Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1969-06-01 / 6. szám

6. oldal SZITTYAKÜRT 1969. június hó INTÉZKEDÉS AZ 1969. ÉVI LÖVÉSZ ÉS APRÓD NYÁRI TÁBORA Az évek múlásával mindinkább fo­gyatékossá válik drága anyanyelvűnk növekvő ifjúságunknál. Ezt kell meg­akadályozni. A nyári tábor egyik leg­jobb védekező eszköz, mert a közös élmény, a fegyelem, az állandó ma­gyar beszéd használata ébreszti fel bennük a magyar öntudatot. Az idei kéthetes táborunkat 1969. július 26-tól 1969 augusztus 14-ig tart­juk a Pa.-ban lévő (Vasvári) farmon. A táborozáson résztvehet 8 éves kortól leány és fiú függetlenül attól, hogy a lövész egyesülethez tartozik-e vagy sem, ha aláveti magát az elő­írt lövész, illetve apród követelmé­nyeknek. Részvételi díj: Egy személyre egy hétre $20. — 2 hétre $36; ha egy csa­ládból jönnek, akkor 1 hétre $34, 2 hétre $58; ha hárman jönnek, akkor 1 hétre $45, 2 hétre $76. Öltözet: 1. Egyenruha: khaki hosz­­szú nadrág, khaki ing, fekete cipő, fe­kete nyakkendő, covvboy-kalap, a leá­nyok szoknyája szintén khaki színű. A jelvényt a tábor pk.-nál lehet igé­nyelni. 2. Gyakorlathoz: hosszú vagy rö­vid nadrág, pulóver, fürdőruha, lá­nyok shortot is hozhatnak. Felszerelés: 2 db takaró, vagy há­lózsák, váltás fehérnemű, evőeszkö­zök, csajka. Tisztító eszközök: szap­pan, törölköző, fogkefe, fehér és fe­kete cérna, tű. Kiképzéshez füzetet, Íróeszközöket (színes) lányok kézi­munkát is hozzanak. Ha van, hozzunk iránytűt, puskát, ásót és esőkabátot. Apródoknál tábor pk. Mód Lajos löv. ti. beosztva Győrvári József löv. sti. Jelentkezések eszközölhetők Vasvá­ri Zoltán címén 256 Dayton Ave., Clifton, N.J. 07011. Tel.: 201-7735342, az esti órákban. Philadelphia környékén Szántó Já­nos löv. ti. címén, 113 Agyle Rr., Ard­more, Pa. 19003. Tel.: MI 2-9386. New York és környéke: id. Balogh László löv. szkv. címén 88-31 182 Place Hollis, N.Y. 11423. Tel.: AX 7- 1866. Cleveland és környéke: Mód Lajos löv. ti. címén, 3805 W. 32 St., Cleve­land, Ohio 44109. Tel.: 216-6616142. Gépkocsival rendelkezőket kérjük, legyenek segítségünkre a ki- és beszál­lításnál. Tábor levelezési címe: c/o Zoltán Vasvári, 162/a Wyalusing, Pa. 18853. A jelentkezéseket legkésőbb 1969 július 20-ig kérjük leadni. Tiszti vezető-tábort tartunk ugyan­ott 1969 augusztus 4-től 1968 augusz­tus 10-ig. Tábor pk. Vasvári Zoltán löv. tti. Előadók: Mód Lajos löv. ti., Hepper Imre löv. ti., Havasy Imre és Andre­­ánszky Károly és id. Balogh László löv. szkv. Kérjük a különböző városokban mű­ködő lövész csoportokat, hogy hozza­nak meg minden áldozatot, hogy egy­­egy fiatalember vagy hölgy részesül­hessen e fontos kiképzésben. Öltözet és felszerelés ugyanaz, mint fent. Részvételi dij $20. Abban a reményben, hogy a szü­lők a táborozás fontosságát átérzik, valamint a lövész tisztjelöltek, mara­dok lövész bajtársi üdvözlettel Vasvári Zoltán sk. löv. tti. löv. közp. pk. Kínai események — a világlapok tükrében — Itt latnatok azok, akik nemzetük és saját személyük szégyenére politikai felelősséget vállaltak a trianoni békeparancsért. A Kínai Népköztársaság külpolitiká­ja és a Kínában folyó belső harc közti összefüggést illetően az alábbi érde­kes verziót közölte a Paris Jour c. francia lap: “Miért a kínaiak kezdeményezték és miért robbantották ki ezt az inci­denst most, felhasználva azt politikai és nemzetközi síkon? Az ami Peking­­ben történik lehetőséget ad arra, hogy részben válaszoljunk erre a kérdésre. A kulturális forradalom viszonylagos kudarca után Mao Ce-tung beleegye­zett abba, hogy megbízza Csu En-lájt: keressen valamilyen középutat azok közt az aktivisták közt, akik azt sze­retnék, hogy Kína haladéktalanul kezdjen akcióba mindenütt az egész világon, többek közt a Szovjetunió ellen is, sőt hogy Kína robbantsa fel a — forradalmi — detonátorokat a vi­lág minden szögletében, és azok kö­zött, akik úgy vélik, hogy Kína még nem kész e szerep betöltésére sem politikai síkon, sem az atombomba vonatkozásában, sem a hírhedt bak­térium- és vegyi-fegyver (új) tekinte­tében. A mérsékelt tendencia minden bizonnyal segítségére volt Csu En-FEKETE SÁNDORT A NÉMETEK IS NAGYRA ÉRTÉKELTÉK Marga Lahmann Münchenből körle­velet írt és küldött szét azoknak a magyaroknak, akik előfizetői voltak a “Magyar Nők” című folyóiratnak és Fekete Sándor halála óta nélkülözik ezt az áldozatos és nagyszerű lapot. A körlevél így szól: Bocsássák meg nekem ezt a pár sort, — a címük 1965 óta van nálam. Az én javaslatom volt akkor, amit önök oly szeretettel fogadtak, hogy Fekete Sándor 65. születésnapjára egy jókívánság albumot aláírásaikkal át­nyújtsunk. A mai sorokra az késztet, hogy mos­tanában lenne a "Magyar Nők” husza­dik születésnapja és az ünnepi szám­nak már az önök kezében kellene len­ni. De aki az újságot életben tartotta, nincs többé. Kedves olvasók, úgy érzem, köte­lességem elmondani önöknek, hogyan készült Fekete úr erre a számra. Nyugtalan és elégedetlen volt, hogy az ő betegsége akadályozta az újság pontos elkészítésében. Kórházi beteg­szobáját átalakította szerkesztőségi irodává, hogy noha késéssel, de mégis elkészüljön a lap. — Az ágyból adott minden utasítást, a kéziratot nyomda­képessé tette, elkészítette a postát, ra­gasztott, megbeszélt nyomdászokkal, saját maga gépelt vagy diktált, ha volt módja rá. Már aggasztó volt, hogy egyszer a vizitelő orvos a beteg­szobába berendezett irodát teljes jog­gal feloszlatja. Fekete úr úgy dolgozott, mintha ott­hon lenne, azzal a különbséggel, hogy az orvosokkal és az ápolónővérekkel hadakozni kellett az engedélyért. Néhány nappal az operáció után átadta az olvasók címjegyzékét azzal: "ennyit még otthon sem dolgoztam, de hála Istennek készen van!” Sokkal jobban lett és úgy gondol­ta, hogy 3—4 hét múlva otthon lehet. A következő vasárnapon az egész láto­gatási idő alatt nem esett másról szó, mint az újságról. Amikor este fél 7- kor eljöttem, utánam integetett: "Si­keres postázást!” Ez volt az utolsó, amit mondott, ez volt az egyetlen, ami érdekelte. Az­tán nyugodtan elaludt, — ezt mondta a másik beteg, aki a szobatársa volt. Fekete Sándor az újságjával aludt el és halt meg. Túlerőltette a szívét. Kedves olvasók, én német vagyok, de boldog lehetek, hogy egy ilyen ma­gyarral, mint Fekete Sándor találkoz­hattam és az ő nehéz idealista mun­kájában egy parányi segítséget nyújt­hattam. Igaz emberekről hallunk vagy olva­sunk, de ritkán találkozunk személye­sen. Önökkel együtt szeretnék örülni, hogy Fekete urat akár személyesen, akár a munkáján keresztül megismer­hettük. Kérem önöket, kedves olva­sók, ha valaha szívesen fogadták a "Magyar Nők”-et, emlékezzenek szere­tettel Fekete Sándorra. És kérem önö­ket, ha szeretik elveszett hazájukat — gyermekeik és unokáik leikébe ültes­sék el a szeretet és ragaszkodást a Haza iránt. így lesz értelme Fekete úr önfeláldozó munkájának. Kérem az igen tisztelt olvasókat, hogy tekintsék soraimat egy hétköznapi levélnek, amit egyik ember a másiknak szemé­lyes beszélgetés hiányában ír. Így írok én most egy közös, szeretettel­jes, utolsó megemlékezésül Fekete Sándor úr, a “Magyar Nők” életben­­tartójának végső tiszteletére. Lehmann Marga lajnak, hogy felülkerekedjen éppen akkor, amikor Csiang Csinget, akit a szélsőséges túlzók vezérének tartanak, félreállították és a súlyosan beteg Lin Piao tábornokot játékon kívül tették. De a pekingi aktivisták rögtön kihasz­nálták a Nyizsnye-Mihajlovka helység körzetében támadt incidenst, hogy is­mét mozgósítsák a vörösgárdistákat és megszervezzék a népi demonstrá­ciókat, ezúttal a Szovjetunió ellen. Moszkva ezért kénytelen volt reagál­ni. A kérdés az, hogy Pekingben a kö­zeljövőben felülkerekedik-e a mérsé­keltebb tendencia... Ha nem, akkor a szovjet—kínai konfliktus súlyos sza­kaszba léphet." • A kínai helyzetről meglehetősen megbízható információval rendelkező japán lapok utalnak arra, hogy Kína szovjetellenes tervei összefüggenek belpolitikai terveikkel. A Mainicsi ja­pán újság március 9-i számában azt állítja, hogy a maoisták a "provokáci­ók segítségével akarják megszilárdí­tani” a hadsereg struktúráját és nö­velni politikai befolyását. Peking politikájának szovjetellenes tendenciáját a moszkvai kormány nyi­latkozat a 60-as években jelöli meg. A nyilatkozat szerint a hivatalos kínai propaganda ekkor kezdte nyíltan di­csőíteni azokat a "területrabló” had­járatokat, amelyeket Dzsingisz kán és Bogdi kán vezettek. Ezzel egyidőben a Szovjetunióval határos körzetekben indult meg a repülőterek, bekötő utak, kaszárnyák és katonai raktárak épí­tése is. Az Usszuri folyó mentén, Damansz­­kij-sziget térségében történt fegyve­res incidens nyomán a Nouvel Obser­­vateur francia hetilapban Albert-Paul Lentin írta le a következőket: "A nyugat-német vezetők élénk fi­gyelemmel kísérik a konfliktus fej­lődését azon két ország között, ame­lyek közül az egyik — a Szovjetunió fő ellenségük marad, miközben a má­sik — Kína — egyre érdekesebb ke­reskedelmi partnerré válik. Az a per­spektíva, hogy Kína szenzációs módon kétségbe vonja a világon a második világháború után megkötött összes egyezményeket, vitathatatlanul a Szö­vetségi Köztársaságban is erősíti azok­nak a politikusoknak a táborát, akik a szövetséges fővárosok növekvő nyo­mása ellenére nem hajlandók de jure elismerni az Odera—Neisse határt." A Kereszt és Kard Mozgalommal kapcsolatos cikkeket, szervezési kérdéseket és anyagi támoga­tásokat kérjük az alábbi címre küldeni. KERESZT ÉS KARD MOZGALOM do Zoltán Vasvári 256 Dayton Ave., Clifton, New Jersey 07011

Next

/
Oldalképek
Tartalom