Szittyakürt, 1969 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1969-06-01 / 6. szám

A KÁRPÁTOKTUL le az al-dunáig EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (PETŐFI) JZITTVAKÖfcT VOL. VIII. ÉVF. — No 6. SZ. A Hungária Szabadságharcos Mozgalom lapja 1969 JÚNIUS HÓ JÚNIUS 4 1 A trianoni tragédia kulcsát meg lehet találni! A történelem tele van hadakozás­sal, de világháború 1914-ben tört ki először. A hadakozásoknak leginkább az erősebb fél vetett véget azzal, hogy legyőzte a gyengébbet. A győztes dik­tálta a békét, a legyőzött kénytelen volt megalkudni vele, aztán elszenved­te azt. ' De 1918-ban az első világháború két szövetségi rendszer hadakozásával ért véget, és az 1920-as "békeszerződések” nem egyetlen győztes egyoldalú béke­parancsát leplezték! A Párizs-környéki — köztük a triano­ni — békediktátumok egy széleskörű katonai szövetség akaratát erőszakol­ták a világra, és abban az egyes tag­nemzetek saját külön érdeke semmi­képp nem egyezhet egymással, viszont bőséges alkalmat nyújt csempész-ér­dekek belebúj tatására. Még is telt ilyenekkel, vagyis a diplomáciai fon­dorlattal létesített békemű: hamis volt. Csalás, melyben a felszínes lát­szat ellenére, a győztes nemzetek épp­úgy hátrányt szenvedtek, mint a le­­győzöttek. A különbség csupán any­­nyi, hogy a győzők későbben vették észre, mert az ő hátrányuk a börze napi árfolyamlistáján egyideig nyere­ségként villogott. ♦ Méginkább tragikus az egészben, hogy alig húsz évvel később, amikor a legyőzöttek az első szövetséges béke terheit már katonai erővel is kezdték lerázni, a győztes államok nemzeteit, megint becsapták. Másodszor is vi­lágháborút rendeztettek, aztán másod­szor is álnok szövetségi békemű­vel likvidálták a csatazajt. Megtetéz­ték az első csalást, s újabb évtizedek­re tartósítottak mindent, ami hamis, és eltorzítja az Ember Világát. Kik tették mindezt? Semmiesetre sem a győztes nemze­tek, mert ebben a második szövetségi békeműben az ő sajátos érdekeik épp­úgy csak látszatra érvényesülnek, mint az elsőben. A történelmi felderítés titkához olyan kulcsot kell hát keresni, ami valóban kinyitja a zárat, és leleplezi a cselszövőket, vagyis megadja a vá­laszt arra, hogy kik a "tettesek”, kik bújkálnak a beugratott nemzeteknek államférfiak tógájában tetszelgő, vi­lágháborúkat csináló és szövetségi bé­keműveket gyártó figurái mögött ♦ Könyvtárakra menő politikai és történeti irodalma van az első és má­sodik világháborúnak, meg a két szer­ződéses békeműnek. A magyar jó-meg­­érzés az egész fölé egy címszót ír: TRIANON. Számunkra ez a szó kifejezi az egész tartalmat. De elemzése a ma­gyar politikai és történeti irodalom­ban is ingoványos talajra csúszott. Az ok-okozat logikai egyenesét keressük a tragédiánkban, meg igazunk védel­mében azt az igazságtalanságot súly­­koljuk, melynek kárvallottjai lettünk. Pedig itt nem tévedésről van szó, és nem arról, hogy a győztes nemzetek, vagy akár azoknak békegyártó politi­kusai, nem látták volna meg az igaz­ság egyenes útját. Itt félrevezetésről van szó! Szándékos és céltudatos be­csapásról. Hamis célok és csalárd módszerek logikai görbéjét kell hát keresnünk, és meg kellene látnunk, hogy a győz­tes nemzetek, melyek bennünket megraboltak, vagy amelyek garantál­ták ezeket a rablásokat: szintén áldo­zatai egy körmönfont cselszövésnek. Csak rövidlejáratú kamatot zsebelnek egyidőre, mert hagyták magukat be­csapni és politikusaik az ő nemzeti ér­dekeiknek a sorsjegyét két olyan szö­vetségi győzelem serpenyőjébe dob­ták, melyben a nemzeti érdekeknek csupán a látszata csillog. És mindig vannak, akik gondoskodnak arról, hogy a nemzetek ne lássanak a szem­betűnő látszat alá. ♦ Kultúránkat, a civilizációt, magát az ember világát rabolja itt félszázad óta egy láthatatlan "nemzetközi” ban­da! Nem lehet tisztes elnevezéssel il­letni még akkor sem, ha díszes pá­holyok csúcspáholya a búvóhelyük, s imaházak papi rejtekéből kapják az utasításokat. Ez a rablóbanda csak látszólag lát­hatatlan, mert tények, adatok, követ­keztetések és összefüggések mutatnak rá, és egyedül csak rá. A nemzedékről nemzedékre öröklődött téveszmének azokra a banditáira, akik 2000 év óta viszolyognak a kereszténység szelle­méből fakadt kultúra ellen, akik 2000 éve vámolják a civilizációt, és az em­ber világát egy megromlott nép sö­tét, ósdi eszméléséből fakadó vallás­kultusz torztükrében látját. És úgy látják, mint rabsorsot, a “választot­taknak” eleve elrendelt kényuralma alatt. Ez a titkos cél, ez a céltudatos terv, ezért alkalmazzák a csalárd mód­szereket. ♦ A népvándorlások rég megszűntek. A népek összeforrtak a földdel, a táj­jal, mely anyagi, érzelmi és szellemi hazájukká érlelődött. A XIX. század forrongásai óta csak társadalmi élet­rendjük időtálló kiformálásának fel­adata maradt hátra ahhoz, hogy va­lamennyi kontinensre kiterjedően el­érjék az önálló nemzetek közösségé­nek békés rendszerét. Ehhez semmi de semmi szükség nem volt arra, hogy a nemzetek fegy­veres szövetségbe fogózzanak, és vi-MI van manapság, amit biztonság­gal lehetne állítani? Semmiről sem lehet tudni, hogy úgy van-e, amint mondják, írják, — vagy pont ellenke­zőképpen. A vasfüggöny pedig még többet takar a valóságból. AZ a hír járja, hogy a Szovjetunió nagyvárosainak utcáin százezrek kér­dezgetik a szembejövő százezrektől, hogy lesz-e háború Kínával?! A fel­­tételezésre sokan mameluk-ábrázatot mutatnak, mások viszont sűrűn utá­nozzák a hagyományos szavakat: " ... egy talpalatnyit sem Szentorosz­­ország földjéből! ...” KI mellé áll az Egyesült Államok? A Szovjet mellé, vagy Kína mellé? Azért mégiscsak biztonságba szeret­nének iszkolni az elvtársak, mert azt is hangoztatják az utcán, hogy az orosz nép nem ellensége az amerikai népnek... VISSZATÉRTEK a Szovjet elit-had­osztályai Csehszlovákiából. A kérdé­ses ok az, hogy oda jók az újoncok is, de Moszkva és a fontosabb hadá­szati pontok köré a legderekabb kato­nákra van szükség. Valóban baj fenyeget hát belül a proletáruralom fellegvárában? ... De ha igen, megbízhatók-e az "elit­katonák”? ... MÁJUS elsején állítólag azért nem volt nagy katonai parádé, mert szá­mítani lehetett rá, hogy a hadsereg szembeszáll a párttal! Egyre erősebb a gyanú, hogy a so­rozatosan likvidált hét szovjet tábor­lágháborúkba engedjék magukat ug­ratni azok is, akik nem akarnak ha­dakozni. Semmi szükség nem volt arra, hogy szövetséges békediktátu­mok abroncsába szoruljanak a szövet­séges győztesek is, meg a szövetségbe kényszerült legyőzöttek is, — mert ezek a szövetségek egyetlen nemzet ér­dekeit sem szolgálják. A többoldalú szövetkezés kompromisszumai közé lehet a legjobban becsempészni az idegen, sőt ellentétes érdekeket, hát telecsempészték velük. Az utóbbi két háborúra és az utóbbi két “békére” szóló szövetkezés így lett egyedül an­nak a rablóbandának az érdekében álló, amelyik 2000 évig tehetetlenül bolyongott és fészkelődött a világon, mert hamis céljait és csalárd mód­szereit nem volt képes önerejéből ér­vényesíteni. ♦ A történelmi felderítés logikai gör­béjén a világhódítás tervére és agya­fúrt módszerére rá lehet találni. Ezen, a jóhiszeműek számára kacska­­ringós felderítő úton tárul a világ elé a titkok kulcsa, — és oldódik meg a kárpáti népek országának átka: Trianon is. fSz. L.) nők az utóbbi hónap alatt már szem­be is szállt! Más miatt nem szokás ott garmadában kihullani az élők so­rából ... UKRAJNÁBAN forrongást zörög a haraszt. Az emberek úgy rebesgetik tovább, hogy erőre kapott az önálló­sulási mozgalom, s az elszakadásnak már készek a tervei. A lelkesebbek szerint már küszö­bön van rá az alkalom is. KRÍM félszigetén lázadást készíte­nek elő a tatárok. Abban bíznak, hogy Ázsia mohamedán népei nyomban csatlakoznának hozzájuk. MOSZKVÁBAN június 5-én megkez­dődött a kommunista pártok kong­resszusa. Már előre úgy hallani, hogy süket-duma lesz az egész. Mit ér a plepetyelés, amikor háborog a nép, a határ felé sorakozik a kínai ember­henger, fütyörésznek a fegyverek, és ... kárognak a varjak? ... A Kremlin kapva-kapott azon, hogy Kína — a durva hangú támadások és éles követelések után — tárgyalásra hajlandó. Most megmagyarázták a kí­naiak, hogy ők csak a kritikus határ­folyók forgalmáról kívánnak tárgyal­ni, de területi követeléseikről nem mondanak le. ... Sőt, a forgalomszabályozásra vo­natkozó tárgyalásokat még más tár­gyalásoknak kell megelőzniök: tár­gyalni kell a tárgyalások helyéről és időpontjáról is ... így van? Nem így? — Mit lehet tudni! VÖRÖS ??? KÉRDŐJELEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom