Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1969-05-01 / 5. szám

8. oldal SZITTYAKÜRT 1969. május hó SUMÍR LELETEK ERDÉLYBEN Érdemes kutatóink mindig hangoztatták, hogy Erdély őskorával kapcsolatban a ma­gyar föld nagyjelentőségű titkokat rejt ma­gában. Már száz esztendővel ezelőtt érde­kes cserépmaradványokat ásatott ki Torma Zsófia, kiváló régészünk és etnográfusunk, az erdélyi Maros-völgyében, — amely egyik legfontosabb felvonulási területen fekszik a délről, a Szörényi kapun át északnak, Er­délybe tartó népvándorlási útvonalon. Ezek a cserepek az ún. Bükki kultúrkörbe tar­tozó Vicsa—Tordos lelőhely legérdekesebb darabjai. Már Torma Zsófia megállapította, hogy mezopotámiai jellegűek és rajtuk lát­ható írásjelek a mezopotámiai (sumír) írás­jelekkel azonosak. (Méri: “A Torma Zsófia gyűjtemény bükki jellegű cserepei”. Az Er­délyi Tudományos Intézet évkönyve. Ko­lozsvár, 1942. — Roska: A Torma Zsófia gyűjtemény. Kolozsvár, 1941. — Torma Zsófia: Ethnographische Analogien. Jena, 1894. Torma Zsófia gyűjteménye ma is ott van a kolozsvári múzeum raktárában, feldolgo­zatlanul. — Kortársai nem ismerték fel a magyar őstörténet szempontjából rendkí­vül nagyjelentőségű felfedezéseinek jelen­tőségét. A szakemeberek nagyrésze akkor még az északi (finn) származási elmélet bűvöletében, a keleti és déli kultúrkapcso­­latok elméletével szemben szkeptikusan vi­selkedett. A további ásatásokat Tordos vi­dékén még 1942-ben Horedt végeztette Tor­ma Zsófia útmutatásai nyomán. Később Vlassa fiatal kolozsvári egyete­mi tanár kutatott tovább és fedezte fel 1958-ban Alsó-Tatárlaka (Tartaria) falu határában a Tordos (Turdas) főlelőhely közelében, Szászváros (Orastie) közelében, a híres sírkamrát, amelyben emberi csőn tok és egyéb használati tárgyak mellett há­rom égetett agyagtáblát is talált, és ezeken az ötezer év előtti Uruk-beli sumír agyag­táblákon látható írásjelekhez hasonló jele­ket. Az emberi csontokról az ún. carbon-14 próbával megállapítható volt, hogy Kr. e. 3400 évből valók. Ezt az adatot később Kr. e. 2800 évre módosították, de így is mintegy ötezer (4768—5368) esztendős su­mír leletről lehet szó. A leletekről Vlassa beszámolót írt a Ro­mán Népköztársaság Tudományos Akadé­miájának Régészeti Intézete “Dacia” című folyóiratában. A cserépmaradványokról és az agyagtáblákról fénykép- és rajz illuszt­rációkat is közöl, valamint a lelőhely ar­cheológiái keresztmetszetrajzát. A leletek­ről román lapok már korábban, 1961-ben közöltek rövid ismertetést, amit néhány ma­gyar lap is átvett. Ezek az Orastie nevet tévesen Brassó alakban közölték. így sok külföldi magyar újság brassói leletekről be­szélt. Brassó közelében is van egy híres ókori lelőhely: Erosd (Ariusd), de a mi esetünkben a Tordos-Tatárlaki (Szászváros- Orastie) marosvölgyi lelőhelyről van szó. A táblák jeleinek megfejtése a suméroló­­gusokra vár, ami az uruki táblák írásjelei­vel való összehasonlítás révén nem lesz ne­héz feladat. A második tábla alján látható jel hangértéke Mezopotámiában: (E)GI, GI(R), része lehet a sumírok ismert GIR­­SU vagy SU-GIR elnevezésének. — Ez az írásjel évezredekkel később Erdélyben is­mert szkíta-hún-székely abc-jelei között is szerepel, ahol hangértéke: “GY’. A maros­vásárhelyi Teleki Könyvtárban (503-B jel­zet) lévő Telegdi János féle (Priscae Hun­­garorum Lingua Rudimenta) kézirat hét­rendbeli (Telegdi, Kaposi, Oertelius, Ano­nymus, Dési, Udvarhelyi és Harsányi) kü­lönféle abc-ben szerepel. László Gyula egye­temi tanár “A honfoglaló magyar nép éle­te” c. könyvében közöl hasonló táblákat későbbi szkíta sírokból Altáj vidékéről, Anuchin és Radloff rajzai nyomán. A szkíta lovasnép tudvalévőén szintén Mezopotámiá­ból eredt, mint eleink. Az erdélyi leletek tehát ősi hagyatékunk értékeiről tanúskod­nak. (A Szent László Emlékbizottság tájé­koztatójából). Erdélyi látkép a havasokból Csodák?... Véletlenek? Az öt világrészen szétszórt magyarságot lapunkon át is értesíti egy könyv­kiadó vállalkozás, hogy a közeljövőben magyar és angol nyelven CSODÁLATOS "VÉLETLENEK” címmel kiadásra kerül egy könyv, melynek minden sorát maga a kifürkészhetetlen élet írta. A könyv szerkesztőinek az a célja, hogy az olvasót mélyértelmű gondol­kozásra serkentsék olyan valóságos történeteken keresztül, amelyek inkább csodálatosak, de véletlennek látszanak, mert közönségesen megmagyaráz­­hatatlanok. Sokakkal történtek "csodálatos véletlenek”. Ezekkel, ha átélőik egyet­értenek a céllal, ki lehetne bővíteni a könyvnek igen érdekes és elgondolkoztató tartalmát. A kiadók ezért felkérik az Olvasóközönséget, hogy azok, akiknek vannak ilyen természetű élményeik, írják le azokat 1—3 gépírásos oldalnyi terjedelemben — névvel vagy anélkül —, és küldjék el mihamarabb az alul levő címre. Lelkiismeretbeli kötelességének tartsa mindenki, hogy csak olyan esemé­nyeket közöl, melyek valóban megtörténtek, és nem fantáziával megtoldott anekdoták, vagy nevettető adomák. A kiadók fenntartják maguknak a jogot, esetleges "nem lényegbe vágó” stiláris változtatásokra. A könyv és a cél nem üzleti vállalkozás. Társzerzői igénye sem lehet annak, aki bővítéséhez hozzájárul, de egy kötetet— az egész gyűjteményt — megkapja ingyen. Névaláírással és címmel azonban a hitelességért felelnie kell annak is, aki a könyvben nem kívánja nyilvánosságra hozni a nevét. A leveleket és írásokat a Hungarian Information Bulletin közvetíti. (2839 East 124 Street, Cleveland, Ohio 44120, USA. — Telefon: (216) 7514644) Az egyházpolitikai harcok idején 1895-ben a magyar katolikus püspöki kar Vaszary Kolos elnöklete alatt megállapította, hogy: "A zsidóságot nem lehet recipiálni, mert a zsidóság nem felekezet, hanem nemzet, külön nemzeti életet él, külön nemzeti tör­vényei vannak.” A katolikus püspöki kar álláspontja alapjában véve egye­zik Kossuth Lajos felfogásával is, aki ugyancsak a zsidóság külön nemzeti­ségében látta az asszimiláció legna­gyobb akadályát. Werbőczy István "Hármaskönyve” is külön szabályt hozott a zsidóságra, mert "náluk az Ízlés, a társaságbeli, az erkölcsi élet, az üzlet, a vagyon­­csinálás titkai, a külön fajiság titkai­val vegyülnek — a kívülállók számára hozzáférhetetlen idegenséggel.” A Tripartitum III. részének 36. cik­kelye így szól: Annak az eskünek mintája, melyet a zsidóknak a keresztények ellenében kell tenniük Továbbá, jóllehet nem czélom, hogy a zsidókról írjak, minthogy a zsidók­nak az ö jogaikra nézve többféle és különböző és több helyen az üdvösség­gel ellenkező kiváltságaik vannak és különben is az uzsorákról ítélni vesze­delmesnek látszik, mégis mivel gyak­ran megtörténik, hogy a zsidókat a ke­resztények ellenében eskütételre köte­lezik és ítélik, tehát azt vélem, hogy a zsidók esküjének mintáját e munka végére ileszszem. 1. paragrafus. Holott tudnunk kell, hogy a zsidónak, a ki esküt akar tenni, magára rövid köntöst vagy palástot öltve és fején zsidó kalapot viselve a nap felé kell fordulnia és mezítláb ál­lania, ki is a törvénykönyvet (melyet Mózes táblájának neveznek) kezével érintse és tartsa és ezeket mondja: 2. paragrafus. "Én N. zsidó eskü­szöm az élő Istenre, a szent Istenre, a mindenható Istenre, a ki az eget és földet, a tengert és mindazt teremtet­te, a mi ezeken és ezekben van, hogy ebben az ügyben a melylyel engem ez a keresztény vádol, teljesen ártat­lan és büntelen vagyok. És ha bűnös vagyok, nyeljen el a föld, a mely Da­­thant és Abyront elnyelte. És ha vét­kes vagyok, lepjen meg a szélhüdés és bélpoklosság, a mely Elizaeus kérésé­re a syriai Naamant és Jeziit, Elizaeus szolgáját meglepte. És ha vétkes va­gyok, érjen engemet a nyavalyatörés, vérfolyás és hirtelen gutaütés és ra­gadjon el a véletlen halál és veszszek el testestül és lelkestül és vagyonos­­tál és soha se jussak Ábrahám kebe­lébe. És ha vétkes vagyok, semmisít­sen meg Mózes törvénye, melyet neki a sinai hegyen adtak és szégyenítsen meg minden írás, mely Mózes öt köny­vébe van írva. És ha ez az esküm nem való és igaz, törüljön el Adonay és az ő istenségének hatalma. Ámen." A faji tulajdonságok nem forognak az idő kerekével, csak azok szemléle­te változik. De új szemlélet csak ak­kor lehet helyes, ha nem lép át azokon a valóságokon, melyeket a történelem minden korban igaznak ítélt. OTTHONRÓL ÍRJÁK HOGY... A Széchenyi Könyvtárat külföldön élő magyar íróknak és költőknek idegenben megjelent munkáival gaz­dagítják ismét. Már tavaly is gyanús nevek szerepeltek a listán, a mostani­ból meg minden gyanú fölött az tűnik ki, hogy ezek az írók bizony-bizony... hm ... nem magyarok. Műveiket is vagy a torontói magyarajkú gettóban adták ki, vagy egyenesen — Tel Aviv­­ban. Németh László már a húszas évek közepén elmondta a véleményét erről a dolmányba bújt kaftán-irodalomról. A magyaros mente alól kilóg, s a pa­­szomántos nadrágot csiklandozza a — cicele. Toldjuk azonban meg annyival, hogy például dr. Baráth Tibor és Fehér M. Jenő legújabb nagy munkáival sű­rűn foglalkoznak hazai kutatók, tör­ténészek és kritikusok. Csak ezt nem zsongja körül a reklám. Buda várának helyreállítási munká­latait csak 1975-ben fejezik majd be, mert bővítették az építési prog­ramot. A vár egyik palotáját például teljesen újjáépítik, és ez lesz a kor­mány külföldi vendégeinek a háza. (Jó lesz ez az új kormánynak is, csak nem lesz az is Moszkva al-kormánya 1975 után!?! ...) Ezenkívül a korábbi elutasító tervek ellenében mégis fel­építik az új siklót, és korszerű közle­kedést létesítenek a Várban. Cubában és Indiában üveggyárat, Po­zsonyban új kikötőt, Mongóliában óriás biokombinátot épít a magvar építési export vállalat (ÉMEXPORT). Dunáról a Földközi-tengerre úszkál­nak már rendszeresen a magyar hajójáratok. Négy új hajóval gazda­godott ismét Magyarország tengeri flottája, de a mélytengeri hajók is csak 5000 tonnásak. Tavaly majdnem 3 millió utast, és több mint 3 millió tonna árut szállított a magyar flotta. Trősen növekszik a magyar gyógy­­szeripar, bár az elsők között volt ismeretes már a két világháború kö­zött is. Most hatszoros a termelése. A múlt évben több mint öt milliárd forint értékű gyógyszert állított elő. A magyar gyógyszer-export értéke 14 millió dollár, és — Kelet felé — 67 millió rubel volt. Gyógyárú-export te­rén Magyarország hetedik helyen áll a nemzetközi forgalomban. Fejlett ipari országok” ranglistáján is az elsők között van Rabhazánk, annyit fordít kutatásokra és fejlesz­tésre. A bruttó nemzeti termeléshez viszonyítva, 19 ezrelékével megelőzi Nyugat-Németországot, Svájcot és Franciaország mögött is csak egy ez­relékkel marad el. Specialitásai: jár­műprogram, számítástechnika, fehér­jekutatás és az energiabázis szerkezeti megváltoztatása. Gyümölcs és zöldségfeldolgozó üze­meket, illetve 570 komplett kon­zervgyárat szállított már külföldre a KOMPLEX Export-Import Vállalat az utóbbi években.

Next

/
Oldalképek
Tartalom