Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1969-06-01 / 6. szám
4. oldal SZITTYAKÜRT 1969. június hó ELESETT BAJTÁRSAINK EMLÉKEZETE lek, így állt helyre a magyar magabízás, hogy a keresztény Európa a magyar szellem kulturszférája, s a Kárpát—Duna-táj a magyar lélek otthona lehessen, mert abban a magyarság a kereszténységet már nemcsak fölvette, hanem asszimilálta. ♦ Szomorú végzetünk, hogy ez a mestermű négy gazdagon gyümölcsöző század után. a török-dúlásban megsemmisült, s hogy azóta keresvén-keresve sem találunk önmagunkra. E vigasztalannak tűnő közbevetést azonban nem elcsüggesztéssül tettem. Fontolóra véve az elmondottakat, éppen arra találunk feleletet azokban, hogy a magyar életerő a legkilátástalanabb helyzetekben is képes a megújulásra és kisarjadásra. A történelmi kihívás analógiája a szentlászlói feladatok és a magyar kérdés mai formái között meghökkentően szembetűnő. A kardinális probléma ma is az. hogy az önmagából kivetkőztetett és ennek következtében talaját vesztett magyar lélek útját miként egyengessük, hogy ismét önmagára találjon, s megújulva talpra álljon. A lélekutat egyengető szellemi erőt és eszmét akkor is, ma is a magyar tradíciókat megtartó emigráció jelentette és jelenti. A magyar népi és keresztény nemzeti jellemvonások harmonikus egysége amint akkor, ma is csak emigrációs örökség hazajuttatásával újítható meg. Másszóval, Szent László munkája és műve a legklasszikusabb s elavulhatatlanabb példája, s példaadója minden magyar számkivetettségnek, mert Szent László nyomán járni annyi, mint a magyar megmaradás ügyét igaz szívvel a maximális teljesítőképességgel szolgálni. ♦ A Szent László-kultusz tehát a mi számunkra nem gyümölcstelen múltba révedezést, lovagi páncélt, vagy bajnoki pallost, mégkevésbé archaikus illúziókat jelent, hanem a magyarság által kialakított keresztény nemzet arculatának megtisztítását, hibátlanságának helyreállítását, s a szó szoros értelmében vett korszerűsítését, modernizálását. Hitünk és hűségünk megtartottak e feladathoz, akaratunk él! Szent László, segíts! A turáni népek egyik legszentebb hagyománya az ősök tisztelete. Ehhez járul, sőt ebből folyik, különösen eleinknél, a csatákban elesettek emlékezetének fenntartása. Legendák fonták körül a csatákban elhulltak emlékét; regősök énekelték szerte az egész országban viselt dolgaikat, gestákban örökítették meg tetteiket és a túlvilágon Csaba királyfi égi seregeihez csatolták a hősi halottakat, ahol a megölt során az összes abban résztvevő népek között a magyar szenvedte a legnagyobb vérveszteséget, nálunk is megszervezték a többi (német, francia, angol) népek mintájára a katonai temetők ápolásának és az elesett bajtársak emlékezete fenntartásának ügyét. Sőt nálunk hősi halottaknak nevezték elesett baj társainkat a nagy nemzeti hősöknek kijáró tisztelettel. Május utolsó vasárnapja jelöltetett ki NYUGAT-NEMETORSZÁG “VESZÉLYES” OLDALAIRÓL Európa keleti felének zsarnoka, a Szovjetunió — 1967. december 8-án nyilatkozatot nyújtott át a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai nagykövetségének: a nyugat-németországi fejlődés "veszélyes” oldalairól. A nyilatkozat szerint ez a "veszélyes” fejlődés az, hogy a nyugatnémetországi társadalmi és politikai élet egyre nagyobb területeire terjednek ki a “Nemzeti Demokrata Párt” programjának katonai és politikai tézisei. Ragadjunk ki az NPD-nek ebből a “veszélyes” programjából néhány szemelvényt, ami oly izgalomba hozta a vörös zsarnokokat! ♦ A NÉMET NEMZET JÖVŐJÉÉRT NPD: “Korlátlanul képviselni kell az egész német népnek az egész Németországra vonatkozó igényét. Népünk jogosan kívánja sorsát saját akarata szerint meghatározni. Elutasítjuk az 1945-ös kommunista hódítások — realitásának — elismerését. A Szövetségi Köztársaság képviseli a megosztott Németországban a német nép többségét, szabadon megválasztott kormánya révén. Felelős tehát a közép-németországi németekért is.” ♦ A POTSDAMI EGYEZMÉNY ELLEN NPD: "A nemzetközi jog valamenynyi alapelvéből következik, hogy a német népnek joga van állami egységre és egyenjogúságra. Az 1945-ös katonai kapituláció nem szüntette meg a Német Birodalmat, mint az állami és nemzetközi jog szubjektumát. A német nép ősi földjeinek elrablása és Németország felosztása egy erőszakos akció része. Minden lemondás elárulná a német nép érdekeit, és Németország végleges felosztásának elismerésére vezet. A jogtalanság, amelyet egy néppel szemben elkövettek, az idők múlásával sem válik jogossá. Ha nincs is még lehetőség a Németországgal szemben elkövetett jogtalanság békés úton történő hatálytalanítására, ez nem szolgálhat alapul a jogtalanság elismeréséhez. Ellenezzük, hogy az idősebb nemzedék vád alatt álljon, az ifjúságot pedik arra csábítsák, hogy elforduljon a német történelemtől, alkalmazkodjon a jelenlegi erőkhöz, és lemondjon jogairól. Az ősi német népi földek elrablása egy erőszakos akció része! — Németország igényt tart azokra a területekre, ahol a német nép évszázadok óta felnőtt. Idegen erőszak nehezedik a megosztott Németországra, a megosztott Európára. Szabadságra törekszenek a föld összes népei, amelyeket szintén idegen hatalmak nyomnak el. Sajnos, még mindig vannak németek, akik meghajolnak a Németországot és Európát maguk között felosztó győztesek akarata előtt. A második világháború győzteseinek az volt a célja, hogy a világot két uralmi zónára osszák. Az ő felsőbbségük alatt kell élniük a világ népeinek. A német nép ilymódon két idegen hatalmi tömb közötti harc vagy kompromisszum tárgyává vált. Ám az amerikai és a szovjet imperializmusnak a világ felosztására irányuló politikája kudarcot vall, mihelyt szembeszáll a világot felosztó erők eszközeivel. Mert a népek történetét nem csupán külső körülmények döntik el, hanem mindenekelőtt a belső magatartás.” ☆ ☆ ☆ Karakán hang tehát már van elég. De hol marad a hagyományos és híres német erő, amely a szavak tézise köré koncentrálódna? ellenség fogja szolgálni őket, lovaikat csutakolni és így tovább. A székely népregékben Szent László az égi seregek fővezére, ahová az Űr rendelte, miután már ezen a földön is fővezérükké választották a keresztes vitézek és vezérek. Csaba királyfi és Szent László seregeikkel a Hadak Űtján térnek vissza és segítik népüket valahányszor azok bajba keveredtek. A háborúkban elesett bajtársaink alkotják Csaba és László égi seregét a hadak útján. A hosszú török uralom alatt és a császári seregekben való katonáskodás idején csak Erdélyben maradt fenn, úgy, ahogyan a csatákban elesett baj társaink emlékezete. A császári hatóságok nem látták szívesen a szabadságharcok elesettjeinek való hódolást, mint ahogyan nagy nemzeti hőseink emlékezete is lassan feledésbe merült, habár különösen a Bach Alexander rendőrminiszter korszakában néhány író, költő és történész csodálatos lelkesedéssel kutatta ki és dolgozta fel a dicső magyar múlt szépségeit, legendáit és hőseinek viselt dolgait, és ismertette mindenfelé a gestákhoz hasonlóan. Az első világháború után, amelynek emléknapul, mint ahogyan a németek is májusban tartanak bajtársi emléknapot és az amerikaiak Memorial Day (for the dead of all wars) emléknapja is, kötelező munkaszünettel, május 30-án van. Ekkor ugyanis már teljesen feledésbe ment az ősi magyar hagyomány (1192), mely szerint junius 21: Szent László hagyományos ünnepe nagy nemzeti hőseinknek és hősi halottainknak, elesett bajtársainknak emléknapja. Ez a június 27-i emléknap főként az Anjouk és Hunyadiak korában volt nagyjelentőségű, amikor lovagi tornák keretében emlékeztek meg róluk. Ezért szorgalmazta a Szent László Emlékbizottság már 1940-ben ennek felújítását a hagyományos június 27-ik napján. A második világháború után otthon megszűnt nemzeti nagyjainkra és hősi halottainkra való emlékezés. Csak a ‘felszabadító’ orosz hősi halottakról szabad emlékezni mindenfelé orosz katonai emlékművek felállításával. A külföldre szakadt magyarságnak a kötelessége tehát, hogy nagy nemzeti hőseinknek — Zrínyi, Hunyadi, Rákóczi, Bocskai — valamint hősi halottainknak emlékezetét fenntartsa. Ezért még 1954-ben kimondotta az akkor Németországban tartott díszgyűlés, hogy a régi hagyományainknak megfelelően, minden évben június 27-én rendezzék meg a külföldi magyar szervek a Magyar Hősök Ünnepét és ezen a napon emlékezzenek meg elesett baj társainkról, hősi halottainkról is, hogy ilyen módon nekik is megadhassuk a nemzeti hősöknek kijáró tiszteletet és ugyanakkor nemzeti hőseink emléknapját is fenköltebbé és ünnepélyesebbé tehessük. Ezt a június 27-i többszörös emléknapot, amely a külföldre szakadt magyarságnak legjelentősebb nemzeti ünnepe, néhány év óta, mint "Erdélyi Nap"-ot is megtartjuk, lévén Szent László, nagy nemzeti hőseink mintaképe, egyben Erdély védőszentje is, aki maga is menekült magyar szülőktől, idegenben született, és egész fiatalságát a magyar nemzet felszabadításának szentelte. Ezért a külföldre szakadt magyarság is ezen a napon, mint mindig, a régi magyar fohásszal, a Szent László Emlékbizottság hagyományos jelmondatával köszönti egymást: Szent László segíts! (A Szent László Emlékbizottság tájékoztatójából) A “CSÖVEZÉS” ÉS “HIPPIZÉS” HELYETT .. . Az idén június 15-én nyitják meg kapuikat otthon az önkéntes ifjúsági építőtáborok. Az elmúlt 11 évben csaknem 300 ezer lakójuk volt: a fiatalok 40 ezer katasztrális hold földet tettek termővé, és másfél millió mázsa gyümölcsöt, zöldséget szedtek le, sok más hasznos tevékenység mellett. Az idén 36 központi és öt egyetemi tábor várja a fiatalokat. A tavalyi 27- ről előreláthatólag 33-ra nő azoknak az önkéntes építőtáboroknak a száma, amelyeknek lakóit állandó épületekben helyezik el. A mezőgazdasági építőtáborok már kivétel nélkül motel, sőt egy-két helyen szálloda jellegű kényelemmel fogadják vendégeiket. A tervek szerint a június 15-i kezdés után kéthetenként váltják egymást a csoportok, amelyek közül az utolsó augusztus végén vesz búcsút a tábortól. Az emigrációban keveset hallani arról, hogy hol és mi épül a lakosság, köztük az ifjúság önkéntes hozzájárulásával. Viszont akik szólank róla, elutasítják a "közösségért végzett ingyenes tevékenységnek” még a puszta gondolatát is. Pedig akár valódi-, akár ál-“önkéntesekkel” telnek is meg ezek a munkatáborok, az ifjúságnak nemesebb elfoglaltságot nyújtanak, mint a nyugati hippi-táborozások, a szexuális lődörgések és a veszekedett tüntetések. Egy nemzet gazdálkodásában — szükség esetén — jó helyet foglal el a "társadalmi munka”, csak ne párt-tudálékosok irányítanák! Nagykanizsán például a lakók lelkesen kiásták egy betonjárda alapját, s mire elkészültek vele, jöttek az útépítők és betemették, mert kiderült, hogy rosszúl jelölték ki a járda helyét. Az ilyesmi nem társadalmi munka, hanem társadalomellenes bűntett!