Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-08-01 / 8. szám
4. oldal SZITTYAKÜRT 1969. augusztus hó Szent Istvánról otthon is emlékeznek! "Nem könnyű egy évezred távolából igaz képet adni egy egyéniségről, akiről kevés egykorú feljegyzés maradt, s akit az utókor legendákkal övezett és jogforrásává avatott. Ha sikerül is képet adni róla, az olyan elmosódott lesz, mint egyetlen hiteles ábrázolása: a koronázópalástba Gizella királyné által hímzett képe. Sokkal élesebben rajzolódik azonban elénk az életműve. Ez írásban, építményekben megfogható, sőt megváltozott formában ma is körülöttünk él.” — így kezdődik Győrffy Györgynek "Egy ezredik évforduló elé” című cikke a Népszabadságban. Ennek az írásnak a kisebbik értéke a tartalma, a nagyobbik az, hogy a kommunista pártlapban jelent meg. Még ha ravasz szemfényvesztés és csalogatás szándéka jelenttette volna is meg, publikálása kétélű, — és egyik éle határozott nyereség. Nemcsak tárgyilagos felvilágosítást nyerhet belőle az ifjabb generáció, hanem igazolást is mindenki arra, hogy a magyar történelem nagy igazságai áttörnek a vöröscsillagos erőszakon. A jövőre szóló vigasz ébredhet abból, ha a jelen alá itt-ott már hivatalosan is kezdik viszszacsempészni a múlt gyökereit, melyet a helye-hulyás dáridó idején szinte mind levagdostak, folyvást csak szidalmaztak és süllyesztőbe dugtak. Mit mond a továbbiakban az a cikk, mely már címével is utal arra, hogy ezeréves forduló előtt áll az ország népe? Olyan évforduló előtt, mely nemzetközi viszonylatban is kivételes ritkaság, ha nem egyedülálló. "A X. század második fele volt az az időszak, amikor az újjáéledő német-római császárság keletén lakó népek, meglepően rokon körülmények között léptek az államalakítás és egyházszervezés útjára.” Aztán: "A térítés a szomszédos német püspökségek területéről indult ki, s a keresztény hit felvétele nyomán megjelent a politikai igénylés is: a német vezetés alatt álló Imperium Romanumhoz való hűbéres csatlakozás. István király nagysága abban állott, hogy olyan szilárd államot és egyházat tudott megszervezni, amely a hódító törekvéseknek a legjobban ellenállt." Elmondja azután, hogy István életművének közvetlen előzményeit Géza fejedelem központosító törekvései teremtették meg. Géza nemcsak apja, hanem előfutárja is volt fiának. Ö nyitott utat a hittérítés számára. Ez azonban az ő idejében még éppoly szervezetlen volt, mint maga az állam. Mégis előkészítette azt, hogy István négy évtizedes, szívós munkával felépíthesse a magyar államot és egyházat. "Ami az államot illeti, korábban azt hitték, hogy ez az épület minden előzmény nélküli szervező munka eredménye, — csupán frank mintának hazai alkalmazása.” A cikkíró ezzel olyan tárgykört kezd boncolgatni, amivel a tényekből emeli ki a magyarság értékét, és első királyának kivételes koncepcióját. A minta még lehetett volna frank minta, de ebből semmi hátrányt nem szenvedett az ország. Ellenben a Kárpát-medencének vannak szláv hangzású helységnevei, a magyar nyelvben pedig szláv hangzású rokonszavak találhatók, az állami élettel kapcsolatos fogalmak elnevezésére is. Ezeket "jövevény szavakénak mondják a nyelvészek, noha éppúgy mehettek is át tőlünk a szlávokhoz. A cikkíró nem érinti ezt a nyelvészeti kérdést, de megjegyzi, hogy miattuk "az a nézet terjedt el, hogy a magyar állam — szláv előzményekre ve-Az újpalánkai Szent István-szobor (sorsa ismeretlen) zethető vissza". Utal is a századokra terjedő magyar—szláv érintkezés termékenyítő hatására, azonban határozottan azt állítja, hogy "szláv államszervezeti előzmény már csak azért sem tehető fel, mert 896 előtt a Kárpát-medence területén három szomszédos ország osztozott, a szláv jövevény-szavak pedig különböző nyelvjárásokból, különböző időben kerültek nyelvünkbe." így adja meg a konklúziót: “Egyetemes társadalomfejlődési példák nyomán azt valljuk, hogy a magyar államszervezet közvetlen előzményei magában a magyar társadalomban lelhetők fel, és az államszervezéshez az alapot belső fejlődés teremtette meg." Példával is illusztrálja, hogy István király nagy műve e téren lényegében az volt, hogy a magyar népi közösség nemzetiségi szervezetét területi szervezetté alakította át, a központosításnak a korábbiaknál erősebb kötelékeivel. Ez az új szerkezet az országnak vármegyékre való beosztása volt, ami formailag ma is fennáll. "István király műve az volt, hogy az elődei által megkezdett belső rendezést magasabb szinten fejezte be, s az egész országra kiterjedően egységes szervezettel látta el." Az egyházszervezés módozataira és küzdelmeire tér aztán a cikk, megemlítve a mellette és ellene megnyilvánult törekvéseket. Múltkoriban már azt lehetett várni, hogy Izrael újabb hatnapos háborút indít. A kétéves évfordulóig nem kezdte ugyan, de lehet hogy csak a harcmodorán változtatott. Mert az ENSz főtitkára szerint a Közel-Keletnek ezen a részén szabályszerű háború folyik. Három hónap óta megszakítás nélkül. Működnek a légierők is, csak nem annyira hevesen. Az izraeli vadászok egyenként szedik le az arabok szovjetgyártmányú MÍG gépeit. Jelenleg 400- ról tudnak, s számítanak rá, hogy a Szovjet nem szállít egyhamar újabbakat. Így aztán érdemes apránként csökkenteni az arab gépállományt. Annál is inkább, mert Izrael már biztosan számíthat 100 Mirage-ra. 50-re Amerikától, 50-re meg Franciaországtól, melynek már nem de Gaulle a feje. A harcias Dajan a hadvezetésen kívül az akasztófa-humorhoz is ért, pedig csak félszemmel nézhet mind a kettőre. Állítólag a minisztertanács ülésén mondta, hogy addig löveti az Ritka, érdekes és feltűnő, ahogyan egy vasfüggöny mögötti író az egyházi szervezetek létesítésében látja “az állam ideológiai támaszát”. Ez teljesen megfelel Berzsenyinek ("minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs ...”), és megfelel a hungarizmus államszemléletének. Erkölcsi ideálok nélkül, melyeknek a konstruktív valláskeretek adják meg az érvényesítő foglalatát, csak materialista marakodás az állami élet. A kommunista ideológiának éppen az a legnagyobb hibája, hogy elvetette a közösségi élet legbiztosabb és hagyományos alapjait, mielőtt korszerű formát nyerhettek volna azok az emberi ideálok, melyek túlnőttek a valláskultusz középkori szertartásain. Ezért is roskadozik az élet a kommunizált országokban. A materializmus nem emberi, és nem államfenntartó erő, mert az ember nem csupán matéria. Ideje lenne Moszkva igája alatt is nagy, lendületes ideológiai reformokba kezdeni! Legalább annak megfelelően, ahogy Győrffy György fejezi be a cikkét: István király nem csodákat és emberfeletti dolgokat művelt, de nagy "államférfinak tartjuk őt, s szent embernek abban az értelemben, ahogy a nagyon tiszta lelkű, nemes eszmények vezette halandókat nevezi a nép”. Törökbecse. Gróf Leiningen Werterburg Károly vértanú-tábornok szobra, (ledöntötték) arab gépeket, amíg nem marad belőlük több, mint 120. Ezzel az arab légierőt kívánja rendezettebb helyzetbe hozni, mivel annak csak 120 harci pilótája van. Ha nem egyenlítené ki az arányt, a többi gépet megint a földön kellene majd szétbombázni... A zsidó hadügyminiszternek különben nőtt az esélye ahhoz, hogy hamarosan miniszterelnök legyen. A választás októberben lesz. Azt mondják, hogy a miniszterelnöki székbe már úgy akar beleülni, mint a második hatnapos háború győztese. Erre vall az is, hogy a jelenlegi ideiglenes elődje nem valami női szelídséggel vonult ki a minisztertanács üléséről. Heves vita után — tüntetőén távozott. Pedig a nőknek sokszor igen jól működik a — hatodik érzékszervük. Lehet azonban, hogy Golda Meir asszony nem a békésebb politika mellett tüntet, hanem a riválisa ellen. Hogy véglegesen megtarthassa a miniszterelnökséget. FEJLŐDŐ HAZAI KÜLKERESKEDELEM A pakisztáni kereskedelmi küldöttség budapesti tárgyalásainak befejeztével, Irfan Ahmad Imtiazi államtitkár a következő nyilatkozatot adta: — Az elmúlt években kedvezően alakultak Magyarország és Pakisztán gazdasági kapcsolatai. Az első kereskedelmi megállapodást 1964-ben írtuk alá, s ez mind az exportban, mind az importban ötmillió rúpia értékű évi forgalmat irányzott elő. 1966-ban már két évre szóló megállapodást kötöttünk. A jelenlegi — immár a harmadik — három évre szóló magyar—pakisztáni kereskedelmi megállapodás alapján a következő évre érvényes árulistákat határoztuk meg. Az árulisták export és importoldala külön-külön 35 millió rúpia áruforgalmat számol, ami az elmúlt évhez mérten mintegy 17 százalékos növekedést jelent. Pakisztán a magyar exportcikkek közül főként növényvédő szereket és más vegyi cikkeket, továbbá gyógyszer-alapanyagokat, vasúti járműalkatrészeket, elektromos berendezéseket és kórházi berendezéseket vásárol. Pakisztán jutát, gyapotot, különféle állati termékeket és bőrárut szállít Magyarországnak. * * * Tokióban a magyar—japán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kibővítésének érdekében folytattak tárgyalásokat. A két orzság képviselői egyetértettek abban, hogy kívánatos a két ország közötti együttműködés támogatása a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok minden területén. Egyetértettek magyar—japán gazdasági bizottság létrehozásának szükségességében és abban, hogy gyakorlati intézkedéseket dolgoznak ki a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztésére. A magyar fél közölte, hogy keresi annak lehetőségét, hogy az Általános Tarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) teljes jogú tagságáért folyamodjék. Japán részről pedig közölték, hogy megfelelő figyelmet fordítanak a magyar fél elgondolásaira, mégpedig olyan formán, hogy kutatják a japán—magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további kiterjesztésének lehetőségeit. A japán áruk a nyugat-európai árukkal minőségben és árban versenyképesek. A magyar vásárlóknál számításba jöhetnek az elektrotechnikai cikkek, textilipari berendezések, papíripari gépek, vegyi anyagok, műszálak — amiket Magyarország eddig más nyugati tőkésországból vásárolt. Japánban a rohamos ipari fejlődés, a gazdasági struktúra változása magával hozta a fogyasztási struktúra változását is. Az eddigi fő táplálék, a rizs és a tengerből nyert halak mellett mind nagyobb mennyiségben fogyasztják az európai növényekből készült élelmiszereket, húsfélét, főként a baromfit. Kisebb tételekben a magyar vállalatok eddig is adtak el Japánban baromfifélét, továbbá textiliát, gyógyszereket. A gépipari termékek közül a szerszámgépek exportja növelhető számottevően. Japán forrásból hír jelent meg arról is, hogy Japán autógyár magyarországon létesítene autószerelő üzemet. ■ Július 1-től kalauzok nélkül közlekednek Budapesten a villamosok, autóbuszok. Jegykezelő automaták pótolják őket, valamint hang- és fényjelző berendezések. Még nem tudni milyen galibát okoz ez a modernizálás a kétmilliós fővárosban. MI KÖZELEG KÖZEL-KELETEN ?
