Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1969-06-01 / 6. szám

1969. június hó SZITTYAKÜRT 7. oldal A krimi törökök sorsa! Jusztasz Paleckisz, a szovjet parla­ment nemzetiségi tanácsának elnöke egy sajtóértekezleten — a szovjet és külföldi újságírók előtt — ismertette a nemzetiségi kérdés szovjet-beli meg­oldását. A soknemzetiségű szovjet ál­lam kialakulásával kapcsolatban el­mondotta, hogy a kommunista pár an­nak idején Sztálint bízta meg az ön­álló szocialista köztársaságok egyesí­téséről szóló határozat tervezetének kidolgozására. "Lenin a nemzeti kérdés egyik leg­nagyobb szakértőjének tartotta Sztá­lint — hangsúlyozta Paleckisz —, aki az októberi forradalom után, a nem­zetiségi népbiztosság élén jelentős sze­repet töltött be a lenini nemzetiségi politika megvalósításában.” Sztálin azonban a soknemzetiségű kommu­nista állam építésében "hibás állás­pontot vallott" és a független nemzeti szovjet köztársaságok úgynevezett autonomizálását indítványozta, vagy­is azt, hogy azok autonóm köztársa­sági jogokkal rendelkezzenek az orosz­­országi föderáción belül. A sajtóértekezleten a nyugati újság­írók két kérdést feszegettek: mi a helyzet a zsidókkal és a krimi tatá­rokkal a Szovjetunióban. Paleckisz elmondotta, hogy a zsidó nemzetiségű állampolgárok ugyan­olyan jogokat élveznek, mint az oro­szok, az ukránok, a lettek, vagyis az ország többi nemzetének állampolgá­rai. Aki közülük akar, lakhat Birobid­­zsan zsidó autonóm területen, vagy ha nem kíván ott élni, tartózkodhat bárhol másutt az ország területén. Ami a háború után Krímből depor­tált tatárokat, vagyis a krími törökö­ket illeti — Paleckisz szerint —, ren­deletet hoztak arra vonatkozóan, hogy a krimi tatárok visszatérhetnek szülő­földjükre. A Tatár Autonóm Köztár­saságot azonban nem állítják vissza. * * * Történelmi visszapillantást vetve a "Krími autonóm szovjet köztársaság­ra”, már Kr. e. IV. században itt la­kott szittya népekről emlékeznek meg a görög források. A görögök, Cherso­­nesos Taurica néven, gyarmatot is ala­kítanak a félszigeten. Mithridates há­borúi után a félsziget a keletrómai császárszág osztályrésze lett. A görög­római császárság bukása után Krim a turáni testvérnépünk: a török nép fennhatósága alá kerül. A török történelmi források szerint a Krimi-jurtot Ozman-Timur alapítja meg, aki testvérbátyjától Mengu-Ti­­mur nagykhántól kapta ajándékba ezt a területet. Az összes kútforrások egy­behangzóan azt írják, hogy a krimi ta tár khánságnak magas kultúrája volt, mint alkotmányos állam még a török szultánok fönnhatósága alatt is képes volt a kultúrintézményeit fönntarta­ni és fejleszteni. Mingli-Girej khán 1500-ban hatal­mas épületet emel Bagcse-Szerájban, egy theológiai főiskola számára, ahol theológiai tudományok, jog, arab nyelv, filozófia volt a tantárgy. A krí­mi törökök közül számos tudós vált ki, így Abdul-Aziz effendi, aki a VII. század leghíresebb filozófusa volt. A történészek közül maradandó nevet szereztek Rammal-Chadas, Mohamed Rizo, Abdulalak és Abdul Vali. A tö­rök költőknek és íróknak egész sorát adta a krimi tatár khánság. A leghíre­sebb költőik Batür-Girej, Gazi-Girej és Szaga-Girej voltak. Baráthosi Balogh Benedek "Baskí­rok, Tatárok” c. könyvében írja, hogy a krimi tatár khánságban a nemesség és a harcos osztály képezte a nemzet gerincét, amely nagyon hasonlított a magyarok régi szervezetéhez, ahol a kiváltságokhoz csak a harcosoknak volt előjoga. Nemcsak szervezeti fel­építésében, de népszokásaikban is nagy hasonlatot találunk: általános szokás volt a krimi tatároknál, a ná­lunk is ismert s a turáni népeknél ősi szokású kaláka. Nemzeti táncuk is na­gyon emlékeztet a mi csárdásunkra. Ez a tánc az, amely a Káspi-tenger északi partjaitól a Dunáig húzódó földrajzi területen régtől fogva a tö­rök—tatár népek nemzeti tánca volt, s melyet egészen máig a magyarok őriztek meg a legtisztábban. Mikor az oroszok Krim félszigetét hatalmukba kerítették, a krimi törö­kök sorsa is ugyanaz lett, mint az oro­szok által leigázott turáni népeké. Az oroszok elvették a legtermékenyebb földeket, és odatelepített orosz koló­niáknak juttatták. A cári Oroszországban a krimi tö­rök iskolák csak vallásoktató jelleg­ben maradhattak fönn.. A nép maga tartotta fönn nemzeti iskoláit, az el­szegényedett nép a régi virágzó kultú­ráját azonban nem tudta tovább fej­leszteni. Hogy mégsem süllyedtek az orosz parasztság “kultúrnívójára", an­nak oka az volt, hogy vallásukat és nemzeti tradíciójukat híven megőriz­ték. Jellemző a cárizmus eloroszosítási törekvéseire, hogy a XIX. század má­sodik felében csak olyan újság kiadá­sát engedélyezték a félszigeten, amely orosz nyelven volt írva, és csak kísé­rőképp következhetett a magyarázó török szöveg-fordítás. * * * A vörösre festett imperializmus sem kímélte a krimi “szabad köztársaság” lakóit. A krimi törökök különös elbá­násban részesültek a szovjet részéről: a lakosság igen nagy százalékát kivé­gezték vagy az északi tartományok­ba száműzték, mert itt akarták meg­csinálni az egyik zsidóországot. * * * A Fekete és az Azovi tengerek kö­zötti Krim félszigeten majd kétszáza­­dos orosz rabságban is ott lebeg a tu­ráni testvérnépünk, a krími török nép szabadság-zászlaja! (M. T.) Losonc: KOSSUTH-szobor. A csehek lerombolták. Szép munkát végez a magyar kulturalapitvány A Hungarian Cultural Foundation] így összegezi az elmúlt évben végzett’ munkáját: • “Hungarian School and Scholar­ship” néven létrehozott egy örök ala­pítványt, amely minden beérkező ado­mányt, mint tőkét kezel és a befekte­tett összeg jövedelme szolgál a ma­gyar iskolák és ifjúsági mozgalmak tá­mogatására. • Befejezte az angolnyelvű magyar encyclopedia munkatársainak tobor­zását. A világ minden részéről 279 tu­dós, egyetemi tanár, író, művész, ku­tató és könyvtáros kötelezte el magát ennek a munkának elkészítésére. • Előkészítette és nyomdába adta Ady Endre halálának 50. évfordulóján megjelenő emlékkötet kéziratát, mely a költő 354 versét tartalmazza kitűnő fordításban. A gazdagon illusztrált kö­tet a közeljövőben megjelenik. (Meg­rendelhető a Hungarian Cultural Foundation nevére kiállított csekken, vagy Money Order-en 10 dollárért.) • Létrehozta az északamerikai ma­gyarság ezideig legteljesebb katasz­terét. Érdemes magyar ügyek számá­ra szívesen rendelkezésre bocsátják a címlistát. • A Hungarian Cultural Foundation komoly elkötelezettséggel állt a "Unit­ed Hungarian Fund” szolgálatára a szervezkedés legnehezebb időszaká­ban. • Az elmúlt évben a HCF a Burg Kastl magyar gimnáziumi tanuló gyermekek szüleinek szervezetévé vált és azt hivatalosan képviseli Észak- Amerika területén. • Az 1967/68-as iskolaévben a HCF kezdeményezésére bevezették a ma­gyar nyelv rendszeres oktatását a buf­­faloi állami egyetemen. A New Bruns­­wick-i székhellyel működő American Hungarian Studies Foundation anyagi támogatása és mintaszerű együttmű­ködése a helyi magyarság körében is számos barátot szerzett az egyetemi nyelvoktatásnak. Ezideig öt magyar diák részesült munka-ösztöndíjban a magyar nyelv oktatásában való segéd­­kezésért. 1969 őszétől kezdve már tel­jesen az egyetem fedezi a nyelvtanfo­lyam költségeit. Tízéves viszonylatban tízezer dollár jut ösztöndíjként ma­gyar diákoknak, igazolva, hogy a prog­ram megvalósítása jó befektetés volt. • 1969 őszén a buffaloi State Col­­lege-ben megkezdődik a magyar törté­nelem és civilizáció oktatása. Ezt a Hungarian Cultural Foundation 3000 dolláros adománya tette lehetővé. Az anyagi támogatásra és az érdeklődés­re való tekintettel a State College be­vezeti a magyar nyelv tanítását is, saját programként. Ezeken kívül még számos kezdemé­nyezést indított el a Hungarian Cultu­ral Foundation, amelynek gyümölcse még nem érett meg. Az Alap további támogatását kéri a HCF nevében: Dr. Értavy Baráth Kata titkár A jövő új ekéje — magyar találmány! Majd egy évtizede tartja izgalomban a mezőgazdasági szakembereket Szabó Istvánnak, a neves feltalálónak új ekéje, amely körül — nem szov­jet találmány lévén — oly sok vihar zajlott rabhazánkban. “Most végre for­dult a kocka — olvassuk a Kisalföld c. újságban — s egy termelőszövetkezet, a csataszögi Szebb Élet, megfelelő ipari szakemberek bevonásával üzemet létesített, s ott láttak hozzá a nagyszerű munkagép sorozatgyártásához.” Szabó István új mezőgazdasági szerszáma, a GÖRGŐSEKÉ, gyökeres vál­tozást hozhat a talajművelés több évezredes módszereiben. A találmány lé­nyege: a hagyományosnál kisebb munka-befektetéssel, tehát termelékenyebb munkával, kedvezőbb talaj-termőképességet biztosít. Az új eke a talaj forgatá­sával és porhanyósabbá tételével egyetlen munkafázissal kész vetőágyat ké­szít a magnak. Feleslegessé válik a tárcsázás, a boronázás, a hengerelés. Ezál­tal nemcsak a költségek csökkennek, hanem a talaj szerkezete is javul. Nagy előnye még a görgősekének, hogy a súrlódás és a tapadás csökken­tésének eredményeként, ugyanannyi idő alatt a hagyományos ekénél körülbe­lül 60 százalékkal nagyobb területet képes felszántani. A vontató traktor üzemanyag-fogyasztása is körülbelül felére csökken. A görgőseke nagyban hozzájárul a talaj kultúr ált ságának fokozásához is. A szervetlen műtrágyát egyenletesebben keveri, és a tarlómaradványokat tö­kéletesen beforgatja. A korábbinál sokkal jobb minőségű műveléssel a szán­tóföld talaját porhanyósabbá teszi, ezáltal nagyobb szellőzést biztosít a föld­nek, s így lényegesen élénkíti a talaj mikrobiológiai életfeltételeit. Kísérletek bizonyítják, hogy ezáltal a gyér gyökérzetű növények is gyorsan gyökeret eresz­tenek, hamar megerősödnek és jobban szétágaznak a talajban. Szabó István görgősekéje megoldja a gyorsszántással járó eddigi problé­mák nagy részét is. Az új ekével lehetővé válik a tíz kilométer óránkinti gyorsszántás, a változó felszínű szántóföldeken is. Ily módon a nagy teljesít­ményű traktorok is gazdaságosabban alkalmazhatók. Nem véletlen, hogy a magyar feltaláló konstrukciója világszerte nagy érdeklődést keltett. Az utóbbi 40—50 évben ugyanis legalább 30 jelentősnek ígérkező javaslatot szabadalmaztattak, de végül mindegyikről kiderült, hogy a gyakorlati alkalmazásban nem vált be. A magyar találmányról viszont az utóbbi években bizonyosodott be, hogy kitűnően megállja a helyét gyakor­latban is. A múlt évben 60 ekét állítottak elő Csataszögön, az idén pedig a már be­futott megrendelésekre kétezer darabot gyártanak. Eddig 30 ország jelentett be érdeklődést a görgős-eke iránt, és 28 országban szereztek rá szabadalmat. Már az első sorozatból exportáltak német, norvég, osztrák és kubai meg­rendelésekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom