogy ezek a működő ifjúsági csoportok különböző szellemiséget képviselnek. A mai zülle.ztő világ éppen az ifjúság körében hódit, vagyis a legféltettebb kincsünk, a fiaink vannak a legnagyobb veszélyben. Ez követeli meg, hogy fiatalságunk fanatikusan magyar hitet kapjanak központi irányítás mellett. Erre azért van szükség, mert az idegen környezet szívó hatását csak így lehet ellensúlyozni. Sokan ezt három évvel ezelőtt örömmel fogadták, de magyar szokás szerint maradtak az örömnél — a támogatás úgy erkölcsileg, mint anya. gilag elmaradt. Mélyen tisztelt közgyűlés, ha az ifjúsági kérdést gyökeresen nem tudjuk megoldani, akkor 10 évvel később már ezt a közgyűlést sem tudják az utánunk következők megrendezni, mert egyszerűen nem lesz magyar ügyekért érdeklődő magyarság. Szabadítsák fel az igazságot! "HISTORICAL BLACKOUT” cím alatt jelentette be a felszólalását J. R. Rarick a Kongresszusban. A kényesebb részén viszkedhetett a nadrágjuk egyeseknek, amikor sor került rá. “Történelmi tényeket azok titkolnak el, akiknek félniük kell a titkok kiderülésétől” — mondta a képviselő. A második világháború történetének legjelentősebb rejtelme lehet az az üzenet, amit Rudolf Hess, Hitler helyettese és kijelölt utóda vitt Angliába élete kockáztatásával, 1941 májusában, épp 28 évvel ezelőtt. A világháború majd’ negyedszázaddal ezelőtt végétért, az azóta megváltozott világ pedig teljesen kizárja, hogy hadi ti toknak lehessen tartani azt, amit bizonyára többen tudnak, de csak ez az egyetlen ember tárhatna föl tisztán. Logikus, de az igazság elleni merénylet, hogy teljes magányba zárva ma is fogva tartják azzal a céllal, hogy a titkot magával vigye a sírjába. így menekülnek meg a felelősségre vonástól azok, akik talán jóval nagyobb mértékben háborús bűnösök, mint azok voltak, akikre lesújtott a győztesek nürnbergi bírósága. Szégyenletes, hogy a kormányok máig sem tettek intézkedést annak érdekében, hogy az amerikai nép megismerje Rudolf Hess küldetését, és hogy a történetírók hozzájussanak egy olyan dokumentumhoz, mely nélkül talán legkritikusabb részletében csak hamisan lehet megírni a második világháború történetét. Rarick képviselő azzal fejezte be a beszédét, hogy nem látja okát: "miért ne szabadítsuk fel az igazságot?”! Ide kérek több megértést és támogatást, hogy a politikusoknak legyen kiért és miért politizálniuk. Adja Isten, hogy ez így legyen, akkor remélhetünk egy magyar feltámadást.” A jelentés valójában nem tartalmaz olyan dolgokat, amelyekért egy érző magyarnak haragudni kellene a másikra, sőt — és mégis a felolvasás után Teleki felugrott és javasolta a jelentés nem elfogadását, szinte tajtékzó dühvei. Ezután történt a választás, amelyet szépen csomagolva adtak be, azt fűzve hozzá, hogy szélesíteni kell a kereteket és kezdték azzal, hogy négy alelnök nem elégséges, így nyolcat választottak. Erre azért volt szükség, hogy a fontos pozíciókat saját embereikkel töltsék be, ezzel sikerült az intézőbizottsági ülésekről kirekeszteni a nekik nem tetsző személyeket. Így történt meg az a furcsa eset, hogy 1968 októberétől a mai napig, a mozgalmunk vezetőjét, az AMSZ megválasztott alelnökét a legnagyobb csatlakozott szerv vezetőjét egyetlen egyszer sem hívták megbeszélésre. Mi ezt eddig nem hoztuk nyilvánosságra, mert a magyar egység kibontakozását nem akartuk csírájában megölni. Most is csak azért szóltunk a nyilvánosság előtt, mert egy "MEMORANDUM” látott napvilágot, amely máris kontraverziát váltott ki a sajtóban. A magunk részéről nem is ismerjük a be-A Bukarestben megjelenő ELŐRE c. lap azt adja hírül, hogy Csíkszeredát kültúrális és ipari központtá fejlesztik. A “Mikóvár"-at eddig kaszárnyának használták, ezután múzeum, könyvtár lesz benne, és alkalmas otthon "népi alkotások" számára... Ez így nagyon szép fényjel az elrománosítás nyomasztó éjszakáján. De lesz-e igazán őrzője, ápolója a táj ősi magyar kultúrájának, vagy csak szépségflastrom az egész a román nemzetiségi politikán? Csíkszereda, az ősi székely "székek”-ből alakult Hargita megye székhelye ma 16,000 lakosú város. Aligha tarthatta meg színmagyar jellegét. Meg tud-e majd birkózni azzal a feladattal, melynek terve még csupán megragadó ígéret? Van azonban valami biztató az Űrrepülésnek a mai korában: az a tendencia, hogy a modern mellett az ősi dolgok iránt is általános az érdeklődés. A Csíkszeredával egybeépült Csíkadvány tartalmát, így most ahhoz nem is tudunk érdemben hozzá szólni. A mi kifogásunk, amit most felhozunk, maga az eljárás. Ezt követi a bizalom megrendülése a jóhiszemű vezetők ügyes félrevezetése és a Telekiféle diktatúra bevezetése. Mi ezt nem tűrhetjük, mert ha tűrnénk, akkor nem nézhetnénk a nemzeti magyarok szemébe, akiket képviselünk. A sokat hangoztatott demokráciának a teljes felrúgása ez és a csatlakozott szervek becsapása. Az alapszabály szerint minden nagyfontosságú kérdés eldöntését az igazgatósági gyűlésnek van joga hozni, amelyet aztán az intézőbizottság végrehajt. Tudomásunk szerint ilyen gyűlés a mai napig nem volt. Kérésünk az igazgatókhoz? Lehet-e bizalommal nézni az intézőbizottság munkáját? Lehet-e külügyi bizottság elnöke olyan személy, akiben a bizalom megrendült és aki diktatórikus hajlammal rendelkezik, ezzel akarva nem akarva éket ver a magyar és magyar közé. A cselekvés most már az Önök kezében van, mi tudjuk a következő lépésünket. Ha a "Memorandum” szövege a kezünkben lesz, akkor arról is pontos beszámolót adunk. Tisztulni kell a magyar közéletnek! A Kereszt és Kard Mozgalom központja Somlyón az 1100-as évek derekán majd’ minden évben misztérium-játékot rendeztek a Ferences Gimnázium tanárai és tanulói. Közel ötven ilyen előadásnak a szövegkönyve maradt meg a gimnázium levéltárában. Nem igen lehet irodalmi műnek tekinteni ezeket. Legtöbje bizony csak amolyan faragvány, mint ahogyan valamikor kántorok írtak halotti búcsúztatókat, — strófánként félforintért, de költői véna nélkül. Most azt tervezik, hogy a múltnak ebből a hagyatékából kiragadnak értékes részleteket, s felújítják velük a régi szép ünnepi misztériumokat. A hely is megvan hozzá: a Mikóvár előtt nagy park terül el, mely igen alkalmas szabadtéri játékok bemutatására. Csak sikerüljön megcsinálni! A régi magyar múlt felújítása az új Erdélyt is gazdagabbá teszi, szebbé. Igazabb Erdéllyé! A Kereszt és Kard Mozgalommal kapcsolatos cikkeket, szervezési kérdéseket és anyagi támogatásokat kérjük az alábbi címre küldeni. KERESZT ÉS KARD MOZGALOM do Zoltán Vasvári 256 Dayton Ave., Clifton, New Jersey 07011 Az országos hírű görgős eke története — remény teljesebb szakaszhoz érkezett. A csataszegiek már egy éve gyártják Szabó István találmányát, amelyet a lipcsei nemzetközi vásáron és egy párizsi kiállításon is bemutattak. Mintapéldányait több nyugati országba megküldték. Magyar szabadtéri játékok lesznek Csíkszeredán?